Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-26 / 254. szám, szombat
HÉTVÉGI HlRMAGYARÄZATUNK A BÉKÉÉRT ÉS A TÁRSADALMI HALADÁSÉRT Európa-szerte nagy érdeklődéssel fogadták uz európai kommunista és munkáspártok varsói konzultatív találkozójáról kiadott záróközleményt. A lengyel fővárosban megtartott tanácskozás részvevői egyetértésre futottak abban, hogy „szükséges és célszerű előkészíteni és összehívni az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját". Abban is megállapodás született, hogy a konferenciát 1975 közepéig hívják össze, mégpedig az NDK-baro. Az európai kommunisták változatlanul támogatásukról biztosítottak minden olyan erőt, amely az imperializmus, a reakció és az agresszió ellen harcol. Testvéri szolidaritásukat fejezték ki Indokína, a Közel-Kelet, Közép- és Dél-Afrika népei, a területi épségét és szuverenitását védelmező ciprusi nép iránt. Külön nyomatékkai hangsúlyozták forró testvéri szolidaritásukat Chile népével, követelve Luis Corvalan és a többi bebörtönzött hazafi haladéktalan szabadon bocsátását. 1974. X. 26. Egységes erő Az eddigi tapasztalatok egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a testvérpártok két- és többoldalú találkozói, nemzetközi tanácskozásai a leghatékonyabb formáját jelentik a kommunista pártok közötti internacionalista kapcsolatok és együttműködés erősítésének, s megfelelnek a mozgalom követelményeinek. Az európai testvérpártok Újabb tanácskozásának összehívására irányuló kezdeményezés, a széles körű előkészítő munka és a varsói találkozó is kiemelkedően fontos szerepet tölt be kontinensünk és a világ tartós békéjének, biztonságának megteremtéséért, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért vívott küzdelemben. A nemzetközi feszültség csökkentése terén elért eredményekben kimagasló szerepe van a kommunista pártok helyes és aktív politikájának, a szocialista országok — mindenekelőtt a Szovjetunió — kezdeményezéseinek, politikai, gazdasági, katonai erejük, tekintélyük állandó növekedésének. Az európai testvérpártok együttes akcióinak jelentőségét az adja meg, hogy Európának rendkívüli fontossága van a világhelyzet, az egyetemes béke és biztonság, a két világrend- szer közötti történelmi küzdelem alakulásában. Földrészünkön a legszervezettebb erő a munkásosztály. Itt vannak a világ szervezetileg legerősebb, legharcedzettebb kommunista pártjai, s olyan erős szakszervezetek tevékenykednek, amelyek nagy tömegbefolyással rendelkeznek. Kontinensünkön jelenleg a kommunista és munkáspártok eltérő feltételek és körülmények között tevékenykednek. Együttes fellépésük ós haircuk azonban közös ügyet szolgál: az európai népek békéjét, biztonságát és szocialista jövőjét. A szocialista közösség pártjainak állami szinten folytatott politikája és a tőkésországok kommunista pártjainak a monopolkapitalizmus ellen folytatott harca olyan egységes erővé vált, amely a társadalmi haladás, a béke leghatékonyabb tényezője. Közös célok A huszonnyolc európai kommunista és munkáspárt képviselőinek varsói tanácskozása megerősítette azt, hogy a közös ideológia alapján álló, a közös célok és érdekek által vezérelt testvérpártok hasonlóan ítélik meg Európa jelenlegi helyzetét, a lényeges következtetéseik azonosak, s a tovább fejlesztéssel szemben állított követelményekben egységesek. A varsói tanácskozáson a demokratizmus és a testvéri együttműködés szellemében valamennyi párt képviselője felszólalt és ismertette álláspontját. A felszólalók értékes elgondolásokkal járultak hozzá az egyetemes célok mielőbbi megvalósításához. s nyomatékosan hangsúlyozták, mennyire elengedhetetlen és szükséges az erük tömörítése, minden jóakaraté ember bevonása a közös ügy szolgálatába. Borisz Ponomarjov, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában méltán hangsúlyozta: „Az enyhülés véglegessé tétele érdekében a szocialista országoknak a békeoffenzívában még szorosabbá kell fűzniük soraikat a munkásosztállyal, a békemozgalommal és a tömegekkel az európai tőkés országokban. Meg kell határozni, a tömegeket miként mozgósítsuk további harcra annak érdekében, hogy visszavonhatatlanná tegyük az enyhülés folyamatát, szavatoljuk a tartós békét Európában, s ugyanakkor a lehető legteljesebben kiaknázzuk a nemzetközi enyhülést a dolgozók érdekébeA küszöbön álló konferencia alapvető témáját az SZKP képviselője így fo-. galmazta meg: az európai békéért, biztonságért, kölcsönösen előnyös együttműködésért és társadalmi fejlődésért folytatott harc időszerű feladatai. Rámutatott, célszerű lenne, ha a konferencián két alapvető okmányt fogadnának el. Az első egy politikai deklaráció lenne, amely összegezné a vita eredményeit és részletesen kifejtené az együttes akciók programját. A másik okmány — Európa népeihez intézett felhívás formájában — kifejtené, hogy a kommunisták miként képzelik el az összes baloldali, demokratikus és békeszerető erők együttműködését, és konkrétan mi a teendő ennek az együttműködésnek a megszervezése érdekében. Megváltozott viszonytok Az elmúlt években, különösen pedig a 24 testvérpárt 1967 áprilisában, Karlovy Varyban tartott értekezlete óta, Európa nemzetközi viszonyai gyökeresen megváltoztak. A legszembetűnőbb a két világrendszer, a szocialista és a kapitalista államok helyzetében végbement változás. A szocialista országok gazdasági integrációja egyre erőteljesebben fejlődik a közösség valamennyi népe javára. A kapitalista rendszer egyre mélyülő általános válsága következtében ugyanakkor mind hevesebbé válnak a dolgozók és a burzsoázia közötti osztályösszeütközések. A varsói tanácskozáson méltán hangsúlyozták a tőkésországok testvérpártjainak képviselői, hogy az enyhülés egyre kedvezőbb körülményeket biztosít a munkás- osztály nemzetközi küzdelméhez ós ezzel együtt a nemzeti keretekben folyó osztályharcá- hoz. Ezt igazolják a Portugáliában és Görögországban végbemenő változások is. A kommunista és munkáspártok — és minden demokratikus erő Európában — ma gyökeresen megváltozott helyzettel nézhetnek szembe, és az elmúlt évtized hatalmas változásai éppen abban az irányban történtek, amelyet a Karlovy Vary-i találkozó jelölt meg — állapította meg az Unita, az Olasz Kommunista Párt lapja, a varsói előkészítő tanácskozás eredményeit értékelve. Az államközi viszonyokban bekövetkezett alapvető változások mellett az európai népek körében egyre szélesebb rétegeket hódított meg a szocializmus eszméje. Ezzel együtt óriási problémák várnak megoldásra: bizonyos körök vissza akarják fordítani az enyhülés folyamatát, folytatódik a fegyverkezési hajsza, a Földközi-tenger térségében, a Közel-Keleten és Cipruson háború fenyeget, Nyugat-Európát gazdasági válság rázza meg soha nem látott inflációtól kísérve, fasiszta összeesküvések keltenek nyugtalanságot. Ezeket a problémákat is meg kell vitatnia a kommunista és munkáspártok újabb értekezletének, amelyen lehetőség nyílik majd olyan konkrét politikai platform kidolgozására, mely szorosan egybekapcsolja a béke és a társadalmi haladás célkitűzéseit. PROTICS JOLÁN Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter megbeszélései a moszkvai Kremlben. (Telefoto CSTK — TASZSZ) VIETNAMI-CSEHSZLOVÁK TÁRGYALÁSOK Hanoi — A Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosában megkezdődtek a hivatalos vietnami—csehszlovák tárgyalások, amelyekre Ján Gregornak, a szövetségi kormány alélnökó- nek vezetésével csehszlovák kormányküldöttség érkezett Hanoiba. Itt tartja első közös ülését a csehszlovák—vietnami gazdasági tudományos vegyesbizottság is. Küldöttségünk tegnap és ma ellátogatott a VDK egyik tartományába, a Tonkini- öbölhöz. Ugyancsak látogatást tett a csehszlovák segítséggel épült és a „Csehszlovák—vietnami Barátság“ nevet viselő haiphongi kórházba. Tomáš Trávničeknak, a Nemzeti Front KB alelnökének vezetésével ugyancsak a VDK-ban tartózkodó négytagú küldöttsége tegnap a demokratikus Vietnam szociális és üdülési létesítményeivel ismerkedett. Schmidt kancellár hétfon érkezik Moszkvába Bonn — Hétfőn kezdődik meg Helmut Schmidt nyugatnémet szövetségi kancellár négynapos hivatalos látogatása a Szovjetunióban. A nyugatnémet kormányfőt elkíséri útjára külügyminisztere, Hans Dietrich Gén- scher is ós a küldöttségben számos tekintélyes gazdasági személyiség is helyet kapott. A nyugatnémet kancellár pénteken egy sajtónyilatkozatban kijelentette: Moszkvai utazásának legfőbb jelentőségét abban látja, hogy véleményt cserélhet a szovjet vezetőkkel, mindenekelőtt Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával. A látogatás célja elsősorban a kölcsönös tájékoztatás — nem pedig az, hogy kész szerződésekkel térjek haza — hangoztatta, majd kiemelte, hogy a szovjet —nyugatnémet kapcsolatok fejlődése már olyan szintre jutott, amikor mindkét oldalon ki kell egészíteni az ismereteket. A látogatás célja az is, hogy a jövőben rendszeressé váljanak a szovjet—nyugatnémet konzultációk. Ilyen konzultációk honosodtak meg például a Szovjetunió és Franciaország között is. Az NSZK szempontjából az egyik legérdekesebb és legfontosabb kérdésnek minősítette a kalinyingradi atomerőmű megépítését. Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke üdvözölte a kancellár küszöbönálló szovjet- unióbeli látogatását, amely teljes mértékben összhangban van az NSZK érdekeivel, a Szovjetunióval és más szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok kiszélesítésével. KEZDŐDIK AZ ARAB CSÚCS A moszkvai Pravda cikke a közel-keleti kérdésről Rabat — Moszkva — Rabat- ban véget ért az arab külügyminiszterek előkészítő tanácskozása. Ezt követően a Palesz- ínai Felszabadítási Szervezet szóvivője sajtóértekezletet tartott ós beszámolt küldöttségének felszólalásáról. Elmondotta, hogy a PFSZ által előterjesztett határozattervezet leszögezi: 1. A PFSZ felelős Palesztina felszabadítandó területeinek jövőjéért. 2. A palesztinoknak joguk van független nemzeti hatóságot létrehozni Palesztina bármely területén, amelyet a jövőben bármilyen módon felszabadítanak. 3. A konfrontációban résztvevő arab országok — Egyiptom, Szíria, Jordánia — támogassa a javasolt nemzeti hatóság mindenfajta külső beavatkozás nélküli működését. A szóvivő szerint a ma kezdődő csúcstalálkozó előkészítésével foglalkozó arab külügyminiszterek érdemben nem reagáltak a PFSZ követeléseire. A küldöttség érintkezésbe lépett Jasszer Arafattal a szervezet vezetőjével, akinek a csúcsértekezleten való részvétele kétséges. A moszkvai Pravda pénteki számában foglalkozik a közel- keleti helyzettel és ezen belül a ma Rabatban kezdődő arab csúcsértekezlettel. A lap szemleírója megállapítja, hogy a fő kérdés az izraeli agresszorok által megszállva tartott arab területek felszabadítása és Palesztina arab népe törvényes jogainak helyreállítása lesz. A palesztin kérdésnek most különös aktualitása van — állapítja meg a szerző tekintve, hogy az ENSZ-közgyűlésen New JEKATYERINA FURCEVA, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió művelődés- ügyi minisztere, tegnap 64 éves korában szívroham következtében elhunyt. MOSZKVÁBAN megkezdődött a békeerők tavalyi moszkvai világkongresszusán létrehozott állandó összekötő bizottság háromnapos ülése, hogy megvonja a világkongresszus óta eltelt egyéves időszak eredményeinek mérlegét és ki jelöl je a jövőbeli tennivalókat. A tanácskozáson jelen van a Békevilágtanács küldöttsége, élén Romesh Chandrával, a BVT főtitkárával. WILLI STOPH, az NDK Államtanácsának elnöke befejezte négynapos hivatalos finnországi látogatását. Az NDK—■ finn tanácskozások befejeztével Willi Stoph és Kekkonen finn elnök közös közleményt írt alá a látogatásról. MARIO NEVES, Portugália rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete tegnap Moszkvába érkezett. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Brattelit, a Norvég Királyság magyarországi látogatáson tartózkodó miniszterelnökét. HUO HONG, a Lón Nol-re- zsim ügyvezető külügyminisztere és John Gunther Dean amerikai nagykövet Phnom Penh-ben amerikai segélyszállítmányra vonatkozó megállapodást Irt alá. Ennek értelmében az Egyesült Államok 42 millió dollár értékben rizst, búzát és gyapotot szállít Phnom Penh-nek. A kambodzsai rezsimnek a jelenlegi pénzügyi évben nyújtott amerikai segélyek összege a megállapodás révén csaknem 160 millió dollárra emelkedik. GISCARD D’ESTAING francia elnök Anvar Szadat egyiptomi elnököt franciaországi látogatásra hívta meg. A látogatás időpontját később állapítják meg. GENFBEN tegnap a soron következő rendszeres találkozóval folytatódtak a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról folyó SALT-tárgyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői között. Yorkban napirendjére tűzte és a vitára meghívta a PFSZ küldöttségét is. A sajtó ezt a lépést annak jeleként értékeli, hogy egyre növekvő nemzetközi elismerésben részesülnek a palesztinok politikai céljai, vereséget szenvednek. az izraeli diplomácia s a mögötte álló erők próbálkozásai. A rabatt találkozó feladata olyan egységes álláspont kidolgozása, amely összefügg a palesztin kérdés ENSZ-beli vitájával — a Közel-Kelettel foglalkozó genfi tárgyalásokon való PFSZ-részvétellel. Jelentős figyelmet szentelnek majd Rabatban a gazdasági kérdéseknek is. Egyebek között az olajpolitika egybehangolásáról, az arab és afrikai államok együttműködésének bővítéséről esik szó. Az egységes álláspont kidolgozása erősíteni fogja az arab államok pozícióit a nemzetközi küzdőtéren, elősegíti a közel- keleti kérdés igazságos rendezését, — állapítja meg a moszkvai Pravda. Fahmi egyiptomi külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a rabati csúcsértekezletre tulajdonképpen az a feladat vár, hogy megerősítse a múlt év őszén megtartott algíri csúcs palesztínai határozatát. A kül- lönbség elsősorban abban áll, hogy a korábbi elvi állásfoglalás a közel-keleti rendezés kezdeti eredményei után most gyakorlati értelmet és jelentőséget kapott. Először vált konkrét lehetőséggé és feladattá a palesztínai nép és a palesztínai területek jövőjének tisztázása és határozatba foglalása. Moszkva — A Szovjetunióban újabb Molnyifa—1 típusú távközlési szputnyikot bocsátottak fed, amelynek a korábbiakhoz hasonlóan az a feladata, hogy biztosítsa a nagy távolságú rádiótelefon- ós rádiótávíró csatornák üzemeltetését, valamint a Szovjetunió központi televíziója műsorainak az Orblta-há- lózat pontjaira történő sugárzását. A szputnyikon elhelyezett műszerek a beérkezett adatok szerint kifogástalanul működnek. A KGST és Finnország kapcsolatai Helsinki — A KGST és a Finn Köztársaság közötti megállapodás értelmében létrehozott együttműködési bizottság október 23—24-ón Helsinkiben tartotta meg második ülésszakát. Az üléseken részt vettek a KGST-államok ós a Finn Köztársaság képviselői, valamint a KGST titkárságának munkatársai. A kiadott közlemény szerint a bizottság megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a Finn Köztársaság közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok az utóbbi időben kedvezően alakultak, amihez hozzájárultak a kétoldalú kereskedelmi megállapodások, valamint a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottságok tevékenysége is.
