Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-29 / 255. szám, kedd

NEHÉZSÉGEK KÖZEPETTE Az Időjárás kedvezőtlen ala­kulása az őszi teendők végzé­sében a komárnói (komáromi) járásban is komoly nehézsége­ket okoz. — Szeptember első hetében már világosan láttuk, hogy já­rásunkban az őszi munkák kez­detének eltolódása, a kései ve­getáció és a szemes kukorica elraktározása jó idő esetén is komoly gondot okoz — mondta Kočiš Ľudovít mérnök, a jml főagronómusa. — Aztán meg­jöttek a kellemetlen esők, a gépek napokon át nem mehet­tek a földekre, s az őszi teen­dők szakaszán az előre kidolgo­zott időtervhez viszonyítva já­rási méretben nagy lemaradás keletkezett. A búzavetéssel ál­lunk a legrosszabbul. A járás­ban 19 860 hektáron keli elvet­ni, de eddig e feladatnak alig a felét teljesítettük. A késés egyedüli oka az időjárás. Me­zőgazdasági üzemeink a vető­magot és a gépeket idejében előkészítették, és járásszerte teljes a vetési készültség. Gé­peinkkel naponta 3000 hektáron tudjuk a magot elvetni. Sajnos, mire megszikkadna a föld, is­mét esni kezd. A járásban cukorrépát 3003 hektáron termesztenek, és be­takarításával a tervek szerint november 10-ig kellett volna vé­gezni. A tervet az esők itt is áthúzták, mivel a kialakult be­takarítási viszonyok közepette a kézi betakarítás nagyobb mértékben kap „zöldet“. Eddig a répát járásszerte mintegy 1000 hektárról takarították be, egyharmad részét kézi erővel. — A szüretet október elején, tehát a szokottnál szintén ké­sőbb kezdtük — folytatta a fő- agronómus. — Ezer hektár sző­lőterületünk van, s a szőlő sze­dését a napokban fejezzük be. A termés a tavalyinál, sajnos, jóval gyengébb. A kései tavaszi fagyok és a Járás egyes részein pusztító jégesők a szőlészetben Is sok kárt okoztak. Az előze­tes becslések szerint járási át­lagban a tavalyi 98 mázsa he­lyett 50—60 mázsa lesz az át­lagos hektárhozam. A legkevesebb gondunk, ba­junk a silókukoricával volt. Az igaz, járási méretben a mun­kák e szakaszon is eltolódtak, de a késést nem a gépek, ha­nem a beérés okozta. Sajnos, a szemes kukoricával már na­gyobbak a problémáink. 15 200 hektáron termesztjük, az érés­ben 8—10 napos a lemaradás. Mint a főagronómus még el­mondta, a gépeket járásszerte jól előkészítették és — ha az időjárás is engedi — naponta 300 vagon kukoricát tudnak be­takarítani. A betakarítási mun­kák elhúzódása a gépeknek még nagyobb kihasználását kö­veteli meg, ezért az eredeti na­pi tervet 400 vagonra emelték A szövetkezetekben nyújtott mű szakokban és éjjel is fognak dolgozni. Nagyobb probléma a szárítás. A járás napi szárítási kapacitása mindössze 230 va­gon. A többire más járásokból hoztak mozgó szárítókat. Úgy­szintén a raktározási nehézsé­geket Is csak más járások se­gítségével tudják megoldani. — Amint látható — mondta befejezésül a főagronómus —, nehézség, probléma akad bőven. Persze így sem feledkezünk meg a veszteségek csökkenté­séről. Ezt bizonyítja, hogy elfo­gadtuk a Dunajská Streda-iak (dunaszerdahelyiek) felhívását, és a veszteségek csökkentésére minden téren ügyelünk. Az is lényeges, hogy mezőgazdasági dolgozóinkat a nehéz betaka­rításban szinte az egész járás segíti. A hétvégeken és a hét további napjain is a brigád­munkások ezrei dolgoznak a földeken, köztük diákok, az ipari üzemek dolgozói, de a mezőgazdasági üzemek dolgo­zóinak családtagjai és a helyi lakosság is. -ef­HIVATALOS LÁTOGATÁS (Folytatás az 1. oldalról) mány alelnöke és Ľudovít Pez­lár, az SZLKP KB titkára fogad­ta őket. A két külügyminiszter eszme­cseréje baráti, nyílt légkörben zajlott le. Széles körű tárgya lásokat folytattak a két ország kapcsolatainak távlati fejlesz­téséről, valamint a legfonto­sabb nemzetközi kérdésekről. Mindkét fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy Husák elv­társnak és Tito elnöknek 1973 októberében Belgrádban folyta­tott tárgyalásai ösztönzően ha­tottak politikai, gazdasági, kulturális, tudományos ós egyéb téren is a két ország együtt­működésének kibővítésére és továbbfejlesztésére. Megelége­désüknek adtak kifejezést, a kapcsolatok eddigi fejlődését Il­letően is. Hangsúlyozták, hogy a két fél mindent megtesz az együttműködés további fej­lesztése, az egyenjogúság és a kölcsönös tiszteletbentartás ér­dekében. Pozitívan értékelték a feszültség enyhülését szerte a világon, amihez mindenekelőtt a szocialista és az el nem kö­telezett országok, valamint a haladó és a demokratikus erők politikájának aktivitása járult hozzá. Mindkét fél hangsúlyozta az európai országok kapcsolatai­ban és együttműködésében elért haladást, és megvitatták az eu­rópai biztonsági és együttműkö­dési értekezlettel kapcsolatos kérdéseket. Nyugtalanságuknak adtak kifejezést a ciprusi hely­zettel kapcsolatban, és hangsú­lyozták, hogy mindkét fél ké­szen áll Ciprus függetlenségét, szuverenitását és területi épsé­gét biztosító békejavaslat támo­gatására. Foglalkoztak a közel- keleti helyzettel is, és az izraeli hadseregnek az elfoglalt arab területekről való visszavonása és a palesztinai nép törvényes jo­gai érvényre juttatása kérdésé­ben közös véleményre jutottak. Örömmel vették tudomásul a demokratikus, haladó erők győ­zelmét Portugáliában. Mindkét fél véleménye sze­rint a megbeszélések hasznos­sága ós jelentősége a két or­szág kapcsolatainak további fejlesztése szempontjából igen nagy. Minics elvtárs a tárgya­lások befejeztével hivatalos ba­ráti látogatásra hívta meg Ju­goszláviába Chňoupek külügy­minisztert, aki a meghívást el­fogadta. SZENCI MOLNÁR EMLEKERE Szenei Molnár Albertre em­lékeztek szombaton és vasár­nap Szencen. A kétnapos ünnepségsorozat diákvetólkedővel indult, ame­lyen a szenei iskolák diákjai mérték össze tudásukat. Ugyancsak szombaton nyílt meg Nagy József grafikusmű­vész kiállítása. Az eddigi em­lékünnepségek során hagyo­mánnyá vált az író-olvasó ta­lálkozó is. Ezúttal Csanda Sándor, Dénes György, Duba Gyula és Gál Sándor látogatott a szenei olvasók közé. Szom­baton este szavalók és irodal­mi színpadok mutatkoztak be. A szenei „Múzsa“ a Tüzes tró- nus-t, a galántai magyar gim­názium irodalmi színpada a „Bori notesz“-t, míg a duna- szerdahelyi „FÓKUSZ“ a Vita­irat c. összeállítását vitte szín­padra. A vasárnapi tudományos szimpóziumon irodalmunk je­lentős képviselői, irodalom­történészek, kritikusok méltat­ták Szenei Molnár Albert mun­kásságát. Tőzsér Árpád, Dr. Csanda Sándor, Benkő László, Varga Erzsébet, Borisz Bálent, Rudo Brtáň, Párkány Antal és Mózsi Ferenc tartottak elő­adást. A közönség számára a leg­nagyobb élményt természete­sen az ünnepi emlékest jelen­tette, amelyen ezúttal énekka­ri művek domináltak. A Cseh­szlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara mutatta be műsorát, Janda Iván, Vass La­jos és Ág Tibor vezetésével. Hazai közönség előtt először lépett pódiumra a CSEMADOK szenei helyi szervezetének ve­gyeskara — sikerrel. Az est folyamán a közönség egy ősbemutatónak is tanúja lehetett. Vass Lajos ugyanis Szenei Molnár Albert szöve­geiből írt kantátát, amelyet a CSMTKÉ mutatott be a szerző vezényletével. in-i­BREZSNYEV—FORD TALÁLKOZÓ NOVEMBERBEN A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége új kato­nai kitüntetéseket alapított: „A hazának a szovjet fegyveres erőknél való szolgálatáért“ ér­demrendet három fokozatban és „A katonai szolgálatban szerzett érdemekért“ érdemérmet két fokozatban. A kitüntetéseket a szovjet hadsereg, a haditenge­részeti flotta, a határőrség és a belügyi erők katonáinak íté­lik oda a katonai és politikai kiképzésben elért sikereikért, valamint a katonai szolgálat idején szerzett más érdemekért. EUGEN THURZÓNAK, a CSKP KB osztályvezetőjének vezetésé­vel Budapestre érkezett Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának párt­munkás-küldöttsége. A küldött­séget a ferihegyi-repülőtéren Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője fogadta és je­len volt Václav Moravec, ha­zánk budapesti nagykövete. MOSZKVÁBAN megjelentették Zsukov marsallnak, a Szovjet­unió négyszeres hőse emlékira­tainak második kiadását „Emlé­kek és fejtegetések“ címen. RAUF DENKTAS ciprusi alel- nök, a Cipruson élő törökök vezére lemondta tervezett New York-i látogatását, mely­nek során felszólalt volna az ENSZ-közgyűlés ciprusi vitájá­ban. Denktas jelenleg London­ban tárgyal a brit kormány ve­zetőivel. ATHÉNBAN nyilvánosságra hozták a baloldali erők tömb­jének választási programját. A dokumentum szerzői állást fog­lalnak a hétéves diktatúráért felelős személyek teljes meg büntetése, a junta uralma ide­jén hozott népellenes törvények érvénytelenítése, az államappa­rátus, a hadsereg és a belbiz­tonsági erők megtisztítása mel­lett. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke Henryk Jablon­skinak, a Lengyel Népköztársa­ság Államtanácsa elnökének meghívására négynapos lengyel- . országi hivatalos baráti látoga­tásra kíséretével Varsóba ér­kezett. JEAN SAUVAGNARGES fran­cia külügyminiszter november 21. és 23. között Japánba láto­gat, hogy Kimura Tosio japán külügyminiszterrel folytasson tárgyalásokat. NIXON volt amerikai elnököt Ismét a Long Beach-I kórház­ban kezelik, ahol már október 2—14 között tüdőembóliával ke­zelték. A kórház szóvivője be­jelentette, hogy Nixon visszér- gyulladása javult, s nem tartják valószínűnek, hogy műtétre lesz szükség. BONNBAN november 10-én külügyminiszteri szinten angol —nyugatnémet konzultációs tár­gyalásokat tartanak. Nyugat­német meghívásra Callaghan brit külügyminiszter viszonoz­za Genscher nyugatnémet kol­légájának májusi londoni láto­gatását. MARIO NEVES, Portugália el­ső moszkvai nagykövete megér­kezett moszkvai állomáshelyé­re. Neves nagy elismeréssel szólt arről a fáradhatatlan te­vékenységről, amelyet a szov­jet vezetők Leonyid Brezsnyev vezetésével a föld tartós béké­je érdekében fejtenek ki. MOSZKVÁBAN véget ért a békeerők tavalyi világkongresz- szusán létrehozott állandó ősz- szekötő bizottság háromnapos kibővített ülése. Romes Csand- ra, a BVT főtitkára sajtókonfe­rencián hangsúlyozta, hogy a nemzetközi békemozgalmat so­ha sem jellemezte olyan nyílt­ság, egység és hatékonyság, mint jelenleg és ez az enyhü­lés légkörének köszönhető. (Folytatás az 1. oldalról) ugyanis kivétel nélkül csaknem valamennyi nemzetközi politi­kai fórumon és szervezetben kedvező visszhangra találtak“ — hangsúlyozta Andrej Gromi­ko. Oj-Delhi — Henry Kissinger külügyminiszter moszkvai láto­gatása befejeztével ázsiai láto­gató-kőrútjának első állomásá­ra, Indiába érkezett. Kissinger azonnal megérkezése után egy óra hosszat tanácskozott Indi- ra Gandhi indiai miniszterel­nökkel. Az amerikai külügymi­niszter később kijelentette, hogy (Folytatás az 1. oldalról) A fogadtatást a borús időjá­rás ellenére kellemes, uarátsá- gos légkör Jellemezte. Schmidt és a szovjet vezető’; ezután motoros rendőrök kísé­retében a városba ha ‘ajtak. A moszkvai televízió Kom­mentátora helyszíni közvetítős folyamán újból hangsúlyozta hogy Moszkvában a két ország együttműködésének fejlesztését, az európai béke érdekeit szol­gáló, konstruktív tárgyalásokra számításuk. Idézte Schmidt kancellár szavait, amelyek sze­rint az NSZK kormánya érde­kelt az euróoai béke és biztnn­a megbeszélések baráti légkör­ben zajlottak le. Hozzáfűzte, hogy indiai látogatásának célja a két ország közötti kapcso­latok megjavítása. Az amerikai diplomácia veze­tője tárgyalt Csáván indiai kül­ügyminiszterrel. A megbeszélések témájáról nem adtak ki semmiféle hiva­talos nyilatkozatot. Megfigyelők úgy tudják, hogy a napirendi pontok közé olyan kérdések tartoznak, mini a két ország kölcsönös kancsolatai, az indiai szubkontinens helyzete és India nukleáris programja. ság megőrzésében, illetve a nyugatnémet—szovjet kapcsola­tok további javításában. Emlé­keztetett arra, hogy a két or­szág viszonyában bekövetkezett fordulatot az 1970 augusztusá­ban aláírt moszkvai szerződés alaDozta meg. Schmidt kancellár megérkezé­se után megkezdte hivatalos tárgyalásait a szovjet vezetők­kel. A két tárgyalóküldöttség szóvivői az Zníuriszf-szállóban berendezett nemzetközi sajtó- központban már hétfőn este tá­jékoztatást adtak a nagy ér­deklődéssel várt eszmecserék menetéről. ÉLÉNK VITA A PALESZTIN KÉRDÉSRŐL Rabat — Az arab államok csúcsértekezletének második napján a palesztinai kérdés vi­tája minden egyéb témát háttér­be szorított, mert Jordánia szembehelyezkedése a minisz­teri értekezleten elfogadott ha­tározattal a közel-keleti válság politikai rendezésének alig be­indult folyamatát kudarccal fe­nyegeti. A 7. csúcstalálkozón részt ve­vő államfők csupán egy-egy ta­nácsadójuk bevonásával tartot­tak két zárt ülést a rabati Dja- fa-palotában. Később külügymi­nisztereik is összeültek a Hil- ton-szállóban, hogy a csúcsér­tekezleten elhangzott állásfog­Róma — Fanfani keresztény- demokrata pártvezető, akit az államfő kormányalakítással bí­zott meg, visszaadta Leone köz- társasági elnöknek megbízatá­sát. Fanfani az elmúlt tizenkét napon folyamatosan tanácsko­zott a balközép-koalíció párt­jaival. A fordulat Igen súlyos hely­zeteit teremtett. Fanfani után egyetlen más politikus sera kí­sérletezhet tovább a balközép- kormány visszaállításával. Ez az út egyelőre elzárult, s ez egy­ben azt is jelenti, hogy egyre fenyegetőbbé válik a parlament feloszlatásának lehetősége, ami a problémák elodázását, a de­mokratikus intézmények további lejáratását, meggyengítését je­lentené. lalások fényében megpróbálja­nak új, általánosan, azaz Jor­dánia számára is elfogadható formulát találni a palesztinai kérdésben. Az ülésen Husszein jordániai király és Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke kifejtette sa­ját felfogását a palesztinai nép önrendelkezésének kérdéséről,. A konferencia köreiből szárma­zó értesülés szerint Husszein eddigi nyilatkozataihoz híven azt hangoztatta, hogy ha az arab államok közössége már most megfosztja attól a jogától* hogy Ciszjordánia nevében be­széljen, ós a csúcsértekezlet kimondja, hogy a majdan fel­szabaduló Ciszjordánia azonnal a palesztinai mozgalom szervei­nek fennhatósága alá kerül* úgy ő nem vesz részt többet a genfi értekezleten és semmi­lyen más békeerőfeszítésbes. A palesztinok ezzel szemben ragaszkodnak ahhoz, hogy Ra- batban erősítsék meg az algíri csúcs határozatát, vagyis ismer­je el a PFSZ-t a palesztinai nép egyetlen törvényes képvi­selőjének, amelynek a meg­szállt területek bármely felsza­baduló darabján joga van sa­ját nemzeti fennhatóságát lét­rehozni. A marokkói Le Matin a pa­lesztinai küldöttséghez közelál­ló forrásokra hivatkozva ugyan­akkor arról ír, hogy Cslszjor- dánia felszabadításáról tárgyal­ni tulajdonképpen az Arab Li­ga hivatott, mert az első arab— izraeli háború után ez a szerv helyezte Egyiptom ideiglenes fennhatósága alá a gazai öve­zetet, Jordánia ideiglenes fenn­hatósága alá pedig Ciszjordá- nlát. Feltalálók a prágai szovjet házban A találmányokkal és újítási javaslatokkal foglalkozó nem­zetközi konferencia alkalmából figyelemre méltó és tanulságos kiállítás nyílt meg a prágai Szovjet Tudomány és Kultúra Házában. A bemutatón a cseh­szlovák és a szovjet, valamint a KGST-tagországok feltalálói, technikusai és újítói tehetsé­gükről, kitűnő ötleteikről tesz­nek tanúbizonyságot. A legérdekesebb újdonságok egyike az újságpapír feldolgo­zására és csomagolására szol­gáló szovjet automata-berende­zés, amely a rotációs gép tel­jesítményének 20 százalékos fokozását teszi lehetővé. A cseh­szlovák orsó nélküli fonógép — gépiparunk büszkesége — ma már nélkülözhetetlen a textiliparban. Ezzel magyaráz­ható az iránta tanúsított érdek­lődés szerte a világon. A Barex szintetikus bőr — előállításá­nak technológiája a Szovjet­unióval és az NDK-val való együttműködésünk eredménye — ugyancsak keresett cikk, a bőrdíszműipar és a cipőipar fontos nyersanyaga. A takar­mány szemcsésítéséhez használt TL-600 típusú prés 600 ezer ton­na magtakarmány előállításá­nál, mintegy 24 ezer munka­erőt takarít meg. A Rabicon- 1000 típusú szövőszék segítsé­gével ötszörösen növelhető a munkatermelékenység, emellett az anyag minősége is lényege­sen javul. A kiállításon azt is megtud­juk, hogy a csehszlovák felta­lálók és újítók 1973-ban több mint 6 ezer találmányt és kb. 220 ezer újítási javaslatot, vagyis háromszor annyit jelen­tettek be, mint 1969-ben. Talál­mányaik ellenértéke 4,3 mil­liárd koronára becsülhető. A kiállítás, csakúgy mint a már említett nemzetközi konfe­rencia, minden bizonnyal tel­jesítette küldetését. A KGST- tagországok eddigi eredményei­nek felmérésével és az értékes tapasztalatcserével hozzájárult a szakemberek ismereteinek gyarapításához. -km­1974. X. 29. 2

Next

/
Thumbnails
Contents