Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-31 / 257. szám, csütörtök
m* a1974. X. 31. 5 A BARÁTSÁG HÓN APJA a barátság házában A szocialista társadalom fejlődésének dialektikája Bratislava kulturális intézményei között jelentős helyet foglal el a Csehszlovák—Szovjet Barátság Központi Háza, mely évente körülbelül 1500 rendezvényen több mint félmillió érdeklődőt fogad. A csehszlovák-szovjet barátsági hónap kezdete előtt Fedor fíurt- ko elvtárstól, a műsorszervezési osztály vezetőjétől érdeklődtünk, hogyan készülődnek, illetve mit készítenek az idei barátsági hónapra? A Csehszlovák—szovjet Barátság — Nálunk, a Csehszlovák- Szovjet Barátság Központi Házában a barátsági hónap tulajdonképpen egész évben tart. Rendezvényeink ugyanis valamilyen módon mindig a Szovjetunióval, kultúrájával, népével, életével stb. kapcsolatosak. A barátsági hónapban azonban az átlagosnál mindig nagyobb az érdeklődés rendezvényeink iránt, tehát természetesen ehhez mérten állítjuk össze műsorainkat. Novemberre 120 különböző akciót készítettünk, amelyek között minden korosztály megtalálja műfaj és tartalom szerint is a neki legjobban tetszőt. A csehszlovák—szovjet barátság hónapjára készült műsortervet teljes egészében nincs módunkban ismertetni, a legfigyelemreméltóbb akciók közül azonban megemlítünk néhányat. November folyamán három kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők: a „Szovjetunió és Csehszlovákia tudományos-műszaki együttműködése“ címűt; a már harmadízben megrendezésre kerülő, s mindig nagy érdeklődést kiváltó „Szovjet irodalom, lemezek és művészi reprodukciók“ kiállítást, melyen a kiállított tárgyak meg is rendelhetők; valamint a „Szovjet politikai és társadalomtudományi irodalom“ szemléjét. A politikai nevelő és a kulturális rendezvények is két fő Nagy az érdeklődés a barátság iránt témakört ölelnek fel, mégpedig „A munkásosztály és vezető szerepe a szocialista társadalomban“ és „Felszabadulásunk 30. évfordulója“ témáit. A politikai nevelő akciók alatt nem száraz előadásokat, hanem érdekes, tanulságos és szórakoztató összeállításokat kell érteni. A „Lövedékek és dalok útja" című műsorciklus, mely ez év szeptemberétől jövő májusáig tart, állandó szereplője Marta Nyzlová történész, aki a második világháború történelmi eseménysorozatát ismerteti, František Novek vezérőrnagy, a Szovjetunióban megalakult első csehszlovák hadtest Volt harcosa, a felszabadító harcok résztvevője, aki élményeit eleveníti fel, és Štefan Ladižinský, a Katonai Művészegyüttes dramaturgja, aki a második világháború szovjet dalairól ad elő, melyeket az együttes művészei mutatnak be. A „Közöttünk" rendezvénysorozatban kiemelkedő közéleti személyiségekkel beszélgethetnek el az érdeklődők. így például Bratislava felszabadulásának 29. évfordulóján Ladislav Martinék elvtárs, Bratislava főpolgármestere, az SZNF 30. évfordulója alkalmából Viliam Šalgovič e'vfá'-s, az SZLKP Központi Háza KERB elnöke volt, a barátsági hónapban pedig P. J. Goroškin elvtárs, bratislavai szovjet konzul, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság szlovákiai képviselője lesz a barátság házának vendége. Goroškin elvtárs a CSSZBT szovjetunióbeli munkájáról, tevékenységéről tart majd előadást. A „Szó és dallam" program- sorozatban szintén egy-egy érdekes beszélgetésre, művész bemutatkozására, s egy-egy szovjet vendég (művész, együttes — például a Russzkie uzorky n é p ih a n gs zer- eg y ü 11 e s-, sz e mé- Jyfség) fellépésére kerül sor. A kulturális rendezvények során számos hangverseny és irodalmi-zenei műsor merít az orosz és szovjet szerzők műveinek gazdag tárházából. A „Szülőföld“ című prózaösszeálLítás például Csingiz Ajtmanov kirgiz írót mutatja be művein keresztül. A barátsági hónap filmjei V. I. Pudovkin rendező munkásságát ismertetik. Főleg a háború alatt készült, a szovjet katonákat lelkesítő s egyben hősiességüket bemutató filmjei kerülnek vászonra novemberben (Szuvo- rov, Nahimov admirális, Aratás). A „Makszim visszatérése“, a „Kommunista“, az „öreg falak“ című filmek pedig a „Munkásosztály szerepe a szocialista társadalomban“ témához kapcsolódnak. házában rendezett kiállítások Természetesen novemberben sem maradnak el a kicsik kedvelt mesefilmjei, a bratislavai pionírok számára rendezett „Ismerd meg barátaidat“ vetélkedők, s a közép- és szakiskolák tananyagát kiegészítő „Orosz és szovjet irodalom filmen“ sorozat következő részei. Előadással, filmmel és ünnepi akadémiával emlékeznek meg az NOSZF 57. évfordulójáról is. Távolabbi terveik között — mivel ez év júliusától, amikor is a barátság házának nevébe bekerült a központi jelző, helyiségeik száma is gyarapodott — szerepel egy állandó jellegű, a csehszlovák—szovjet barátságot és kapcsolatokat bemutató kiállítás létesítése. F. m. m. A CSKP XIV. kongresszusa kidolgozta a szocializmus dinamikus fejlődésének kérdéseit és megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy pozitív változásokat érjünk el a társadalmi élet valamennyi területén. Ez a folyamat összekapcsolódik a társadalmi ellentétek céltudatos és rendszeres feltárásával és megoldásával. Lenin a materialista dialektika magvánuk tartotta az ellentétekre vonatkozó tanítást. Az ellentétek fejlődése és megoldásuk volt az egész eddigi fejlődés mozgatóereje, s ez a szocialista építés időszakára is vonatkozik. Az SZKP XXIV. kongresszusa megállapította, hogy „a mai szocialista világ, sikereivel és távlataival, valamennyi problémájával fiatal, fejlődő szociális szervezet, amelyben még nincs minden elrendezve, sok minden magán viseli az előző történelmi korszakok nyomait." Az egész szocialista világ mozgásban van, egyre tökéletesedik. Természetesen a régi és az új harcában, a belső ellentétek megoldásában fejlődik. Az előző társadalmi-gazdasági alakulatokban döntő szerepet játszottak az antagonisztikus ellentétek, amelyek össze függtek a magántulajdon és az ellentétes társadalmi osztályok létezésével. A szocialista forradalom alapvető változást hozott a társadalmi fejlődésben, minőségileg új társadalmi viszonyokat teremt, megváltoztatja az ellentétek jellegét, valamint megoldásuk formáit és módjait. Üj típusú ellentétekről van szó, melyeknek fejlődése és irányítása összefügg az új fejlődési szakaszok elérésével a társadalom állandó fejlődésével. A szocializmus áthidalja az ellentétek ösztönös növekedését és fejlődését, ami a burzsoá társadalom egyik jellemvonása. A szocializmusban a társadalmi folyamat megismerése és szabályozása a tudományos ismeretek és a gyakorlati politikai tevékenység szerves összekapcsolása alapján valósul meg. A felmérés és a gyakorlat dialektikus egységét a marxista—leninista párt biztosítja. A kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozásán megállapították: a gyakorlat megmutatta, hogy az új társadalom szocialista építé se bonyolult, hosszú folyamat, s az új rendszer óriási lehetőségeinek kihasználása elsősorban a kommunista és munkáspártoktól, valamint azon képességüktől függ, hogy marxista—leninista módon tudják megoldani a szocialista fejlődés ellentéteit. Lenin felhívta a figyelmet arra, hogy a szocializmusban meg kell különböztetni az ellentétek jellegét. Az antagonizmus és az ellentét nem ugyanaz. Az első a szocializmusban eltűnik, az ellentét megmarad. Lenin szavai figyelmeztetnek a társadalom helytelen értelme zésére, a szocializmusra vonatkozó ideális elképzelésekre, valamint annak veszélyére, hogy az ellentétet azonosítsuk az antagonizmussal, és a szocializmust, mint az ellenséges ellentétek által megbontott társadalmat magyarázzuk. Mind két koncepció helytelen és súlyos politikai következményekhez vezet. Ezt bizonyítják a jobboldali revizionisták elképzelései is, akik eleinte a szocialista társadalom nem antago nisztikus ellentéteit tartalmat lan fogalomnak minősítették, s később, amikor széles körű elvi osztályváltozásokra került sor, amikor kiküszöbölték az antagonisztikus ellentéteket és gazdasági téren szocialista termelési viszonyok létesültek, a re vizionisták azt állították, hogy társadalmunkban megszűnt minden osztálykülönbség. A társa dalmi jelenségek értékelésekor mellőzték az osztályszempontot, szubjektivista módon felcserélték az egyes fejlődési szakaszokat. A szocializmus elért fokával szemben olyan igényeket támasztottak, mint a fejlett k o mm u n is ta társa dalo m m a 1 szemben. A szocialista társadalom fejlődése objektív ellentéteinek deformált értelmezése, az ellentétek tagadása és kiforgatása különböző ellenséges politikai koncepció elméleti alapja lett. A marxista-leninista elmélet a társadalom tanulmányozásakor abból Indul ki, hogy a szocializmus az osztálytársadalom egész korszakához viszonyítva minőségileg új rendszert jelent, amely az alapvető, lényeges vonásokban különbözik az előző rendszerektől. A szocializmus azonban csak a kommunista t á rsa da 1 mi-gazdasági a la kula t első szakasza, amelyben még nem küszöbölhető ki az előző társadalom valamennyi ellentéte. És nemcsak ez. A szocializmus dinamikus társadalom, amely az ellentmondások keletkezése és leküzdése alapján fejlődik. Általánosságban az ellentéteket a fogyatékosságokkal, a nehézségekkel, a negatív jelenségekkel azonosítják. Nem maradhatunk azonban a folyamatok külső megnyilvánulásainak tanulmányozásánál, fel kell tárnunk a folyamatok lényegét, a fejlődés valamennyi oldalát és szakaszát. Amennyiben elismerjük, hogy az ellentétek törvényszerűen léteznek és a minőségi változások forrásai, ez azt jelenti, hogy megfelelő formákban kell őket megoldanunk. Ameny- nyiben nem sikerült fejlesztenünk a dialektikus összhangot, a további fejlődés során túlsúlyba kerülhetnek a negatív irányzatok, a visszahúzó erők. A szocialista társadalomban vaunak múltból örökölt ellentétek és olyanok, amelyekre a szocializmus már rányomja bélyegét és fokozatosan átalakítja őket. Ezek az ellentétek ösz- szefüggnek a régi munkamegosztás maradványaival. A szocializmus további objektív ellentétei összefüggnek azzal, hogy a társadalmi fejlődés egyes oldalai nem fejlődnek egyforma ütemben. A szocializmusban sincs automatikus összhang a társadalmi élet egyes szakaszai között és az elért összhang sem örök érvényű. Ennek oka az, hogy az egyes tényezők nem fejlődnek egyforma gyorsan. Ennek az ellentétnek a megoldása az emberek szocialista öntudatának kialakításában, az állandó ideológiai nevelőmunkában rejlik, amely hozzájárul, hogy az emberek leküzdjék a régit és kialakítsák az új marxista—leninista világnézetet és szocialista értékrendszert. A régi és az új harca, a belső ellentétek leküzdése a társadalmi élet valamennyi területén biztosítja a magasabb fejlődési szakaszok elérését és a társadalom előrehaladását. A párt- és az állami szervek ösz- szes határozata, vonatkozzon az a társadalmi élet bármely szakaszára, következményeit tekintve az összhang elérésére, a gazdasági aránytalanságok leküzdésére és az egyes területeken a lemaradás vagy a késés kiküszöbölésére irányul. Ez az állandó egyesülési folyamat, az egység egyre magasabb fokának elérése azért lehetséges, mert a szocialista termelési viszonyokon, a termelő- eszközök össztársadalmi tulajdonán alapszik. Megteremti az objektív alapot a dialektikus érdekegységhez, ahhoz az egységhez, amely fejlődik és nem ellentmondásmentes. A társadalmi osztályok és csoportok közti viszonyban a munkásosztály növekvő feladatának a mércéje elsősorban. A munkásosztály fejezi ki tevékenységével leginkább és legteljesebben a társadalom érdekeit és céljait. A társadalmi fejlődés egyes oldalai, a csoport, a helyi és a társadalmi érdekek közti ellentétek és aránytalanságok különböző megnyilvánulásait nem idézik elő minden esetben objektív okok, hanem a szervezés, az irányítás fogyatékosságai is. Természetes, hogy az ilyen jellegű ellentétek — az objektív ellentétektől eltérően — nem jelentik a fejlődés forrását, hanem komoly fékező tényezőkként nyilvánulnak meg. A szocialista társadalomnak széles körű lehetősége nyílik, hogy korlátozza és leküzdje a szubjektivizmus megnyilvánulásait, valamint a társadalmi realitás általa feltételezett ellentéteit — az egyre mélyebb tudományos ismeretekkel a tervezés és irányítás egyre tökéletesedő rendszerével, a szocialista demokrácia fejlesztésével, az emberek szakképzettségének fokozásával, az ideológiai munka hatékonyságának növelésével. A társadalmi valóság és a társadalmi folyamatok mozgatóereje megismerésének eszköze a marxista—leninista elmélet. Lehetővé teszi, hogy megismerjük a társadalmi események mögött ható tényezőket és törvényszerűségeket, az objektív dialektikát és azokat a feltételeket, amelyek között reálison érvényesülnek. A szocialista társadalom fejlődésének megismerésében a párt vezető szerepét az határozza meg, hogy a párt általár nosságban értékeli a társadalom fejlődését, feltárja rendkívüli sokrétűségét, és a társa- dalmi ellentétek differenciáció- ját. Meghatározza a fejlődési ellentmondások „diagnózisát" és rámutat a megoldás legalkalmasabb módjaira. Nemcsak a különböző gazdasági, politikai intézkedések segítségével törekszik az ellentétek áthidalására, hanem az ideológiai ne- velőmunkávail is. A szocialista öntudat kialakítása az emberek objektív éret- körülményei kialakításának, valamint a céltudatos ideológiái munkának az eredménye. Nem alakul ki önmagától, könnyen, hanem csakis az életmódban és az emberi gondolkodásban megnyilvánuló ellentmondások és csökevények állandó leküzdése útján. Ellentétek mutatkoznak az emberek mindennapi egyéni tapasztalatai és a tudományos ismeretek által befolyásolt nézetei között, a vallással, a nacionalizmussal és a kispolgári mentalitás megnyitvánulásaival kapcsolatos élmaradott nézetek között. Nem felejthetjük el, hogy a szocializmus csak a világ egy részében győzedelmeskedett. Az ellentétes szociális-gazdasági rendszernek harca kifejezi a mai történelmi időszak alapvető ellentétét. Az ellentét fejlődése, a szocialista társadalom növekvő tekintélye befolyásolja az egész világot, ez az ellentét különösen az ideológia területén nyilvánul meg. A burzsoá és a szocialista Ideológia közti ellentét antagonisztikus, kifejezi elvi összeegyeztethetett enségüket és ki- békíthetetlenségiiket. A köztük folyó harc nem a fel legekben megy végbe. Küzdelem folyik az emberek tudatáért és gondolataiért, nézeteiért és áll.'jfogla- lásáért. Mindenütt, ahol lemarad az ideológiai munka, a politikai és a kulturális nevelés, alkalom nyílik a különböző burzsoá és revizionista nézetek rögzítésére, hatására, megszilárdítására. A burzsoá ideológia hatásaival szemben folytatott harc Hatékonyságának növelése, valamint az ellentéteknek az emberek tudatában való leküzdése feltételezi, hogy rendszeresen növeljük az ideológiai haťi$s valamennyi formájának mi hőségét. Hatékonyságának kritériuma a dolgozók szocialista öntudatának kialakítása, ami abban nyilvánul meg, hogy az emberek aktívan részt vesznek a Csehszlovákia Kommunista r Pártja által kitűzött célok megvalósításában. A CSKP XIV. kongresszusa is hangsúlyozta: — Már sokszor leszögeztük, hogy ideológiai területen nincs békés egymás mellett élés, nem hátrálunk meg az ellenséges nézetek elől, nem kötünk kompromisszumot a régi kizsákmányoló társadalom csökevényeivel. Az egyik lég fontosabb feladatunk, hogy egybehangoljuk a párt, a társadalmi és az állami szervek eszközeit a szocialista ember nevelésére, a következetes, elvhű marxista—leninista szellemi hatás gyakorlására. MILENA RANDOVá
