Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-10 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

1974 XI. 10. VICTOR J ARA A bratislavai Csehszlovák-Szovjet Barátság Központi Házában megrendezett „Moszkva diákjai a kultúrának, termelésnek és tu­dománynak” című kiállítás sok fiatal érdeklődőt vonzott. (M. RtmidáČová — ČSTK felvétel«) más, akinek nagy része van e sokrétű tevékenységben, beszél­getésünk végén még megjegy­zi, hogy két osztály szocialista munkabrigádja már elérte a bronzfokozatot. Tízéves a királyhelmeci kór­ház. Fiatal még, és fiatal ma­rad, ha ilyen lendülettel, ilyen odaadással dolgoznak továbbra is. —br— % á—------1Ľ. -.... „E gy a jelszónk: a béke... ' Ez a jelszava a Fáklya című lapnak, melyet a SZISZ strekoví (kürti) szervezetének újságírói szakköre szerkeszt. Az első szá­mot, melyben megemlékeztek a Pionírszervezet és a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulójáról, 1974. május elsején adták ki. Mivel a lap negyedévenként jelenik meg, a második számot az SZNF 30. évfordulója tiszteletére készítették el. A lap megismerteti olvasóit a SZISZ-szervezet tevékenységével, beszámol minden jelentősebb rendezvényről, mint például a jól sikerült harmadik nyári ifjúsági találkozóról, melyen nemcsak az érsekújvári járás SZISZ-alapszervezetei, hanem a bratislavai, lévai és komárnói járás ifjúságának képviselői és baráti szerve­zetük, a KISZ kismaros! alapszervezetének küldöttsége is részt vett. A szerkesztők a problémák felett sem siklanak el. Szóvá te­szik, hogy a hiányzó ifjúsági klub hátráltatja a SZISZ-szervezet működését. E probléma azonban nemsokára megoldódik, a kürti fiatalok ugyanis augusztusban megkezdték az ifjúsági klub épí­tését. Eddig 62 fiatal 600 órát dolgozott le az építkezésen. A Fáklya 60 példányszámban jelenik meg (a SZISZ-tagok szá­ma 51), a jnb kulturális osztályának jóváhagyásával. A szakkör tagjai a jövőben bővíteni szeretnék a lap példányszámát s emel­ni tartalmának színvonalát. DÁNIEL ERZSÉBET Ahonnan jő a szél, S a víz, s a nap. Lélegezz mélyen, és élj, Alkoss medret a folyónak, S végül légy ura Saját életednek!“ ' Ez volt Vietor Jara felhívása népéihez, s ez tovább hangzik halála után is. VICTOR FELTÁMADT, HÄLA SZOLIDARITÁSOTOKNAK A Victor Jara szolidaritási est, melyen Vic­tor özvegye Joan Jara és Carlos Altamirano, a Chilei Szocialista Párt főtitkára is részt vett, jelképezte, hogy a haladó dalírók és -énekesek művészetüket a Chilével való szoli daritásuknak szentelik. Dušan Ulcák, a Nem zetközi Diákszövetség elnöke így szólt a 22 or­szágból és Nyugat-Berlinből érkezett együtte­sekhez és énekesekhez, valamint az NDK fia­taljaihoz, akik részt vettek a Politikai Dal­fesztiválon: „Ezt az estet Victor farának szén teljük, aki a munkásoknak, farmereknek, bá nyászoknak és diákoknak énekelt, aki kérész- tül kasul utazta országát, hogy megismertesse népét a Népi Egység programjával, és akit megkínoztak és megöltek sok más chilei ha­zafival együtt, mert dalai forradalmiak voltak, mert lankadatlanul küzdött a Népi Egység ügyéért. Ez az est a világ haladó Ifjúsági és diákmozgalmának további nagy szolidaritási és támogatási tüntetése Chilével, annak népé­vel, diákjaival és ifjúságával.“ Amint e nagyszerű politikai énekesről elv­társai, bajtársai — Isabel Parra, Patricio Cas­tillo, a Quilapayún és Inti Illimani együttes és mások — elmondtak, valamint dalai és ki­állított képei egyaránt tanúsították, mennyire komolyan vette Victor Jara a mottót: „Az éneklés legjobb iskolája az élet“. S általa érthetjük meg azt is, miért nem hozhat a re akció soha létre olyan művészetet, amely ve­tekedhetne az övével. Az igazi művészet ugyanis szoros összefüggésben van a követke­zetes szociális elkötelezettséggel, s ez az oka annak, hogy a junta még halála után is ret­teg Victor Ja rát ól, fél a néphez szóló nemzeti művészetétől. Ezért gyilkolja a kiemelkedő művészeket, égeti a könyveket és pusztítja a művészi alkotásokat. Éppen ezért a legfontosabb megvédeni a chilei kultúrát, melyet a junta el akar pusz­títani. A Victor Jara est, így a haladó dalírók és -énekesek ígérete, hogy életben tartják Victor Jara művészetét, s felhasználják a nem­zetközi szolidaritás előmozdítására. Joan ^ara — miután férjének In memoriam az Arthur Becker aranyérmet, az B’DJ legmagasabb ki­tüntetését adományozták — így nyilatkozott: „Victor ma feltámadt, hála szolidaritásotok nak!“ A World Student News nyomán F. L. Kiállításon Milíelinan Tamás, az eSnök Tízéves a királyhelmeei kór­ház. Ha korát tekintjük, szinte gyermek; ha a megtett utat, érett felnőtt. Mégis fiatal. És fiatalságának jegyei különösen akkor szembetűnőek, ha végig­járod hosszú folyosóit: fehér- köpenyes huszonévesekkel ta­lálkozol. Csinos nővérekkel, la boránsokkal, orvosokkal. Most ők is készülnek a jubi­leumra. Már folynak egy eszt­rádműsor próbái, vidám össze­állítás— lesz egészségügyi té­mákra. A SZISZ-szervezet ren­dezi, amelynek igen jó híre van a városban. Mittelrnan Tamás, a szervezet elnöke elmondja, hogy a járásban az elsők kö­zött alakult. Szavai igazolják, hogy a hatvannégy taggal mű­ködő szervezet valóban jól dol­gozik, érdekesen, változatosan. Vannak műsoraik, amelyeket nemcsak a kórház, hanem a város közönségének is bemutat­nak. Szlovák és magyar nyel­ven rendeznek irodalmi délutá­nokat. A közelmúltban Wolker és Holtai műveiből állítottak össze műsort. Köröket alakítot­tak, amelyekben a kórház fia­tal dolgozói hasznosan töltik szabad idejüket. Van képvise­lőjük a pártszervezetben és a többi tömegszervezetben. A nővérkék sok örömei sze­reznek a beteg gyermekeknek. Meséket olvasnak, játékokkal kedveskednek — enyhítik a fáj­dalmat. A SZISZ tagok a készítői a színes faliújságoknak is. Ta­Becsületes, szerény és rend­kívül szorgalmas — e szavakkal lehet legjobban jellemezni Ko­vács Bélát, aki jelenleg Lip­tovsky Míkulášon tölti katona­idejét. Barátai, parancsnokai egyaránt kedvelik. Már a Ri­mavská Sobota-i trimaszomba­ti) gimnázium tanulójaként többször sikeresen szerepelt szavalóversenyeken. A katona­ság alatt sem tétlenkedik. Sza­badidejét rendszerint a könyv­tárban tölti, verseket olvas vagy tanul. Készül a felvételire a színművészeti főiskolára. Szlovák és magyar verseket egyaránt szívesen szaval. Leg­utóbb a Liptovský Mikulás i ka­tonai körzet képviseletében Olomoucon ért el szavalásban kiváló eredményt. Kedvenc költői közé tartozik Petőfi és Radnóti, a maiak kö­zül pedig Balta György és Tóth Elemér versei állnak hozzá leg­közelebb. Saját vállomása sze­rint versek nélkül az élete si­vár és üres lenne. Természetesen mint katona is példásan teljesíti kötelességét. A legjobbak közé tartozik. DIJSZA ZOLTÁN FELHÍVÁS AZ EMBEREKHEZ Victor Jara Chilfanban született, 1938-ban egy mosónő — aki szintén népi énekes volt — és egy farmer fiaként. Az Andokban nőtt fel, s mindig hű marad e vidék népéhez, amelynek vágyait és szenvedéseit, reményeit és harcait már gyermekkorában is ismerte. Mialatt művészi adottságait fejlesztette a chi­lei egyetem művészeti karán, megbizonyoso­dom róla, hogy a művészetnek fontos szerepe lehet a dolgozó nép helyzetének és t őriénél - mi küldetésének tudatosításában. \ 60-as évek közepén rögtön felismerte a létrejövő ,,Új chilei dal“ mozgalom jelentősé­gét, és a mozgalmat később dalaival is be­folyásolta. 1967-ben jelent meg első nagyleme­ze s csakhamar a Quilapayún együttes vezető­je lett, s maradt 1969-ig. Nagylemezeit a kriti­kusok dicsérték. Az „Oj chilei dal“ mozgalom 3lső fesztiválján (3969) „Plegaria a un Labra­dor“ című dalával első díjat nyert. 1970-ben aktívan részt vett, a Népi Egység győzelmé­ért vívott harcban. 1971-ben újra megnyerte az év legjobb zeneszerzőjének szánt „Laurel de oro“-t, az Aranybabért. A fasiszták tudatá­ban voltak befolyásának, és megtámadták a nyílt utcán. Ráadásul a Chilei Kommunista If­júság! Szövetség Központi Bizottsága tagjaként vrezett tevékenységéhez sokat tett a Népi Egy­se;; ügyéért művészetével is. Mindig fontos­nak érezte megkeresni az embereket, beszél­ni veiiik az utcán, szólni hozzájuk dalain ke­resztül. Mélységesen tudatosította dalainak hatását honfitársai lelkivilágára, s teljes mér­tékben kihasználta adottságait e cél érdeké­ben. „ ... kelj fel, Emeld szemedet a hegyekre, „Ha egy ba/társ elesik a harcban, ne siras­sátok! Emeljétek fel zászlaját, s meneteljetek tovább! Mi felvesszük dalát és tovább énekel­jük!“ Ezeket a szavakat mondták az Inti Illi­mani együttes tagjai, Victor Jarának, a Népi Egység énekesének barátai. Ezek a szavak ki­fejezik az NDK fővárosában a IV. Politikai Dalfesztivál alatt megtartott, a Nemzetközi Di­ákszövetség által támogatott, megható Victor Jara Nemzetközi Szolidaritási Est célját is. Fájdalmas volt múlt időben beszélni a kiváló énekesről, a chilei nép ügyéért harcoló Vic­tor Jaráról. Fájdalmas volt bajtársainak, elv­társainak visszaemlékezni azokra a napokra, amikor még együtt harcoltak a szabad Chile létrehozásáért és megvédéséért. Rögtön Oszt- rovszkij szavai ötlenek az ember eszébe: „Az ember legértékesebb tulajdona az élet, csak egyszer kapja.“ Victor Jara, akit a santiagói stadionban brutálisan meggyilkolt a katonai junta, életét adta nemzetéért. De dalai — nem­zetének fegyvere — nem semmisíthetők meg, nem tehetők lakat alá. Dalai szabadok, hi­szen a nép szívében élnek tovább. FiBfBlnkrfll .Victor Jara Nemzetközi Szolidaritási Est Berlinben-ZV«/' ' a IV. Politikai Dalfesztiválon ____________________ FI ATALOK, születésnap elüti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents