Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-13 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó
T?gy évvel ezelőtt — 1973. szépMJi Member 23-án — a SZISZ V. plenáris ülése az ifjúság sport- és honvédelmi tervékenységével foglalkozott. Mi történt e téren az ülésezés óta eltelt egy év alatt? — A plenáris ülés nagy hatással volt ifjúsági szervezetünk sporttevékenységére. Ehhez az Is hozzájárult, hogy megfelelő időpontban — a CSSZTSZ IV. és a Polgári Honvédelmi Szövetség V. kongresszusának előkészítésekor — és társadalmi légkörben zajlott. Egyetlen ülésezéssel természetesen nem lehetett megoldani valamennyi problémát és kérdést, reméltük azonban, hogy az itt hozott határozatok megfelelő feltételeket teremtenek a SZISZ sporttevékenységének továbbfejlesztésére. És teremtettek? — Természetesen. Magától értetődő azonban, ha valaki azt várta, hogy a plénum mindent megold, s a többi már simán menni fog, az csalódott. Az ilyen elképzelések nem voltak reálisak. Mint Ján Breznický, a SZISZ KB titkára főbeszámolójában már akkor hangoztatta, sok igyekezetre, új haladó módszerekre, és a konzervativizmus legyőzéséhez főleg kitartásra lesz szükség, hogy a plénum határozatait teljesíthessük. Ki és miben konzervatív? — Szövetségünk nem minden szer vezetében értékelik megfelelően e tevékenységnek az igazi jelentőségét. Még mindig vannak hangok, hogy már a CSISZ is próbálkozott hasonlóval, s mi lett belőle; miért kell a SZISZ- tagoknak is újjal kísérletezni stb. Nyíltan ezt ugyan senki nem mondja ki, de a különböző rendezvények szervezésekor főleg az idősebb funkcionáriusok magatartásán érezhető ez. Vegyük a tényeket. Mi következett a plénum után? # Az V. plenáris illés határozatait íi SZISZ minden kerületi és legtöbb járási bizottsága megtárgyalta. Helyenként konkrét, másutt csak általános intézkedéseket hozlak. # Az alapszervezetek munkatervében lényegesen nagyobb teret kapott a sport- és honvédelmi tevékenység, s behatóan foglalkoztak ezzel a területtel a járási és kerületi konferenciák is. Q A SZISZ KB mellett alakult egy sport- és honvédelmi szakbizottság, mely rögtön megkezdte működését. Hasonló bizottságok alakultak a SZISZ CSKB, SZKB, valamint kerületi és járási bizottságai mellett. A bizottságokban sok fiatal testnevelő tanár és PHSZ-tag kapott helyet. Bizonyítékul, hogy értékelni akarjuk mindazok munkáját, akik a SZISZ-ben vagy azon kívül testnevelési téren foglalkoznak a fiatalokkal, a SZISZ KB „Az ifjúság sport- és honvédelmi tevékenységének fejlesztéséért“ kitüntetés adományozását határozta el. # A SZISZ KB Elnöksége megvitatta a SZISZ részvételét az 1975-ös Csehszlovák Spartakiádou. Hallhatnánk erről valami közelebbit? — Az elnökség hangsúlyozta, hogy a Spartakiád előkészítését és lebonyjMit foglal magába ez a védnökség? — Szeretnénk, ha mindkét gyakorlatnak fokozottabb figyelmet szentelnének; hogy a szakmunkásképzőkben, melyek részt vesznek a spartakiádgya- korlatban, a bemutató begyakorlása a SZISZ-alapszervezet tevékenységének része legyen; a faliújságokon kísérjék figyelemmel a begyakorlást, s a legjobb tornászokat megfelelően értékeljék; a SZISZ-alapszervezetek által szervezett brigádokért kapott összeget a tornászok prágai útiköltségének fedezésére fordítsák. Szeretnénk, ha a helyi, járási és természetesen a prágai bemutatókon első pillantásra megmutatkozna, hogy az említett gyakorlatok felett a SZISZ vállalt védnökséget. PráBESZÉLGETÉS ALEXANDER SZABÓVAL, A SZISZ KB TESTNEVELÉSI ÉS HONVÉDELMI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL lítását a legtömegesebb sportakciónak, s a felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat politikai és társadalmi szempontból egyaránt jelentős részének tekinti. A SZISZ nem tanul be önálló gyakorlatot, de mivel a tornászok és a Spartakiád többi résztvevőinek zöme úgyis a SZISZ és a Pionírszervezet soraiból kerül ki — a Spartakiádot saját ügyüknek tekintjük. A SZISZ bekapcsolódik a Spartakiád mindhárom részének lebonyolításába: a tömeges bemutatóba, a sportversenyekbe és a turisztikai részbe. Az országos spartakiád-találko- zóra pl. 2000 fiatal turista — pionír és SZISZ-tag — jön Prágába. — A SZISZ együttműködött a spar- takiádrendezvények egységes sportnaptárának létrehozásában is. A SZISZ védnökséget vállalt a szakmunkástanulók, a Pionírszervezet pedig az idősebb diáklányok gyakorlata felett. gában e gyakorlatok tornászairól a prágai SZISZ-szervezetek és pionírcsa- patok gondoskodnak majd. Ez persze nem jelenti azt, hogy a többi gyakorlatot figyelmen kívül hagyjuk. Szeretnénk továbbá, ha a SZISZ-tagok a Csehszlovák Spartakiád tiszteletére és n nagy esemény emlékére sportpályákat építenének, s klubjaikat sport- és honvédelmi felszereléssel látnák el. Egyre nő az érdeklődés az Expedíció 30 mozgalom iránt. Befolyásolta-e ennek megindítását az ötödik plénum? — E turtetavándorlás szervezésénél a SZISZ KB a „Fesztiváljelvény“ akció tapasztalataiból indult ki. Ez további lehetőség arra, hogyan lehet a nevelő jelleg megtartásával e téren tovább gazdagítani a SZISZ-alapszervezetek tevékenységét: az expedíció résztvevői megismerkednek egyrészt a felszabadí- tási harcok történetével, másrészt társadalmunknak a béke 30 éve alatt elér^ eredményeivel. Eddig 9500 kollektíva, azaz több mint 110 000 fiatal jelentke-! zett az expedícióba. Ezek a tények bizonyítják, hogy a feltételek a plénum után javultak. Hogyan mutatkozik a javulás e tevékenység terén? — Nehéz ezt pontosan kimutatni, és; nehéz megállapítani, hogy ez csak a plénumnak köszönhető — de idén már eddig 20—30 százalékkal nagyobb részvételt könyveltünk el a sport és honvédelmi rendezvényeken, mint tavaly. Megemlíthetem például a Mladá Fron- ta és a Smena futóversenyét, az asz- taliten.sz-versenyeket stb. Nőtt az érdeklődés a sportversenyek iránt az olyan hagyományos ifjúsági találkozókon is, mint a Rysy, Strážnice stb. Sokkal felelősségteljesebb a káderneveléshez való hozzáállás is. Nemcsak központi, hanem kerületi és járási iskolázásokat is szerveztek a sportfelelősök számára. Milyen problémák várnak még megoldásra? — A SZISZ kerületi és járási bízott ságai a sport- és honvédelmi tevékeny séget nem mindig tárgyalták megfelelő szinten. A határozatokat nem dolgozták fel mindenütt saját konkrét feltételeiknek megfelelően, ehelyett újabb általános, nehezen ellenőrizhető határozatokat hoztak. Szövetségünk nem minden szervezetében rendszeres a sporttevékenység. Még mindig kevés a képzett káderünk. A fiatalok sokszor sportolnának is, de nincs vezetőjük. A SZISZ-alapszervezetekben és felsőbb fórumokon is gyakran cserélődnek a sportfelelősök, s ez a fluktuáció kedvezőtlen a tevékenységre nézve. A plenáris ülés valóban jó, hasznos és talán kellően határozott indulás is volt. Első lépés. Hogyan lesz tovább? — Már a plénum előkészítése, de főleg határozatainak megvalósítása elmélyítette a SZISZ, a CSSZTSZ és a PHSZ együttműködését. Ezt az együttműködést fejezték ki a SZISZ és a CSSZTSZ járási bizottságai elnökeinek és titkárainak október eleji közös tanácskozásai, melyeken megvitatták az eddigi közös munka eredményeit, s konkrét közös terveket készítettek minden járásban és kerületben. Ez lenne tehát a további, mondjuk, második lépés. I. D EüRUffiffsa Ecsi Kati Szekeres Marika O któber elsején a Bratislavai Komenský Egyetemen is megkezdődtek az előadások, a szemináriumok. Ojra hangosak a diákotthonok, népesebb a Duna-parti sétány, s az egyetem épületeiben a nyárinál is forróbb a levegő: véget ért az egyetemisták nyara, visszatértek a diákok. Visz • szatértek most is, mint minden év őszén, hogy folytassák har■ A CÉL ELŐTT caikut, megvalósítsák az ifjúkor merész álmait. A csalogányvölgyi korszerű diákotthonban olyan egyetemi hallgatókat látogattam meg, akiket már csupán néhány lépés választ el kitűzött céljuktól: csupán néhány lépés, de talán ezek az utolsó lépések a legnehezebbek. Nem szaporítom tovább a szót, a tárgyra térek: SZEKERES MARIKAT és ÉCSl KATIT mutatom be olvasóinknak. Mindketten ötödévesek, a Komenský Egyetem Természettudományi karának matematika —kémia szakos hallgatói— Nem választottatok túl „száraz“ szakmát magatoknak? A matematika túlságosan elvont tantárgy, és a közhiedelem szerint a természettudományok nem lányoknak valók — „vágok“ mindjárt látogatásom elején a témába. A lányok azonban nem ijednek meg: — Hogy nem lányoknak való? — kérdezi Marika. — Hiszen csak „három szem“ fiú van a csoportunkban! Kati sincs velem egy véleményen: — Lehet, hogy elvont, „száraz“ tudomány a matematika, de csak azok számára, ak,k nem szeretik. Nekem már az általános iskolában ez volt a kedvenc tantárgyam, és mikor a középiskola első tísztályába mentem, már tudtam, hogy — ha sikerül majd leérettségiznem — matematika-kémia szakra jelentkezem. — Hol érettségiztetek? Kati: Calovóban (Nagymegyeren), a Magyar Tannyelvű Általános Középiskolában. Marika: Én szintén magyar középiskolába jártam, Komár- nóban (Komáromban). — Tehát kezdetben nektek is voltak nyelvi nehézségeitek ... — Azok könnyen leküzdhetők. A természettudományi karon magyar matematikai körök működnek, amelyeket a felsőbb évfolyamok hallgatói vezetnek. Tavaly többek között Marika is ilyen szakkörvezető volt. A szakkörvezető feladata, hogy magyarul is elmagyarázza a fiatalabb diákoknak azt, amit esetleg nem értettek meg az előadáson. Tehát összetartunk, segítünk egymásnak: a nehézségek így — közös erővel — könnyen legyőzhetők. — Mik a terveitek? — Jelenleg mindketten az utolsó szigorlat előtt állunk. Aztán a szakdolgozatírás következik majd. Szakdolgozatunk témája konkrétan még nincs meghatározva, de a szélesebb témakörrel, amelyből válasz- tanunk kell majd, már megismerkedtünk. — Es azután? — Mindketten tanítani szeretnénk. Legszívesebben valamelyik csallóközi gimnáziumban helyezkednénk el, hiszen ez az érdekes, sajátos „sziget* a szülőföldünk. Igen, erről majdnem elfeledkeztem: Marika MarcelovárÓl (Marcelházáról), Kati pedig Ca- lovóból (Nagymegyerről) jött a fővárosba, a diákok városába, hogy nagyszerű terveit, elképzeléseit valóra váltsa. Már csupán néhány lépést kell megtenniük, s célhoz érnek. VARGA ERZSÉBET Újra a diákotthonban (CSTK felvétele)
