Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-20 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

AZ ANGARA MEGHÓDÍTÓI Pillantás a kristálygömbbe 23 Éjjel-nappal dolgoznak az Angara meghódítói, nyáron 36 fokos hőségben, télen 55 fokos szibériai fagyban. A folyamot 1969 augusztusában rekesztet­ték el, és az idei év végén a 432 megawattos erőmű első három gépsorát üzembe helye­zik. A KGST hat tagállama vesz részt a hatalmas erőmű építé­sében. A folyam mentén tíz kilométeres hosszúságban mo­toros fűrészek sikoltása töri darabokra a tajga csendjét, buldózerek szállítják a fenyő­ket, szorgos kezek egyengetik a talajt, hogy mielőbb meg­kezdhessék az euráziai konti­nens legnagyobb cellulózgyár­tó üzemének az építését. A lé­tesítmény 800 millió rubel költ­séggel épül. és ennek 40 szá­zalékát az érdekelt szocialista államok hitelezik: Bulgária szállítja a fémkonstrukciót, a tetőfedő anyagot, a Német De­mokratikus Köztársaság a transzformátorokat, a szellőző- és hűtőberendezéseket, Len­gyelország festéket, lakkot, ce­mentet, csöveket, vezetékeket és teherautó-utánfutókat szállít á közös műhöz, vagyis minden tagállam a maga ipari szerke­zetének és profiljának megfe­lelő gyártmányokkal vesz részt a nagy proletár internaciona­lista vállalkozásban. Négy év múlva, 1978-ban helyezik üzembe a hatalmas fa- feldolgozó üzem első gépsorát, amelynek évi kapacitása 250 ezer tonna cellulóz lesz. 1982- től kezdődően a társult tagál­lamok egyenként évi 50 ezer tonna félkészgyártmánnyal ré­szesülnek a termelésből. Mi kell a cellulózgyártáshoz? Víz, energia, gépek és gőz. A fa és a víz helyben van, a gépeket a szocialista testvéror­szágok szállítják, a gőzt az erőmű gyártja az ugyancsak helyi barnaszénkészletek ki­használásával. A kombinát 1982-ben kezd teljes kapacitással dolgozni, ami azt jelenti, hogy ettől kezdve évente 2,8 köbméter fá­ból 500 ezer tonna cellulózt gyárt. Az emberi képzelet szinte képtelen ezeket az óriási szá­mokat a gyakorlat aprópénzé­re felváltani, ezért érdemes feltüntetni, mi gyártható — a cellulóz-alapanyag révén — 1 köbméter fából: 1500 pár harisnya: 2000 négy­zetméter celofán, 70 kg gyapjú, 1500 méter selyem, 60 kg szin­tetikus kaucsuk. Hangulatvilágítás és valóság Alig két-három héttel ezelőtt közöltük ezen az oldalon, hogy a hivatalos előrejelzések szerint a Német Szövetségi Köztársaságban rövidesen tragikus méreteket ölt a munka- nélküliség. A legújabb jelentések már azt mutatják, hogy a lavina megindult, és egyre gyorsabban rohan a szakadék­ba, magával sodorva az emberi egzisztenciákat. A szociál­demokrácia enyhén rózsaszínű hangulatvilágítását elnyomja a valóság kegyetlen, éles fénye. A hamburgi munkaközvetítő hivatal örökmozgója egyked­vűen szállítja az utasokat, akik idegesen lépnek ki az egyes emeleteken és sietnek az irodák elé — sorakozni. A munka­nélküli-segélyért az alagsorban kell folyamodni — és ott a sor egyre hosszabb. Egyesek nehezen tudnak megbarát­kozni a gondolattal, hogy bőségesen van idejük, úgy siet­nek, mintha nagyon sok dolguk lenne. Rüdiger Lamtjew, 33 éves családapa, legutóbb egy hamburgi építővállalat telep­vezetője, türelmetlenül járkál a folyosón. A cég öt hónappal ezelőtt fizetésképtelenné vált, Lamtjew 100 kollégájával együtt egyik napról a másikra az utcára került. „Számomra utópiának tűnt, hogy egyszer munkanélküli lehetek. El sem jöttem a munkaközvetítőbe, mert azt mond­tam, hogy legkésőbb egy hónapon belül ismét munkába állok. De niost már nagyon sötétnek látom a jövőt!“ Nyolcvan hirdetésre válaszolt, több mint egy tucat cégnél személyesen jelentkezett, eredménytelenül. „A munkaadók visszaélnek a helyzettel. Egyetlen hirdetés­re 40—50 ember jelentkezik. Aki a legalacsonyabb fizetés­sel beéri, azt veszik fel. Még a hivatalos bértarifát sem tartják be, viszont annak, aki már egy éve munkanélküli, az is mindegy.“ Theodor Marquard, a hamburgi munkaközvetítő hivatal igazgatója még a rutin-optimizmus frázisait hirdeti: „1953 ftta Hamburgban a legalacsonyabb a munkanélküliség. Szerkezeti egyensúlyunk kedvező, a kikötőben is jó a hely­zet“. Ezzel szemben mi a valóság? A munkanélküliek száma a múlt évhez viszonyítva közel 100 százalékkal emelkedett. Bochumban és Gelsenkirchenben sem jobb a helyzet. Bo- chumban a munkaképes korú lakosság 3,3 százaléka munka, nélküli, és az Opel Műveknél 18 ezer ember rövidített munkaidőben dolgozik. Például a 60 esztendős Willy Richter Is. Szalagnjunkás. 14 év óta a gépkocsik oldalfalait sze­reli — egy műszak alatt mintegy 1400-at! Miért? „Ha nem egyeztem volna bele, kidobtak volna, mert öreg vagyok.“ Münchenben a munkanélküliek száma több mint 16 ezer. A munkanélküli férfiak 25 százaléka — diplomás! Naponta 10—20 diplomás munkanélküli jelentkezik. 700 munkanél­küli műépítész szerepel a nyilvántartásban. Az olimpiai já­tékok mámorában települtek ide az NSZK különböző részé­ből. Most munkát keresnek. Reménytelenül! Nem — rózsaszínű hangulatvilágítással nem leplezhető a valóság! A múlt év végén a „Buffalo Evening News“ című amerikai lap pesszimista karikatúrát közölt: a boszorkánymester áll a kristálygömb előtt, a gömb oldalán felirat: 1974. Egy járókelőt megszólít, hogy pil­lantson bele, de az elutasítóan válaszol: Nem, nem, köszönöm. Félek belepillantani!“ A járókelő elutasítása telje­sen érthető. Mert mit láthatott volna a kristálygömbben? 1974 első negyedében az USA-ban az élelmiszerárak 9,8 százalékkal emelkedtek, május­ban már 4,7 millió amerikai volt munka nélkül. Egy ameri­kai munkás reálbére 1974 ápri­lisában 5,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző esztendőben. Ezért nyilván nem jelentett volna vigaszt, hogy viszont a monopóliumok haszna 24 százalékkal maga­sabb volt, mint 1973 áprilisá­ban! A kristálygömb más tőkés or­szágban sem mutatott volna vi­gasztalóbb látványt. Ugyancsak amerikai sajtójelentés szerint az Európai Gazdasági Közös­ség kilenc tagállamában kere­ken 76 millió ember nyomo­rog. Do hogyan harcolnak a tő­kés világ betegsége ellen? Ta­lán ismét a kristálygömbben keresik a választ? A Neue Zür­cher Zeitung szeptember 15-i számában ehhez folyamodott. Ugyanis részletes cikkben fi­gyelmeztette olvasóit, hogy ok­tóberben lesz a híres gazdasá­gi világválság kezdetének 45. évfordulója. Közölte az előz­ményeket és a következménye­ket, számszerűen kimutatta, hogy hány vállalat ment tönk- ra De — bíztatta a cikkíró a közvéleményt — csak semmi pánik! Mert 1929-hez viszonyít­va ma az a nagy előny, hogy a nyugati világ tisztában van vele, milyen mérhetetlen ve­szélyt jelentene számára a gaz­dasági válság! A kapitalizmus betegágyánál töprengő orvos minden bizony­nyal zavarban van, ugyanis nem akarja beismerni, hogy a páciens betegsége gyógyíthatat­lan. íme a kórlap egy részle­te: 1900-ban az imperializmus ellenőrizte a világ területének 82,2 és lakosságának 70,9 szá­zalékát. 1973-ban már csak a világ területének 26,8 és lakos­ságának 19,4 százalékát. 1938- ban a világ lakosságának 30,6 százaléka még gyarmati sorsban élt, 1974 elején ez az arány csak 0,8 százalék volt. 1923-ban az emberiségnek csak 7,7 szá­zaléka élt szocialista államban, ötven évvel később már 33,8 százaléka. Itt nem segíthet sem orvos, sem gyógyszer. Találóan álla­pította meg D. Barraclough; an­gol történész: „A jelenleg fenn­álló rendszerben nincs kiút. A tények kérlelhetetlenül más rendszert követelnek'“ Persze, mi megnyugtathatjuk a tudóst, hogy ezt a másik rendszert nem kell kutatni, feltalálni. Ez már létezik! És működik! Infláció, gazdasági válság, munkanélküliség és fi­zetésképtelenség nélkül. A ne­ve: szocializmus! Egyébként még kristálygömbre sincs szüksége, mert nem találgatja, hanem tervezi a jövőtl A közelmúltban 4000 ember tüntetett Dillybcn, Portugál Ti- mor fővárosában az ellen, hogy Portugáliának ezt a 14 925 négyzetkilométer kiterjedésű tengerentúli tartományát Indo­néziához csatolják. Timor egyéb­ként Ausztrália északi partjai­tól 600 kilométernyi távolságra A MEGGAZDAGODÁS TITKA H ogyan lehet meggazdagod­ni? Takarékoskodni kell! Hogyan lehet takarékoskodni? Nem szabad moziba járni! Ez a tanulság abból a bűnügy­ből, amit ezekben a napokban tárgyal a brüsszeli bíróság. Nem kisebb személy ül a vádlottak padján, mint Ger­main Baudrin, a telga Állami Telefon és Távíró Rt. vezér- igazgatója, Belgium egyik veze­tő közigazgatási tisztségviselő­je. Az államügyészség szerint az 51 éves vezérigazaló leg­alább 25 millió belga frankot keresett — tisztességtelen üz­letekkel. A bírósági tárgyalást az egész közvélemény élénk ér­deklődéssel kíséri, már csak azért is, mert Baudrint erős szálak fűzik a kormányon lévő szociáldemokráciához és ennek köszönheti a funkcióját is. A vádlott egyébként kijelen­tette, hogy nem érzi magát bűnösnek és amikor a tanács­elnök a hatalmas vagyon ere­dete iránt érdeklődött, Baudrin készségesen megmagyarázta, hogy „nagyon takarékos életet élt — soha nem járt moziba“. A vádirat szerint a vezérigaz­gató — egy vállalatot vásárolt a fiának. Nem tehetett mást, biztosítania kellett fia megél­hetését, mert a fiút még az isten is vállalattulajdonosnak teremtette, tehát hiába iratko­zott be a jogtudományi fakul­tásra, ánnyira érezte „elhiva­tottságát“, hogy minden vizs­gáján megbukott. A bíróság nagyon pontosan elkészítette Baudrin vagyoni helyzetének a leltárát is, és ebben a leltárban olyan tételek szerepelnek, mint “ például fényűző villa, luxusautók, mo­torcsónakok, két további válla­lat — érthető, hogy erre nem volt elegendő az az összeg, ami a mozijegyek árából gyűlt össze a perselyben. A nagyszabású bűnügyben körülbelül egy hónap múlva hirdetnek ítéletet, de az már most bizonyos, hogy az állami részvénytársaság vezérigazga­tói posztjára új ember kerül. A feltétel: moziba járhat, de a csalárd spekulációktól tar­tózkodjék! Kérdő jeleit egy sziget felett fekszik, és Indonéziához tarto­zik, kivéve keleti részét, amit 1586-ban megszálltak a portu­gálok. Az új portugál kormány kijelentette, hogy a sziget 600 ezer lakójának is megadja az önrendelkezési jogot. A tüntetők nyilván ezért vo­nultak a portugál kormányzó rezidenciája elé, és adták át tiltakozó határozatukat. Igaz ugyan, hogy Adam Malik, Indonézia külügyminisztere megígérte, hogy semmiféle for­mában nem akarja befolyásolni Portugál Timor népének a jövőt illető döntését, azonban Amir Mahmud belügyminiszter ez éu szeptember 12-én már valami­vel erélyesebben jegyezte meg, hogy bármelyik percben készen áll „az állami aktus" végrehaj­tására — „ha a lakosság ígu óhajtja!" A „Suara Karya" című indo­néz lap szerint Portugál Timor három pártja közül csak egy — a szociáldemokrata — har­col a teljes függetlenségért. A Demokratikus ÍJrAó a jelenlegi helyzet fenntartását tartja a a legkedvezőbbnek, és politiká­ja érvényesítésében nyilván szá­mít a gyarmaton élő 7000 por­tugál üzletember, katona és tisztviselő támogatására. Azonban a harmadik párt — a Demokratikus Néppárt — min­den erejével azért küzd, hogy a jelenlegi portugál tartományt is Indonéziához csatolják mint auto>\<óm területet, bennszülött kormányzóval. Eddig még egyik fél sem nyi­latkozott arról, hogy hogyan akarja megoldani a sziget — szinte megoldhatatlannak látszó — problémáit. Portugál Timor ugyanis a világ legelmaradot­tabb területe. Ipara nincs, me­zőgazdasága fejletlen. A lakos­ság — malájok, polinéziaiak és pápuák — 90 százaléka analfa­béta. a tuberkulózis és a malá­ria népbetegség, és az egyetlen kövezett út a fővárosban, Dilly- ben található. Miért éhezett rá mégis Indo­nézia? Azért, mert déli partvi­dékén, a tengermélyben, jelen­tős ólai- és földgázmezőt sej­tenek. BANDAHARCOK a „szeretet fellegvárában“ P hiladelphia amerikai város volt valamikor „a testvéri szeretet fellegvára", ma pedig 150 banda 5000 tagja tartja rettegésben, első­sorban a város szegénynegyedét. A bandák szi­gorúan kijelölték „a felségterületüket", és élet és halál gyakran csupán attól függ, hogy „egy fiatal az utca egyik vagy másik oldalán megy" — írja a Time. A bandaharcok lefolyása szinte uniformizált. 12—24 éves fiatalok lézengenek a Montgomery Street sarkán, „bevetési parancsra" várva. Ami­kor a Norris Avenue felől megjelennek a kon- kurrens banda tagjai, lövésekkel fogadják őket. Azok lövésekkel válaszolnak, majd előkerülnek a husángok, tőrök, és megkezdődik a szabályos közelharc. Mire a rendőrök megjelennek, már üres a csatatér, legfeljebb a halottak hevernek a kövezeten. 1962—1973 között több mint 250 fiatalember vesztette életét a bandaharcokban. Átlagos élet­koruk 16 év volt. Az anyák már nem merik ki­engedni az utcára a gyermekeiket, mert — pél­dául — egy 7 esztendős gyermeket a harcoló felek „véletlenül" agyonlőttek, egy 9 éves fiú­nak szétverték a koponyáját. Különösen meg­döbbentő, hogy a bandák tagjai is a szegény­negyedből kerülnek ki és teszik pokollá sors­társaik életét. A philadelphiai tragédia nem elszigetelt je­lenség az Amerikai Egyesült Államokban. Los Angeles—Long Beach térségében, ahol több mint 7 millió ember él, talán még rosszabb a helyzet. A bandák 1500 tagja pokollá teszi a lakosság életét. Az alvilág kialakulása, a bűnte­vékenység elburjánzása természetesen az ame­rikai tőkés társadalmi rendszer törvényszerű kö­vetkezménye. Elegendő arra rámutatni, hogy a nyomornegyedekben élő néger fiatalok 40 és a mexikói fiatalok 30 százaléka munkanélküli, és a bandák „toborzói" számára könnyű zsákmányt jelentenek. Chicagóban 220, New Yorkban pedig 350 banda működik, és az utóbbiak követtek el 1973-ban az összesen 1700 gyilkosság közül háromszázat. A rendőrség és az FBI tehetetlen. A hiva­talos statisztika szerint az USA-ban csak min­den ötödik bűncselekményt derítenek fel. A végsőkig elkeseredett polgárok már szinte fan­tasztikus eszközökkel próbálnak védekezni. Az udvarokon, folyosókon, kapuk alatt tv-kamerá- kat és riasztóberendezéseket szereltek fel, ezer nyugdíjas rendőrt alkalmaztak őrként, az isko­lákba pedig kinevezték a „biztonsági igazga­tókat". A korlátlan lehetőségek országa, az elkép­zelhetetlen rettegés országává lett. A korpa­rancs: légy bizalmatlan! A rádió és a tévé na­ponta többször felhívja a figyelmet a bizal­matlanság fontosságára: „Gyanús, aki a pontos idő után érdeklődik, gyanús, aki támolyog, gya­nús, aki tüzet kér...!" ÁLLÁS ■ A Komárnói Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Üzem azonnali belépésre keres: — autómechanikust, — géplakatost. Fizetési feltételek a TKK VII. bérszabályzata szerint + leg­feljebb 15 százalék prémium. ŰF-136 ■ A Dunaszerdahelyi Mezőgaz­dasági Felvásárló és Ellátó Üzem azonnali belépésre ke­res: — villanyszerelőket, — géplakatosokat, — gépkocsivezetőket, — raktárosokat (mezőgazdasá­gi érettségivel) a dunaszerdahelyi, a légi és a hrobonovói részlegekre. ŰF-132 nyú kerti traktor ekével és pót­kocsival. Cím: Štúrovo, Jesen- ského ul. 37. Ü-1122 ■ Eladó 4,5 éves, nagyon jó állapotban levő Fiat 600 D. Ára 24 000,—. Cím a hirdető- irodában. Ü-1131 ■ 25/160 érettségizett, karcsú leány komoly férfi ismeretségét keresi házasság céljából. Fény­képes levelek előnyben. Jelige: Boldogság. Ü-1146 ADASVÍÍEL:^ ■ Azonnal eladó csendes he­lyen, téglából épült nagyobb lakóház — két család részére is, kisebb kerttel. Közvetlen a ház mellett nagy gyümölcsös van, melyet külön is eladok. Štefan Melišek, 943 42 Gbelce 693, járás Nové Zámky. Ű-1109 ■ Eladó csehszlovák gyártmá­■ Kérjük a t. lakosságot, akik a komárnói temetőkben az el­hunytjaik részére sírhelyet bé­relnek, hogy amennyiben a bérleti idő lejárta után is igényt tartanak a sírhelyekre, úgy a bérleti ímegújítási) díjat szí­veskedjenek mielőbb rendeznv A bérleti jog megszűnése után a temetők gondnoksága a sír­helyekkel a „Temetői rend“ 11. számú cikkelye szerint főig el­járni. Komunálne služby mesta Komárna, 945 24 Komárno. ŰF-144 ■ Kezdő, rendszerető főiskolás fiú sürgősen szobát keres Nit- rán. Cím: Kulik Béla, ŠD Pri­bina, 949 01 Nitra, Ú-1126 ■ Sürgősen szobát keresek Bratislavában. Jelige: Magányos nő. Ü-1148 ■ Elcserélném lévai 3 szobás szövetkezeti lakásomat hason­lóval vagy kisebbel Komárnó- ban. Jelige: Költözködés. 0-1139 ■ Elcserélném galántai szövet­kezeti nagyobb garsonlakáso- mat hasonlóért Bratislavában vagy Senecen. Cím a hirdető- irodában. 0-1144

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents