Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-08 / 238. szám, kedd
I VÁLASZ OLVASÓINKNAK A házastársak osztatlan közös tulajdona F. A.: A házasságuk alatt épített cslátli házuk mindkettőjük osztatlan közös tulajdona. Ha erről, és a házasság alatt szerzett dolgaikról nem tudnának megegyezni, valamelyikük kérelmére a járásbíróság döntene. (Az a járásbíróság, mely a válást kimondta.) Az a pénzösszeg, amelyet ön még a házasságuk tartama alatt elszenveded üzemi balesetért mint fájdaloméijal, és a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért jőró kártalanítást kapott, az ön kizárólagos személyi tulajdonának számított. Ha ezt az összeget házuk felépítésénél fölhasználta, akkor joggal kérheti osztatlan közös tulajdonuk megosztása keretében ennek az összegnek megtérítését. Valószínűleg a bíróság csak <• ökkentett mértékben ítélné meg ezt az összeget. Leszámítanák a ház elhasználódása mértékében a megtérítési követelést is (pl. ha a ház 15 év alatt 15 %-kial értéktelenedett' el, az ön jdtezatérítési kö- vetelésébő1 ’s %-ot -kellene levonni). Mivel a házasságukból származó gyermeket a bíróság volt felesége gondozásában és nevelésében hagyta, a bíróság az osztatlan közös tulajdon felosztásánál ezt a körülményt is köteles figyelembe venni és főleg a volt feleségnek kell juttatni azokat a dolgokat, amelyek a gyermek nevelésére szükségesek. Egyébként a közös tulajdon felosztásánál általában abból kell kiindulni, hogy a házastársakat egyenlő rész illeti meg. A megosztásnál figyelembe kell venni azonban, hogy kire bízta a bíróság a gyermeket, melyik volt házastárs hogyan törődött a családdal, ki milyen mértékben járult hozzá a kérdéses tárgy megszerzéséhez és megtartásához. A nő esetében a gyermek gondozását és a háztartás vezetését értékelni kell. Ezeknek a szempontoknak alapján a bíróság eltérhet a fele-fele arányban való megosztástól. Az osztatlan közös tulajdon megosztásánál kérelemre figyelembe kell venni azokat az értékeket, amelyeket a házastársak saját külön vagyonukból a házasságba hoztak, örököltek, vagy ajándékba kaptak a házasság alatt. Ilyen különvagyonnak számít az ön által kapott fájdalomdíj és a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó térítés is. Ezzel szemben mindegyik volt házastársnál figyelembe kell venni azokat a térítéseket, amelyeket a közös tulajdonból fordítottak valamelyikük különvagyonát képező tárgyra. Október jeligére: A házastársak osztatlan közös tulajdona csak a házasságot felbontó ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg. Ezen időpont előtt akármilyen tényleges használati megosztás nem döntő még akkor sem, ha a felek különválva élnek. A válás jogerős kimondása elótit kötelező módon nem lehet a közös vagyont felosztani. A személyi használatban levő ós személyi szükségletet szolgáló tárgyak mindegyik fél különvagyonában vannak és ezeket még a válás előtt sem szabad visszatartani, a másik félnek nem kiadni. A nászajándékok tulajdonjogát rendszerint az ajándékozó szándéka szerint kell elbírálni. Egy részük nyilvánvalóan az egyik, illetve a másik házastárs különvagyonát képezi. Több tárgy mindkettőjük közös tulajdonába kerül az ajándékozással. A házasság felbontása nélkül hosszabb ideig tartó különélés esetében a bíróság valamelyik házastárs kérelmére a polgári törvénykönyv 148. §-ának 2. bek. értelmében az ilyen ítélet jogerőre emelkedésétől kezdve kimondhatja az egyébként kötelező osztatlan közös tulajdon megszűnését. Az ítélet jogerőre emelkedése után a felek jogerősen megegyezhetnek a felosztásban, ha nem tudnának az addig szerzett dolgaikról megegyezni, bármelyikük további perben kérheti a bírósági felosztást a fentebbi válaszban említett szempontok szerint. Munkajogi ügyekben G. I. A munkaadó vállalat kulturális és szociális alapjából fizetett üdülési beutalásról a munkaadó vállalat vezetője az üzemi bizottság beleegyezésével dönt. Az ilyen beutalásra senkinek sincs igénye és rendszerint a jó munka elismeréséért juttatják. A munkaviszony megszüntetése a törvény értelmében meghosszabbított felmondási idő betartásával még nem ok a beutalás megvonására. Forduljon az üzemi bizottsághoz, az ügy kivizsgálása végett. K. GY.: A tartós, vagy rövid ideig tartó alkalmazotti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas ugyanolyan feltételek mellett szerez igényt szabadságra, mint a többi dolgozó, tehát az újabb munkába lépéstől számítva teljesítenie kell az 5 havi várakozási idő feltételét, valamint a kérdéses naptári évben legalább 75 munkanapot kell ledolgoznia. A szabadság a rövid ideig tartó munkaviszony esetében a ledolgozott időnek megfelelő arányban jár (pl. 6 hónap után a szabadság felére lenne csak a dolgozónak igénye). Az efsz-tagok, vagy az efsz-ben tartósan dolgozó nem tagok szabadságigényét, még abban az esetben is, ha Ön már mint nyugdíjas az el'sz építőcsoportjában dolgozott —, az efsz saját alapszabályai és munkarendje, esetleg más kötelező határozata szabályozza. Egyébként az efsz-ben mint nyugdíjas dolgozhatna tartósan is azzal, hogy erre az időre nyugdíját csak havi 1000 korona összegig jfolyósítanák. Az efsz-tagok szabadságigényeit szabályozó előírásokat az efsz- irodán az Ön kérelmére kötelesek önnel ismertetni, illetve azok áttanulmányozását lehetővé tenni. M. M.: A jutalmazás (fizetés) az efsz-ben a végzett munka szerint jár. Csak azon az alapon, liogy szülési szabadsága előtt 100 koronával magasabb volt a fizetése, még nem igényelheti ugyanazt a fizetést (jutalmazást). FONÔDI BÉLA, Český Krum lov: A levélben közöltek alapján az a véleményünk, hogy valószínűleg az 1984/102 sz. hirdetmény függelékének 28. pontjában említett magas rez- gésszámú készülékekkel való munkia miatt bekövetkezett foglalkozási betegségről van szó. Ennek alapján a munkaadó vállalattal szemben igénye van egyszeri térítés címén az 1965/32 sz. hirdetmény függelékében meghatározott (pontokban az orvos, illetve a kórház által kiszámított j fájdalomdíjra (bolestné) és a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó egyszeri térítésre (náhrada za zťažení spoločenské uplatnenie). Igénye van még a munkaképtelenség (betegállomány) ideje alatt az elesett keresetkülönbözet teljes összegben való megtérítésére (a megbetegedés előtti naptári évben elért átlagfizetés és a kifizetett táppénz közötti különbségre). A betegállomány befejeződése után Ónt vagy részleges, vagy teljes rokkantnak fogják nyilvánítani. Ebben az esetben igénye lesz az elesett kereset megtérítésére, éspedig az említett módon kiszámított átlagkereset és a részleges, illetve a teljes rokkantjáradék és az elért alacsonyabb kereset összesített összegei közötti különbözeire, éspedig megbetegedése előtti átlagkeresete 2500 korona összegig teljes mértékben, ha az átlagkeresete meghaladta a havi 2500 koronát, az ezen összegen felüli összeget csak fele arányban lehet figyelembe venni. Függet'enül a munkaadó vállalat említett — egyébként objektív felróható vétkesség nélküli — kártalanítási kötelezettségén kívül igénye van még a dolgozók társas balesetbiztosítása alapján (združené poisteiťe pracujúcich) az ottani Cseh Állami Biztosítóval szemben (Ceská štátni pojišťovna) a vonatkozó biztosítási feltételek és a megkötött szerződés szerinti ösz- szegben megállapított szerződési biztosítási térbére. A rövid elévülési határidők, valamint a munkaadó vállalat vonakodása miatt is ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó minden iratával minél előbb forduljon üeyvéd- hez. Dr. F. J. TUOBHIIÜ^-v TELEVÍZIÓ A KÖZLEKEDÉSBEN A hazai és a külföldi lapok is egyre gyakrabban foglalkoznak a televízió-technika egyre szélesebb körű alkalmazási lehetőségeivel a mindennapi gyakorlati életben. Az ipari televízió, vagy általánosabb megnevezéssel a zártláncú tv- rendszer napjainkban sokszor nélkülözhetetlen segédeszköz a korszerű gyártástechnológiában, ügyvitelben, az irányítás és vezérlés területén, a gyógyászatban, oktatásban stb. A zártláncú tv-rendszerek kamerái általában vidikon típusú képbontócsővel működnek. Ezek előnye a kis méret, viszonylag alacsony ár, nagy ellenállás a rázással és hőmérsékletingadozással szemben, a működtetésükhöz szükséges aránylag egyszerű áramkörök és a nagy érzékenység, ami gyenge megvilágítások mellett is elfogadható képeket biztosít. A nagy légikikötők forgalmának megszervezése egyre nagyobb gondot jelent a légiforgalmi társaságoknak, tekintette] a légi járatok számának és a repülőgépek sebességének állandó növekedésére. így például ma már nagyon hátrányos a hangosbemondó használata az utazó- közönség tájékoztatásakor a repülőgépek érkezéséről és indulásáról. Ezért terjedt el általánosságban a zártláncú televízió erre a célra. Ennek legegyszerűbb változata az, amikor a forgalomirányító központból az induló és érkező gépek adatait tartalmazó táblák képeit zártláncú tv-rendszeren keresztül továbbítják a várótermekbe úgy, hogy az utazóközönség a képernyőn állandóan láthassa a forgalomra vonatkozó fontosabb adatokat. Ez nemcsak a tájékoztató szolgálat munkáját könnyíti meg, hanem csökken a félreértésekből eredő zavarok szama is, mert az utas az őt érdeklő információt állandóan láthatja, és a beszállásra idejekorán fel tud készülni. A külföldi és hazai tapasztalatok alapján bebizonyosodott az is, hogy a zártláncú tv-rend- szer segíti a forgalom közvetlen irányítását is. A repülőtéri ellenőrzőtoronyból a repülőtér általában jól áttekinthető. Innen figyelhetők meg az előkészületek a gépek indulásához, a fel- és leszállás stb., ami a forgalom irányításához nélkülözhetetlen- Vannak azonban a repülőtérnek olyan részei is, amelyek messze vannak az ellenőrzőtoronytól és rosszul láthatók be. Ilyen esetekben nyújt nagy segítséget a televízió. A tv kamerák, megfelelő helyeken felállítva rosszul áttekinthető területek következtében tavvezéi léssel működtethetők, liogy mindenkor a legmegfelelőbb képet juttassák el az ellenőr- zőtoronybá. A légikikötő zártláncú tv rendszerének korszerű aikaimazásaru jó példa a Majna Frankfurtban üzembe helyezett tv-liálózat, amely több mint 200 vételi helyre — a különböző munkahelyekre, várótermekre és a városi irodába — továbbítja a képinformációkat mintegy 40 munkahelyről. A vételi helyeken billentyűzet segítségével lehet kiválasztani azt a kamerát, amelynek képeit a monitoron látni kívánják. A csomagszállító és osztályozó berendezés különböző pontjainál pl. 44 kamera van felállítva és további 20 kamera figyeli a csomagkiadn helyeket. öt kamera, távvezérlésű variooptikával ellátva, a légikikötő olyan helyein működik, amelyek az ellenórzötoronyból közvetlenül nem láthatók be. Kamerák vannak továbbá a várótér mekben, az információs irodában, a menetrend- tábla előtt stb. Ez a tv-rendszer. kapcsolatban van a légiforgalmi társaság adatfeldolgozó központjával is, valamint azzal a tv-hálózattal, amely az időjárási radarképeket továbbítja a különböző forgalomirányító és ellenőrző munkahelyekhez. Az eddigi üzemeltetési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a rendszerhez fűzött remények beváltak. A légikikötő forgalmának, illetve üzemeltetésének automatizálását, a folyamatok pontos lebonyolítását ez a zártláncú televíziós rendszer nagymértékben segíti elő, a félreértéseket kikü- szöböli az utazóközönség és a repülőtéri személyzet általános megelégedésére. A zártláncú tv-rendszerek jelentős szerepet tölthetnek be a nagyvárosok forgalom ellenőr? zésében is. A járműforgalom állandó növekedése mind nehezebbé teszi a forgalom lebonyolítását, különösen az útkereszteződések és közlekedési csomópontok esetében. Ezeken a helyeken a forgalomirányítást úgy kell megoldani, liogy forgalmi akadályok ne keletkezzenek. Ezért a jelzőlámpákat a főútvonalakon programvezérléssel működtetik, hogy a meghatározott sebességgel haladó járművek mindig szabad jelzést kapjanak. Az ilyen programozott jelzőlámpa rendszer vezérlésének azonban az a hátránya, hogy nem veszi figyelembe az egyes kereszteződések forgalmának váratlan megnövekedését, és ekkor máris közlekedési dugók keletkeznek- Ennek megakadályozásához nyújt segítséget a televízió. A nagy forgalmú útkereszteződéseknél felállított televízió kamerák képjeleit kábeleken, vagy nagyobb távolságok esetén rádióhullámokkal továbbítják az irányítóközpontba. A központban levő tv-monitorokon tehát állandóan ellenőrzik a forgalmat, és szükség esetén változtatnak a jelzőlámpák programozásán a torlódások elkerülése és a forgalom gyorsítása érdekében. A központból különben az egyes kamerákat távvezérléssel lehet mozgatni vízszintes és függőleges irányban. A kameraoptikák nagy fényerejü és nyílásszögű lencsék, amelyek lehetővé teszik az éjszakai ellenőrzést, vagy pedig változtatható gyújtótávolságú lencsék szintén távvezérléssel. Az autósok jól ismerik azt a kellemetlen érzést, amely a gépkocsik visszapillantó tükreinek „holt teréből“ adódik. A középső és oldal visszap llaníó tükrök minden elrendezése esetében van a gépkocsi mögött egy olyan lér, amely a visszapillantó tükörből nem látható be. Különösen fennáll ez a tehergépkocsiknál, kantonoknál és" autóbuszoknál, ahol középső visz- szapillantó tükör felszerelésére nincsen lehetősé:;. A gépko; i'vozckő egyáltatlán nem láthatja, hogy mi van közvetlenül a járműve mögött. Ez nemcsak kellemetlen, de veszélyes is, aminek m :gszün etése érdekében fejlesztették ki a tehergépkocsikon használható tv-rendszert. Az egyik tv-rendszer esetében például az autóbusz, kamion vagy utánfutó végébe egy tv- kamera van beépítve, amely „mindent Iái“, ami a jármű mögött van, és ezt reprodukálja a vezető előtt levő képernyőn. Ily módon a vezető biztonságérzete nagymértékben megnő, és ugyanakkor megszűnik minden balesetveszély, amely a visszapillantó tükrök holt teréből adódik. Ez a tv-rendszer elsősorban a parkoló vagy rako- dóhelyekre való beállás esetén hasznos. Gyakorlatilag teljesen feleslegessé teszi az irányító- személyt pl- tolatás közben, hisz a vezető szinte ugyanúgy lát hátra is, mint előre. Természetesen a vezető előremenet esetében is használhatja a rendszert, városban vagy országúton, amennyiben egy külön kapcsolóval működésbe hozza a kamera-fedőlapot és a készüléket. A különböző megvilágítási körülményektől függően a vidikon érzékenységét három fokozatba lehet állítani, a képernyőn látható kép kontrasztossága pedig mindenkor automatikusan áll be a legmegfelelőbb ériékre. A kamera széles látószögű objektívje — a jármű hátsó végében 2,8 m-es magasságra felszerelve 35 fokos dőlési szöggel — a jármű szélességén kívül még 1,5 métert fog be és 20 méteres távolságra lát el hátrafelé. A kocsi mögötti távolság különben a képernyőről megállapítható, mivel ez távolságjelző vonalakkal van ellátva. ÚJ VÍZI ERŐMÜVEK Ä SZOVJETUNIÓBAN A kilencedik ötéves terv első kél esztendeje alatt a Szovjetunió energetikai kapacilása csaknem 25 millió kilowattal megnövekedett. Ez egyenértékű azzal, mintha öt olyan energetikai óriás épült volna, mint a bratszki vízi erőmű. Az elektromos energia döntő részét hőerőművek állítják elő, igen nagy jelentősége van azonban az olcsó vízi energia felhasználásának is. A legnagyobb vízierőmű-építkezések először a volgai vízgyűjtő medencében folytak. A Szovjetunió legnagyobb vízi erőműve 1958-ban a kujbi- sevi vízi erőmű volt, amelynek teljesítménye 2 millió 310 ezer kilowatt. A Volgán ós mellékfolyóin azóta számos, ennél is nagyobb teljesítményű erőmű épült. Közülük a leghatalmasabb a volgogradi vízi erőmű, melynek teljesítménye 2 millió 500 ezer kilowatt. - A kilencedik ötéves terv legújabb létesítménye a csebokszári vízi erőmű lesz, melynek tervezett teljesítménye 1 millió 600 ezer kilowatt. Az impozáns számok azonban elhalványulnak azok mögött, melyek a Szibériában is igen komolynak számító vízi erőművekre jellemzőek- A Jenyiszej, ez a hatalmas szibériai folyam — mellékfolyóival együtt — évi 600 milliárd kilowattóra hidroenergetikai teljesítményt rejt magában. Vízi energiapotenciálját tekintve a Je- niszej a világon első helyet foglal el. Olyan teljesítményre képes, mint a vízi energiaforrásokban annyira gazdag Kanada folyói együttvéve. A Jenyiszejen és öt mellékfolyóján — An- gara, Nyizsnyaja Tunguszka, Podkamennaja Tunguszka, H ntaska és Kuieka — 17 vízi erőművet lehet felépíteni, melyek együttes teljesítménye több mint 60 millió kilowatt. A Jenyiszejen és mellékfolyóin máris 23 millió kilowatt együttes kapacitással épültek és épülnek vízi erőművek. A 'Jenyiszej hidrotechnikai birtokbavétele a krasznojarszki vízi erőművel kezdődött. Ez földünk legnagyobb áramtermelő létesítménye. Teljesítőképessége 6 millió kilowatt. A Jenyiszejen még egy óriás, a 6 millió 400 ezer kilowatt teljesítőképességű szajáni vízi erőmű épül. Ez az erőmű 10 turbinaegy-éggel rendelkező nagy ipari komplexum, amelyhez tucatnyi egymáshoz kapcsolódó vállalat tartozik. Különleges szerepet szánnak az Angarának. Az évi 94 milliárd kilowattóra vízienergia-kész- lettel rendelkező folyam a Szovjetunióban az első helyek egyikét foglalja el. A terv 6 vízi erőmű építését irányozza elő, 15 millió kilowattóra vil iamosenergia-összteljesítménnyel. Hasonló nagyarányú tervek születtek az Ob- Irtis vízkészleteinek energetikai felhasználása érdekében, elkészültek a Szalehard városnál létesítendő 6—7,5 millió kilowatt kapacitású, évi 31—37 milliárd kilowattóra termelést adó vízi erőmű tervei s úgyszintén a bővizű Lénán és mellékfolyóin is erőműveket építenek. (djj 1074. X. 8. 6
