Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-16 / 245. szám, szerda
Barátság és együttműködés A BRATISLAVAI STAVOINDUSTRIA ÉS A HALLEI VEB BAU UND MONTAGEKOMBINÄT KÖZÖTT Minden barátságnak közös alapja van. Az emberek kölcsönösen megismerik egymást, hasonló érdeklődést és célokat fedeznek fel egymásban, s ezek a kapcsolatok gazdagabbá teszik életünket. Ez nemcsak az egyénekre, üzemekre és vállalatokra, hanem a városokra, népekre és országokra is vonatkozik. mást, olt segítenek, ahol a legjobban „szorít a cipő“, s így jelentős mértékben hozzájárulnak a televízióstúdíó építésének meggyorsításához. Ez a csoport azonban nem az egyetlen, amely a bratislavai Stavoindustria vendégeként érkezett a szlovák fővárosba. Alig egy hónapja húsz fiatal építőmunkás Is részt vett a té- véstúdlé építésén. Bratislava a szívükhöz nőtt, otthon érezték itt magukat, megcsodálták a várat, a Dunát, Dévényt és a Vaskutacskát, naplót vezettek, s élményeiket a „Kurier“ újságnak Is megírták. Jövőre újból szeretnének hozzánk látogatni. Természetesen csereakcióról van szó, s a Stavoindustria szakmunkástanulói szintén ellátogatnak Haliéba egy kis szakmai gyakorlatra. A Bau- und Montagekombinat Chemle székházát a város legszebb utcájában, a Lenin Alléén Mi most ebben a kis riportban megismerkedünk a Saale folyó mellett fekvő Halle várossal, valamint a Német Demokratikus Köztársaság egyik legnagyobb építőipari vállalatával, amely ebben a városban székel. A VEB Bau- und Mon- tagekombinát Chemie a bratislavai Stavoindustriában talált arra a nagy barátra, amellyel közös úton halad a progresszí- vebb és hatékonyabb építési módszerek felé. Az említett baráti vállalatok együttműködése 1966-ban kezdődött, s a szakmai tapasztalatok átadásán kívül valóban sok mindenre kiterjed. Olyan területekre Is, amilyen például a fiatal szakmunkások bekapcsolódása a munkakollektívákba a szaktanintézet befejezése után, az ifjúsági szervezet munkája a fiatal ésszerűsítők mozgalmában, a kézműipari munkák gépesítése, a vegyipar érvényesülése az építészetben stb. A vállalatok természetesen konkrét segítséget is nyújtanak egymásnak. Ezekben a napokban például Werner Llebe tíztagú munkakollektívája a malomvölgyi televízióstúdió építésében vesz részt. Kőműves- és festőmunkákat vállaltak. Ez az építészeti kollektíva eredményesen dolgozott az NDK legnagyobb építkezésein, s tapasztalataikat most Bratislavában hasznosítják. A Stavoindustria dolgozóival jól megértik egyAz NDK-beli építőipari vállalat szaktanintézetének növendékei a bratislavai televízióstúdió építésénél. A hallei VEB Bau- und Montagekombinat Chemie egyik legnagyobb alkotása a BÚN A vegyipari kombinát, amely ma is állandóan bővül. találhatjuk. Az Igazgatósági épülettel szemben az orvosi fakultás impozáns épületei vannak. A német építők az elmúlt napokban az NDK egész lakosságához hasonlóan a köztársaság alapításának 25. évfordulója jegyében éltek. Ezt a nagy évfordulót elsősorban fokozott munkatel jesítmén n y el ünnepelték valamennyi építkezésen. Példaként szolgálhat a Piester- litzi Vegyipari Kombinát, amely éppen most van újjáépítés alatt. Ebben a vegyipari kombinátban műanyagokat, foszfort, foszfo- jcos sókat, savakat és műtrágyákat gyártanak. Most a CSSZSZK-val együttműködve karbamid- és ammóniákgyártó berendezéseket építenek. Az építők odaadó munkája meggyorsítja az egész vegyipari kombinát korszerűsítését, s az új termelési ágazatok bevezetéséi. Hasonló jó munkát végeznek a sangerhauseni, a weisen- felsei, a wolfenei és a bitter- feldel építkezéseken. Az első fél évben elért jó munkaeredményekért Horst Sindermann, az NDK minisztertanácsának elnöke elismerő levelet intézett Werner Doberitzhez, a VEB Bau- und Montagekombinat Chemie vezér- igazgatójához, amelyben jókívánságait fejezte ki a vállalat valamennyi dolgozójának a legfontosabb építkezéseken elért sikerek alkalmából. A vállalat dolgozói levélben válaszolva biztosították a minisztertanács elnökét, hogy az NDK megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásaikkal a tervezett feladatokat nemcsak teljesítik, hanem jelentősen túl is szárnyalják. ŠTEFAN KOCIAN LEHETŐSÉGBŐL KÖTELESSÉG „A szocializmus felszabadította a munkát és elegendő munkát biztosít mindenki számára — mondotta Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök, az üzemi bizottságok és bizalmiak podbrezovái konferenciája 30. évfordulójának ünnepségén. — Meg kell azonban tanulnunk egyre jobban gazdálkodni vele, össztársadalmi méretben megszervezni legmegfelelőbb és leghatékonyabb felhasználását és törekednünk kell a dolgozók képességeinek és kezdeményező készségének legszélesebb körű felhasználására. Ez a lehetőség, amelyet a szocializmus ad nekünk, egyszersmind elsőrendű kötelességünk is.“ A szocializmusban tehát mindenkinek megvan a lehetősége, hogy dolgozzék, az alkotmány biztosítja számára a munkát. Ez az, amiért a tőkés rendszerben a munkások elsősorban harcoltak és harcolnak. A munkához való jogot a kapitalizmus alkotmányosan nem biztosította. Ez csak a szocializmusban valósult meg. Az új minőség rendszerint keletkezésének idején nyomul leginkább az előtérbe. Azoknak, ukik harcoltak érte, örökre bevésődik az emlékezetébe. Teljes mértékben igazolják ezt az 1944. október 15-én megtartott podbrezovái konferencia még élő részvevőinek visszaemlékezései is. A további nemzedékek számára az új minőség természetesnek tűnik, mert a munka forradalmi felszabadításáért vívott elkeseredett osztálybarcok csak közvetve, mások elbeszélései vagy olvasmányaik révén szívódnak fel tudatukba. S ez gyakran oda vezet, hogy nem becsülik meg kellőképpen az újat. Előfordul olykor, hogy valamely fiatalember meggondolatlanul kiböki: vigye az ördög a munkát; bárcsak ne kéne dolgoznom! S lehetséges, hogy apja néhány évtizeddel ezelőtt szomorúan közölte a feleségével: megint elbocsójtások voltak... Engem is elküldték. Igaz, nem lehet általánosítani: távolról sem foglalnak el az összes fiatalok elutasító magatartást a munkával szemben. Ennek inkább az ellenkezője igaz. A többség, különösen a SZISZ-tagok, vállalták a tartalékok feltárását, a termelés hatékonyságának növelését, az energia- és nyersanyagmegtakarításért folyó harcot, aktívan bekap csolódtak a Fiatalok fényszórója, a Zenit, stb. néven ismert mozgalmakba. Vannak azonban olyanok is — és hozzá kell tenni, bogy nemcsak a fiatalok között, — akik elkerülhetetlen rossznak tartják a munkát. A tőkés részére végzett munkából azonban a szocializmusban, — megszabadulva a kizsákmányolástól —, a munka az egész társadalom és minden egyes tagja jólétének alapvető forrása lett. A munkával szembeni elutasító magatartás a szocializmusban egyúttal a saját magunk és utódaink megkárosítása. Ez a fejlődés logikájának a törvénye. Kötelességünk teljes mértékben kihasználni az összes lehetőségeket, amelyeket a szocializmus nyújt. Ez pedig nem követeli, bogy sürgősen eltávnlítsuk a fogyatékosságokat, amelyeknek tanúi vagyunk. El kell érni például, hogy a jelentős évfordulók tiszteletére indult felajánlások mozgalmát és a munkaversenyt a vállalatok minden munkahely feltételeire alkalmazzák, hogy eltávolítsák az aránytalanságokat a termelésben dolgozók kezdeményezése és a gazdasági vezetés között, hogy a kötelességvállalások ne formálisak legyenek. Gyorsabban meg kell valósítani az elfogadott újítási javaslatokat, a racionalizálási intézkedéseket és a termelési értekezleteken elhangzott konstruktív észrevételeket. Itt mindenütt — és a termelési folyamat további szféráiban is — pl. az irányítási szférában — feltáratlan tartalékok húzódnak meg, amelyeknek felhasználásával lényegesen növelni lehet a munka hatékonyságát. E tartalékok feltárása és teljes kihasználása az egész társadalom javára az emberektől függ. A cél tehát az, hogy a termelésben és az irányításban foglalkoztatott valamennyi dolgozó egyre keresse a termelés gazdaságosabbá tételének és racionalizálásának, a munkatermelékenység növelésének lehetőségeit, és ezeket- a lehetőségeket igyekezzék kötelezően felhasználni a gyakorlatban. Elsőrendű szerep illeti meg e téren a szakszervezetek hatmillió tagját, akiknek képviselői a podbrezovái konferencia 30. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken ismét kötelezettséget vállaltak e forradalmi feladat teljesítésére. JOZEF BÁNI / A különböző szolgáltatások nélkül — amelyről a helyi gazdálkodási vállalatok gondoskodnak — el sem tudnánk képzelni hétköznapjainkat. Amikor munkájukat dicsérjük vagy bíráljuk, nem gondolunk arra, hogy 25 évvel ezelőtt ezen létesítmények, illetve közszolgáltatási üzemek milyen nehéz körülmények között kezdték meg munkájukat. Az önálló kisiparosok csak nehezen értették meg, hogy a helyi közszolgáltatási üzemben is megtalálják a számításaikat. Javultak a feltételek Bár a helyi gazdálkodási vállalatok és . üzemek által nyújtott szolgáltatásokkal nem minden esetben vagyunk elégedettek, látnunk kell azt a hatalmas fejlődést, amit az elmúlt 25 év alatt elértek. Kényelmünkről, igényeink kielégítéséről Szlovákiában ma 54 helyi ipari vállalat, 108 közszolgáltatási üzem és 111 köz- tisztasági szolgálat gondoskodik. A nemzeti bizottságok költségvetésének keretében további 213 intézmény és 1124 községben a hnb melléktermelési üzemei biztosítják a szolgáltatásokat. Az állami lakásokról 127 házkezelőségi vállalat és szervezet gondoskodik. Három kerületi jelentőséggel bíró hulladékfelvásárló vállalat törekszik arra, hogy a nyersanyagként felhasználható hulladék ne vesszen kárba. Mérce: a lakosság elégedettsége Fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepli a helyi gazdálkodás Á lakosságnak nyújtott szolgáltatások biztosítását negyed századdal ezelőtt egy maroknyi ember hiányosan felszerelt, elavult műhelyekben kezdte el. Ma a helyi gazdálkodás vállalataiban és üzemeiben több mint 86 000 ember dolgozik, 43,4 százalékuk nő. Az elmúlt 25 év alatt Szlovákiában 121 szolgáltatási ház és 48 pavilon, valamint 88 új mosoda, 155 ruhatisztító, 84 autószerviz, 27 hektárnyi üvegház, valamint számos más műhely és szalon épült. Ezeknek az építésénél nagy segítséget nyújtott a lakosság is. Nem egyet közülük „A jó ötlet aranyat ér“ mozgalom hívott életre. A hatalmas fejlődés megjavította a helyi gazdálkodásban dolgozók munkakörnyezetét. Ma azt mondhatjuk, hogy az utóbbi 20 év alatt a helyi gazdálkodás vállalataiban az össz- munkateljesítmény az ötszörösére, a lakosságtól eredő bevételek pedig a kétszeresére növekedett. A lakossság részére ma ötszörié több ruhát mosnak és nyolcszorta több ruhát tisztítanak, mint két évtizeddel ezelőtt. Az 5. ötéves tervidőszakból firedő feladatokat a helyi gazdálkodás vállalatai, üzemei és szervezetei sikeresen teljesítik. Növelik termelésüket a hazai árualapba és exportra. A hulladékfelvásárló üzemek tervtúlteljesítése lehetővé teszi a behozott nyersanyagok mennyiségének csökkentését.. A jelenlegi eredmények azt mutatják, hogy a fejlődés üteme megfelel az adott politikai és gazdasági irányelvnek. A helyi gazdálkodásban az ötéves tervidőszak három éve alatt az összteljesítmény 24,8 százalékkal, a lakosságtól eredő bevételek pedig 24 százalékkal növekedtek. Kii’önösen gyorsan fejlődik az autó javítási ágazat — a növekedés 47 százalékos —, amely már a múlt évben teljesítette az ötéves tervidőszakra meghatározott feladatait. Ezzel szemben az igényeket nem minden esetben tudják kielégíteni. Kevés az alkatrész, a helyiség, a műszaki berendezés és nem utolsósorban a szakember is. A mosás és a ruhatisztítás terén a fejlődés üteme elmarad a terv mögött, amely 21 százalékos növekedést irányoz elő. A szóban forgó idő alatt azonban csak 6 százalékos növekedést értek el. A fő ok a mosodák és a ruhatisztítók nem megfelelő műszaki és kiöregedett technológia} berendezése. Ezt az is bizonyítja, hogy tavaly Szlovákia ruhatisztítóinak mintegy egyharmadánál volt baj a minőséggel. A mosás terén túlsúlyban van a szocialista szektornak nyújtott szolgáltatás. Bármilyen furcsának tűnik is, a lakosság igényeit ennek ellenére ki tudják elégíteni. Nem kielégítő a megrendelésre készült bútorok, öltönyök és cipők terén nyújtott szolgáltatás sem. Egyrészt szakemberhiánnyal küzdenek, másrészt nem tartanak lépést a divattal. Az említett szolgáltatásokat biztosító vállalatok és üzemek előnyösebbnek tartják, ha a nagy- kereskedelem részére dolgoznak. Az eredmények és a hiányosságok felsorolása mellett nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy a „Mindenki szocialista módon“ mozgalomban 298 üzem és vállalat dolgozói kapcsolódnak be. A szocialista munkabrigád megtisztelő címet 383 munkaközösség mondhatja magáénak, 1005 pedig elnyeréséért versenyez. A különböző szocialista muukaversenyekben a helyi gazdálkodás 62 400 dolgozója vesz részt. Az SZNF 30. évfordulójának tiszteletéra tett kötelezettségvállalásuk ér* téke 3 400 000 koronát tesz ki. Az újítómozgalom is egyre jobban kibontakozik. A nyilvántartott 865 újítóból 141 nyújtott be újítási javaslatot. Vannak még tartalékok A társadalmilag szükséges szolgáltatások fejlesztésére az SZSZK kormánya az idén 30 millió koronát irányzott elő. Többször foglalkozott a szolgáltatások színvonalával, s ezzel kapcsolatban megfelelő intézkedéseket fogadott el. A legszükségesebbek közé tartozik jelenleg a szakirányítás színvonalának megjavítása. A nemzeti bizottságoknak mindenütt arra kell törekedniük, hogy a helyi gazdálkodási üzemek, vállalatok és Intézmények minden téren megtartsák a gazdaságosság elvét, jobbqn gazdálkodjanak a nyersanyaggal és a munkaerővel. A komplex racionali* zációs folyamatról és a gyártmányfejlesztésről sem szabad megfeledkezniük. A szolgáltatásoknak lépést kell tartani az életszínvonal növekedésével. A minőség, a készség, a gyorsaság és a változatosság tartoznak azon tényezők közé, amelyek az elkövetkező években a legjobban elősegíthetik a lakosság igényének a kielégítését. N. J. 1974. X. 16.
