Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-14 / 269. szám, csütörtök
Negyedszázad után — új távlatok előtt Nem véletlenül viseli az „Úttörő“ nevet a Malý Horeš-i (Kisgéresi) Efsz, melynek tagjai negyedszázaddal ezelőtt, az első bodrogközi közös gazdaságok alakulása idején léptek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára, s azóta is hívei mindannak, ami az újjal, a haladással összefügg. A szövetkezet a közelmúltban ünnepelte megalakulásának- 25. évfordulóját. A jubileumi gyűlésen értékelte eddig elért eredményeit, visszapillantott a megtett útra. Bár a Kisgéresi Úttörő Efsz már 1949 őszén lerakta alapijait, de egész községi méretűvé csak 1952-ben vált. Az 1957- es esztendőt követően a szövetkezet évről évre jobb eredményeket ért el. 1959-ben megvásárolta a szükséges gépparkot a gépállomástól, amit a későbbi évek folyamán újabb gépekkel egészítettek ki. Volt miből. Amíg 1953-ban a közös gazdaság jövedelme 2,7 millió koronát tett ki, 195?-ben ez csaknem háromszorosára nőtt, s 1960-ban, amikor a perbenyíki szövetkezettel egyesült, jövedelme már meghaladta a nyolcmillió koronát. Ezt a haladást a termelés folyamatos növekedése eredményezte. Ennek érzékeltetése érdekében rövid összehasonlítást teszünk az 1959-es évben elért és az idén várható eredmények között. Húsból akkor 1774 mázsát termelt a szövetkezet, az idén több mint négyezer mázsás hústermelés várható. A kalászosokból az 1959-es évi 12,4 ezer mázsa helyett az idén 33,2 ezer mázsát termelnek. A bruttó termelés értéke 1959- ben alig haladta meg a kilencmillió koronát, az idén 23,5 millió korona értékű termeléssel számolnak. — Az eltelt 25 esztendő szövetkezetünk életében meghozta a várt eredményeket — hangsúlyozza Berta János elvtárs, a szövetkezet elnöke — nemcsak a termelés terén, de az emberek átformálásában, életszínvonaluk növekedésében, valamint az egész község fejlődésében Is. Gondoljunk csak vissza, mi volt nálunk 25 évvel ezelőtti Milyen körülmények között éltünk, milyen volt a lakáskultúránk, hány szakemberünk volt? Nagyon könnyű megmondani, mert egy-két kovácson, kerékgyártón kívül nem volt más szakember a faluban, középiskolai végzettséggel egyetlen lakosunk sem rendelkezett, kivéve a púpot. Szívesebben választ adok arra, hogy hol tartunk ma. Először is sikerült az emberek zömét megszabadítani a legnehezebb fizikai munkától. A fiatal generációból új embereket formáltunk, akik „lemondtak“ az ökrös- és lo- Vasfogatokról, elsajátították a legmodernebb gépek kezelését. Tagságunk keresete az utóbbi tíz év alatt a duplájára emelkedett, hiszen ma már közel 6,5 millió koronát fizetünk évente béralapra. Az eltelt negyedszázad alatt falunk újjáépült, új utcasorokkal bővült. Az új lakások és berendezések úrát itt, a mi szövetkezetünkben kereste meg mindenki. Közös gazdaságunk a lakásépítésben jelentős segítséget is nyújt a tagoknak. Az utóbbi években 1,3 millió koronát kaptak erre a célra, amit nem kell visszafizetni. 1949-ig a községben néhány kerékpár jelentette a közlekedési eszközöket a fogatokon kívül. Most, 25 esztendő eltelte után több mint kétszáz motorkerékpár és hatvannyolc személygépkocsi van falunkban. A szalmakazlak és csűrök helyén modern garázsok épültek. Büszkék lehetünk arra is, hogy községünkből egyre többen szerez nek főiskolai képzettséget. Mindezek az eredmények nem véletlenül, nem is önmaguktól jöttek létre, hanem a szocialista társadalmi rend vívniá nyainak és tagságunk szorgos munkájának a gyümölcseként. — Az eddig elért eredményeink miatt tehát nem kell szégyenkeznünk, viszont azt is tudjuk, hogy tovább kell lépnünk a fejlődés útján. Ennek tudatában határoztuk el egy közel hatezer hektáros nagy szövetkezet kialakítását a szomszédos nugygéresi, örösi, ple- šanyi (szentesi) és a mi szövetkezetünk eddigi közös gaz daságából. A társulás kérdésé röl, a jövőbeni egyesített szövetkezet termelési ágazatairól, már konkrétan tárgyaltunk. Berta János elvtárs ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a növénytermesztés szakaszán főleg a gabonafélék, a zöldség és a szőlő, valamint a takarmányféleségek termesztésével szándékoznak foglalkozni. Például búzát 1600, sörárpát 700, kukoricát 600 hektáron, étkezési hüvelyest 60, takarmányhüve- lyest 200, szóját 150, dohányt 60 hektáron és napraforgót is elég jelentős területen termesztenek a jövőben. Zöldségtermesztést 250 hektáron terveznek, főleg Őrös község határában, ahol elegendő víz áll rendelkezésre. A szőlőterületet a jelenlegi 110 hektárról 250— 300 hektárra bővítik a kisgéresi, nagygéresi és szentesi határban. A takarmányok közül évelő takarmányt 800, sílóta- karmányt 200 hektáron termesztenek majd. Az állattenyésztés szakaszán a sertéstenyésztés fejlesztésével nem számolnak, mert a sertéshústermelés a közeljövőben átadásra kerülő, 31 környező szövetkezet társulásából létrejött „Müsospol“ nagyhizlul- dájának a feladata lesz. Tehénállományukat 1650 ál lotra növelik, ebből kilencszá zat Nagygéresen, a többit Kis- géresen helyezik el. Őrösben 690 növendékállat, Szentesen 1700 hízómarha elhelyezését tervezik, őrösben, ahol már évek óta meghonosodott a pulykanevelés, a jövőben 37 500 pulyka tenyésztésével számolnak. A társulandó szövetkezetek képviselői a felsorolt feladatok megvalósításához szükséges beruházások kérdését is megtárgyalták. Ismerve az említett szövetkezetek vezetőit, szorgos tagságát, nincs okunk kételkedni ennek a távlati tervnek sikeres valóra váltásában. (kulik) 10!) KÖZGAZDÁSZOK VEÍEKEilöJE Ebben az évben már ötödször kerül sor a fiatal közgazdászok tudományos diákköreinek nemzetközi vetélkedőjére, amelynek rendezője hagyományosan a bratisiavai Közgazdasági Főiskola. Az idei verseny — amely november 25-től 28-ig tart — előkészítéséről és menetéről Ladislav Rendoš professzor, a főiskola rektora és az iskola további vezető dolgozói tájékoztatták a sajtó képviselőit. Az idén a megszokott résztvevőkön kívül most Kuba is képviselteti magát — mondotta a bevezetőben Ladislav Rendoš. — Az iskola vezetőségének és a verseny rendezőinek fő célja elsősorban az, hogy a fiatalokat ilyen formában ösztönözzék a tudományos tevékenységre. A szocialista országok közgazdasági főiskoláin egyre eredményesebben működő tudományos diákkörök keretében a hallgatóknak alkalmuk nyílik a kezdeményező és alkotó munkára. Hogy a Szovjetunió, az NDK, Magyarország, Bulgária és az idén első ízben Kuba fiatal közgazdászai nem hiába jönnek Bratislavába, azt az eddigi versenyeken szerzett tapasztalatok is bizonyítják. A nemzetközi verseny ugyanis minden részi vevőnek új ismeretek szerzésére és gazdag tapasztalatcserére ad alkuimat, s néhány munkát már a gya korlatban is felhasználtak. Az idei versenybe 209 fiatal közgazdász nevezett be, akik összesen 8 témakörben mérik össze tudásukat. A verseny „A KGST tagországok együttműködésével a szocialista gazdálkodás hatékonyabbá tételéért“ jelszó jegyében zajlik. A bratisiavai Közgazdasági Főiskola ebben az évben ünnepli szocialista fennállásának 25. évfordulóját, aminek megünneplését az említett versennyel kötik egybe. — pg~ ARüOK AZ ÜZEMBŐL III. Dusza István felvétele HAJRÁ NÉLKÜL Látogatás a nitrai Plastikában § Példát mutatnak a szocialista munkabrigádok • Értékes felajánlások Gyorsan műinak a napok. Rövidesen ismét magunk mö gött hagyunk egy esztendőt. Egyes üzemeinkben Ilyenkor nagy hajrá kezdődik a tervfeladatok teljesítéséért, hogy a túlmunka árán is pótolják a mulasztottakat. A nitrai Plastika nemzeti vállalatban azonban semmi nyoma az idegességnek. Az év bármely időszakában minden termelési ágazatban egyenletesen teljesítik az állami tervbői reájuk háruló feladatokat. — Az sem okozott kiesést — tájékoztatott Ján Čerňan, az üzemi pártszervezet elnöke —, hogy három hét óta szinte naponta legalább harminc főnyi kollektíva a környékbeli szövetkezeteknek segít. A plasztikus anyagokat gyár tó vállalat a múlt évi tervéhez képest ez idén 200 millió koronával növelte a termelését, ami annyit jelent, hogy az év végéig 700 millió korona érté kű árut termel. — Ilyen arányú gyártásnövekedés már az év elején arra kényszerített bennünket — folytatta Čerňan elvtárs —, hogy a tervfeladatokat apró részletekig megismertessük a dolgozóinkkal, akik a vállalat feladatainak teljesítését értékes felajánlásaikkal támasztották aló. Štefkooičová Klementína ver senyfelelős tájékoztatásából ki derült, hogy az SZNF jubileumi évfordulójának tiszteletére sok kollektív és egyéni kötelezettségvállalás született. A felajánlások zöme arra irányult, hogy a vállalat eredeti tervét az árutermelésben 5 millió koronával szárnyalják túl olyan módon, hogy legalább másfél millió korona értékű nyersanyagot megtakarítanak, több mint 150 000 koronával csökkentsék az energia-fogyasztást. — Nagy segítséget jelentett folytatta, a százezresek mozgalmának versenye, melynek keretében további 600 000 korona megtakarítását írhattuk jóvá. A tervfeladatok és a kötelezettségvállalások teljesítéséhez megbízható alapot jelentettek a versenyző szocialista munkabrigádok, amelyek közül 13 kollektívának már oda is ítélték a megtisztelő címet. Rajtuk kívül egy 15-tagű koplex racio nalizálási brigád is alakult, mely az újítási javaslatok kidolgozásával és érvényesítésé vei jelentős mértékben hozzájárult a megnövekedett feladatok teljesítéséhez. Az alapvető adatok rögzítése után Čerňan elvtárssal a fejlődő üzem múltjáról, jövőjéről beszélgettünk. Az alig 15 éveš gyár több mint háromezer környékbeli dolgozónak nyújt megélhetést, akiknek zöme fiatal, hiszen az átlagos életkor alig közelíti meg a 2? évet. Gyártmányaikat országszerte és határainkon túl is ismerik, minőségi szempontokból mind az élelmiszer-, mind az építőiparban és a mezőgazdaságban egyaránt állják a versenyt. Ez pedig a dolgozók kellő szakmai felkészültségének, lelkesedésének és a pártszervezet jó mun kajának is bizonyítéka. — Pártszervezetünk munkája — hangsúlyozta Čerňan elvtárs — valóban együtt javult és váll serkentő erővé az üzem fejlődésével. A termelés megszervezésénél, a szalagrendszerű munka hatékonyságának fokozásánál kezdetben és most Is a kommunisták jártak elöl jó példával, ők ösztönözték se- lejtmentes, kifogástalan minőségű munkára a dolgozókat. Természetesen a politikai tömegmunkáról sem feledkeztünk meg. A társadalmi szervezetek létrejöttével megteremtettük a dolgozók szakmai és politikai képzésének feltételeit. Innen ered, hogy az alkalmazottak nagy többsége magáénak tekinti az üzemet és eszerint végzi munkáját. A nemes kezdeményezésnek nem egy példáját említhetem, mely elősegítette a műszaki fejlesztést és korszerű munkamódszerek meghonosítását eredményezte. Bár közhelyként hangzik, nálunk valóban mindenki szocialista módon végzi munkáját, teljes mértékben kihasználjuk a munkaidőt és a gépi berendezéseket. Dolgozóink tudatosítják, hogy a nyersanyagokat drága pénzen a külföldi piacokon vásároljuk. Ezért jó gazda módjára takarékosan járnak el fel- használásuknál. A 12-es részlegen tíz hónap alatt 11 287 kg polietilént takarítottak meg, melynek értéke jóval túlhaladja a 90 000 koronát. Üzemi viszonylatban a nyersanyagmegtakarítás értéke már a hatszázezer koronához közeledik. Az utóbbi időben előtérbe került a racionális gazdálkodás gyakorlati érvényesítése, új munkamódszerek honosodtak meg a termelésben, amelyek az eddigi kiaknázatlan tartalékok feltárását teszik lehetővé. Ezt a folyamatot a szocialista munkabrigádokban tömörüli 1163 dolgozónk, a kommunisták és a pártonkívüliek vállvetve segítik. Hét ifjúsági munkabrigádunkra rendkívül büszkék vagyunk. Megérdemelnék, hogy róluk is írjanak. Árpás Vladimír 25 tagú ifjúsági munkabrigádját a zacskó- készítő-részlegen ke'restem fel. Vezetőjük készségesen nyújtott felvilágosítást a Július Fučík nevet viselő brigád tagjainak munkájáról. — A tervet az év elejétől 135 százalékra teljesítjük. A brigád munkájáról, közösségi életéről naplót vezetünk Az átnyújtott napló megörökíti a brigád 25 tagjának őrömét, bánatát. Fejlődő, alakuló jellemek az övék is, mint a többi fiatalé. Vállalták, hogy túlteljesítik a tervet, javítják a minőséget, megakadályozzák a selejt keletkezését. Eddig ebben nincs is semmi különös; munkások százezrei tűznek manapság hasonló célokat maguk elé. Ám a százalékok felsorolása után másfajta elhatározásokról is olvasok: — „mindenben segítjük egymást, leküzd- jük hibáinkat, száműzzük az önzést.44 Frázisok? Azok lennének, ha vnem követnék őket tettek. Néhány oldallal később ezt olyasom: „Jé hatással volt a brigádra, hogy október végén a három munkaszüneti napon együtt dolgoztunk a Vabaft Bfsz-ben. Javult a hangulat, a közösségi szellem. Fokozatosan rátérünk a munkafegyelem áj értelmezésére. Nemcsak a késést és a hiányzást számítjuk ide, hanem a munkához váló viszonyt is. Erről mind többet beszélgetünk a brigádban". A brigád tagjai szerények, nem szívesen beszélnek sikereikről. De vezetőjük, Árpás Vladimír, nem rejti véka ai& eredményeiket. — Nálunk a munkatermelékenység fokozásán kívül az anyagtakarékosságra Is nagy gondot fordítunk. Sok millió zacskót gyártunk évente. Tehát egy százalékos megtakarítás is ezrekre menő összeggel egyenlő. Tíz hónap alatt 350 000 korona értékű nyersanyagot takarítottunk meg. Üzemi látogatásom során a Győzelmes Február 25. évfordulója nevet viselő Etocha Koío- man mérnök vezette 20-tagú szocialista munkabrigád tagjaival is beszélgettem, ök az előkészítő osztály dolgozói, újabban a százezresek mozgalmához csatlakoztak. — Az a legfőbb feladatunk — kezdte Etocha elvtárs —, hogy az újabb igényeknek megfelelő korszerű termékeket javasoljuk sorozatgyártásra. Eddig a magasnyomású műanyag- csövek gyártásának új technológiájával foglalkoztunk. Tavaly a tetőfedő- és szigetelő- anyagok fejlesztésében ériünk el jó eredményeket. Ez idén pedig a fóliaanyagok és víztisztítókészülékek továbbfejlesztésével foglalkozunk elsősorban. Vállalkozásunk várakozáson felül sikerült és hétmillió korona bevétellel gazdagítja az üzem jövedelmét. A kezdeményezés lelkes példáival minden részlegen találkozhattam. A sok közül a legszebb példákat emeltem ki, azoknak a kezdeményezését, akik kommunista elvhűséggel az állami terv teljesítéséért fáradoznak. SZOMBATH AMBRUS