Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-14 / 269. szám, csütörtök

•méhánySmSS* ««* SORBAN . • __ RE FORMOKRA SZORUL AZ AÁSZ Nem hatálytalanították a Kuba-ellenes szankciókat Quito — Az ecuadori fővá­rosban közép-európai idő sze­rint szerdán hajnali egy óra­kor hivatalosan is véget ért az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) külügyminisztereinek tanácskozása, amelynek egyet­len napirendi pontja a kubai blokád feloldásának kérdése volt. Mint már jelentettük, a kedd esti szavazáson a szankciók megszüntetését 12 ország támo­gatta, három ellenezte, hat pe­dig tartózkodást jelentett be. Ily módon, noha a 21 állam többsége ellene van — a két­harmados többség híján — a Kuba elleni szankciók továbbra is érvényben maradnak. A szavazás után nagy érdek­lődés előzte meg az Egyesült Államok képviselőjének felszó­lalását. Róbert Ingersoll kül­ügyminiszter-helyettes elismer­te, hogy a tagállamok többsége a szankciók feloldása mellett foglalt állást. „Mi nem szavazhatunk elle­ne, és nem dolgoztunk a szank­ciók megszüntetését szorgalma­ié javaslat ellen. Az Egyesült Államok kormánya még nem látja érettnek az időt arra, hogy hatálytalanítsák a tíz év­vel ezelőtti döntést — mon­dotta Ingersoll, majd annak a véleménynek adott hangot, hogy „a kubai ügy továbbra Is beárnyékolja az amerlkaközi kapcsolatokat“. Végezetül hang­súlyozta: „Az USA várja azt a napot, amikor a kubai kér­dés nem lesz megosztó ténye­ző“. Az első hírmagyarázatok ar­ra mutatnak rá, hogy az Egye­sült Államoknak nem is volt más választása, mint „a csen­des amerikai“ szerepét játsza­ni, tartózkodni a szavazástól. Azt a kockázatot nem vállal­hatta, hogy ellenszavazatával szembekerüljön a nagy több séggel. Az Ultimas Noticias c. quitoi lap hangsúlyozza: „A tanács­kozás bebizonyította, hogy a kubai kérdésnek az AÁSZ ar chívumában a helye. Ügyrendi- leg is, a valóságban is." A Radio Quito szerda regge­li hírmagyarázata rámutatott: „A nehéz napok csak ezután következnek. Valahogy meg kell mentem az AÁSZ csúnyán megtépázott tekintélyét. Erre ä gyökeres reform az egyetlen orvosság A Radio Progresso megállapította: „A szavazatok is azt igazolják, hogy a tagál­lamok többsége Kuba mellett áll. Castro ismét csatát nyert“. Elnéptelenedtek a törvényho­zási palotának az értekezlet színhelyéül szolgált termel, de annál zajosabbak a quitoi ut­cák. Rendőrkordonokkal körül­vett tüntető csoportok röpcé- dulákat szórnak, amelyeken árulással, a latin-amerikai né­pek méltósága elleni bűntény­nyel vádolják az AÁSZ-t, ami­ért hivatalosan nem oldotta fel a kubai blokádot. HÁROMPONTOS TERVEZET AZ ENSZ AZ ENSZ HÍREI Neu> York — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár és Buteflika al­gériai külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaká­nak elnöke kedden értesítette az AÁSZ tagállamai külügymi­nisztereinek quitoi tanácskozá­sát a közgyűlés november 6-i határozatáról, amely elítéli a chilei fasiszta junta bűntetteit. Az üzenet felszólítja a ta­nácskozás résztvevőit, hogy se­gítsék elő a chilei politikai foglyok szabadon bocsátását és az emberi jogok általános dek­larációja előírásainak maradék­talan alkalmazását követő ENSZ határozat érvényesítését. Az egyes számú politikai bi­zottság javaslata alapján egy­hangúlag elfogadták az űrob­jektumok nyilvántartásáról szó­ló konvenciót. A különleges politikai bizott­ság javaslata alapján két ha­tározatot fogadtak el a termé­szeti környezet nukleáris szeny- nyezéséről. Ezek a dokumentu­mok felhívják a figyelmet arra, hogy a nukleáris fegyverekkel Kommentárunk folytatott kísérletek fokozzák a radioaktív szennyeződés ve­szélyét. Az ENSZ-közgyűlés különle­ges politikai bizottsága elítélte Izraelt, mivel súlyosan megsér­tette a genfi konvenciónak a polgári lakosság védelmére vo­natkozó előírásait. A határoza­tot 79:4 arányban, 28 tartóz­kodással fogadták el. A bizottság további két ha­tározatot fogadott el a meg­szállt arab területeken Izrael által folytatott tevékenységről. Az egyik, 82:4 arányban, 25 tartózkodással elfogadott hatá­rozat követeli, hogy Izrael szüntesse be a megszállás alatt álló arab területek bekebele­zését és gyarmatosítását. A do­kumentum megállapítja, hogy Izrael tömeges letartóztatáso­kat és deportálásokat hajt vég­re ezeken a területeken. A másik határozat megálla­pítja, hogy a genfi konvenció előírásait az Izrael által meg­szállt arab területeken is ér­vényesíteni kell. New York, Algír, Kairó — A világszervezet székhelyén kö­zölték, hogy az ENSZ-közgyűlés szerdán közép-európai idő sze­rint este kezdődőitt palesztinai vitáján a megnyitó beszédet Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végre­hajtó Bizottságának elnöke mondta. A szervezet, mint a pu- lesztinai nép egyedüli törvényes képviselője vesz részt a vitá­ban. Jasszer Arafat szerdán haj­nalban az algériai fővárosiból különrepülőgépen elindult New Yorkba. Ezt megelőzően ked­den este Huari Bumedie\' al­gériai államfő meghívására részt vett azon a vacsorán, ame­lyet az algériai elnök Olof Pal­me svéd miniszterelnök tiszte­letére adott. A vacsora után a három politikus magánjellegű megbeszélést folytatott. Időközben New Yorkba érke­zett Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője, a szervezet második számú em­bere. Kaddumi, akárcsak a pa­lesztin küldöttség eddig meg­érkezett tagjai, a New York-1 Waldor-Astoria-szállóban lakik. Egy amerikai külügyi szóvivő közlése szerint elképzelhető, hogy Arafat New York-1 tartóz­kodása során találkozik az Egyesült Államok hivatalos sze­mélyiségeivel Is. A palesztin vezető érkezésé­nek időpontját biztonsági meg­fontolásokból nem közölték. Mint korábban hírül adtuk, a szélsőséges cionista Zsidó Vé­delmi Liga egyik vezére, Rus- sel Kelner televíziós adásban közvetített sajtóértekezletén az­zal fenyegetőzött, hogy a szer­vezet emberei felkészültek Ara­fat meggyilkolására. A példát­lan bejelentés elhangzása után az FBI letartóztatta a cionista vezetőt, azzal az indoklással, hogy az amerikai törvények ér­telmében megengedhetetlenek az ilyen jellegű kirohanások az Egyesült Államok területé­re lépő hivatalos személyisé­gekkel kapcsolatban. Kelnert, minit közölték, csak százezer dolláros óvadék ellenében he­lyezik szabadlábra. A vádeme­lésről később döntenek. A közgyűlés vitájának előké­szítéseképpen az araib államok képviselői kedden határozat ja­vaslatot állítottak össze. A há­rompontos tervezet a paleszti- naiak önrendelkezési jogának elismerését indítványozza. Szolimán Frangié libanoni ál­lamfő, akit a rabati csúcsérte­kezleten azzal bíztak meg, hogy képviselje az arab államok ál­láspontját a közgyűlés palesz- tinal Vitájában, kedden New Yorkban újságírók előtt kije­lentette: Az Egyesült Államok­nak nyomást kell gyakorolnia Izraelre a közel-keleti béke megteremtése érdekében. A li­banoni elnök a továbbiakban közölte, hogy a PFSZ emigráns 1 kormán y megalakítása mellett dönt, bármelyik arab főváros kész otthont nyújtani a testület számára. Kirekesztették Dél-Afrikát a közgyűlés munkájából Varster dacol New York — Az ENSZ köz­gyűlése a Dél-afrikai Köztársa­ság fajüldöző rendszerétől meg­vonta azt a jogot, hogy részt vegyen a 29. ülésszak munkájá­ban. Az erre vonatkozó határo­zatot kedden fogadták el 91 szavazattal 22 ellenében és 19 tartózkodás mellett. A nyugati országok többsége a határozat ellen szavazott. A szocialista államok és az el nem kötelezett országok a határozat mellett foglaltak ál­lást, hangsúlyozva, hogy a faj­üldöző politikát folytató Dél­afrikai Köztársaság durván megsérti az ENSZ alapokmá­nyát és az emberi jogokról szó­ló általános nyilatkozatot. A közgyűlésen elfogadott ha­tározat nyitva hagyja Dél-Afrl- ka ENSZ-tagságának kérdését. Mint emlékezetes, október 30-án a Biztonsági Tanácsban az Egyesült Államok, Nagy-Britan­nia és Franciaország megvétóz­ta az afrikai országoknak azt a határozati javaslatát, hogy a fajüldöző dél-afrikai rezsi­met zárják ki az ENSZ-ből. A Dél-afrikai Köztársaság „sürgős konzultációra“ haza­rendelte ENSZ-nagykövetét. Egyelőre New Yorkban marad Dél-Afrika állandó ENSZ-misz- sziójának személyzete. Az Intézkedést bejelentve Vorster miniszterelnök közölte, hogy országa felfüggeszti hoz­zájárulását a világszervezet kéltségvetéséhez. B 1974. XI. 14. jár a bolíviai fővárost hangzatosán Békérjek nevezik, még sincs béke sem a fővárosban, sem az országban. A múlt héten kedden riadóké­szültségbe helyezték a fegyve­res erőket, majd csütörtökön lá­zadás, puccskísérlet hírét kö­zölte a sajtó. Ezt megelőzően La Paztól 250 kilométerre Oruro tartományban letartóztatták Ec- ladio Gironda tábornokot, a szárazföldi erők volt főparancs­nokát, akit Hugó Banzer ezre­des bolíviai államfő megdönté­sére irányuló szervezkedéssel vádolnak. A csütörtöki puccskísérletet a kormánycsapatok könnyűszer­rel felszámolták és a zendülők 60 kilométer mélyen az őser­dőbe vetették magukat. Az ál­lamcsínykísérlet letartóztatott szervezői között emlegetik Julio Prado és Armando Alvarez ex- tábomokokat és Carlos Valver- de exminiszter, ismert szemé­lyiségeket, akik egy korábbi meghiúsult puccskísérlet kap­csán voltak kénytelenek távoz­ni az országból. Egyidejűleg Montero városban is kormány- ellenes megmozdulásra került sor A vizsgálat még folyik, de Banzer sietett a bejelentéssel: a puccskísérletben vétkes sze­mélyeket becsületbeli bíróság elé állítják. Ez azt jelenti, hogy sem az ilyenkor szokásos rög- tönítélő bíróság, sem a normá­lis hadbíróság nem ül össze, hanem csak becsületbeli bíróság foglalkozik a zendülő táborno­kok ügyével, mintha egyszerű kihágásról volna szó. Banzer ugyanakkor egy másik bejelen­téssel Is sietett: nem tartják meg a jövőre halasztott parla­menti választásokat és Banzer katonai kormányzata T980-nál előbb semmiesetre sem adja át La Pazban nincs béke a hatalmat egy polgári kor­mányzatnak. Az elnök egyidejű­leg még keményebb politikai rendszert vezetett be: azonnali hatállyal feloszlatta a politikai pártokat és megbénította a le­gálisan megválasztott szakszer­vezetek tevékenységét. Banzer háromhónapi időtar­tamra az ország egész területén elrendelte az ostromállapotot és felfüggesztette az alkotmá­nyos szabadságjogokat. Nyilván ennyi Idő alatt akarja „paci- fikálni“ a helyzetet, de ez csak puszta ábránd. Banzer kemény kézzel kíván fellépni a hazafias demokratikus erők, a diákság, a bányászok és a szegénypa­rasztság ellen, mert tart e for­radalmi erőktől, ám kesztyűs kézzel bánik a puccsistákkal. Az ezredes-elnök ugyanis több­ször tett célzást arra, hogy Bo­líviában sok az ambiciózus ka­tonatiszt és ezért nem állhat egyelőre polgári kormányzat az ország élén, ám most bizonyí­tást nyert, hogy a puccsista katonatiszteket a két legszélső­ségesebb jobboldali szervezel — a Bolíviai Szocialista Falanx és a Nemzeti Forradalmi Mozga­lom egyik szárnya támogatta. Részben ezért került sor a po­litikai pártok betiltására, bár a Banzerral szemben álló jobbol­dal legális kereteken kívül Is szervezkedhet a rendszer ellen. A bolíviai helyzetre jellem­ző, hogy az Idén már a har­madik puccskísérlet történt az ezredes megdöntésére. Az ilyen esetek rendszerint azzal zárul­tak, hogy a lázadások fő szer­vezőit kiutasították az ország­ból, a kormányban ülő cinko­saikat pedig leváltották. A jú­niusi puccs után egyes ellenzé­ki vezetők megállapodást kö­töttek Banzerral. A jelek sze­rint azonban a bolíviai helyzet, Banzer kormányrendszere olyan képlékeny, hogy állandóan vál­tozás, meglepetésszerű fordulat várható. Időközben azok közül is sokan külföldre emigráltak, akik akkor együttműködési megállapodást kötöttek Banzer­ral, mint például Paz Estens- soro volt elnök. Bolíviában 1966-ban tartot­tak utoljára parlamenti válasz­tásokat. Ügy látszik, még sokáig nem járulhat az urnákhoz a la­kosság. Banzer görcsösen ra­gaszkodik a hatalomhoz és fél. Nemcsak azoktól, akik ápolják a haladó politikája miatt Ban­zer által 1971-ben megbuktatott Juan fosé Torres politikai örö­két, hanem a hatalmas szom­szédoktól. Elsősorban Brazíliá­tól, amely nem Is leplezi, hogy útjában áll Bolívia. A múlt szá zadi salétromháborút köve tó rendezés megfosztotta Bolíviát tengeri kikötőitől. Márpedig ter­mészeti kincseinek értékesítésé­hez feltétlenül szüksége van kikötőkre. Az export—import kereskedelmet jelenleg a chilei és perui kikötőkön, továbbá Brazílián keresztül bonyolítja le. Geisel tábornok kormánya — bár történtek kísérletek amo­lyan látszat-kibékülésre — azonban gazdaságilag mindent elkövet, hogy tönkretegye Bolí­viát. (Például a tranzit-díjak túlzott felemelésével.) Ez egy­részt a múlt századi testvérhá* ború negatív hagyományaiból, másrészt abból következik, hogy Brazília nagyhatalmi sze­repet kíván Játszani a latin­amerikai országok közölt. Rio terve továbbá határviszály fel­szítása Bolívia, Chile és Peru között, ami eddig a perui kor­mányzat nagyon higgadt, de ha­tározott állásfoglalása miatt nem sikerült. A jövőben a most felfedezett atacamai salétrom- lelőhelyek kiaknázásával kap­csolatban várható az ellentétek újbóli kirobbanása. A meghiúsult szélsőjobboldali puccs a bolíviai nép drámájá­nak legújabb fejezete. Várható a folytatás. A latin-amerikai népek megátalkodott ellenségei mindent megkísérelnek, hogy a chilei és uruguayi fasiszták példájára Bolíviában is véres ellenforradalmi rendszert ve­zessenek be, s ezekben a tö­rekvésekben Banzer az ideigle­nes báb szerepét játssza. L. L. BUENOS AIRESBEN „A nap­jaink Csehszlovákiája“ ipari kiállítás keretében csehszlo­vák-argentin megállapodást írtak alá, amelynek értelmé­ben argentin—csehszlovák kö­zös kereskedelmi bizottságot hoznak létre. A megállapodást a Csehszlovák Kereskedelmi Kamara, valamint az Argentin Általános Gazdasági Szövetség képviselői írták aló. PAHLEVI Iráni sah fogadta Piotr Jaroszewicz lengyel kor­mányfőt, aki hivatalos látoga­táson Iránban tartózkodik. LA VALLETTÁBAN nyilvá­nosságra hozták azt a tör­vénytervezetet, amelynek értel­mében a szigetország kilép a Brit Nemzetközösségből és köztársasággá válik. A javas­lat elfogadásához a parlament kétharmados többsége szüksé­ges. ETIÓPIÁBAN az ideiglenes katonai bizottság bejelentette, hogy Hailé Szelasszié volt csá­szár és további 44 magasrangú személyiség Soa-tartományban törvénytelenül 36 millió ha földterületet birtokolt. ALEXANORO ROJAS, a chilei diákszövetség volt elnöke a Jeune Afrique folyóiratnak adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy a Chilében történt reakciós fordulatot követően az ország egyetemeiről 25 000 diákot és 4000 pedagógust tá­volítottak el, közülük sokat agyonlőttek, másokat kínzá­soknak vetettek alá és bebör­tönöztek. SANTA CRUZ és Cochabam- ba bolíviai városokban a munkások, valamint több fon­tos bánya alkalmazottjai 48 órás sztrájkba kezdtek tiltako­zásul Banzer elnök határozata ellen, mellyel betiltotta a po­litikai és szakszervezeti tevé­kenységet az országban. LISSZABONBAN a közleke­dési és távösszeköttetési álla­mi titkárság képviselője beje­lentette, hogy az év végén ál­lamosítják a portugál vasuta­kat. VENEZUELA továbbra is az eddigi áron, vagyis 14,85 dol­lárért értékesíti barrelenként az exportált kőolajat. ,4. Szófia — Várna, a DÍVSZ IX. kongresszusának színhelye im­már negyedik napja ad otthont öt földrész haladó Ifjúsága kép­viselőinek. A kongresszuson elhangzó felszólalások alapmotívuma: a mai ifjúság felelős a jövő bé­kéjének megteremtéséért, és e célért folyó harcban nem lehet az egység akadálya az, hogy a különböző haladó ifjúsági szer­vezetek más-más politikai színe­zetet képviselnek, különféle vallási vagy Ideológiai meggyő­ződést vallanak. A beszédek alapján egyébként máris bizo­nyosra vehető, hogy a DÍVSZ határozatot hoz a XI. világifjú­sági találkozó Havannában tör­ténő megrendezésének támoga­tására. Lisszabon — A lisszaboni rendőrség kedden előállított több munkást amiatt, hogy csa­ládjukkal üres lakásokba köl­töztek be a tulajdonosok enge­délye nélkül. Vajon bűn-e, ha valaki a nyomortanyáról emberhez mél­tó lakásba akar költözni? — teszi fel a kérdést az egyik lisszaboni lap, majd így vála­szol rá: „A mi törvényeink ér­telmében az, hiszen ezek a magántulajdont védik, a lakás- foglalás pedig a magántulajon ellen elkövetett merényletnek minősül“. A dolgozók igénye természe­tesen jogos, de akciójuk még­sem helyes, mert a jelenlegi kö­rülmények között gazdaságilag és politikailag is feszültséget teremt, nehéz helyzetbe hoz­hatja a fiatal demokráciát a reakciós erők ellen folytatott harcában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents