Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-29 / 255. szám, kedd

Hol szorít a futballcipőnk? Csehszlovák szempontból az év mérkőzése előtt állunk, mindenképpen annak kell minő­sítenünk a Wembley stadionban október 30-án sorra kerülő Anglia—Csehszlovákia Európa- bajnoki selejtező-erőpróbát. Az 1974-es év eddigi folyamán válogatottunk barátságos mérkőzéseken szerepelt, s a látszat arra mutat, hogy őszre megfelelő formába len­dült. Számszerű eredményei nagyon Jók. Két olyan csapatot láttunk vendégül szeptember­ben és október folyamán, amelyeknek szerep­lése feltűnést keltett az első félév hajrájában sorra került világbajnokságon. Mind az NDK, mind Svédország válogatottja érzékeny vere­séggel volt kénytelen elhagyni a prágai, illet­ve a bratislavai játékteret. Ilyenformán tehát adva volna az összehasonlítási alap ... NEM INDOKOLT A TÚLZOTT DERŰLÁTÁS... Az NDK válogatottja érthetően a világbaj­nokságra tetőztette formáját, s ez sikerrel is járt. Az őszi formaidőzítés számukra egyelőre nem hozta meg a várt eredményt. Erről nem­csak a Prágában elszenvedett vereség tanús­kodik, hanem az a tény is, ho<gy az európai viszonylatban kimondottan sereghajtó Izland az NDK tizenegyének vendégeként pontot tu­dott szerezni, s emiatt bizony fájhat Busch- ner edző és társai feje. Hogy az NDK csapata magára talál-e egyhamar, az már október 30- án Glasgowban a Skócia elleni barátságos mér­kőzésen is megmutatkozhat, de méginkább a november 11-én francia földön sorra kerülő csoportrangadón, a Franciaország elleni mér­kőzésen. A svédek csapata, amely csak féltucat válo­gatott mérkőzésre veheti igénybe külföldön profiskodó legjobbjait, nem képviselt különö­sebb játékerőt, s a hollandoktól otthonában szenvedett sfilyos vereséget... S AZ ANGOLOK? Az angol labdarúgó-közvélemény nehezen viselte el (ha egyáltalán elviselte) azt a meg­rázkódtatást, amelyet az 1974-es VB-től való kényszerű távolmaradás okozott. Ramseynek emiatt kellett távoznia előbbi sikeres műkö­dése színteréről, s helyét az a Don Revie fog­lalta el, aki évek hosszú során a Leeds United klubcsapatát alakítgatta és telte a szigetország egyik kétségtelenül legjobb együttesévé. Az űj főedző csak azt ígérte, bogy az angol válogatott az Európa-bajnokságon is jól akar szerepelni, de célja elsősorban az, hogy a kö­vetkező világbajnokságot már ne rendezzék Anglia részvétele nélkül. Természetesen ^ megnézte —, méghozzá két­szer is —, együttesünket. Itt volt Prágában az NDK és Bratislavában a Svédország elleni mérkőzésen, s egészen szokatlan módon még azt is megengedte magának, hogy rámutas­son a csehszlovák válogatott egy-két gyengé­jére. AHOGY MI LÁTJUK CSAPATUNKAT... A csehszlovák válogatott erényei általáno­san ismeretesek. A világ labdarúgó-közvélemé­nye úgy ismeri, hogy jó kapusokkal, védőkkel rendelkezik. Ez így Is igaz. Nem is lényeges, hogy Vencel, vagy Viktor véd-e, ha jó napjuk van, mindketten megbízható módon állnak őrt. Pivarnfk személyében Európa egyik legjobb felfutó jobbhátvédjével rendel­kezik csapatunk. Az Ondruš — Jozef Č a p k o v i č kettős a védelem közepén első­sorban összeszokottsága jóvoltából kínálkozó megoldás. Ondruš ráadásul hallatlan hidegvér­rel rendelkező, gyakran felfutó, veszélyesen fejelő és lövő játékos, de a mezőnyben be­beiktatott egy-egy felesleges cseléről nem ár­tana lemondania, jozef Čapkovičtól is elvárják, hogy főleg a csúszós talajon távoli lövésekkel próbálja ki az ellenfél kapusát. Varadin- n a k a gyorsaságán és iobb fordulásain kell javítania. Az a sor, amely a modern labdarúgásban olyan fontos szerepet kap, sajnos nem az erős­ségünk. Mindenki tudja, bogy a középpályá­sokról van szó. Ebben az alakzatban az utóbbi időben B i č o v s k ý, az I. liga legutóbbi társ­gólkirálya a legbiztosabb pont. Pekári k, a hajdan félelmetesen fejelő és lövő játékos, kö- rüiményeskedik, lassan válik meg a labdától, Ga jdušek sem eszményi megoldás. Kuna hosszabb kihagyás ntán kérdéses. Eléggé las­sú, mert megsúlyosodott, s a labdát szereti tartogatni. Elől a Masný — Š v e h 1 í k kettőstől vár­ható sok minden, föltéve, ha nem rettennek meg az angol védők keménységétől. Sajnos Petráš hiányozni fog, s helyén bárki is szere­peljen a csatársor baloldalán, csak szükség­megoldásnak ígérkezik. Félő, hogy az angolok jobban ismernek ben­nünket, mint mi őket, s ez bizony őket teszi esélyessé. Azt azonban egy pillanatra se feledjük el, hogy csoportunkban ott van még Portugália válogatottja is, amelyet hasonló balsors vert a VB kapcsán, mint az angol és a csehszlovák csapatot, tehát nem most Londonban oldódik meg az EB csoportelsőség kérdése. ZALA JÖZSEF Szívesen jön a Békemaratonra Csaknem egy hónap telt el azóta, hogy a világ legjobbjai a Békemaratonon küzdöttek egymással, no meg a rendkívül kedvezőtlen időjárással a győ­zelemért, a helyezésekért. Az emlékek, a néhány nap érdekes mozzanatai azonban még ma Is fel-felvíllannak lelki szemünk előtt. Egyik Ilyen kedves pil­lanat volt, amikor Gailambos József, a verseny négyszeres győztese megérkezett a Her- nád-parti városba. A 75 esz­tendős, pirospozsgás és ma Is fürge mozgású egykori atlétát nemcsak a rendezők, hanem a versenyzők, vezetők közül jó néhányan szeretettel üdvözöl­ték. Galambos József 1927-től 1936-ig évente részt vett a ma­ratoni versenyen, és négyszer győzött, háromszor a második, egyszer-egyszer a harmadik, il­letve negyedik helyen végzett, egy alkalommal pedig diszkva- Hfikálták. Kétségtelenül elis­merésre méltó sorozat. — Vajon miként lett marato­ni futó? — kérdeztük. — őszintén bevallva a vélet­lennek köszönhetem. Kata«ra: éveim alatt szolgálattelje' közben kellett futnom. Annyira megtetszett, hogy a verseny­zéssel is megpróbálkoztam. El­ső maratoni versenyemen győz­tem ugyan, de ezt nem ismer­ték el, mert engedély nélkül indultam. Ennek ellenére Király Pállal együtt neveztek a kas­sal maratonra. És Józsi bácsi — így becézi őt mindenki — nem vallott szégyent. A nemzetközi me­zőnyben Is bebizonyította kivé­teles képességeit, akkor és az­után lüég többször. Később csaknem egész Európát bejár­ta. Sok szép élménnyel lett gazdagabb. Vajon mire emléke­zik a legszívesebben? — Több versenyre is. A har­mincas években Görögország­ban rajtoltam az eredeti mara­toni távon (azóta megváltoztat­ták), ami a magyar versenyzők közül csupán nekem jutott osz­tályrészül. Olyan hőség volt, hogy a 42 195 méteres táv alatt több mint hét kilót fogytam. Vagy amikor a torinói Európa- bajnokságról hazatérve — itt negyedik voltam — Jávor Pál és Rökk Marika fogadott, gála­estet rendezve. A Békemaraton azonban mindent felülmúl, olyan szeretetteljes fogadtatás­ban mint itt, sehol sem volt részem. Amikor hosszú évek után, 1970-ben meghívtak, szí­vesen jöttem, most rendkívüli örömet jelentett nekem, hogy ismét e szép esemény részese lehettem. Minek köszönhette csaknem négy évtizeddel ezelőtti siker- sorozatát? — Nehéz erre pontos és ki­elégítő választ adni. A mai sportolóknak könnyebb a dol­guk, kedvezményekben része­sülnek, jobbak az edzéslehető­ségeik, bizonyára ez járul hoz­zá Jó eredményeikhez. — Nekünk nehezebbek voltak a körülményeink. A kedvezőt­len feltételeket lelkesedéssel * M ' jf- ” 1 ÉpSÍ t m Éšmrnm­IsHltlllllP © ’mŕm- jü KgteV .tej Bil 1 JÖjÉfc ül $ t f j 18 IIP ijplll J§! M lljr M r laW IMI A legkisebbek a „téglákkal“ Spartakiád készülődés A bardejovi járásban is meg­kezdődött a felkészülés az 1975-ös országos Spartakládra. A Spartakiád járási törzskara mindent megtesz annak érde­kében, hogy a felkészüléssel jól szolgálják a tömegsportot, de nemcsak a fellépésekkel, hanem a sportrendezvényekkel és turista-akciókkal is. Ebben a járásban mintegy 33 000 tornász Spartakiád rész­vételével számolnak, míg a tu­risztikai akciókban 4000 lesz a részvevők száma. Az élsport rendezvényeiben 800-an érde­keltek, a jelvényszerző verseny­ben 3500-an vesznek részt. igyekeztünk kiegyensúlyozni. Komoly edzést hetente három­szor tartottam. Gyakran futot­tam Budapestről Székesfehér­várra, ami 64 kilométernek fe­lel meg. Sokszor tettem meg a Budapest—Gödöllő—Budapest távot. — Számtalanszor megtörtént, hogy este, miután a munkából hazajöttem, nem feküdtem le, hanem 25—30 kilométeres éj­szakai futóedzést tartottam. Ma erre már nincs szükség. Aki sportolni akar, nem kell saját magának megteremtenie a fel­tételeket. Ha pedig eredményt tud felmutatni, akkor jelentős támogatásban részesítik. S amint a krónikás feljegy­zéseiből meggyőződhettünk, nem hiába! Galambos Józsi bá­csi a két világháború közti idő­szak legjobb magyar maratoni fűtől közé tartozott és külföl­dön Is számon tartották. Ml csupán egyet kívánhatunk, hogy még sokáig jő egészség­ben emlékezhessen a régi, si­kerekben gazdag napokra. (kollár) A Spartakiád-gyakorlatok el­sajátítása terén már a járás­ban túljutottak a második taláH kozókon. Több mint 3000 gya­korlót bíztak 94 edző gondjai­ra, s a tíz programban a járási spartakiádon 2880 lép föl. Er­re 1975. május 31-én Bardejov- ban kerül sor.. A testvérjárá­sokból 72 férfi és 126 tornász lesz ott a bardejovi gyakorla­tozok között. A jövő év áprilisában és má­jasában a járás nyolc községé­1974 X. 29 5 Csak negyven napig volt a Sporting Lissabon portugál lab­darúgócsapat edzője Di Stefa­no, a Reál Madrid egykori hí­res középcsatára. Működésével elégedetlenek voltak, és mivel a lisszaboniak csak próbaidőre szerződtették, ~<em volt prob­léma útilaput kötni Alfredo tal­pa alá. A klub elnöke már hal­latta is hangját: Dl Stefano nem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket. Alfredo di Stefano esete a régi igazságot látszik igazolni: nem minden kitűnő labdarúgó­ból válik jó edző. (Lásd a ma­gyar „aranycsapat44 tagjait. Egyedül csak Puskás vitte va­lamire edzőként.) A „szőke nyíl" — így nevezték fényko­rában az argentin futballistát — első edzösködése sem járt sikerrel az Elche csapatánál. Ekkor tapasztalatlanságát hoz­ták fel mentségére, mondván, hogy nem régen előtte még a Reálban kergette a labdát. A balsiker után csalódottan visz- szautazott szülőhazájába, Ar­Di Stefano 40 napja ben lesz helyi, május 9-én pe­dig négy helyen körzeti Spar­takiád. Az el9Ő fellépők már február 22-én mutatják be felkészültsé* güket Bardejovban, a Februári Győzelem 27. évfordulójának ünnepségei során. Továbl úgy­nevezett akadémiák lesznek Gl- raltovcén, Zborovban, Raslavi- cén és Kruzlovban is. A járási Spartakiád befejezése után ba­rátság estet tartanak Ba'dejov- ban, gazdag kultúrműsorral. A bardejovi rendezők nagy megértésre találtak különösen az Iskolákban, hiszen a fellé­pők csaknem 80 százaléka a tanulóifjúság közül kerül ki. Gondoskodás történt arról, hogy télen legyen ho-1 készü­lődniük a fellépőknek, bár ke­vés a tornaterem, de rendelke­zésre állnak a kultúrházak. gentlnába, és itt egy kis klub­nál vállalt szakvezetői tisztsé­get. A siker azonban itt Is el­maradt. Később mégiscsak fel­mutathatott némi eredményt az edzői pályár>, s ez elegendő volt neki ahhoz, hogy ismét Spanyolországba hívják. Az FC Valencia edzője lett és az új helyen huszáros eredményt ért el: bajnokságot nyert az FC Valenciával. A siker már sok embert el­kápráztatott. Állítólag Dl Ste- fanónak Is fejébe szállt a di­csőség. Egyre-másra panasz­kodtak rá a játékosok, a veze­tők, a szurkolók, hogy össze­férhetetlen, hogy arrogáns vi­selkedése kibírhatatlan. Amikor lejárt a szerződése az FC Va­lenciánál, a klubvezetők felléle­geztek: „Végre elmegy.44 Öröm­mel „passzolták" át őt a portu­gáloknak, akik attraktív edzőt kerestek és nagy érdeklődést tanúsítottak Dl Stefar.o iránt. A „próféták" azonban már ak­kor megjósolták, hogy Lissza­bonban nagyon rövid lesz a „Di Stefano korszak44. De hogy csak negyven napig fog tartani, er­re még a legnagyobb pesszi­misták sem számítottak. Már a Reál Madridban ts mindenki úgy táncolt, ahogy Alfredo muzsikált. Hogy Ray- mond Kopa, az akkori futball­világ egyik legfőbb fátékosa •nem a Reálban öregedett meg, azt a féltékeny Di Stefanónak köszönhette. Ä brazil Didi, a „hulló falevél44 elnevezésű át­adások nagymestere hónapokig a kispadon ült, mert a „Fő­nök", a nagy Alfredo így pa­rancsolta. Aztán eladták őt az első vidéki vevőnek, és amikor híre ment Madridban, hogy Didi új klubjában kitűnően játszik, távoznia kellett Európából. Mert Alfredo így akarta... Csak Puskás tudott gyökeret verni Di Stefano mellett. Hogy hogyan, milyen módon sikerült a két dudást egy csárdában tar­tant, senki sem. tudja ponto­san. Alfredo állítólag jobbnak látta a békességet, a kompro­misszumot. Azt hitték, h'tgy Alfredo dl Stefano, a nagy futballista, mint edző is fog tud-A a játé­kosok nyelvén beszélni. Nem így történt. Dl Stefano ugyan­is, különcködésekben élte ki magát. A Sporting Lissabon amerikai portyája során azzal haragította magára játékosait, hogy elrendelte: ebéd és vacso­ra után egyszerre álljanak fel az asztaltóiI A parancsból nem akart engedni., Aztán őt en­gedték el... Alfredo di Stefano jelenleg Madridban tartózkodik, várja a nagy profi klubok gazdag aján­latait. A szakértők azon a vé­leményen vannak, hogy a „negyven lisszaboni nap" után sokáig kell majd várnia ... IT. V.) VAN MMST GÁLAMÉRKŐZÉSE Belgium első számú labda­rúgója még mindig Van Himst, aki 31 éves és nem­rég volt nyolcvanadszor vá­logatott. Még egyéves szer­ződés köti klubjához, az An- derlechthez, és 1975-ben lesz tizenöt esztendeje, hogy ennél a klubnál játszik. Eb­ből az alkalomból Van Himst gálamérkőzés* tervez, amelyre már eddig is meg­ígérte részvételét Cruyff, Bobby Cbarlton. Euscbio, Moore, s Himst nagyon sze­retné megnyerni Pelét is. Ha sikerül, akkor ritka attrak­ció lehet Cruyff és Pelé együtt!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents