Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-27 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

1974 X. 27. 15 gyón jó szemléltette a kö­zelmúltban Trenčínben megrendezett járási ZE NIT-vásár. A járási ZENIT-vásárt a „Trenčín, a divat városa“ ismert és közkedvelt kiál­lítás termeiben rendezték meg. A vásár szervezői a meglepően szép és ötletes kiállítást a Szlovák Nem­zeti Felkelés 30. évfordu­lója tiszteletére és ennek szellemében rendezték. Jozef Guroftnyal, a SZISZ trenčíni járási bizottsága elnökével, a kiállítás utol­só napján találkoztunk, s így kérésünkre már nem­csak a rendezvény szerve­zéséről és céljáról, hanem annak sikeréről is beszá­molhatott­— Járásunk SZISZ-szer- vezetei is méltóképpen akarták köszönten! a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját, ezért került sor a ZENIT-vásár meg­rendezésére. Véleményünk szerint azzal, hogy az SZNF harcairól és hőseiről ké­szült dokumentumfelvéte­lek mellett itt felsorakoz­tathattuk a járás fiatal dol­gozóinak és szakmunkásta­nulóinak legjobb és legöt­letesebb alkotásait, kife­jezhetjük azt, hogy mit je­lent nekünk fiataloknak a szabadság. A járás üzemei­nek és vállalatainak veze­tői minden tekintetben tá mogatták és segítették az ötlet sikeres megvalósítá­sát. Az akció sikerét bizo­nyítja az is, hogy négy nap alatt több mint 5000 fiatal tekintette meg a vásárt. A kiállított tárgyakat csak­nem kivétel nélkül SZISZ- tagok készítették. A járás 35 üzeméből és vállalatá­ból 250 kiállítási tárgyat hoztak el a vásárra. Aki fi­gyelmesen végignézte a kiállított termékeket, az megtudta, hogy mi min­dent termelnek a járás­ban. Ez valóban így volt, ahogy Jozef Guroň mondta. Az üzemek és vállalatok SZISZ-alapszervezeteinek tagjai munkahelyük min­den jellegzetes termékét elhozták a járási ZENIT vásárra, de az ipari termé kék mellett ott sorakoztak az egyes alapszervezeiek kézimunka köreinek szebb­nél szebb asztalterítői, párnái és más kézimunkái. A Stará Turá-i Chirana nemzeti vállalat gyártmá­nyait az egészségügyben dolgozók szerte a világon jól ismerik. A vásáron ott szerepeltek a különböző fogorvosi berendezéseik és műszereik és több jellegze­tes termékük. Az akción a RAJ és a Reštaurácie ven- dóglátóipari vállalatok ipa­ri tanulói is bemutatták ügyességüket, tudásukat. A csehszlovák—szovjet ba­rátság hónapjában Tren­čínben már hagyományo­san megrendezik az orosz konyha napjait. Erre azj al­kalomra a Reštaurácie vál­lalat SZlSZ-alapszerveze- tének tagjai orosz népi mo­tívumokkal díszített asztal­terítőket, gyertyatartókat, faszobrokat készítettek. A kiállításon ízléses elrende­zésben mutatták be ezeket a szebbnél szebb kézimun­kákat, s közöttük elhelyez­tek egy orosz szamovárt is. A bemutatott tárgyakat a vásár vezetősége érté­kelte. Az első helyezést a Nové Mesto nad Váhom-i VŰMA (Mechanizálási és Automatizálási Kutatóinté­zet) SZISZ-alapszervezeté- nek termékei érték el, de a Trenčíni TOS gépipari üzem, a Skalicai Grafobal, a Trenčíni Ruhagyár, a Me- rina és további vállalatok és üzemek termékei is nagy sikert arattak. Elismerést, dicséretet ér­demel mindenki, aki vala­milyen módon hozzájárult a ZENIT-vásár sikeréhez. Jozef Guroň búcsúzóul még elmondotta, hogy a négy nap kevésnek bizo­nyult, mert ilyen rövid idő alatt a vásárt nem láto­gathatta meg minden ér­deklődő. Szeretnék, ha a járási ZENIT vásár hagyo­mányossá válna, mert az idei verseny sikere azt bi­zonyítja, hogy érdemes. Ehhez pedig ml csupán jó folytatást kívánhatunk. Pg — Elégedetlenek önmagukkal Trsticén (Nádszegen) 1971- ben alakult meg a SZISZ-szer- vezet, s ma már 26 tagja van. Elnöke, Szakái Zoltán, odaadó- an irányítja a fiatalok munká­ját. Itt az ifjúsági szervezet helyiséghiánnyal sem küzd, a hnb és az efsz segítségévei ugyanis a SZISZ-tagok szép klubot rendeztek be. A klubban tartják rendezvényeiket, meg­beszéléseiket. A nádszegi fiata­lok, habár eddigi munkájukért sem kell szégyenkezniük, elé­gedetlenek önmagukkal. A jö­vőben még többet akarnak ten­ni, mert tudják, hogy többre is képesek. Eddig főleg kultúrtevékenysé- gük volt eredményes. Tavaly otthon és a környező falvakban sikerrel mutatták be Tabi Lász­ló „Spanyolul tudni kell“ című vígjátékát. A tavalyi sikeren felbuzdulva ismét betanulnak egy színdarabot. A társadalmi munkából sem húzzák ki magukat, idén eddig 300 brigádórát dolgoztak le köz­ségükben. A politikai oktatás terén ed­dig nem sokat tettek Legköze­lebbi feladatuk pótolni a mu­lasztást, s fellendíteni a szer­vezet eszmei-politikai tevé­kenységét. GYŐRI IRÉN JÖ FOLYTATÁST Lehetőségeikhez mérten A Szocialista Ifjúsági Szövetség jól dolgozó alap­szervezeteinek nem kell kü­lönösebben megmagyaráz­ni a ZENIT-mozgalom lé­nyegét. A mozgalomba be­kapcsolódó fiatalok a ter­meléstől kezdve a kulturá­lis tevékenység minden te­rületén kibontakoztathat­ják tehetségüket, kezde­ményezésüket, ügyességü­ket. Erre nagyon jó lehe- tőségük van a- SZISZ-alap- szervezetek különböző ér­dekköreiben, ahol a fiata­lok általában közösen lát­nak hozzá egy-egy jó öt­let megvalósításához, de az egyéni kezdeményezőket is támogatják. Hogy mennyi­re érdemes odafigyelni a fiatalok kezdeményezései­re és munkájára, azt na­A Trenčíni Ruhagyár SZISZ tagjainak munkái is ott voltak a járási ZENIT-vásáron. Élénk szemű kislány nyit be a ča- lovói (nagymegyeri) Milex igazgató- helyettesének szobájába. Neve lágy dallamokat idéző: Németh Marika. Tavaly végezte el a Komáromi Mező- gazdasági Szakközépiskolát, azóta itt dolgozik. Egy ideig a tejüzem labo­ránsa volt, jelenleg könyvelő. Ja­nuárban már tagja lesz a pártnak. Marika a SZISZ üzemi szervezetének alelnöke. Az elnök, Kiss Jenő, távol­létében tőle kérdezzük meg, hogyan élnek, dolgoznak a fiatalok az ifjú­sági szervezetben, milyen lehetősé­geik, feltételeik vannak a szervezeti munkára. — Hát bizony, itt egészen mások, mint az iskolában, ahol kultúrfelelős voltam. Ilyen téren itt nagyon nehéz dolgozni, mert a fiatalok három mű­szakba járnak, és így nem lehet összehozni őket. Kidolgozott terv sze­rint dolgozunk, időnkhöz, lehetősé­geinkhez mérten. — Milyen jellegű rendezvényeitek voltak az idén? — Kimondottan kulturális jellegűek nem vo'tak. Viszont két ízben részt vettünk a városi fürdő építésében. Igaz, volt az egész üzem, de azért nagyobb részben fiatalok. Nagy kedv­vel mentünk oda. Futballcsapatunk a székesfehérváriakkal mérkőzött — kétszer is. Asztaliteniszezőink serle­get nyertek a tejüzemek közötti ke­rületi versenyen. Sajnos, a versen­gésekből hiányoznak a nők, pedig sokan vannak itt. — Hány tagja van a szervezetnek? — Negyvenhét, de a közeljövőben újabb tízzel növekszik a létszám. Ebből eddig tizenöt tagja, vagy je­löltje a pártnak. — Milyen a kapcsolatotok a párt- szervezettel?. — Az üzemi pártszervezet támogat bennünket. Mi mindig beszámolunk arról, hogy mit végeztünk, milyen terveink vannak. A problémákat, akár szervezetiek, akár egyéniek, közösen oldjuk meg. Miklós Dezső elvtárs* az üzem gazdásza is befutott, és az utolsó mondatokhoz még hozzáteszi: — A SZISZ-elnök tagja az üzem vezetőségének, gyűléseinken beszá­mol a fiatalok gondjairól, bajairól. A problémák megoldásában vala­mennyien részt veszünk. Egyébként a fiatalok üzemben végzett munkájával elégedettek vagyunk, legnagyobb ré­szük elsajátította a tejszakmát. — Az alelnöknek milyen kérése volna az üzem vezetőségéhez? Németh Marika megvonja a vállát, és elmosolyodik. — Nekünk viszont van hozzájuk — mondja Miklós elvtárs. — Még­pedig az, hogy még jobban dolgoz­zanak a szervezetben. (br) V- 1 —U" Több nyélben beszél» Bármilyen népszerűségnek ls ör­vend az eszperantó, nem hódított még akkora teret, hogy a nemzetkö­zi kapcsolatokban ezt a nyelvet használnák. Ezek a kapcsolatok po­litikai, gazdasági és kulturális téren egyre bővülnek, ezért a diplomáciá­ban, a külkereskedelemben és másutt is egyre több, idegen nyelveket is beszélő emberre van szükség. Vannak emberek, akik adottságuk, vagy szorgalmuk révén szép sikere­ket érnek el a nyelvtanulásban. Az ENSZ egyik diplomatája állítólag nyolcvan nyelvet beszél. A közel­múltban egy szovjetunióbeli fiatalem­berről írtunk, aki 34 nyelvet sajá­tított el eddig. Lomb Kató, akivel az elmúlt hetekben a televízió „Ötszem­közt“ műsorában ismerkedtünk meg, 16 nyelvet „bír“. írásunk hőse még „csak“ négy nyelven beszél. Neve Ursula Steinb- rück, 21 éves, lipcsei kislány, építé­szeti főiskolára jár. Anyanyelvén, vagyis, németül, azonkívül oroszul, angolul és magyarul beszél. Egy NDK-beli kiránduláson ismer­kedtünk meg vele, ő volt az idegen- vezetőnk. Élveztük kellemes mikro­fonhangját, csodáltuk tájékozottságát, amikor arról a tájról, városról be­szélt, amerre elhaladtunk, amelyen keresztülmentünk. Németül beszélt, s ezt a Bratísiavából velünk utazott tolmács lefordította szlovákra, ötna­pos együttlétünk alatt annyira meg­szeretett bennünket, és úgy megtet­szettek neki a szép szlovák népda­lok, amelyeket utazáskor énekeltünk, hogy elhatározta, a szlovák nyelvet is megtanulja. Mi, akik beszéltünk magyarul, köz­vetlenül is társaloghattunk vele. EQj alkalommal megkérdeztük tőle, miőta tanul nyelveket? „Három évvel ez­előtt kezdtem idegen nyelveket ta­nulni“ — hangzott a válasz. A ma­gyarral kezdte; szerinte a magyar nyelv nagyon logikus. S miután a magyar nyelvtudását Magyarorszá gon is tökéletesítette, „nekivágott“ az orosznak és az angolnak. Bizonyára adottsága, érzéke van a nyelvtanuláshoz, mert nagyon hamar elsajátít egy-egy nyelvet. Esti nyelv- tanfolyamokra jár, és sokat olvas azon a nyelven, amelyiket éppen ta­nulja. Ursula még nagyon fiatal, s lehet, hogy nyelvtudásban még utoléri a fent említett személyeket, s rekord­jukat talán még meg is dönti. —kv— Németh Marika Tóthpál Gyula felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents