Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-12 / 242. szám, szombat

Alfonz Bednár hatvan éves FELEJTHETETLEN ÉLMÉNY A HANGVERSENYTEREMBEN Ősz a vajkai Duna-parton. T ó t h p á 1 Gyula felvétele APRÓHIRDETÉS-'stý “ ■ A Koaláméi Mezőgazdasági Fel­vásárló és Ellátó Üzem azonnali belépőre keres: — autómechanikust, — géplakatost. Fizetési feltételek a TKK VII. bér­szabályzata szerint + legfeljebb 15 százalék prémiiim. ÚF-13B ■ Eladó jó állapotban levő Moszkvics 408. Cím: Dunajská Streda, tel.: 35-27. 0-1103 ■ Eladó kétszobás családi ház mellékhelyiségekkel, gyümölcsös- kerttel. Érdeklődni 934 01 Levice, ul. Kpt. Nálepku 93 sz. alatt le­het. 0-1111 ■ Eladó egy drótszőrű német va­dászkutya. Másfél éves, vizsgák után. Kun Mária, Vieska, p. Ore­chová Potôň. Ú-1130 ■ Szürke és rozsdabarna covral jutányosán eladó. Teodor Krébes, Mýtna 49/1. 801 00 Bratislava. 0-1132 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS >• .'-.ari-i- 1. i.-s...:. ­■ Fájó szívvel mondunk köszöne­tét mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, a JÉV vezetőségének, a munkatársaknak és Ismerősök­nek, akik 1974. október 4-én el­kísérték utolsó útjára a szeretett férjet, édesapát, nagyapát, felejt­hetetlen fiút és testvért, Takács Jánost a šamoríni temetőbe, és koszo­rúikkal, virágadományaikkal, rész­vétnyilvánításukkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család, édesanyja és testvérei 0 1127 ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét minden ked­ves rokonnak, a Szántói Szociális Otthon Igazgatóságának, összes nővérének fáradságukért. Köszön­jük a Murányi családnak, hogy mindent megtettek fájdalmunk enyhítéséért ós mindazoknak, akik koszorúkkal ós virágokkal enyhí­tették fájdalmunkat és elkísérték utolsó útjára édesanyánkat, Mauer Juliannát október 5-én a lévai temetőbe. Gyászoló fia és menye 0-1128 > • ■ ■ --x - ■■■.-. MEGEMLÉKE Z -É S •-*> v/.M.-'ftafcau* íöííí-*?- ' -i*. ■ Aki szerette, sosem felejti, aki ismerte, megemlékezik a ma egy éve elhunyt, sokat szenvedett, jó férjemre, édesapára és nagyapá­ra, Bús Istvánra (Selice]. Emlékezik felesége, gyermekei és unokája. 0-1125 ■ 08 éves férfi tisztességes, 50— 65 éves nő Ismeretségét keresi házasság céljából. Lehetőleg mun­kásnő legyen. Falun vagy tanyán lakó. Ha szlovákul beszél, nem baj. Jelige: Közös érdek. 0-1117 Vannak olyan írók, akik ko­moly érdeklődésre számot tartó írásaik, valamint aktív közéleti tevékenységük révén mindig fiatalok maradnak az olvasók szemében. S ez nem csupán illúzió, hiszen köztu­dott dolog, hogy különösen az íróknál és a művészeknél nem az évek teszik elsősor­ban fiatallá, avagy fáradttá, vagyis öreggé az embert. Szel­lemi frisseség. a töretlen al­kotókedv és szenvedélyes igazságkeresés — ezek azok a tulajdonságok, amelyek pél­dául kizárják, hogy öregnek mondjunk egy hatvanéves írót. Az adatok ugyan jelzik: Alfonz Bednár, a kortárs szlo­vák irodalom egyik legerede­tibb hangú képviselője ma ün­nepli hatvanadik születésnap­ját, de eddigi alkotásai cáfol­hatatlan bizonyítékai annak, hogy a magyar olvasók köré­ben is ismert író semmikép­pen sem mondható öregnek. Alfonz Bednár a trenčíni já­rásban levő Naporadzeben született. Egyetemi tanulmá­nyait 1938-ban fejezte be a Károly Egyetem Bölcsészettu­dományi Karán. Alapos Iroda­lomelméleti tudása, széles vi­lágirodalmi látóköre a későb­biek folyamán elsősorban a for­mailag is kidolgozott alkotá­saiban tükröződik. Egyetemi tanulmányainak befejezése után Liptovský Mikulášon, Bardejovban, majd TrenCínben tanít a gimnáziumban. A fel- szabadulás után néhány évig az oktatásügy területén álla­mi tisztségeket tölt be, az­után a Pravda kiadóban dolgo­zott szerkesztőként. 1960-ban a kolibai filmstúdió egyik dramaturgja. Az irodalmi életben először gyermekverseivel vált ismert­té. Az Igazi elismerést és a megfelelő rangot az 1954-ben megjelent Üveghegy című re­gényével vívta ki- A könyv sikerére jellemző, hogy szá­mos idegen nyelven, köztük magyarul Is napvilágot látott. Négy évvel később adják ki ugyancsak figyelemre méltó felkelési tematikájú elbeszé­léskötetét, ez Órákat és a perceket. 1958-ban jelenik meg a Görög csendélet című novel- láskönyve Is. A hatvanas évek elején a Szlovák Nemzeti Fel­kelés eseményeit megörökítő, az Idegen című novellájával aratott sikert. A Mennydörgés című regényéért, valamint töb­bi értékes alkotásáért az ér­demes művész és a Klement. Gottwald állami díj magas kitüntetést adományozták ne­ki. Alfonz Bednár a szépirodal­mi alkotásokon kívül számos szlovák film forgatókönyvé­nek a szerzője. Példaként a Nap a hálóban, az Orgona, a Nagy éjszaka, nagy nap című filmeket említjük meg. Nehéz, szinte lehetetlen fel­adat néhány mondatban leír­ni, s értékelni Bednár írói kvalitásait, melyek az olvasók körében népszerűvé tették őt. S ha mégis megkíséreljük, ak­kor elsősorban azt kell meg­említenünk, hogy Bednár kivá­ló emberismerő. Valamennyi eddig megjelent alkotásában nem a cselekményre helyezi a hangsúlyt, ez csupán lehető­séget biztosít számára, hogy aprólékosan megvizsgálja az ember lelkivilágát, bizonyos cselekedetek motívumait. így van ez talán legismertebb re­gényében, az Üveghegyben is, amely a negyvenes évek vé­gén játszódik. Emma, a fő­szereplő az akkori események tükrében egyre világosabban látja és értékeli a múltat, s ezzel párhuzamosan egyénisé­ge is megváltozik. Bednár ezt a folyamatot — szavai sze­rint az emberibb emberré vá­lást — ábrázolja mesteri lé- lekrajzzal. Felkelési tematiká­jú írásainak is az az egyik erőssége, hogy sikerrel kerüli ki a korábban más íróknál már megszokott, s így modo­rossá, részben pedig elavulttá váló módszereket: hősei nem csupán harcolnak, hanem van megfelelő karakterük, s tet­teik megfelelően motiváltak. Bednár tehát nem elégszik meg azzal, hogy leír bizonyos eseményeket, hanem igyek­szik azok emberi összefüggé­seit is ábrázolni. Említettük már Alfonz Bed nár formai igényességét, mely­nek révén alkotásainak meg felelő kerete is van. Ugyanak­kor meg kell említenünk, hogy sohasem vált öncélú kí­sérletezővé.' hiszen csaknem valamennyi művében érvénye­sül a tartalom és a forma dialektikus egysége. Bodnár eddigi alkotásaival bizonyítot­ta, hogy az igényes alkotások is népszerűek lehetnek, ha va­lóban magvas gondolatokat tartalmaznak, jellemző sors­fordulókat, társadalmi és egyéni vonatkozású problémá­kat ábrázolnak­A következő években újabb figyelemre méltó alkotásokat várunk a hatvanadik születés­napját ünneplő Alfonz Bod­nártól, melyek majd egyaránt gazdagítják életművét és a mai szlovák irodalom kincses­házát. —v—f A könyvektől a lázadásig Anatole Francé halálának 50. évfordulójára NEM volt viharokkal dacoló, Inagasba emelhető zászló, mint fcola, sem az akadémizmus haj- kóboló híve, mint Bourget. Szinte magányos bálványdöntö­gető volt /a burzsoázia álerköl­cseinek ironikusan okos lelep- lezője, a francia történelem­nek abban a korszakában, amelyben a társadalmi harc ki­éleződött, ami az első világhá­borút megelőző nihilizmusból átívelt a háborút követő nehéz évekbe. ötven évvel ezelőtt halt meg Anatole Francé francia író. A Lemerre-kiadó lektora, majd később szenátusi könyvtáros, kezdetben az „elefántcsont-to­ronyban“ írta parnassien költe­ményeit, de ez csak a pálya egyik epizódja. „Thaisz“ című műve láttatja a szerző Igazi arcát, felfogását: az istenes szándéktól lángoló remete, Paphnutius, aki megtéríti a kurtizánt, szirupos egyházi le­gendák hőse is lehetne mindad­dig, amíg alkotója egy zseniá­lisan köpés mozdulattal meg­rántja a remete csuháját és a zordon szent elkárhozik, mert érzékei megkívánják a Jó útra térített bárányt. A szerző eraz- musi kajánsága csendül Coig- nard abbé szájából, a „Szent Klára kútja" című művében pe­dig kíméletlenül támadja a bé­nító keresztény morál szelle­mét. MINDEZ a haladó szellem bi­zonyítéka, de önmagában még nem lenne elég ahhoz, hogy az emberiség az író-embert tu­datában megőrizze és nemze­dékről nemzedékre átörökítse. Nagyságát az bizonyítja, hogy helytállt a reakció elleni küz­delemben, hogy a Dreyfus-tigy- ben meglátta a nagyburzsoázia valódi szándékát bármilyen eszközzel, aljassággal, hazug­sággal támadást Intézni a Har­madik Köztársaság ellen. A polgári irodalomtörténé­szek azzal magyarázzák az író szocialista világnézetének ki­alakulását, hogy Jean Jaurés ba­ráté volt. Bizonyos, hogy Jau­rés, a l’Humanlté megalapító­ja, a Szocialista Párt vezetője — aki reformista-pacifista ál­láspontról szenvedélyesen tá­madta a reakciót, az antisze­mitizmust, a militariziuust, — politikai példa lehetett A. Fran­cé számára is. De úgy érezzük, hogy az igazságos, rendkívül művelt, humanista írót az ese­mények késztették arra, hogy a haladás útjára lépjen. A radiká­lisok 1906. évi választási győ­zelme után Clemenceau gondos­kodott „a proletariátus még megmaradt republikánus polgá­ri illúzióinak a lerombolásá­ról“ (Lenin). Példaként említ­hetjük, hogy 1906-ban a hadse­reget vetették be a Pas-de- Calais-i bányászok ellen, 1907- ben a szőlőmunkások mozgal­mát nyomták el, 1908-ban pe­dig vérfürdőt rendeztek a pári­zsi kubikosok között. Tehát nem csodálható, hogy a gyámoltalan Cnainquebill-ek pártfogója, bár a magányt sze­rette, bekapcsolódott a minden­napi politikai küzdelembe. E küzdelemben szerzett ta­pasztalataiból született a „Je­lenkori történet“ négy regénye — A szilfasoron, A próbabábú, Az ametiszt gyűrű és a Berge- ret úr Párizsban. A FRANCIA és az egész pol­gári társadalom kritikája a „Pingvinek szigete“ című regé­nye. A. France-nak ez a műve azonban megköveteli az olvasó­tól a kor történelmének isme­retét is, hiszen a regény sze­replői a francia történelem és az író korának leghíresebb sze­mélyiségei. így például Drácó király Nagy Károly császár, Szent Orberose — Jeanne d’Arc, Trineo — Napoleon, Pyroit — Dreyfus kapitány, Formose — Félix Faure köztársasági el­nök. Phönix — Jaurés. Kerna- dic pedig Clemenceau. Az első világháború tüze ki­égette tudatából az utópista szocializmus romantikáját, meg­tanította arra, hogy a Crainque- billeket tudatosan és harcos eréllyel kell védeni a hatalmas- kodók és kizsákmányolók ellen és 1921-ben, abban az évben, amikor Nobel-díjjal tüntették ki, belépett a kommunista párt­ba. A reakció még ma is tagad­ja Anatole Francé nagyságát és jelentőségét, de a haladó embe­riség tisztelettel hajt fejet em­beri és írói életműve előtt. — erf — A Leniingrádi Filharmonikusok vendégszereplése A leningrádiak hangversenye nemcsak a fesztivál, de az egész zenei évad nagy esemé­nyei közé tartozik. A zenekar tökéletes játékát két tényező pillére tartja: az egyéni felkészültség és a kö­zösségi szellem. Minden egyes zenekari játékos hangszerének hivatott művésze, aki tudása legjavát adva feloldódik a kö­zösségben, amely viszont fenn­tartás nélkül követi nevelője és vezetője, Jevgenyij Mravinszkij akaratát, A vonósszólamok ho­mogenitása, a rezek fényes, de sohasem bántóan éles színét, a puhán éneklő fafúvók, a precíz ütősök, mindez eszményi egyiitt- hangzásban olvad össze. A vo­nósok lágy alaphangzásából grandiózus dinamikai fokozás bontakozik ki, amely mentes minden erőszakosságtól, mintha belső erő természetes megnyil­vánulása volna. Talán nem téves a megállapí­tás, hogy Mravinszkij zenei egyéniségét két alapvető sajá­tosság határozza meg: az élet­bölcsesség és a művészetbe ve­tett szenvedélyes hit. Ebből fakad a 70 esztendős művész lényéből kisugárzó erő és szug- gesztivitás. Sima karmesteri gesztusa hihetetlenül takarékos, csak nagyok tudnak ilyen ke­véssel ilyen sokat mondani. Igaz, hogy hangszere, a Lenin- grádi Filharmónia kevésből is ért, de végső fokon ez is a kar­mesteri nevelőmunka érdeme. Ez a fajta dirigensi tevékeny­ség az előadóművészet elleshe- tetlen titkai közé tartozik. Műsoruk is különleges volt. Két nagy szimfónia hangzott el: Prokofjev 6. szimfóniája (E-dúr, op. 111) és az V. Csajkovszkij szimfónia (e-moll, op, 54). A tragikus hangú, monumen­tális Prokofjev alkotást magas hőfokú, magával ragadó elő­adásban tolmácsolták, mintegy megpecsételve Darius Milhaud szavalt: „Prokofjev kivételesen nagy ember volt. Művészetének hatása csak növekedni fog az idővel“. Csajkovszkij V. szimfóniájá­nak megszólaltatását rendkívüli intenzitás jellemezte, ami az el­ső két tételben sajátságos szűk­szavúságot eredményezett. Csaj­kovszkij tolmácsolással kapcso­latban furcsán hangzik ez a megállapítás és valóban párat­lan jelenségnek mondható. De tény, hogy a karmester nem adott helyet széles érzelmi ki­teregetésnek és ez az össze­fogottság az érzelmi és hangu­lati hullámverések mellett cso­dálatos belső egyensúlyt hozott létre. Mravinszkij a zene lénye­gére összpontosított figyelem­mel mélyen emberi Csajkovszkij előadást produkált. A közönség lelkes tetszésnyil­vánítással fogadta a leningrá­diak felejthetetlen muzsikálá­sát. HAVAS MÁRTA A berlini Alexander tér (J. Blažej felvétele] 01 1974. X. 12. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents