Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-22 / 250. szám, kedd
OZOGNI KELL... Testnevelési órák új felfogás szerint Napjainkban a technika, a gépesítés, a kultúra megkönnyíti az ember munkáját, kényelmesebbé teszi életét. És mi ezt a nagy „varázslatot“ többnyire ülve ünnepeljük .. . Ülünk a munkahelyen, a tv előtt. Még a kisdiákok, az alapiskolások is már kezdik megszokni, hogy munkanapjuk, egy-egy tanítási nap idejének nagyobb részét ülve töltik el. Már régóta hangoztatják a pedagógusok, a szülők, az iskolaorvosok, a tanuló ifjúsággal foglalkozó illetékesek: Kevés a testnevelési órák száma. Az érem másik oldala: A testnevelési órákon és az iskolákban szervezett sportköri foglalkozásokon a pedagógusok, s maguk a diákok is főleg arra törekednek, hogy kiváló sporteredményeket érjenek el. Ügymond szinte hajszolják az eredményeket, mindenki versenyző, mindenki a még jobb, még jelentősebb sportteljesítmény elérésére tör. Az új tanévben az alapiskolák testnevelési tantervének módosításával szeretnének változtatni ezen a furcsa kettősségen. A testnevelési órák száma nem változott (sajnosl, de megváltozott a testnevelést tanító pedagógusok felfogása, a tanterv követelményi rendszere. A TANÉV ELSŐ NAPJAIBAN szakmai megbeszélést tartottak a Dunajská Streda-i (dunaszer- dahelyi) járás alapiskoláinak testnevelői. Módszertani megbeszélést, melynek keretében a tanterv módosításának kérdéseit vitatták meg. A módosításokat, persze, nem lehet egyszeri megbeszélés után megvalósítani, hiszen másként kell azokat a tornateremmel rendelkező iskolákban, másként a kisebb és nagyobb létszámú, s megint másként a tornaterem nélküli iskolákban alkalmazni. Mindenhol mások a viszonyok, mások a lehetőségek. Ügyes ötlet volt azonban, hogy gyakorlati bemutatót is tartottak ezen a módszertani megbeszélésen. Magyaries Imre atlétikából, Horváth Ferencné modern gimnasztikából, Horváth Ferenc az erőgyakorlatokból, Csülle Árpád kézilabdázásból, Horváth Árpád gimnasztikából tartott bemutatót. Már ekkor kitűnt, hogy a tantervmódosítás új felfogás szerint értelmezi az iskolai testnevelést. Az új felfogás jellemzői: át kell csoportosítani bizonyos tananyagrészeket, az életkori adottságoknak megfelelően kell bevezetni egy- «lf?y gyakorlatot, a kiváló, kiugró sportteljesítmények hajszolása helyett a tömegsport alapjait kell megteremteni a testnevelési órákon. NYOMON KÖVETTÜK a tanterv módosításának megvalósítását a hrobohovói (alistáli) alapiskolában. Écsi Tiborné, az iskola igazgatója és Baffi Balázs, igazgatóhelyettes elmondták, hogy az idén 375 tanuló oktatásával, nevelésével 24 pedagógus és 2 nevelőnő foglalkozik. A testnevelés oktatásának megszervezése nem köny- nyű feladat, mert nincs tornatermük. Az iskola- épületet 1962-ben építették, az idén 270 000 koronás költséggel tatarozták. Tornatermet valószínűleg csak jövöre építenek majd az iskola mellé, Z-akció keretében. Az ősszel azonban már lerakják az alapjait. Kedvező időjárás esetén az iskola melletti — egyébként jól kiépített és felszerelt — sportpálya a testnevelési órák színhely^. Máskor a földszinti és az első emeleti folyosó. A tornaterem hiányát azzal igyekeztek pótolni eddig is, hogy lehetőségeikhez mérten a szükséges segédeszközök és felszerelés beszerzéséről megvásárlásáról nem feledkeztek el. Sőt, igyekeztek megkülönböztetett gonddal törődni ezzel. A felszerelés értéke 28 496 korona. Az elért eredményekre csak egyetlen utalással hivatkoztak: Az iskola ötödik-hatodik osztályos tanulói az országos rátermettségi versenyen már két ízben elsők lettek. Egyébként az idén is megszerezték a kerületi elsőséget, öt tanulójuk a testnevelő pedagógus vezetésével a jövő héten Martinba utazik, s ha lehetséges, az idén harmadszorra is megszerzik az országos elsőséget. TIZENKÉT ÉVE már, hogy ebben az iskolában Szikhart Lajos tanító elvtárs foglalkozik a testneveléssel. Szakképzettsége: testnevelés-biológia szakos tanító. Az idén is ráhárul a tanterv módosítása. Főleg reá, mert Czucz Kálmán tanító elvtárs matematika-fizika szakos és csak heti négy órán tanít majd testnevelést. Reggel, 9 óra körül találkoztunk vele. Mele gítőben, tehát sportöltözékben fogadott bennünket. Amikor a tanterv módosításáról beszélgettünk, kitűnt, hogy évekig aktív sportoló volt, a helyi sportszervezet edzője, jelenleg az ifjúsági labdu- rúgócsapat edzője, és teljes mértékben egyetért azzal a felfogással, hogy az iskolai testnevelést a tömegsjjort alapjává kell tenni, mellőzni kell a mindenáron való kiugró eredmények hajszolását. — Aki érzi, hogy ilyesmire vállalkozhat —magyarázta —, a sportkörben kap lehetőséget. Két sportkörünk működik. Heti két-két órás foglalkoztatással. A pionírcsapat is szervez különféle versenyeket, versenyző csoportokat. Maradjon az iskolai testnevelés igazi testnevelés. SZOBA KERÜLT, hogy az NDK-ban, a felnőttek körében óriási mozgalommá fejlődött a „Lauf — dich gesund“ akció. Ennek a „Fuss az egészségedért“ mozgalomnak a fő védnöke Albert Wollenberg professzor, a világhírű szívspecialista. Magyarországon a „kocogó mozgalom“ igyekszik szervezett formában lehetőséget nyújtani a felnőtteknek a szabad idő mozgásos tevékenységgel, főleg sporttal való eltöltéséhez. Ezekre hivatkozva érvelt így: — A testnevelést tehát nevelési tantárgyként kell értelmezni. Már gyermekkorban rá kell szoktatni a jövendő dolgozókat a mozgásra, a sportra. Ez az új felfogás a módosított tantervben. Ezt fogjuk megvalósítani. Testnevelésből évente «átlag két tanuló szokott felmentést kapni. Részben felmentett tanulók azok, akik valamilyen betegség (sárgaság és hasonló) után csak fokozatosan kapcsolódnak be a testnevelési órák gyakorlataiba. Dr. Fegyveres Ödönné, az iskolaorvos rendszeresen tart ellenőrző vizsgálatokat. Osztályról osztályra. Már az idén is megvizsgálta két osztály tanulóit. Az egészségügyi felügyelet tehát szerves része az igazi testnevelésnek, az új felfogás szerinti tantervmódosításnak is. — Mi tehát az új? — kérdeztük, hisz ilyesmi ezelőtt is volt. A válasz tömör magyarázatot adott: — Arra nevelni a tanulókat hogy életszükséglet a testnevelés. Bizony így van, pedig erről gyakorta még a felnőttek is megfeledkeznek. HAJDÚ ANDRÁS ÁPOLJÁK A BARÁTSÁGOT HAZÁNKBAN IS NÉPSZERŰ A LENGYEL KULTÚRA Valahányszor betérek a prédái lengyel kulturális és tájékoztató központba, mindannyiszor arra a varsói csehszlovák kultűrközpontban eltöltött kellemes nyári estre gondolok, amelyen egy szellemes cseh filmvígjátékot mutattak be. A zsúfolásig megtelt terem szinte visszhangzott a lengyel vendégek nevetésétől. Látszott rajtuk, hogy rendszeres látogatói ennek az intézménynek és jól érzik itt magukat. Mi is hasonló érzésekkel járunk a lengyelek Vencel téri KULTURÁLIS HÍREK ■ A pardubicei főiskolai művészegyüttes a közelmúltban az észak-olaszországi Goriziben megrendezett nemzetközi versenyen a polifóniakategóriában második, a folklórkategóriában harmadik helyezést ért el. A versenyen összesen 29 együttes vett részt. ■ Nagy sikert hozott a belgiumi Liége városban nemrég megtartott Béke-hangverseny, amely a Szeptemberi estek zenei fesztivál nyitó hangversenye volt. A fesztivál eseményeit idén teljesen Bartók és a magyar zene megismertetésének szolgálatába állították. ■ A Szlovákiai Színművészek Szövetségének a Szlovák Nemzeti Felkeléssel kapcsolatos ünnepi ülését rendezték meg a közelmúltban Banská Bystri- cán. Az akció a városban, valamint Zvolenban és Martinban megrendezett színházi fesztivál részét képezte. kultúrközpontjába, amely mutatós kirakataival és választékosán berendezett bolthelyiségeivel hozzátartozik fővárosunk megszokott képéhez. Sokoldalú tevékenységét annyira megszerettük,. hogy szinte nélkü Jözhetetlen — ez az általáno san elterjedt vélemény arról a helyről, amely majdnem minden napra tartogat valamilyen meglepetést vendégei számára. Köztudott, hogy a központ nemcsak Prágában fejt ki tevékenységet. Dolgozói számos csehszlovák intézménnyel együttműködve kisebb-nagyobb városainkban érdekes kiállításokat rendeznek, ismeretterjesztő előadásokat tartanak, filmeket vetítenek, megismertetik a lakosságot lengyel barátaink pezsgő kulturális életével. Elsősorban a filmelőadások iránt nagy az érdeklődés, hiszen a lengyel filmek nálunk is népszerűek. A kultúrközpont raktáron levő 700 filmjét állandóan újabbakkal egészíti ki, s egyre több a hanglemez is. Ennek köszönhető, hogy a kereslettel arányban a kínálat évente legalább 30 százalékkal emelkedik. Hasonlóan élénk az érdeklődés az első emeleten levő 12 ezer kötetet számláló könyvtár iránt, melyben a politikai és a szépirodalmi művektől kezdve a művészettörténeti és tudományos alkotásokig mindent megtalál az ember. A meghitt helyiségek esténként tantermekké alakulnak át, mert bár lakosságunknak nem okoz különösebb nehézséget megértetnie magát lengyel barátaival, a lengyel nyelv tökéletes elsajátítása iránt sokan érdeklődnek. A gyakori kiállítások ugyancsak sok látogatót csábítanak a központba. A múlt évben például Kopernikusz születésének 500. évfordulójáról, az idén pedig Miczkiewicz évfordulójáról emlékeztek meg. Gyakran rendeznek képzőművészeti, népművészeti, valamint fénykép-' és plakátkiállítást is. A közönség gyakran és szí vesen találkozik kiváló lengyel művészekkel, írókkal, rendezőkkel és más érdekes emberekkel és elbeszélget velük alkotásaikról. Különösen örvendetes tény, hogy a fiatalok is jól érzik itt magukat. Sokan érdeklődnek a „Diákok Klubja“ iránt. Ebben a kellemes környezetben a Prágában tanuló lengyel diákok hosszú órákat töltenek itteni társaikkal együtt. És ha már a klubéletről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a „Fiat Klub 125“-ről, amelynek tagjai a lengyel Fiat kocsik hazai tulajdonosai. A klub összejöveteléire rendszeresen lengyel szakemberek járnak Prágába, és tanácsokkal látják el az érdeklődőket. A kulturális központ dolgozói ebben az esztendőben nagy figyelmet fordítottak a Lengyel Népköztársaság fennállása 30. évfordulójának méltó megünneplésére. Céljuk ugyanis az, hogy tovább ápolják és erősítsék népeink hagyományos barátságát. KARDOS MÁRTA-ÚJ FILMEKAZOKRÓL, AKIKET SZERETEK ÉS NEM FELEJTEK EL (szovjet) A Nagy Honvédő Háborúból meríti témáját az Azokról, akiket szeretek és nem felejtek el című szovjet film Anotolij Ve- hotko és Natalija Troscsenko etgy dokumentumregény alapján forgatta uz egyszerű, szép történetet. „Filmünkkel a fiatalokhoz szeretnénk szólni — nyilatkozták az alkotók —, azokhoz a fiúkhoz és lányokhoz, akiknek a szülei, igen, az édesanyjuk is, a háborúnak áldozták fiatal éveiket. Azt akarjuk, hogy a mai húszévesek lássák és értsék meg, milyen volt az apák és anyák nemzedéke.“ Az alkotás azoknak a nőknek, asszonyoknak állít emléket, akik a férfiakkal együtt a Vörös Hadseregben harcoltak. A filmben Vaszil jevnek, az utászalakulat parancsnokának (Valerij Zolutkin alakítja rokonszenvesen | visszaemlékezéseiből bontakozik ki drámai sorsuk. Hatásos a film indítása: a mai Leningrád békés, dolgos hétköznapjai láthatók az alkotás kockáin, majd megismerjük Vasziljevet, akinek még ma is elevenen élnek emlékezetében a harminc év előtti események ... A film további képsorai hat fiatal nő hősiességét idézik fel. Valamennyien mérnökök, a leningrádi fronton utászként teljesítenek szolgálatot. Aknátlanítanak. Minden lépésüket a halál közvetlen közelsége kíséri. A rendezők hőseiket úgy rajzolták meg, hogy nemcsak bátorságukat, önfeláldozó helytállásukat ábrázolták, hanem megéreztették, inennyi élniakarás, szeretetvágy, remény és páratlan érték pusztult el minden halállal. Jelenei az Azokról, akiket szeretek és nem jelejtek el című szovjet filmből. A GYALOGOS A múlttal való szembenézésnek mondhatjuk A gyalogos című nyugatnémet filmet, melynek rendezőjét, Maximilian Sebéül számos nagysikerű film főszereplőjeként ismerjük. Jó szándékú alkotásában a háborús bűnösök problematikáját veti fel, a bűnrészesség, az ember egyéni felelősségének kérdését feszegetve. Filmje egy leleplezetlenül maradt hitleris- ta háborús bűnös mai lekiis- mereti drámája. A rendező a film mondanivalóját érdekes történetbe „ágyazza“: nvugatnémet (nyugatnémet) bűnös, de a múlt emlékeit idézve előbukkannak azok a lehetőségek, amikor másképp cselekedhetett volna. Hiba lenne, ha a filmet történelmi illusztrációnak tekintenénk. Mondanivalója több, lényegesebb annál. Története elsősorban emberi problémát érint, az ember elaljasodását a fasiszta fenevadak tombolá- sa idején. A film kerüli az érzelmeket felcsigázó jeleneteket, inkább az emberi lélek rezdüléseire figyel, bár itt-ott azért vegyülnek szentimentális felhangok az egyébként becsüA gyalogos eírnü. nyugatnémet film egyik kockája. gyáros családját, mai hétköznapjait bemutatva emlékképekben vall egy nehéz korról, a háborús idők eseményeiről, s nem csak a háború embertelenségét hangsúlyozza, hanem a nemzeti önvizsgálat szükségességét is. A film főhőse előtt egy tragikus kimenetelű gépkocsi-szerencsétlenség után (a baleset következtében fia életét veszti) emlékképekben elevenednek meg a háborús események, egy görög faluban lejátszódó tömegmészárlás, melynek a fasiszta hadsereg tisztjeként ő is részese volt. Hivatkozhat ugyan arra, hogy tehetetlen volt, nem tehetett mást, mint amit tett, s parancsot teljesített, de a film kockái érzékeltetik, hogy emberi magatartása mögött van valami nyugtalanító, amivel nem lehet egyetérteni. Nem főletes politikai mondanivalójú filmbe. A rendező a fasiszta állam- és hadigépezetben szerepet betöltő emberek felelősségét feszegetve hangsúlyozza, hogy a főhős morálisan is, jo- gilag is felmenthetetlen. A remek színészi teljesítmények közül külön említést érdemel Gustáv R. Sellner (á gyáros, háborús bűnös szerepében) játéka. Ugyancsak kiváló alakítást nyújt Maximilian Schell is; a kisebb epizódszerepekben több neves, régi színésznőt láthatunk, így Elisa- bsth Bergnert, Lil Dagovert, Francois® Rnsaryt. Maximilian Schell filmjének kvalitásait több díj is jelzi: az NSZK-ban és Svájcban az év legjobb filmjének díjával jutalmazták, az amerikai újságírók pedig az év legjobb külföldi filmjének minősítették. -ym* El 1974. X. 22.
