Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-20 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

JOGI TÁJÉKOZTATÓ Oirisa/ oriíiiism KEVESEBB AZ AUTÓBALESET A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság közútjain az év első felében 33 773 autóbaleset tör­tént, ami 2569-el kevesebb, mint a múlt év ugyanezen időszaká­ban. A balesetek következtében «03 személy vesztette életét — súlyosan 4127, könnyebben 12 ezer 288 személy sérült meg. Az anyagi kár meghaladta a 236 millió koronát. Bár a halot­tak és a sérültek száma, va­lamint az anyagi kár is csök­kent, a veszteség még így is jelentős, s az adatok óvatosság­ra intenek. A közúti balesetek főbb okai: a gyorshajtás, az el­sőbbségadás elmulasztása, a biztonságos követési távolság meg nem tartása és a szeszes ital fogyasztása vezetés előtt vagy közben. UTASSZAMLÁLÖ BERENDEZÉS A Szovjetunióban olyan beren­dezést szerkesztettek, amely automatikusan számlálja az autóbuszba felszálló utasokat. A berendezést az autóbusz lép­csőjére szerelték. Amikor az utas a lépcsőre lép a berendez zés hangjelzést ad és a szám­láló feljegyzi, hány utas szált fel, illetve le. r NEHÉZSÉGEK ANGLIÁBAN Az angol környezetvédelmi hi­vatal nemrégen érdekes adato­kat közölt a motorizációval kapcsolatban. Így például meg­állapítást nyert, hogy Angliá­ban egy gépjárműre csupán 20 méter közút jut. Ugyanis a múlt év végén 17 millió gép­járművet, abből 14 millió sze­mélyautót tartottak nyilván. Az egyes útszakaszokon szinte hi­hetetlenül zsúfolt a gépjármű- forgalom. Például a londoni re­pülőtérről a város központjába vezető útszakaszon naponta több mint 90 000 gépkocsi ha­lad át. Az őszi párizsi autószalon egyik legérdekesebb modellje a Citroen C. X. 2000. A francia autógyár három változatban kez­di meg az új típus gyártását. A képen látható 2000 kcm-es, több mint 100 lóerős kocsi a rangosabb középosztályba sorol­ható. A ČSTK — Keystone felvétele A felelősségbiztosításról (ČSTK) — Azok a személygépkocsi-tulajdonosok, akik az 1974. április elseje előtt érvényben levő döntés alapján men­tesültek vagy csökkentési kedvezményben részesültek a gép­járműadó fizetése alól (például a rokkantak), az idei máso­dik félévben a törvényes biztosítási díj fizetése alól is ugyan­olyan mértékben mentesülhetnek, vagy csökkentési kedvez­ményben részesülhetnek. Amennyiben a biztosítási díjat már megfizették az esetleges felülfizetés átvétele céljából jelentkezhetnek a Szlovák Álla­mi Biztosító illetékes fiókintézeteinél. Ebből az alkalomból hozzák ínagukkal a biztosítási díj lefizetését igazoló utalványt, valamint a gépjárműadó alóli mentesítésről szóló döntési ha­tározatot. A Szlovák Állami Biztosító egyúttal arra is felhívja a nyil­vánosság figyelmét, hogy a gépjárműadó visszatérített' felül- fizetéséből egyetlen esetben sem számította le az 1974. évi második félév után járó törvényes (felelősség) biztosítás dí­ját, melynek befizetési határideje 1974. szeptember 1-én le­járt. E határidő után a biztosító hozzászámítja a késedelmi illetéket is, valamint károk esetében, amelyeket a gépkocsi­tulajdonosok helyett fizet ki a károsultaknak — 3000 koro­náig terjedően visszakereseti igényt is érvényesíthet. 1974. X. 20. AZ ORVOS SZEMÉVEL Gépjárművezetés a terhesség alatt A nő terhes állapota nem betegség, nem is szerepel az előírások azon pontjai közt, melyek alapján az orvos javasolhatná a járművezetői jogosítvány bevonását. Ezenkívül régi tapaszta­lat és újabb elemzések is azt mutatják, mint ezzel már „Nők, férfiak, fiatalok, öregek“ c. írásunkban is foglalkoztunk, hogy a nők a fér­fiaknál lelkiismeretesebb és körültekihtőbb so­főrök, akik aránylag ritkán okoznak balesetet. Ugyanakkor azonban megfontolandó, hogy a női szervezet a terhesség negyven hete alatt nagy­arányú változásokon megy át s ezek a változá­sok kihatnak testi mozgékonyságára, lelkivilá­gára, érdeklődési körére, magatartására is. Mél­tán tartja a népnyelv a terhességet másállapot­nak, amelynek árnyoldalai miatt mégis óvatosan kell megítélni a terhes nők alkalmasságát jár­művek vezetésére. A terhesség folyamán a nő szervezete fokozott megterhelésnek van kitéve. A növekvő magzat és az anyaszervezet igényei alapján megnő a tápanyagszükséglet s a testsúly is. Az anyaméh hónapról hónapra nagyobb teret tölt ki és egy­re inkább elődomborítja a hasfalat. A terhesség kezdetén a hányinger, hányás és utóbb székre­kedés tartozik a panaszok közé. Kellemetlen a gyakori vizelési inger. Az emberi szervezet vérmennyisége terhes nőnél kb. egy literrel megnövekszik, ami az egyébként is megterhelt szívre és vérkeringési rendszerre még nagyobb munkát ró. A légzőszerveket a nagyobb oxigén és széndioxid csere terheli meg, de ezenkívüi a hasüregben növekvő méh a tüdő felé nyomja a rekeszt és úgy nehezíti a légzést. Az első hónapokban észrevehetően nagyobb az idegrendszer ingerlékenysége, később az ideg­zet nyugodtabb, a hangulatváltozások azonban a terhesség egész idejére jellemzőek. Nem általánosíthatunk, de rá kell mutatnunk, hogy a terhes nőknél fennáll az említett kelle­metlenségekből levezethető veszélyállapot, amely könnyen vezethet balesethez. A szülés időpont­jának közeledtével már maga a terhes nő sem igen igyekszik autót vezetni, azonban amíg dol­gozik vagy közéleti tevékenységét végzi, sok esetben ki kell utaznia, s volán mögé is kény­szerül. Amennyiben a terhes nő közlekedési vállalat alkalmazottja vagy oly munkakörben dolgozik^ amely járművezetői alkalmasságot követel, az illetékes orvos feladata, hogy megítélje, vezet­het-e gépkocsit. Valószínű, hogy a személyszál­lító eszközök vezetőit a terhesség előrehala­dott állapota s a megállapított nagyfokú elvál­tozások, esetleg beteges tünetek miatt eltaná­csolja a vezetéstől és más munkára javasolja, hogy ne veszélyeztessék önmagukat, magzatukat és embertársaikat sem. Azon másállapotos nők, akik magángépkocsit vezetnek, tanácskozzak meg orvosukkal, veZet- hetnek-e tekintettel fennálló panaszaikra. Fel­tételezhető, hogy a leendő anyák elég felelős­séget éreznek magukban s nem fognak felesle­gesen kockáztatni. Mérlegeljék szigorúan önkri­tikus szemmel, mire képesek, mire telik erejük­ből. Ha az önvizsgálat alapján tudatosítják, hogy nem eléggé mozgékonyak, ezzel szemben fáradékonyak, figyelmetlenek, bizonytalanok ve­zetés közijén, s akár csak egyetlen veszélyhely­zetnél is „hajszálon múlt“ a baleset, inkább nyilvánítsák önmagukat alkalmatlanná s átme­netileg, míg visszanyerik képességeiket, hagy­janak fel a vezetéssel. Az elmondottak nem azt jelentik, hogy a ter­hes nőt agyonféltsék a családban és ne enged­jék volánhoz. A gépkocsi arra való, hogy meg­könnyítse az ember munkáját. A háziasszonyi gondok, például a nagy bevásárlások, továbbra is a nőt terhelik s a beszerző körutat nyugod­tan tegye meg autón. S miért ne mehetne ki a város mögé, az erdő zöldjébe vagy a tópart­ra, hogy jó levegőn járjon egy órácskát: gép­kocsin kényelmesebben s gyorsabban jut ki a természetbe, mint autóbuszon, villamoson vagy gyalogolva: Ha a gépjárművet terhes nő vezeti, ügyeljen arra, hogy a kocsi műszakilag teljesen rendben legyen, amit gyakori ellenőrzés és szakszerű karbantartás biztosít. S míg a kocsi jó állapo­táról a szerviz vagy a hozzáértő családtag gon­doskodik, a másállapotos járművezető nő saját kondícióját biztosítsa helyes terhességi életmód­dal, táplálkozással, mozgással, nyugalommal s a túlterhelés elkerülésével. Dr. SZÁNTÖ GYÖRGY Közös felelősség, a károsult felróható felelőssége Az új polgári törvénykönyv 438. §-a szerint, ha több sze­mély vagy szervezet közösen okoz kárt, ezért a károkozásban való részvételük arányában megosztva felelősek, hacsak a tör­vény nem rendelkezik másként. A törvény ilyen más rendel­kezése szerint közös felelősség terheli azt a fiatalkorút, aki képes uralkodni cselekedetei fölött és előre tudja annak kö­vetkezményeit, és a fölötte felügyelni tartozó személy (pl. szülő, tanító), aki felügyeleti kötelezettségét megsértette. Ugyancsak egyetemlegesen felel az, aki saját hibájából került be nem számítható (pl. részeg) állapotba, és ebben az álla­potban okozott kárt — azzal együtt, aki őt szándékosan ilyen állapotba hozta (pl. leitatta). Az említett két kivételtől eltekintve több károkozó egyetem- leges, közös felelősségét a Ptk 438. §-ának 2. bek. szerint a bíróság csak indokolt esetben ítéletben mondhatja ki, pl. ha több támadóról nem állapítható meg, hogy melyik milyen sérülést okozott. Az új polgári törvénykönyv a kártérítési kötelezettség meg­osztásáról szóló említett rendelkezése összhangban van a tör­vénykönyv azon új alapelvével, hogy az egyetemleges, közös, az ún. szolidáris kötelezettség általában kivétel, csak ott ke­letkezhet, ahol abban a polgárok szerződésben megállapodnak, vagy ott, ahol maga a törvény azt elrendeli, pl. a társtulaj­donosok, a lakás közös használói, a házastársak ügyletei ese­tében. Az egyetemleges, közös kötelezettség esetében a jogosult (a károsult) tetszése szerint bármelyik kötelezettől (károko­zótól) az egész teljesítést (az egész kárt) kérheti. Az így teljesítő kötelezett aztán a többi kötelezettől (károkozótól) kérheti megtéríteni azt, amit helyette teljesített. Ez az ún. visszkereseti jog (regressz). Ha a kötelezettek között a köte­lezettség aránya másként nem lenne meghatározható, akkor az egyenlő arányban való kötelezettség védelme érvényesül. Azzal, hogy az új polgári törvénykönyv több károkozó fele­lősségét rendszerint megosztja, hangsúlyozza a felróható fe­lelősség mértéke szerinti felelősséget és megkívánja akadá­lyozni, hogy a visszkereseti jog alapján további viták, perek keletkezzenek. A Ptk. 441. §-a szerint minden kártérítési esetben — akár felróható felelősségen, akár objektív felelősségen alapszik az igény — a károkozó védekezhet azzal, hogy a kárt a károsult maga okozta egészben vagy részben felróható magatartásával (szándékosan, vagy hanyagságból). A bizonyítás kötelezettsé­ge általában a károkozót terheli. így pl. kiderülhet, hogy a kárt okozó jogos és arányos önvédelem során okozta a kárt és ezért egyáltalán nem felel, vagy az objektív felelősséggel bíró gépkocsi üzemeltetője, vezetője, védekezhet azzal, hogy a károsult utolsó pillanatban szabálytalanul ugrott le a járdá­ról a gépkocsi elé, nem kijelölt átkelőhelyen, és ezzel sérü­lését kizárólag csak maga okozta. Mivel a gépjárművek üzemeltetőinek objektív felelőssége a közlekedéssel kapcsolatban keletkezett károkért rendszerint rendkívüli nagy anyagi megterhelést jelent, a törvény rendel­kezése szerint a harmadik személyekkel szemben fennálló ezen objektív felelősség törvényből kifoilyóan (külön szerződés megkötése nélkül is) kötelezően biztosítva van az Állami Biz­tosítónál (ún. felelősségbiztosítás). Ez a biztosítás a cseh­szlovákiai állomáshelyű gépjárművek esetében kiterjed egész Európa, valamint a Szovjetunió területére. Ezen kötelező biz­tosítás alapján — az 1964/197 sz. hirdetményben foglalt biz­tosítási feltételek szerint a gépjármű üzemeltetőjének, veze­tőjének joga van arra, hogy az Állami Biztosító helyette térít­se meg azt a kárt, amely a gépjármű üzemeltetésével kap­csolatban más egészségében, életében és vagyonában (meg­semmisüléssel, megkárosodással, elvesztéssel) keletkezett, ha ezekért a törvény szerint a gépjármű üzemeltetője, ill. ve­zetője felelnek. Az Állami Biztosító az említett felelősségbiztosításból kifo­lyóan fedezi a gépjármű vezetője ellen esetleg megindított bűnvádi eljárás során felmerült védelmi (ügyvédi) költségeket az első fokon és kivételesen a második fokon is (büntető el­járásban bűnvádi perrendtartásunk értelmében védő csak ügy­véd lehet az ún. „társadalmi védőn“ kívül, akit a forradalmi szakszervezeti mozgalom vagy más társadalmi szervezet alap­szervezete küldhet ki a taggyűlés többségi határozata alapján a büntető főtárgyalásra). Ezen felelősségbiztosítás értelmében a gépjármű üzemelte­tője köteles haladéktalanul bejelenteni az Állami Biztosítónak a keletkezett káresetet, továbbá bejelenteni a károsult által érvényesített kártérítési Igényeket, a károsult által esetleg megindított kártérítési pert, valamint a balesettel kapcsolat­ban esetleg megindított büntető eljárást. A polgári kártérítési perben az Állami Biztosító rendszerint jogvédelmet biztosít jogászai vagy hivatalnokai útján és rendszerint mint mellékes beavatkozó szintén perbe lép. Általában, tekintettel a rövid elévülési határidőkre, termé­szetesen ajánlatos, hogy ha a károsult minél előbb szakavatott jogászhoz (ügyvédhez) fordul. Így sokszor sikerül bíróságon kívüli egyezséggel rendezni az ügyet. A felelősségbiztosítási díját minden év március 1-ig kell befizetni. Az erről szóló befizetési szelvényt az autó papírjai között kell tartani. Ezt a közbiztonsági szervek bármikor ellenőrizhetik. Itt kell megemlíteni az ún. havária-biztosítást, amely ön­kéntes, és amellyel a gépjármű üzemeltetője a gépjármű esetleges megkárosodása ellen biztosíthatja magát. Dr. FÖLDES JÓZSEF A Dunlop cég három konstrutőrének valóban világraszóló ta~ lálmánya: a biztonsági autókerék, melynek lényege, hogy a gumi hirtelen levegőveszteség fellépése után sem fordul le a tárcsáról, hanem még ilyen állapotban is mintegy 80 km/óra tempó mellett százkilométeres távolság lefutását teszi lehe­tővé. Méghozzá a kocsi irányítását a biztonsági határok között fenntartó oldalvezeték mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents