Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-22 / 250. szám, kedd

OZOGNI KELL... Testnevelési órák új felfogás szerint Napjainkban a technika, a gépesítés, a kultúra megkönnyíti az ember munkáját, kényelmesebbé teszi életét. És mi ezt a nagy „varázslatot“ több­nyire ülve ünnepeljük .. . Ülünk a munkahelyen, a tv előtt. Még a kisdiákok, az alapiskolások is már kezdik megszokni, hogy munkanapjuk, egy-egy tanítási nap idejének nagyobb részét ülve töltik el. Már régóta hangoztatják a pedagógu­sok, a szülők, az iskolaorvosok, a tanuló ifjú­sággal foglalkozó illetékesek: Kevés a testneve­lési órák száma. Az érem másik oldala: A testnevelési órákon és az iskolákban szervezett sportköri foglalko­zásokon a pedagógusok, s maguk a diákok is főleg arra törekednek, hogy kiváló sporteredmé­nyeket érjenek el. Ügymond szinte hajszolják az eredményeket, mindenki versenyző, mindenki a még jobb, még jelentősebb sportteljesítmény elérésére tör. Az új tanévben az alapiskolák testnevelési tantervének módosításával szeretnének változtat­ni ezen a furcsa kettősségen. A testnevelési órák száma nem változott (sajnosl, de megvál­tozott a testnevelést tanító pedagógusok felfo­gása, a tanterv követelményi rendszere. A TANÉV ELSŐ NAPJAIBAN szakmai megbe­szélést tartottak a Dunajská Streda-i (dunaszer- dahelyi) járás alapiskoláinak testnevelői. Mód­szertani megbeszélést, melynek keretében a tan­terv módosításának kérdéseit vitatták meg. A mó­dosításokat, persze, nem lehet egyszeri megbe­szélés után megvalósítani, hiszen másként kell azokat a tornateremmel rendelkező iskolákban, másként a kisebb és nagyobb létszámú, s me­gint másként a tornaterem nélküli iskolákban alkalmazni. Mindenhol mások a viszonyok, má­sok a lehetőségek. Ügyes ötlet volt azonban, hogy gyakorlati bemutatót is tartottak ezen a módszertani megbeszélésen. Magyaries Imre atlétikából, Horváth Ferencné modern gimnasz­tikából, Horváth Ferenc az erőgyakorlatokból, Csülle Árpád kézilabdázásból, Horváth Árpád gimnasztikából tartott bemutatót. Már ekkor kitűnt, hogy a tantervmódosítás új felfogás szerint értelmezi az iskolai testne­velést. Az új felfogás jellemzői: át kell csopor­tosítani bizonyos tananyagrészeket, az életkori adottságoknak megfelelően kell bevezetni egy- «lf?y gyakorlatot, a kiváló, kiugró sportteljesít­mények hajszolása helyett a tömegsport alap­jait kell megteremteni a testnevelési órákon. NYOMON KÖVETTÜK a tanterv módosításának megvalósítását a hrobohovói (alistáli) alapisko­lában. Écsi Tiborné, az iskola igazgatója és Baffi Balázs, igazgatóhelyettes elmondták, hogy az idén 375 tanuló oktatásával, nevelésével 24 pedagógus és 2 nevelőnő foglalkozik. A test­nevelés oktatásának megszervezése nem köny- nyű feladat, mert nincs tornatermük. Az iskola- épületet 1962-ben építették, az idén 270 000 ko­ronás költséggel tatarozták. Tornatermet való­színűleg csak jövöre építenek majd az iskola mellé, Z-akció keretében. Az ősszel azonban már lerakják az alapjait. Kedvező időjárás esetén az iskola melletti — egyébként jól kiépített és felszerelt — sportpálya a testnevelési órák szín­hely^. Máskor a földszinti és az első emeleti folyosó. A tornaterem hiányát azzal igyekeztek pótolni eddig is, hogy lehetőségeikhez mérten a szük­séges segédeszközök és felszerelés beszerzéséről megvásárlásáról nem feledkeztek el. Sőt, igye­keztek megkülönböztetett gonddal törődni ezzel. A felszerelés értéke 28 496 korona. Az elért eredményekre csak egyetlen utalás­sal hivatkoztak: Az iskola ötödik-hatodik osztá­lyos tanulói az országos rátermettségi verse­nyen már két ízben elsők lettek. Egyébként az idén is megszerezték a kerületi elsőséget, öt tanulójuk a testnevelő pedagógus vezetésével a jövő héten Martinba utazik, s ha lehetséges, az idén harmadszorra is megszerzik az országos elsőséget. TIZENKÉT ÉVE már, hogy ebben az iskolában Szikhart Lajos tanító elvtárs foglalkozik a test­neveléssel. Szakképzettsége: testnevelés-biológia szakos tanító. Az idén is ráhárul a tanterv mó­dosítása. Főleg reá, mert Czucz Kálmán tanító elvtárs matematika-fizika szakos és csak heti négy órán tanít majd testnevelést. Reggel, 9 óra körül találkoztunk vele. Mele gítőben, tehát sportöltözékben fogadott bennün­ket. Amikor a tanterv módosításáról beszélgettünk, kitűnt, hogy évekig aktív sportoló volt, a helyi sportszervezet edzője, jelenleg az ifjúsági labdu- rúgócsapat edzője, és teljes mértékben egyetért azzal a felfogással, hogy az iskolai testnevelést a tömegsjjort alapjává kell tenni, mellőzni kell a mindenáron való kiugró eredmények hajszo­lását. — Aki érzi, hogy ilyesmire vállalkozhat —ma­gyarázta —, a sportkörben kap lehetőséget. Két sportkörünk működik. Heti két-két órás foglal­koztatással. A pionírcsapat is szervez különféle versenyeket, versenyző csoportokat. Maradjon az iskolai testnevelés igazi testnevelés. SZOBA KERÜLT, hogy az NDK-ban, a felnőttek körében óriási mozgalommá fejlődött a „Lauf — dich gesund“ akció. Ennek a „Fuss az egész­ségedért“ mozgalomnak a fő védnöke Albert Wollenberg professzor, a világhírű szívspecia­lista. Magyarországon a „kocogó mozgalom“ igyekszik szervezett formában lehetőséget nyúj­tani a felnőtteknek a szabad idő mozgásos te­vékenységgel, főleg sporttal való eltöltéséhez. Ezekre hivatkozva érvelt így: — A testnevelést tehát nevelési tantárgyként kell értelmezni. Már gyermekkorban rá kell szoktatni a jövendő dolgozókat a mozgásra, a sportra. Ez az új felfogás a módosított tanterv­ben. Ezt fogjuk megvalósítani. Testnevelésből évente «átlag két tanuló szokott felmentést kapni. Részben felmentett tanulók azok, akik valamilyen betegség (sárgaság és hasonló) után csak fokozatosan kapcsolódnak be a testnevelési órák gyakorlataiba. Dr. Fegy­veres Ödönné, az iskolaorvos rendszeresen tart ellenőrző vizsgálatokat. Osztályról osztályra. Már az idén is megvizsgálta két osztály tanulóit. Az egészségügyi felügyelet tehát szerves része az igazi testnevelésnek, az új felfogás szerinti tan­tervmódosításnak is. — Mi tehát az új? — kérdeztük, hisz ilyesmi ezelőtt is volt. A válasz tömör magyarázatot adott: — Arra nevelni a tanulókat hogy életszük­séglet a testnevelés. Bizony így van, pedig erről gyakorta még a felnőttek is megfeledkeznek. HAJDÚ ANDRÁS ÁPOLJÁK A BARÁTSÁGOT HAZÁNKBAN IS NÉPSZERŰ A LENGYEL KULTÚRA Valahányszor betérek a pré­dái lengyel kulturális és tájé­koztató központba, mindannyi­szor arra a varsói csehszlovák kultűrközpontban eltöltött kel­lemes nyári estre gondolok, amelyen egy szellemes cseh filmvígjátékot mutattak be. A zsúfolásig megtelt terem szin­te visszhangzott a lengyel ven­dégek nevetésétől. Látszott raj­tuk, hogy rendszeres látogatói ennek az intézménynek és jól érzik itt magukat. Mi is hasonló érzésekkel já­runk a lengyelek Vencel téri KULTURÁLIS HÍREK ■ A pardubicei főiskolai mű­vészegyüttes a közelmúltban az észak-olaszországi Goriziben megrendezett nemzetközi ver­senyen a polifóniakategóriában második, a folklórkategóriá­ban harmadik helyezést ért el. A versenyen összesen 29 együt­tes vett részt. ■ Nagy sikert hozott a belgiu­mi Liége városban nemrég meg­tartott Béke-hangverseny, amely a Szeptemberi estek zenei fesz­tivál nyitó hangversenye volt. A fesztivál eseményeit idén teljesen Bartók és a magyar zene megismertetésének szol­gálatába állították. ■ A Szlovákiai Színművészek Szövetségének a Szlovák Nem­zeti Felkeléssel kapcsolatos ün­nepi ülését rendezték meg a közelmúltban Banská Bystri- cán. Az akció a városban, va­lamint Zvolenban és Martinban megrendezett színházi feszti­vál részét képezte. kultúrközpontjába, amely mu­tatós kirakataival és választé­kosán berendezett bolthelyisé­geivel hozzátartozik fővárosunk megszokott képéhez. Sokolda­lú tevékenységét annyira meg­szerettük,. hogy szinte nélkü Jözhetetlen — ez az általáno san elterjedt vélemény arról a helyről, amely majdnem min­den napra tartogat valamilyen meglepetést vendégei számára. Köztudott, hogy a központ nemcsak Prágában fejt ki tevé­kenységet. Dolgozói számos csehszlovák intézménnyel együttműködve kisebb-nagyobb városainkban érdekes kiállítá­sokat rendeznek, ismeretter­jesztő előadásokat tartanak, filmeket vetítenek, megismerte­tik a lakosságot lengyel bará­taink pezsgő kulturális életé­vel. Elsősorban a filmelőadások iránt nagy az érdeklődés, hi­szen a lengyel filmek nálunk is népszerűek. A kultúrközpont raktáron levő 700 filmjét ál­landóan újabbakkal egészíti ki, s egyre több a hanglemez is. Ennek köszönhető, hogy a ke­reslettel arányban a kínálat évente legalább 30 százalékkal emelkedik. Hasonlóan élénk az érdeklődés az első emeleten le­vő 12 ezer kötetet számláló könyvtár iránt, melyben a po­litikai és a szépirodalmi mű­vektől kezdve a művészettörté­neti és tudományos alkotásokig mindent megtalál az ember. A meghitt helyiségek estén­ként tantermekké alakulnak át, mert bár lakosságunknak nem okoz különösebb nehézséget megértetnie magát lengyel ba­rátaival, a lengyel nyelv töké­letes elsajátítása iránt sokan érdeklődnek. A gyakori kiállítások ugyan­csak sok látogatót csábítanak a központba. A múlt évben pél­dául Kopernikusz születésének 500. évfordulójáról, az idén pe­dig Miczkiewicz évfordulójáról emlékeztek meg. Gyakran ren­deznek képzőművészeti, népmű­vészeti, valamint fénykép-' és plakátkiállítást is. A közönség gyakran és szí vesen találkozik kiváló lengyel művészekkel, írókkal, rendezők­kel és más érdekes emberekkel és elbeszélget velük alkotá­saikról. Különösen örvendetes tény, hogy a fiatalok is jól érzik itt magukat. Sokan érdeklődnek a „Diákok Klubja“ iránt. Ebben a kellemes környezetben a Prá­gában tanuló lengyel diákok hosszú órákat töltenek itteni társaikkal együtt. És ha már a klubéletről beszélünk, nem fe­ledkezhetünk meg a „Fiat Klub 125“-ről, amelynek tagjai a len­gyel Fiat kocsik hazai tulajdo­nosai. A klub összejöveteléire rendszeresen lengyel szakem­berek járnak Prágába, és taná­csokkal látják el az érdeklődő­ket. A kulturális központ dolgo­zói ebben az esztendőben nagy figyelmet fordítottak a Len­gyel Népköztársaság fennállása 30. évfordulójának méltó meg­ünneplésére. Céljuk ugyanis az, hogy tovább ápolják és erősít­sék népeink hagyományos ba­rátságát. KARDOS MÁRTA-ÚJ FILMEK­AZOKRÓL, AKIKET SZERETEK ÉS NEM FELEJTEK EL (szovjet) A Nagy Honvédő Háborúból meríti témáját az Azokról, aki­ket szeretek és nem felejtek el című szovjet film Anotolij Ve- hotko és Natalija Troscsenko etgy dokumentumregény alapján forgatta uz egyszerű, szép tör­ténetet. „Filmünkkel a fiatalokhoz szeretnénk szólni — nyilatkoz­ták az alkotók —, azokhoz a fiúkhoz és lányokhoz, akiknek a szülei, igen, az édesanyjuk is, a háborúnak áldozták fiatal éveiket. Azt akarjuk, hogy a mai húszévesek lássák és ért­sék meg, milyen volt az apák és anyák nemzedéke.“ Az alko­tás azoknak a nőknek, asszo­nyoknak állít emléket, akik a férfiakkal együtt a Vörös Had­seregben harcoltak. A filmben Vaszil jevnek, az utászalakulat parancsnokának (Valerij Zolut­kin alakítja rokonszenvesen | visszaemlékezéseiből bontako­zik ki drámai sorsuk. Hatásos a film indítása: a mai Leningrád békés, dolgos hétköznapjai láthatók az alko­tás kockáin, majd megismerjük Vasziljevet, akinek még ma is elevenen élnek emlékezetében a harminc év előtti esemé­nyek ... A film további képso­rai hat fiatal nő hősiességét idézik fel. Valamennyien mér­nökök, a leningrádi fronton utászként teljesítenek szolgála­tot. Aknátlanítanak. Minden lé­pésüket a halál közvetlen kö­zelsége kíséri. A rendezők hő­seiket úgy rajzolták meg, hogy nemcsak bátorságukat, önfelál­dozó helytállásukat ábrázolták, hanem megéreztették, inennyi élniakarás, szeretetvágy, re­mény és páratlan érték pusz­tult el minden halállal. Jelenei az Azokról, akiket szeretek és nem jelejtek el című szov­jet filmből. A GYALOGOS A múlttal való szembenézés­nek mondhatjuk A gyalogos cí­mű nyugatnémet filmet, mely­nek rendezőjét, Maximilian Sebéül számos nagysikerű film főszereplőjeként ismerjük. Jó szándékú alkotásában a hábo­rús bűnösök problematikáját veti fel, a bűnrészesség, az em­ber egyéni felelősségének kér­dését feszegetve. Filmje egy leleplezetlenül maradt hitleris- ta háborús bűnös mai lekiis- mereti drámája. A rendező a film mondani­valóját érdekes történetbe „ágyazza“: nvugatnémet (nyugatnémet) bűnös, de a múlt emlékeit idéz­ve előbukkannak azok a lehe­tőségek, amikor másképp cse­lekedhetett volna. Hiba lenne, ha a filmet tör­ténelmi illusztrációnak tekinte­nénk. Mondanivalója több, lé­nyegesebb annál. Története el­sősorban emberi problémát érint, az ember elaljasodását a fasiszta fenevadak tombolá- sa idején. A film kerüli az ér­zelmeket felcsigázó jeleneteket, inkább az emberi lélek rez­düléseire figyel, bár itt-ott azért vegyülnek szentimentális felhangok az egyébként becsü­A gyalogos eírnü. nyugatnémet film egyik kockája. gyáros családját, mai hétköz­napjait bemutatva emlékképek­ben vall egy nehéz korról, a háborús idők eseményeiről, s nem csak a háború emberte­lenségét hangsúlyozza, hanem a nemzeti önvizsgálat szüksé­gességét is. A film főhőse előtt egy tra­gikus kimenetelű gépkocsi-sze­rencsétlenség után (a baleset következtében fia életét vesz­ti) emlékképekben elevenednek meg a háborús események, egy görög faluban lejátszódó tö­megmészárlás, melynek a fasisz­ta hadsereg tisztjeként ő is ré­szese volt. Hivatkozhat ugyan arra, hogy tehetetlen volt, nem tehetett mást, mint amit tett, s parancsot teljesített, de a film kockái érzékeltetik, hogy emberi magatartása mögött van valami nyugtalanító, amivel nem lehet egyetérteni. Nem fő­letes politikai mondanivalójú filmbe. A rendező a fasiszta állam- és hadigépezetben szere­pet betöltő emberek felelőssé­gét feszegetve hangsúlyozza, hogy a főhős morálisan is, jo- gilag is felmenthetetlen. A remek színészi teljesítmé­nyek közül külön említést ér­demel Gustáv R. Sellner (á gyáros, háborús bűnös szere­pében) játéka. Ugyancsak kivá­ló alakítást nyújt Maximilian Schell is; a kisebb epizódszere­pekben több neves, régi szí­nésznőt láthatunk, így Elisa- bsth Bergnert, Lil Dagovert, Francois® Rnsaryt. Maximilian Schell filmjének kvalitásait több díj is jelzi: az NSZK-ban és Svájcban az év legjobb film­jének díjával jutalmazták, az amerikai újságírók pedig az év legjobb külföldi filmjének mi­nősítették. -ym* El 1974. X. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents