Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-27 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

Q Péter, ez utoljára történt a címe Tomáš Svoboda filmjé­nek, mely egy pályakezdő pe­dagógust mutat be. A tapasz­talatlan tanító sok-sok pedagó­giai érzékkel, humorral, fiata­los lelkesedéssel kiváló ered­ményeket ér el. □ Az 1968-as válságos évek­ben játszódik a Neked nem kon­gathatnak vészharangot című film cselekménye. Vojtéch Trapl debütáns rendezői munkájában ostorozza azokat a politikai erő­ket, amelyek kétes és reakciós politikai céljaikat humanista jelszavakba burkolva, válságba sodorták társadalmunkat. □ Igor Talankin Célkitűzés címmel forgatott filmet, Igor Kurcsatovról, a 20. század egyik legjelesebb fizikusáról. A film­ben Irina Szkobceva, Szergej Bondarcsuk, Szergej * Jurszkij, Horst Schultze és Erich Gerber­ding játssza a főbb szerepeket. □ Elszabadult tigris a címe annak a kubai filmnek, mely a chilei eseményekkel foglalko­zik. Az alkotás a fasiszta puccs- ról és a chilei népnek a ke­gyetlen diktatúra elleni harcá­ról szól. □ Margarit Nikolov bolgár rendező Nappali megvilágítás címmel filmet forgat a mai fia­talokról. Az alkotás Negyalko Jordánov forgatókönyve alapján készült ós egy nagy ipari vál­lalat igazgatójának és mérnöké­nek konfliktusát tárja a nézők elé. A főbb szerepeket Veszelin Tanév, Ivan Kondov és Evgeni- Ja Bakarova játssza. [□ A. Dumas Három testőre Ismét filmvászonra kerül. Ezút­tal rajzfilm készül belőle az angol animációs filmstúdió leg­kiválóbb alkotóinak közremű­ködésével. □ Carlo Lizzani olasz rende­ző Mussolini utolsó napjai cím­mel forgatta legújabb filmjét, mely 1945 áprilisának azokat a napjait és eseményeit idézi fel, amikor a partizánok ítélkeztek a fasiszta diktátor felett. „Dú­cét“ Rod Steiger amerikai szí­nész alakítja. Franco Nero egy partizánparancsnok szerepét játssza a filmben. □ Jutalomutazás címmel for­gatja első játékfilmjét Dárday István a Budapesti Filmstúdió produkciójában. A forgatóköny­vet Dárday István és Szalay György írta, operatőr: Koltai Lajos. A film szerepeit amatő­rök játsszák. □ Párizsban, a Pigalle egyik olcsó kis mulatójában forgat­ják a L’orage című francia film egyik jelenetét. A forgató- csoport nemzetközi; a lengyel Andrzej Zulawski rendezi a fil­met, az osztrák Romy Schnei­der az olasz Fabio Testi és a francia Jacques Dutronc oldalán játszik. □ A híres, szélhámos Cagli- ostro gróf, azaz Balsamo Jó­zsef kalandos életét immár ne­gyedszer fllmesítik meg. Ezút­tal Bekim Fehmiu játssza a címszerepet. A film másik fő­szerepét Curd Jürgens alakít­ja. Karel Zeman nemzeti művész a csehszlovák jllmmüvészet egyik legeredetibb és legjelentősebb egyénisége. Világszerte elsősorban bábfilmesként vált ismertté. Kísérletező művész, aki a rajz-, a báb- és a játékfilmelemeket sajátos módon öt­vözi egységes stílussá, hangsúlyozva az alkotás humanista mondanivalóját. A jeles rendező a nyáron fejezte be legújabb filmjét, az Ezeregyéjszaka me­séit. Az alkotás ősbemutatójára Karlovy Varyban, a nemzetközi filmfesztivál idején keridt sor. Most, hogy a mozik rövidesen műsorra tűzik a mesejátékot, talán nem lesz érdektelen, ha közöljük a művész filmmel kapcsolatos nyilatko­zatát. A GYERMEKEK A LEGHÁLÁSABB NÉZŐK Karéi Zeman nemzeti művész nyilatkozata — Azt mondják, hogy a jó gyermek- film leköti a szülők figyelmét is. Eb­ből következik, hogy gondolok a fel­nőtt nézőkre is, elsősorban azokra, akik megőrizték gyermekszemüket.-A mese nem csak a fantázia világa, hi­szen Igényes képszerűséget is feltéte­lez. Az Ezeregyéjszaka meséinek rajzai a perzsa miniatűrök ihletésére fogan­tak és véleményem szerint ennek az ősi képzőművészetnek a naiv és lehe­letfinom bája érzékelteti a legkifeje­zőbben a mesék világát, költői szépsé­gét • Filmművészetünkben ön kivételes helyet foglal el; sa/átos alkotóként tartják számon, aki a játék- és trükk- film-elemeit összeolvasztva, út kifejező eszközökkel gazdagította a filmművé­szetet, új filmnyelvet hozott létre. Az Ezeregyéjszaka meséiben is alkalma­zott újszerű megoldást? — A mesét az animációs filmtech­nika klasszikus formájának alkalmazá­sával forgattam. Tulajdonképpen a trükkfelvételek kombinációjáról van szó; ez a megoldás felelt meg legin­kább az alkotás cselekményének. Per­sze, ez a módszer sem nélkülözi a kí­sérleti jelleget. Az animációs film — a rajz- és a bábfilm egyaránt — még sok-sok új lehetőségeket rejteget. Sze­retem ezt a műfajt, mert még mindig töretlen földnek számít és minden új barázda újszerű megoldást jelenthet. • Befejezésül a szokásos kérdés: Mi­lyenek a további tervei, alkotói elkép zelései? — A mesék megismerésének útjára léptem, világukat, szépségüket, szedet­ném feltárni, s ezen az úton tovább­haladva megjelenítésük egyre tökélete­sebb eszközeit-módszereit szeretném ke- resni-kutatni. Örök vágy ég bennem, hogy valami hasznosat tegyek, s fő­képp, hogy megörvendeztessem a gyer­mekeket. A legkisebbek a legkedvesebb és leehálásabb n^^1' -yni — hasznosak legyenek — ezért komoly feladatnak, kötelességünknek tartjuk, hogy elegendő film is készüljön szá­mukra. S a jó gyermekfilm egy csep­pet sem könnyű munkai A fiatalok még nem tudnak eligazodni a bonyolult lé­lektani kérdésekben, ezért a mese, n cselekménygazdag és eseménydús me­se a legalkalmasabb műfaj és tájéko­zódási lehetőség számukra. S miveü a mese a gyermekkorban a szellemi erők, a fantázia mozgatóereje, fontos, hogy a gyermekfilmet költői fantázia hassa át. O Eddig csak a gyermeknézőkről „ esett szó, pedig a művész filmjeit a felnőttek is kedvelik. Alkotás közben gondol ezekre a „nagy gyerekekre“ is? — Életművem egészét az ifjúságnak és a gyermekeknek szenteltem — mon­dotta Karéi Zeman. — Az Ördögi ta­lálmány, Az ellopott léghajó és a többi Verne Gyula-film, tehát a kalandot kedvelő fiataloknak szánt alkotás után, ismét visszatértem a legkisebbekhez. Számukra forgattam az Ezeregyéjszaka meséit. Ezzel régi vágyam teljesült. Szeretem a meséket, hiszen örömet szereznek, kellemesebbé teszik életün­ket. S a gyermekek számára a mese a megismerés, a nyiladozó értelem és fantázia, az igazságba, a jóságba ve­tett hit kiapadhatatlan forrása. Nálunk sokoldalú a gyermekekről való gondos­kodás. Ügyelünk arra, hogy tanuljanak, jó jegyeket szerezzenek, olvasmányaik 1974. X. 27. 10 Veriter Gyű ló egyik regényéből Ä BOLYGÓN címmel készült film, Karéi Zeman rendezésében. A. képen a film egyik jelenete. Marina Nyejolova a F-ogadó a TöröttvPd^kóIfoz cínui filmb«,.: - ,*V; Veled és nélküled a címe Marina Nyejolova legújabb fimjének, melye’ Rogyion Nahapetov rendezett. A tehet séges fiatal szovjet színésznőt a nézők a Várunk, fiú, a Monológ és a Fogadó a Törött Patkóhoz című filmben lát hatták. Marina Nyejolova Leningrádban v£ gezte a színművészeti főiskolát, s má> harmadévesként felvevőgép elé áll ha tott: hercegnőt játszott egy mesefilm ben. — Mindig karakterszerepekről ábrán doztam — mondja Marina —, s ez ta­valy ősszel teljesült a moszkvai Mosz- szovjet Színházban, ahová tagnak szer­ződtettek. Leningrádban még nem ját­szottam színpadon. És itt, Moszkvában, első színházi szereplésemkor olyan nagy öröm fogott el, hogy szinte ci­gánykereket hánytam. Egy szerepre vendégül hívta meg a Szovremennyik Színház: Marina Nye- jolovára bízták a Valentyin és Valen- tyina női figuráját; a fiút Rajkin fia játszotta. — Nagyon szeretem a színházat — vallja az ifjú színésznő —, reggel fel­ébredek és öröm fog el, hogy próbára kell sietnem... S közben sokat olva­sok. Egyszerre több könyvet. Hogy es­te melyiket nyitom ki: a hangulatom­tól függ. A Fogadó a Törött Patkóhoz című Verne-film után eljátszhatta a Monológ című film nagy drámai szerepét is. — Ilja Averbah rendező — emlékezik vissza Marina Nyejolova — szigorúan a történés sorrendjében forgatta a film jeleneteit, hogy így könnyebben eljut­tasson engem a film nagy tragikus pil­lanatáig. Tudta, hogyan kell segítenie. És még soha nem éreztem úgy, mint a Monológ forgatása közben, milyen fon­tos egy színésznek a rendező segítő keze. Amikor Rogyion Nahapetov rendező rábízta a Veled és nélküled főszerepét, Marina elolvasta a film forgatókönyvét, így szólt a rendezőhöz: „Nem téved maga? Ez a szerep nem nekem való. Mi közöm nekem ehhez az egészségtől kicsattanó, földillatú lányhoz?“ De Na­hapetov ragaszkodott elképzeléséhez. S igaza lett! Marina Nyejolova hitele­sen alakította a fiatal parasztlányt. íme, a film világából ismét 'egy női név, amelyet szívesen megtanulunk! (fszm)

Next

/
Thumbnails
Contents