Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-24 / 252. szám, csütörtök
A iel k jelennek neve A felnőttoktatás időszerű kérdéseiről lünk Közismert tény, hogy a tudomány és technika óriási léptekkel halad e'öre E jelentős előrehaladás Vövetkezmónye, hogy ed^ apaszta- latainkat és munkaformáinkat időről időre át kell értékelnünk. Nincs ez másképpen az iskolán kívüli nevelés terén sem. Szocializmust építő társadalmunk több mint negyedszázada teremtette meg a tömegméretű iskolai tanulás lehetőségét a felnőttek számára is. Azóta a felnőttoktatás természetes tartozéka közéletünknek. művelődésügyünknek. Amíg a gyermekeket és az ifjakat elsősorban a jövőnek neveljük, eddig a felnőtteket szii.le azonnali feladatokra készítjük elő. Az iskolán kívüli nevelés közvetlen összefüggésben van az egyén és a társa dalom szükségleteivel. A tudományos-technikai forradalom alapvetően megváltoztatja a munkafolyamat összetételét és dinamikáját. A gépek és a technikai berendezések egyre bonyolultabb muv öletek elvégzésére válnak alka'massá, és kezelőiktől gyors tájékozó- és fehog ókép ességet kívánnak. Az automatizáció és egyéb korszerűsítés alapjában megváltoztatta az ember munkáját és nagyobb igényt támaszt a dolgozók szakképzettségével, műveltségével . szemben. Egyre több egyé" ben érlelődik meg a tudás utáni vágy. A folyamatos törődés, biztatás, alkalmasint elismerés fontos serkentő tényezője a tanulásnak. Ezért is vállalják a szakszervézetek az erkölcsi érdekeltség feltételeinek megteremtésében a kezdeményező szerepét. A vállalatok jelentő-: része igyekszik megteremteni az anyagi eszközöket is az eredményesen tanulók jutalmazásához. A szocialista brigádok tagjai egyre többen rendszeres oktatásra vagy előkészítő tanfolyamra Ínatkoznak be. A különböző munkahelyeken a termelési feladatok megoldása mellett beszélni kell az emberek művelődéséről is, hogy a dolgozók munkahelyükön -e felejtsék el: a lakosság müvedtségének kérgére nemcsak az egyén, nemcsak a munkahely, hanem az egész társadalom ügye. A jelenkor színvonalán álló — a permanens képzés egyik fontos színterét lelentő — felnőttoktatást nem lehet csak A Piešťany melletti moraoanyi kastély ősi parkjában létesített faszobor gyűjtemény a napokban Rajki László budapesti szobrászművész „Gazdag termés okozta öröm“ cintű alkotásával bővült. (Felvétel: J. Blažej) oktatáspolitikai kérdésként kezelni. Az Iskolán kívüli neveléshez széles körű társadalmi összefogás szükséges. A munkahelynek. a párt- és a tömegszervezeteknek, vagyis a köz- művelődés egész rendszerének kell közreműködnie, hogy a felnőttoktatás teljesíteni tudja elsőrendű feladatát. A művelődés formáit tekintve rendszerint három alapterületiről beszélünk: az iskola, az üzemi és az iskolán kívüli nevelésről. Mindhárom viszonylag önálló és specifikus irányzatú. Ehhez járul még a tömegkommunikációs eszközök, az újság, a rádió és a televízió részben oktatási jellege. A XIV. pártkongresszus határozatai leszögezik, hogy a szocialista ember nevelésének hatha- tósahbá tétele érdekében minden tényezőnek együttesen kell biztosítania a permanens művelődést. Az állandó információs szolgálatot az elméleti és gyakorlati ismeretek felújítását, a tudás állandó fejlesztését, a tudomány legújabb felfedezései alapján. Az iskolán kívüli neveléssel kapcsolatban tudatosítani kell, hogy a szocialista ember formálása messze túllép a szűk értelemben vett termelési kérdések köirén. E folyamatnak széles társadalmi jelentősége van. E téren nagy feladat vár a népművelőkre, akiknek szorgalmaztok kell az iskolán kívüli nevelést, súlyt helyezve az oktató és a nevelő munkára. Ugyancsak fontos, hogy irányítsák a felnőtteket. Érjék el. hogy műveltségűket rendszeresen szélesítsék ki szakkönyvekből, folyóiratokból, színházi előadásokból, a televízió és rádió műsoraiból, filmekből, múzeumok, kiállítások látogatásé val és nem utolsósorban újságok és folyóiratok olvasásával. A Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusán ismertetett beszámoló többek között rámutatott arra, bogy a tudományos kutatás eredményeit köékinccsé kell tenni a termelésben, s az iskolán kívüli nevelésben is. A tudományos-technikai forradalom jelentős erőkifejtést igényel a kulturális és nevelő munkát végző dolgozóktól. A tk’5"’"'""' lési intézmények dolgozóinak feladata, hogy felkeltsék a dolgozókban a rendszeres művelődés iránti igényt és egyben növeljék műveltségi, esztétikai és eszmei színvonalukat. Az iskolán kívüli nevelés alappilléreit a kulturális intézmények, továbbá az üzemi és szövetkezeti klubok alkotják, amelyek különféle formákban végzik a nevelést. Feladatuk, hogy a lakosság érdeklődését összehangolják a társadalom érdekeivel. Csehszlovákia egységes név lési rendszerében az iskolán ki vüli nevelés specifikus helyet foglal el. Feladata. — a már felsoroltakon kívül — póto.lni mindazt a műveltséget és in formációt, melyet az iskola nem nyújthat, de a szocialista fejlődés rohamos tempója igényli. Ide tartozik például a marxistu világnézet elmélyítése és terjesztése, továbbá a szülők nevelése, hogy gyermekeiket helyesen, a tudományos világnézet alapján tudják nevelni. A népnevelési intézmények feladata. hogy segédanyaggal lássák el a tanulni kívánókat, ök ajánlják a szak- irodalmat is. A művelődési rendszerbe tartozó többi intézménnyel egyetemben az illetékes népművelési központoknak kell megszervezni a hivatásos, valamint az önkéntes népművelők továbbképzését. A hivatásos népművelők számára a Bratislavai Népművelési Intézet továbbképzési központja teljesíti ezt a feladatot. Ezenkívül állandóan, a szükségletnek megfelelően módszertani segédanyaggal szlovák, magyar, ukrán nvelvű műsorfüzetekkel és más kiadványokkal látja el a járási népművelési központokat. A szocialista ember személyiségében a munkaszeretet, az elvhűség és az alkotás mindent összefogó érték jelző. Ebben az értelemben nem választható ketté az általános és szakműveltség. Az iskolán kívüli nevelésünk legfontosabb feladata, hogy ez az egység egyre magasabb szinten valósuljon meg. ~PVAY ERZSÉBET ÉRDEKES KÍSÉRLET Korszerű óvoda cigányszármazású gyermekek számára Sokszor elgondolkodtam sorsukon, ha találkoztam velük. Nyiladozó értelmükkel még kevésbé tudják különválasztani a jót a rossztól, a hasznosat a károstól. Mindannyiunkat nagy mértékben formál a környezetünk, sokat veszünk át a körülöttünk élő emberektől. Így van ez náiuk is. Sok gonddal jár a cigány- gyermekek formálása, hisz otthon nagyon hiányos nevelésben részesülnek. Egy községben, ahol nagy számú a cigánylakosság, nem lehet csak elsiklani a kérdés felett. Hiábavaló egyesek igyekezete, az elért eredmények ellenére bizonyos problémák még sokáig megoldatlanok maradnak. Az utóbbi időben sokszor felmerülő cigánykérdés rendezésénél az alapokból kell kiindulni. Ilyen megfontolás alapján létesítették 1972 tavaszán a trebišovi (tőketerebesi) járás első cigányóvodáját Kapušianské KTačanyban (Kaposkelecsény- ben). Mind a község, mind pedig a környező falvak figyelme az új létesítmény felé fordult. Lesz ennek eredménye? Megéri majd a befektetést? Számos kérdés válaszra várt. Oj épületbe költözőit az óvoda, a régi helyiséget rendbehozták, fürdőszobával látták el a cigányszármazású gyerekek számára. 15 férőhelyes. A szellemileg eléggé lemaradott gyermekekkel két tanerő foglalkozik. Reggel megérkezésük után azonnal lemosakodnak és átöltöznek a számukra vásárolt „egyenruhákba“. Egésznapos óvoda. Étkezésük, foglalkozásuk biztosított. Napi műsoruk megegyezik a másik óvoda tervével. A különbség csak annyi, hogy itt sóikkal töbl>et kell foglalkozni a növendékekkel. Az óvoda megnyitásakor nem egy ember fejében megfordult a kérdés: vajon lesz-e ennek eredménye? Az eltelt két év után most én teszem fel a kérdést Köblös János elvtársnak, a hnb elnökének. — Községünknek aránylag sok a cigányszármazású lakosa, s bizony elég lehetetlen körülmények között élnek. Lehetőségük a munkára s ezáltal az életszínvonaluk emelésére is megvan, de még nagyon sok felvilágosító munka szükséges, hogy erről ne csak feltételes módban beszéljünk. — Az egyenjogúság értelmében a cigánygyermekek is iskolakötelesek. Ám ha nem kap nak előkészítést, helyzeti hátránnyal kerülnek az Iskolába. Szellemi fejletlenségük bukások sorozatát vonja maga után. — A nehézségek mögött a szülők elmaradottsága, s nem egy esetben analfabéta volta áll. Szép számmal akad közöttük olyan, akinek nevét okiratokon csak kereszt jelzi. Tervbe vettük, hogy a jövőben ezeikre nagyobb gondot fordítunk. Az írástudatlanok számára tanfolyamot szervezünk legalább a legelemibb ismeretek, írás, olvasás elsajátítása érdekében. Továbbá szakelőadókat hívunk meg, hogy a higiénia, a rendfenntartás, az elsőse gélynyújtás alapszabályairól tartsanak felvilágosító előa dást. — Nagy gondot okoz a bűnözés. Jelenleg is mintegy tíz, többgyermekes apa van őrizetben. Verekedés, betörés, lopás vádjával. — A nehézségek ellenére a cigányóvoda eredményeivel elégedettek vagyunk. Bízunk abban hogy a jövőben tapasztalatainkat kamatoztathatjuk és az eredmények sem maradnak el. GAZDAG JÖZSEFNÉ ■ tslavai váralja egyik épen maradt háza, amely műemlék. (M. Vodéra felvétele) A Bratislavai Zenei Ünnepségeik záróhangversenye SHURA CHERKASSKY ZENEKARI ESTJE A Bratislavai Zenei Ünnepsé gek záróhangversenyét Alexander Moyzes, nemzeti művész „Tábortűz a hegyeken“ című szimfonikus szvitje nyitotta meg. Moyzes mester a hazafias szellemű kompozíciót a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére írta. Shura Cherkussky, orosz származású amerikai zongoraművész már két ízben vendégszerepeit nálunk. Prokofjev pre- dukciója (a 2. zongoraversenyt adta elő) méltóan fejezte be a fesztivál zenei eseménysorozatát. Cherkassky jelentős, érdekes egyéniség. Világos intellektus, éles logikával építkezik. Előadásmódja lebilincselő, de nem kötetlen, a perc varázsa nem az övé. Rendkívül tudatos művész és tudatossága mögött kőkemény akarat izzik. A mai művésziek általában mind nagyszerű technikával rendelkeznek, a magas fokúan kiművelt mesterségbeli tudás művészetük természetes kelléke és tartozéka, ami többnyire nem is kíván külön elemzést. De Cherkassky művészete különös módon megköveteli, hogy elgondolkozzunk és beszéljünk az ujjaiban rejlő játszási tökélyről. Mintha egy tudós eimé- lyültségével egészen speciális billentést dolgozott volna ki az ideális prokofjevi zongorahang megvalósítására. A zongorát engedelmes eszközzé varázsolja és bámulatos hanghatásokat produkál, amelyek ritkán tapasztalható tökéllyel domborítják ki a különleges zongoraszólam szépségeit és sajátosságait. Az est karmestere, Zdenék Košler biztos kezű, választékos ízlésű dirigens. Karmesteri lénye közvetlen, harmonikus, kiegyensúlyozott és ilyen a muzsikája is. Azok közé a zenekarvezetők közé tartozik, akik kapcsolatot tudnak teremteni mind a zenekarral, mind a közönséggel, Košler ezúttal is „bekapcsolta az áramot“. Az utolsó fesztivál est nagy záró- tömb jiének, Csajkovszkij Patéti- kus szimfóniájának gazdag érzelemvilágában karmester, zenekar és hallgatóság tartalmas, élő zenei légkörben találkozott, A Bratislavai Zenei Ünnepségekre visszatekintve örömmel állapítjuk meg: évente ismétlődő zenei heteinket felfelé íve- lő tendencia jellemzi. A fesztivál műsora évről évre gazdagabb, tartalmasabb, célkitűzései egyre szétágazóbbnk. Zenei őszünk mai színvonalával már a nemzetközi fesztivál áradatban is rangot vív ki magának, érvényesíti a zene társadalmi és kulturális jelentőségét, s fővárosunk kultúréletének legje- lentősebb eseményei közé emelkedik. HAVAS MÁRTA VISSZftWLLftiTÁS 25 ÉV Jozef Chovám kiállítása fozej Chovan érdemes művész a bratislavai Iparművészeti Középiskola és 1957 óta a Képzőművészeti Főiskola alkalmazott grafikai tanszékének tanára. A Szlovák Képzőművészek Szövetségének Gorkij utcai helyiségében rendezett kiállítása a teljesség igénye nélkül is sikerült válogatás, mely fozej Chovan: Nő almával a mester alkotó arcélét hitelesen jellemzi. Az anyag súlypontját falragaszok képezik. Chovan e korszerű műfajnak lelkes, és tehetséges művelője. Plakátjai igényes, technikailag biztos grafikai nyelven szólnak. Keresi az új, a nézővel közvetlen kapcsolatot teremtő megoldásokat. Kedveli a tiszta színeket. Az alapból határozottan válik ki a rajz, s a szép, arányos, optikailag kifogástalan, litog- ráfiaiiag kitünően elhelyezett betű. Képzőművészeti kiállításokra, fesztiválokra készült kulturális plakátjainak zömo linómetszet. Politikai plakátjai egyszerű formaelemükkel, dinamizmusukkal meggyőzőek, mozgósító erejűek. (Dicsőség az SZNF harcosainak, Az SZNF 30. évfordulója, Afrika felszabadult!. További alkotásaiban Szlovákia csábító tájszépségeit szuggesztív színekkel érezteti. A fekete-fehér művésze en kívül szívügye a festészet is. Erős szálak fűzik a valóság látványához. A természetben keresi és meglátja a szépséget. Vásznain a színek lírájával, s finom lendületes ecsetvonásókkal jeleníti meg dúsan termő mezőinket, hegyeinké", völgyeinket, a Tátra alját, s az erdők belsejének nyugodt csendjét. Chovan emberábrázolóként is jelentős alkotó. Az Anya nem szokványos értelemben vett édeskés éle kép, hanem az élet és a fo’vtonosság igazi képe. A kiét utolsó esztendő alkotásait a harminc évvel ezelőtti nagy horderejű történelmi események sugalmazták. Nagyszabású, drámától feszülő kompozícióban méltatja a Szlovák Nemzeti Felkelést és a szocializmus fiatal építőinek lelkes igyekezetét. . SÁRKÁNY JENÖVÉ 1974. X. 24.
