Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-01 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó
A hatékonyság fokmérői A pártalapszervezetek a közelmúltban értékelték az elmúlt pártoktatási év eredményeit és hozzáláttak az új pártműve- lödési év előkészítéséhez. Minden alapszervezet alapos és objektív értékelésre törekedett s az új pártoktatási év előkészítéséhez is megfontoltan, az előző esztendő tapasztalatait figyelembe véve fogott hozzá. A pártoktatás értékelésekor számos kritériumot kell szem előtt tartani. Például az előadások színvonalát, a pártoktatás résztvevőinek megjelenését az előadásokon és részvételét az előadásokat követő vitákban. Az sem mindegy, hogy mindig mások hiányoznak-e az előadásokról, vagy ugyanazon személyek rontják-e az előadásokon való megjelenés statisztikáját. Természetesen figyelembe kell venni az objektív körülményeket is — pl. betegséget, többműszakos termelést stb. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy jó szervezéssel a többműszakos termelés ellenére is elérhető, hogy a pártoktatás minden résztvevője legyen jelen az előadásokon. Ezt számos szervezet példája igazolja. Többek közt a seredi Nikkelkohó, a Turčian- ské Strojárne Hliník nad Hronom-i üzemének és a salai (vág- sellyei) Duslo pártszervezete jár elöl jó példával ezen a téren. Az alapszervezeteknek azt is mérlegelniük kell, mit tettek annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a hiányzást az előadásokról. Elbeszélgettek e a gyakran hiányzó személyekkel, időben értesítették-e őket az előadás időpontjáról stb. A gyakori hiányzásnak némely esetben az is oka lehet, ha a pártoktatás résztvevőinek az egyes körökbe való besorolásánál nem jártak el elég alaposan a pártalapszervezetek. Nagyon fontos és sokat mondó fokmérője a pártoktatás eredményességének az, hogyan sajátítják el és értik meg az átvett anyagot a pártoktatás résztvevői. Ez különösen a konzultációkon, az előadásokat követő vitákban és az évzáró, összefoglaló beszélgetéseken derül ki. Persze abból is látszik, milyen érdeklődést tanúsítanak a pártoktatás résztvevői az előadások hatására a politikai irodalom, a pártsajtó és általában a bel- és külpolitika iránt. Minden felsorolt kritériumnál többet mond azonban a pártművelődés hatékonyságáról az, hogyan alkalmazzák a pártoktatás résztvevői elméleti ismereteiket a gyakorlatban, a pártmunkában, a tömegszervezetekben és a termelésben; illetve hogyan járul hozzá a pártoktatás az emberek ideológiai színvonalának növeléséhez, mindennapi helytállásához. Hogyan viszonyulnak a pártoktatás résztvevői a párt gazdaságpolitikájához, a feladatok teljesítéséhez, a munkakezdeményezés fokozásához. Részt vesznek-e a termelés szocialista racionalizálásában, a racionalizációs brigádokban és a szocialista mun- kaversenyben stb. * Ez a legfontosabb fokmérője a pártoktatás hatékonyságának. Az új pártoktatási év előkészítésénél mindenekelőtt ezt kell szem előtt tartaniuk az alapszervezeteknek. F. I. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK iÉlesedő párbeszéd Nelson Rockefellernek alelnökké történt kinevezése önkéntelenül felidézi azokat az időket, amikor Nixon elnök rendkívüli utazó megbízottjaként sorra látogatta a latin-amerikai országokat, hogy az Egyesült Államok és latin-amerikai partnerei között újfajta kapcsolatok útját egyengesse. Rockefeller 1969-es latin-amerikai körútju fiaskóval végződött, mert a vendéglátó kormányfők részéről udvari,is mosoly és országaik sérelmeinek felsorolása, a tömegek részéről pedig záptojások zuhataga és egyéb „tetszésnyilvánítás“ fogadta. Az „új kapcsolatok“ feltűnően hangoztatott kialakítása egyidőre le is került a napirendről. A Nixon-kormányzat alatt már teljesen világossá vált, hogy a még Kennedy elnök által meghirdetett „Szövetség a Haladásért“ program hiteiét vesztette és megvalósíthatatlannak bizonyult. A latin-amerikai országokban mindmáig tapasztalható differenciálódástól függetlenül az egyes latin-amerikai kormányokban erősödött az a felismerés, hogy ez Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolataikban csak a nüanszok változnak, de a lényeg marad: ez pedig az USA paternalizmusa. Ez a felismerés viszont radikális fellépésre készteti a latin- amerikai kormányokat. A Nixon-kormányzat utóbbi éveiben annak voltunk a tanúi, hogy az Amerikai Államok Szervezetének évi közgyűlésein újabb és újabb követelésekkel léptek fel Washingtonnal szemben, követelték, hogy helyezzék igazságos alapra a latin-amerikai államok és az Egyesült Államok gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait s ezeket egyenlő az egyenlővel alapon fejlesszék. Az ottani viszonyokat tekintve, ez persze enyhén szólva is illúzió. A latin-amerikai országok azonban már nem kérnek, hanem követelnek, ez pedig mind a haladó, mind a konzervatívabb politikát folytató országokra érvényes. Ma már nemcsak az olajiparát, természeti kincseit államosító Venezuela, Peru, Mexikó stb. helyezkedik szembe a washingtoni diktátummal, hanem olyan országok is elégedetlenségüknek adnak kifejezést, mint Brazília, Kolumbia, Honduras stb. Az egyik legerősebb latin-amerikai gazdasági csoportosulás, az Andok Paktum, tagállamai például már 1970-ben megegyeztek abban, hogy a más államokkal kötendő szerződésekben következetesen ragaszkodnak az eleve elfogadott alapelvekhez, hogy a közösséget semmiben ne érje kár. Ebben a szellemben felülvizsgáltak 409 szerződést, s ezek közül 311 szerződés esetében bizonyítási nyert, hogy az amerikai monopóliumok egyenlőtlen előnyöket csikartak ki. A latin-amerikai országok és az Egyesült Államok közötti függő visszonyt mi sem illusztrálja jobban, mint az, hogy az amerikai hitel 80 százalékáért amerikai árut kellett vásárolniuk, tehát a hitel eleve nem szolgálhatta az illető ország gazdasági-technikai fejlődését. A latin-amerikai országok eladósodottságát bizonyítja, hogy míg 1945-ben 2 milliárd 900 millió dollár volt az államadósságuk, napjainkig több mint hét. szeresére nőtt és meghaladja a 20 milliárd dollárt. A latin-amerikai országok és Washington egyre feszültebb viszonyában azonban minőségi változás történt. Az előbbiek felismerték, hogy történelmi helyzetükkel, gazdasági és politikai adottságaikkal mindinkább a harmadik világ szerves részét ölkotját s roppantul megnövelik ezt az erőt, amelyet Washingtonnak tekintetbe kell vennie. A regionális tanácskozásokon az utóbbi időben nem véletlenül hangzanak el olyan követelések, hogy kövessék az arab országok olajpolitikáját és így tárgyaljanak Washingtonnal. Az ilyen összejöveteleken az amerikai kormányt képviselő Kissinger külügyminiszter nem egy alkalommal felszólalás nélkül volt kénytelen hazatérni. Kérdés, milyen tapasztalatokat és tanulságokat szűr le a latinamerikai történésből a Ford-kormányzat, amelynek alelnökét, Nelson Rockefellert a latin-amerikai ügyek specialistájának tartják. **• L. HMM 1974. szeptember 1. A NAP kel — Nyugat-Szlo- vákia: 5.08, nyugszik: 18.35 — Közép-Szlovákia: 4.56, nyugszik: 18.23 — Kelet-Szlovákia: 4.51, nyugszik: 18.18 órakor A HOLD kel: 18.08, nyugszik: 4.54 órakor NEVNAP|UKON SZERETETTEL KOSZÖNTIÜK EGYED — DRAHOSLAVA nevű kedves olvasóinkat # 1764-ben ezen a napon kezdődtek az előadásuk a a Selmecbányái Bányászati Főiskola vegyészeti és kohászati tanszékén # 1769- ben született IVAN PETRO- VICS ukrán költő, az újkori ukrán irodalom egyik megalapítója (+1838) # 1839-ben született VÁCLAV VLÜEK cseh író és újságíró (+1908) • 1864 ben született ROGER DAVID CASEMENT ír szabadság- harcos (+1916) • 1894 ben halt meg VOJTECH NÁPRS- TEK, a cseh nemzeti újjáéledés jeles alakja, a róla elnevezett múzeum alapítója (szül.: 1826) • 1919-ben a horthy-pribékek megölték FARKAS JÁNOS vasúti tisztviselőt, a kommunista munkásmozgalom mártírját (szül.: 1893) # 1924-ben született RÁKOSI ENDRE nyomdász, a kommunista mozgalom mártírja (a német fasiszták 1945- ben megülték) # 1939-ben a náci horda megtámadta Lengyelországot és ezzel megkezdődött a második világháború. BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A következő iaafaafl/EHI5l1 4. tartalmából: Harc a kispolgárság ellen Milena Randová cikke Eredményes múlt — biztató jövő Malinak István tanyi riportja Párbeszéd a jelennel A szocialista Bulgária kulturális fejlődése A vendégkönyv Konsztantyin Szimonov novellája A Vibren tövében Csető János bulgáriai riportja A NATO-országok kapitalista cégei fegyvereket adnak el a dél-afrikai fajüldözőknek és ezzel támogatják a nemzeti felszabadító mozgalom elleni harcukat. (Jurij Cserepanov rajza) Arpád Račko szobrászművész košicei műtermében készíti „A felszabadítók üdvözlése“ című reliefjét, amelyet a duklai harcok 30. évfordulója alkalmából lepleznek le a duklai kilátótorony előcsarnokában. A ČSTK felvétele A tlmačei Sz. M. Kirov energetikai gépgyár dolgozói az SZNF 30. évfordulójának tiszteletére annak idején kötelezettséget vállallak, hogy termelési tervüket egymillió koronával túlteljesítik. Szavukat megtartották: a félévi termelési tervüket közel ötmillió korona értékben túlszárnyalták. Képünkön: Filip Horniačik szocialista munkabrigádjának tagjai. A ČSTK felvétele Bevásárlás után A Nové mesto nad Váhom-i Mechanizálási és Automatizálási Kutató Intézet is bemutatja legújabb termékeit az idei brnói nemzetközi gépipari vásáron. A képen látható ElR 20—N típusú, számvezérlésű drótvágó gép a megmunkáló gépek legújabb generációjához tartozik. A ČSTK felvétele 1974. IX. 1. 2
