Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-12 / 242. szám, szombat
EGY A CÉLUNK Úti jegyzetek az NDK-ból Utazni jó. Az utazás Jki,kapcsolódást jelent, más tájak, népek, nemzetek megismerését szolgálja. Szinte mindenkinek vágya, hogy minél többet utazhasson, láthasson .., Hazánkban az utazáshoz a társadalom is hozzájárul. A szak- szervezeteik anyagilag, az utazási irodák szervezéssel támogatják az utazókat. Utazásra mindért évszak kedvező. Aki messzebbre, mondjuk a tengerhez akar menni, az nyáron kel útra. A téli sport kedvelői akkor, ha lehullott a hegyekben a hó. Aki nem akar egy helyben tartózkodni, városról városra szeret utazni, az a késő tavaszi és a kora őszi napokat választja. Egy csoport turistával ml Is útra keltünk, hogy a Német Demokratikus Köztársaságba utazzunk. Útitársainkát már az első közösen megtett kilométerek után megismertük. Közvetlen szomszédom egy autószerelő volt. Elmondotta, hogy azért utazik az NDK-ba, mert a nyelvtudását akarja próbára tenni. A műhely alkalmazottal közül egyedül 6 jelentkezett erre az útra. Egy egész napig tartott az Út a csehszlovák határig. De a hosszú út ellenére sem unatkoztunk. A Malacky—Bfeelav— Brno— Kolín—Praha—Teplice útvonalon sok volt a látnivaló. S még annak is sok élményben volt része, aki úgy ismeri hazánkat „mint a tenyerét“. Közülünk többen még csak most utaztak először a Bratislava— A drezdai képtárban Az NDK-ban a középületek, lakások építése mellett az elmúlt években nagy súlyt helyeztek az útépítésre is. Már elkészült a nagyvárosokat, Berlint, Drezdát, Lipcsét, Magde- burgot és más városokat összekötő autópálya, amelyen gyorsabb és biztonságosabb a közlekedés. Utunk fő célja az volt, hogy megismerkedjünk a nagyvárosokkal, azok nevezet ességeivel. Berlinben például megnéztük a Pergamon Múzeumot, ahol Kis- és Közép-Ázsia ókori kultúráinak emlékei vannak kiállítva. Megcsodáltuk Babilon város rekonstruált bejáratát és A'héMalacky között tavaly átadott autópályán. Prágában, ahol megszakítottuk az utat, megnéztük azt az új áruházat, amelyet svéd szakemberek építenek. Megcsodáltuk a parlament új épületét Is. Tovább menve komlóültetvények mellett vezetteti az üt. Amikor Terezínhez értünk, a sofőr kérés nélkül lelassított, úgy haladtunk el a hírhedt koncentrációs tábor mellett, ahol síremlékek tömege emlékeztet a náci pribékek embertelenségére. Másnap reggel Cínovecnél léptük át a határt. Ezután még nagyobb érdeklődéssel szemléltük a tájat. Az NDK- bell falvakon, városokon végighaladva mindenütt a feliratok, plakátok hirdették, hogy ennek az országnak a népe is évforduló Jegyében él. Az NDK ebben az évben ünnepli megalakulásának Ž5. évfordulóját. Az NDK-ban valé tartózkodásunk során azt a fejlődést is láthattuk, amelyet ez az ország az elmúlt 25 év alatt elért. Üzemek, gyárak, vállalatok meglátogatására nem volt Időnk. De a jó gazdasági eredményeket másutt is lemérhettük. Például az emberek jólöl- tözöttségén, az áruval zsúfolt üzletekben, a nagyarányú építkezéseken. A fővárosban, Berlinben is nagy építkezések folynak. A városközpontot, a híres Ale- xanderplatzot Is teljesen újjáépítették. Az alexanderplatzi új épületek szállodák, kultúrpaloták, áruházak, lakóházak, stb. Ezen a téren áll a Berlin Stadt Hotel Is — ahol egy éjszakát töltöttünk — Európa legnagyobb szállodája. 37 emeletes és 2000 személyt tudnak benne egyszerre elszállásolni. (CSTK felv.) ne oltárát, amely az istenekés a szárnyas gigászok harcát ábrázolja. Ezután Róbert Koch- nak, a TBC kórokozója felfedezőjének a szülőházát, a Humboldt Egyetem épületét, a Brandenburgi kaput — amely Kelet- és Nyugat-Boriin határán van — tekintettük meg. Drezdában legelőször Is a híres képtárat, a Zwingert néztük meg, melyben az európai reneszánsz, barokk és az újabbkor! művészeti irányzatok közül az impresszionizmus legkiválóbb képviselőinek képei vannak kiállítva. Ebben a városban sok rom- badőlt házat, üszkös romot láttunk. Ezek is a város nevezetességei közé tartoznak. Szándékosan hagyták meg őket, emlékeztetőül a második világháború szörnyűségeire. Lipcsében első utunk a Dimitrov Múzeumba vezetett. Ebben az épületben székelt 1933- ban a birodalmi bíróság és itt folyt le a híres Dimitrov-per. Utána a Nemzetek ütközete emlékműhöz vezetett bennün- ket idegenvezetőnk. Ezt az emlékművet a napóleoni háborúk egyik ütközetének színhelyén építették fel a század elején. Az emlékmű előtti medence vizében mint egy tükörben verődik vissza a magasba emelkedő szobor képmása. Utána elsétáltunk a lipcseiek kedvenc üdülőhelyére, a Rózsaligetbe. Senki sem tudja, miért nevezik így ezt a nagykiterjedésű parkot, hiszen soha egyetlen szál rózsa sem nyílott benne. Azt viszont tudják a lipcseiek, hogy Goethe, a költők fejedelme szívesen járt ebbe a parkba, amikor Lipcsében tanult. Schiller a másik nagy német klasszikus Is sokat pi- , IA szerző felvétele) hent ezek alatt a fák alatt. Sebastiun Bachnak a méltatlanul elfelejtett, majd a század elején újra méltó rangjára emelt zeneköltőnek is kedves tartózkodási helye volt a Rózsaliget. Halléban, a mintegy 200 000 lakosú egyetemi városban is jártunk, ahol többek között megtekintettük Luther Márton, a nagy reformátor szobrát. Útban hazafelé, miközben egymás között felelevenítettük élményeinket, meggyőződtünk róla, hogy sok olyan dolgot is láttunk, amire idegenvezetőnk nem hívta fel külön a figyelmet. Például arra, hogy milyen tiszták az NDK-ban a városok. Nem láttunk eldobott papirt, cigarettavéget, de még gyufaszálat sem; s ha mégis, azt csak külföldi turisták tehették. A lakosság ügyel a városok tisztaságára. A járókelők, ha nincs kéznél szemétláda, műanyag-zacskóba teszik a hulladékot. Nem tapossák le a lakóházak körül a füvet, sem a parkok gyepszőnyegét. A németek közmondásos pontosságáról is meggyőződhettünk. Hogy csak egy példát említsek: Egy alkalommal reggel kilenc órakor kellett volna indulnunk. De öt-tíz percet mindenki késett. Idegenvezetőnk azt gondolta, hogy ő tévedett, ő Informált rosszul bennünket az indulás Időpontjáról. Fel sem tételezte, hogy a csoport tagjai csak úgy, minden indok nélkül késhetnek. Kirándulásunk során örömmel állapítottuk meg azt is, hogy mennyi a közös vonás nemzeteink életében. Gondolok itt a nagy évfordulók méltó megünneplésére, a nagyszabású építkezésekre, a kultúrtörténeti értékek ápolására, sót még az öltözködésmódra is. De ez természetes is, hiszen azonos cél felé vezető úton haladunk. Éppen ezért van nagy szükség arra, hogy a szocialista tábor népei megismerjék egymás életét, kultúrájút, kicseréljék egymás között tapasztalataikat. Ezt a célt jól szolgálja a turistaforgalom. KOVÁCS ELVIRA Népgazdasági érdek A takarékosság az ember jó tulajdonságainak egyike. Ha erről beszélünk, általában pénzre gondolunk. Pedig takaréskoskodni lehet idővel és nem utolsósorban nyersanyaggal is. Az utóbbinak különösen nagy jelentősége van az iparilag fejlett, de nyersanyagban szegény országokban. Ezek közé tartozik hazánk is. A nyersanyag pótlását nagymértékben elősegíthetjük hulladékgyűjtéssel. Ennek hazánkban már hagyománya van. A textil-, a papírhulladék és az ócskavas további feldolgozásra alkalmas. A štúrovói (párkányi) papírgyár például évente több ezer tonna papírhulladékot dolgoz fel. Az ócskavas az acél előállításánál nélkülözhetetlen alapanyag. A textilhulladékot a papírgyártásnál, valamint paplan és az ipari vatta készítésére használják fel. Hazánkban évente 1 millió tonna különböző hulladékot vásárolnak a lakosságtól. Ennek háromnegyed részét az ócskavas és a papírhulladék képezi. Az 1 millió tonna hulladék nyersanyagként való felhasználósával 23 000 munkaerőt, 1 500 000 tonna vasat és 2 millió tonna egyéb ércet, háromnegyed millió tonna barnaszenet, 500 millió kilowatt áramot és 300 hektár százéves erdőt takarítunk meg. Amellett, hogy a hulladék értékes nyersanyag, rendszeres felvásárlása az életkörnyezetünkre is jó hatással van. A tavaszi nagytakarítás idején az udvarokról, a lakóházak környékéről összeszedjük a hasznavehetetlen tárgyakat, az ócskavasat. Egy 60 éves fát mentünk meg például 125 kg papírhulladék összegyűjtésével. A hulladékgyűjtés óriási jelentőségű. Am, ha körülnézünk, láthatjuk, hogy e téren vannak még rejtett tartalékaink. A nagyabb lakótelepeken például a papírhulladék nagy része a szemétbe kerül. Egyrészt azért, mert nincs külön a papírhulladéknak kijelölt szemetesláda, másrészt, mert a begyűjtőhelyek távol esnek. Az építők és a tervezők nem tartják meg a komplex lakásépítés elveit, nem terveznek és nem építenek hulladékgyűjtő-helyeket. A nemzeti bizottságokra hárul a feladat, hogy a jövőben e téren javulást érjünk el, annál is inkább, mivel a lakosság körében ők a felelősek a hulladék felvásárlásának biztosításáért. Az „Önmagunknak“ és a „Győzelmes út“ nevű televíziós vetélkedő fényesen bizonyította és bizonyítja, hogy ahol a nemzeti bizottság jó szervező munkát végez, ott a hulladékgyűjtés terén jó eredmények szüleinek. A hulladékgyűjtés össztársadalmi érdek. Éppen ezért az üzemekben és a falvakban erre igen nagy gondot kell fordítani a pártszervezeteknek, de ugyanúgy a szakszervezeteknek és a SZISZ-nek is. Az „Ifjúsági fényszóró“ járőrei e téren ugyancsak hasznos munkát végezhetnek. Az iskolákban is rendszeresebbé kell tenni a hulladékgyűjtést. Nemcsak azt kell nyilvántartani, hogy hány kilót gyűjtöttek össze, hanem azt is, hogy azzal milyen értéket — hány fát, hány tonna nyersanyagot takarítottak meg népgazdaságunknak. Hogy a hulladékgyűjtésben túlszárnyaljuk az évi egymillió tonnát, arra megvan minden feltétel. A jó szervezés, az adottságok még jobb kihasználása a nemzeti bizottságok, a Kovoőrot és a Zberné suroviny vállalat kezében van. Nem jó jbenyomást kelt a falu végén összegyűjtött ócskavas, ha hónapokig, sőt néha évekig ott hever. Népgazdasági érdek, hogy a nyersanyagként felhasználható mindenfajta hulladékot ne hagyjuk kárba veszni, hanem mielőbb juttassuk el rendeltetési helyére. —nj— A termés megmentésért van szó A 365 m .er magas televíziós torony Berlinben (Ján Blažej felvétele) Pártunk és kormányunk felhívása alapján országszerte intézkedéseket tesznek az őszi mezőgazdasági munkálatok ütemének meggyorsítására. A gyakori esőzések következtében a kelet-szlovákiai kerületben jelentős a lemaradás az őszi kalászosok vetése, a burgonya, a cukorrépa és többi termés begyűjtése körül. A ta- lajelőkészítési munkálatokat 88, a gabona vetését 70, a búza vetését 23 százalékra, a burgonya begyűjtését 67, a silókukorica begyűjtését 63 százalékra teljesítették, s a cukorrépatermésnek még a 20 százalékát sem sikerült betakarítani. Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának Elnöksége ülésén foglalkozott az őszi mezőgazdasági munkálatok helyzetével, a CSKP KB, a szövetségi kormány felhívása szellemében konkrét Intézkedések megtételére hozott határozatokat, mégpedig a kerület feltételeinek megfelelően. Ennek értelmében felszólította a kerület lakosságát, hogy hathatós segítséget nyújtson a betakarítási munkálatokban. Közel hétezer hektárról kell még begyűjteni a burgonyát, főleg a poprádl, a Spišská Nová Ves-i és a prešovi járásban. Feltétlenül szükséges, hogy a falvakban élő emberek, a védnökségi üzemek dolgozói, a főiskolások és az erre kijelölt katonák segítsék a mező- gazdasági üzemek dolgozóit ebben a nagy erőpróbában. Hasonló segítségre szorulnak a cukorrépa-termesztők is. A földeken rengeteg felszedett, megtisztított répa van, csaknem nyolcszáz vagonra varó, amelyet az esőzések miatt nehezebb szállítóeszközökkel lehetetlen behordani. Ezért ahol a technika nem alkalmazható, ott a cukorrépát a földek szélére hordják ki, ahonnan a teherautók tovább szállíthatják a nyersanyaghiányban szenvedő Trebišovi Cukorgyárba. Tegnap napsütéses reggel virradt Kelet-Szlovákiára, alkalmasabbá vált az idő a mezőgazdasági munkára, amit sürgősen ki kell használni. A kerületi szervek a megnehezedett begyűjtési munkálatokra való tekintettel az eddiginél kedvezőbb norma- és díjazási rendszert dolgoztak ki. Mindezekről az intézkedésekről tájékoztatták a járási pártbizottságok vezető titkárait, a járási nb-k elnökeit, a járási mezőgazdasági igazgatóságok vezetőit, s megbeszélték velük, mit kell tenni a mező- gazdasági ■ munkálatok meggyorsítása érdekében. Több járásban már korábban reagáltak a központi szervek felhívására. Ezeken a helyeken meggyorsult a munka, s a lakosság teljes megértéssel támogatja a termés megmentésére irányuló törekvéseket. (ik) Kicsin — fiataloknak (CSTK) — Eddig mintegy 250 000 kölcsönügyletet kötöttek a fiatal házasok az Állami Takarékpénztár fiókjaival a kölcsön 1973-ban történt bevezetése óta. Egy nemrég végzett felmérés azt mutatja, hogy a legtöbb kölcsönt lakásberendezés, elsősorban bútorvásárlás céljára vették fel. Lakásvásárlás céljából egyelőre sokkal kevesebben (a kölcsönügyletek 12,7 százaléka az SZSZK-ban és nem egész 5 százaléka a CSSZK-ban) vettek fel kölcsönt, amit a szövetkezeti lakásépítés nem kielégítő üteme is befolyásol. Az átlagos kölcsönérték kb. 22 000 korona, ami annyit jelent, hogy a fiataloknak csak egy része használja ki a 30 000 koronás keretet. Társadalmi összetétel szempontjából a legtöbb kölcsönt a munkásság vette fel (az összes kölcsönügylet több mint 50 százaléka, ezután következnek a közalkalmazottak, (30 százalék). Ül szó 1974. X. 12.
