Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-07 / 212. szám, szombat
Veled vagyunk, Chile népe! Szeptember 4-től 11-ig a világ valamennyi országában chilei szolidaritási hetet rendeznek. Nem véletlenül választották ezt az időpontot: az első dátum Salvador AU ende elnökké választásának negyedik évfordulója, a másik pedig egy gyászos évforduló: tavaly ezen a napon buktatta meg a fasiszta ka tonal junta ellenforradalma a Népi Egység kormányát és tért a máig is tartó terror útjára. Számtalan nemzetközi fórom foglalkozott a chilei helyzettel, számtalan tiltakozás hangzóit el a világ minden részéből Pinochet tábornok hó hériegényeinek rémuralma ellen, különféle világnézetű sze mélyiségek, politikai szervezetek, tömegmozgalmak emelték fel tiltakozó szavukat. A junta rezsimfe ugyan nem omlott össze a tiltakozásoktól, látszatra dacol a világ kozvélemé nyével, a valóságban azonban mindinkább elszigetelődik, elsősorban Latin-Amerikában, de világméretben is. A véres tér ror egy éve alatt a junta képtelen volt el feledtetni a chilei néppel a. Népi Egység emlékét, sőt a népi erők az illegalitásban újjászerveződtek és küzdenek a chilei forradalom esz tűéinek megvalósításáért a junta ellen. M A TERROR JEGYÉBEN Allende elnök egy évvel ezelőtt, szeptember 11-én történt meggyilkolása óta vérőzön jelzi a junta útját. Nehéz volna pontos statisztikát felállítani a junta áldozatairól. A francia Le Monde szerint 50—100 ezer- ro tehető a meggyilkoltak vagy nyomtalanul eltűntek száma és mintegy 15 ezer politikai fogoly raboskodik a junta börtöneiben és koncentrációs táboraiban. Megszakítás nélkül érvényben van a „belső hadiállapot“, a rendkívüli állapot, amely ürügyet ad a kormányzatnak a legféktelenebb önkényuralomra. Chilében bárkit letartóztathatnak, akire a gyanúnak akár halvány árnyéka is esik. A jelenlegi évfordulókkal kapcsolatban a junta nagyszabású „biztonsági intézkedéseket“ foganatosított: 500 embert tartóztattak le egyszeri akció keletében azzal a váddal, hogy „államellenes felforgató mozgalom részvevői“. A főváros, Santiago Violeta Parra munkásnegyedét állig felfegyverzett Pinochet-martalócok szállták meg. Végigkutatták a házakat, még a pincéket és padlásokat is, s mintegy ötezer személyt tereltek a közeli fut- ballpályára. Itt következett a „szűrés“. Kemény vallatás után többszáz egyént letartóztattak, a többieket elengedték. A Pinochet-junta a nemzetközi szolidaritási hét küszöbén megmutatta, hogy dacol a vi lág közvéleményével: kivégez lette a Népi Egység kormányá nak két tekintélyes támogatóját — a kommunista Ruben La- michót és a szocialista Hecíur Gardát. Pinochetnak, aki a közelmúltban Hitler példájára a „nemzet vezérévé“ neveztette el magát és aki főtanácsosául Walter Kauff volt SS-táborno kot, a Latin Amerikában rejtőz ködő, nemzetközileg körözött háborús bűnöst nevezte ki, úgy látszik, nem volt elég a vérontásból.. A legutóbb cinikus elutasítással válaszolt a chilei katolikus egyház négy püspökének beadványára, amelyben a „belső hadiállapot“ megszüntetését, a jíolitikai foglyok köz kegyelemben részesítését, a hadbírósügi ítéletek felülvizsgálását követelték. A juntave zér ezt „pimaszságnak“ minő síteitte. EGY ÉV SZOMORÚ MÉRLEGE A Pinochet-junta gazdaságpolitikájának is gyászos következményei vannak. Jelenleg mintegy Ö00 ezerre becsülik a chilei munkanélküliek számát s az infláció 12 hónap alatt í'00 százalékkal fokozódott, ötezer kisajátított nagybirtokból 1200-al már visszaadtak, akár csak az 500 államosított vállalat jórészét is. A termelőmunkát, a gazdasági életet nem sikerült stabilizálniuk a junta vezetőinek. Gazdasági intézkedéseik a monopóliumok, elsősorban az amerikai beruházók érdekeit szolgálják. Minden negatív hatás a dolgozókat, valamint a kis- és középrétegeket sújtja. Nem véletlen, hogy a kispolgárságnak számos olyan rétege szembefordult a juntával, amely annak idején támogatta Allendét. Ehhez még hozzájárul az is, hogy a világ legtöbb országa megszakított minden gazdasági kapcsolatot a fasiszta juntával, amely így mindinkább elszigetelődik. # PELLENGÉREN A JUNTA 1974. IX. 7. Egy jogászokból álló nemzetközi vizsgáló bizottság nemrégen befejezte munkáját és jelentésében súlyosan elmarasztalta Pinochet kormányát. A bi zottság követeli, hogy Chilében hatálytalanítsák a halálos (tételeket, engedjék szabadon a politikai foglyokat, adják meg a lehetőséget mindenkinek, hogy rendes bíróság előtt szabadon védekezhessék az ellene jelhozolt vádakkal szemben. A bizottság követeli még a „belső hadiállapot“ megszüntetését, Allende elnök és hívei „a nem 7el ellenségeinkéül“ való megbélyegzésének visszavonását, az emberi jogok tiszteletben tartását stb. Huerla tengernagy, chilei külügyminiszter nemrégen dühösen kifakadt amiatt, hogy egyes országok „ellenségesen“ viseltetne^ Chilével szemben, s javasolta, tegyék megfontolás tárgyává, hogy szállítsanak-e nekik chilei rezet. Név szerint Kolumbiát, Mexikót és Olaszországot említette. Echeverria mexikói elnök nemrégen országa gazdasági eredményeit méltatva (az államosított olajipar termelése négy év alatt 48 százalékkal nőtt) a chilei kérdést is érintene és kijelentette: Salvador Allende chilei alkotmányos államfő a kiváló államférfinak, Mexikó hű barátjának halála mélyen megrendítette országunk közvéleményét. Az emlékére hirdetett gyász államférfiúi érdemeinek elismerése volt és kifejezte az alkotmányos kormányokba és a latin-amerikai demokrácia visszatérésébe vetett hitünket.“ Mexikóban nagyszabású ak ciókkal emlékeznek meg a chilei eseményekről és fejezik ki szolidaritásukat a dolgozókkal. Az Egyesült Államok 14 államában hasonló megmozdulások lesznek és a tüntetők az ITT nemzetközi telefontársaság előtt rendezik felvonulásukat — ez a társaság a CIA-val együtt volt az egyik fő szervezője az egy év előtti chilei ellenforradalomnak. A latin-amerikai országokon kívül a szocialista országaiban lesznek manifesz- tációs nagygyűlések a chilei nép támogatása érdekében, de a nyugat európai haladó közvé leniény is megmozdul annak a jelszónak u jegyében, liogy fogják le a gyilkosuk kezét, mentsék meg Corvalan, Almey da és más elvtársat, a junta fogságában sínylődő hazafiakul. Csak egy ország nem emelt fel szavát a fasiszta junta ellen, sőt szót ért vele. A maoista Kína, amely politikai és gazdasági kapcsolatokat tart fenn a chilei juntával, azzal a klikkel, amely a bolíviai és az uruguayi juntával együtt újabban az antikommunizmus zász Iáját bontogatja Latin-Amerika bán. A maoistákat azonban ez nem zavarja. Szovjetelienessé- gíikben már régen elárulták a nemzetközi munkásmozgalmai s a chilei nép tragédiája őket nem indítja meg. Fasiszták és maoisták — ezek ma a chilei véres kezű katonai junta egyetlen szövetségesei. Ám mindinkább elszigetelődnek és végül is nem kerülhetik el a népek igazságos ítélőszékét. L. L. Híven a párthoz A szovjet írók levele az SZKP Központi Bizottságához Moszkva — A Szovjet író- szövetség szeptember 3—4-én megtartott plénuma, amelyet az első szovjet írókongresszus összehívásának 40. évfordulója alkalmából hívtak össze, üdvözletei küldött a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságához. „A szó művészei — hangzik az üzenet — négy évtizeddel ezelőtt biztosították a kommujiik: a szovjet írók alkotó tevékenysége szervesen kapcsolódik a nép alkotói tevékenységéhez, elválaszthatatlanul ösz- szefügg a nép telteivel és gondolkodásával“. nista pártot arról, hogy a nép életéhez fűződő elszakíthatatlan kapcsolat lesz az írószövetség tevékenységének alapja, az ihlet forrása mindazok számára, akik tehetségüket az, új társadalom szolgálatának szentelik. Most mi ismét kijelent„A szovjet írók a jövőben is teljes eltökéltséggel erősítik majd a barátságot, szélesítik és mélyítik az eszmei alkotói kötelékeket a szocialista közösség íróival, fejlesztik a kapcsolatokat a világ haladó művészeivel, következetesen és engedmények nélkül harcolnak a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen“ — olvasható egyebek között az üzenetben. Szolidárisak a chilei néppel Neu> York — Az Egyesült Államokban széles körű tiltakozó kampány bontakozott ki a chilei néppel való nemzetközi szolidaritási hete alkalmából. A „Chilei Néppel való Szolidaritás Országos Koordinációs Központja“, a „Latin-amerikai Politikai Foglyok Jogaiért Küzdő Amerikai Bizottság“ és a „Békéért és Szabadságért Küzdő Nők Nemzetközi Ligája“, valamint a vezető szakszervezetek, egyházi és ifjúsági egyesülések felhívásaikban követelik, hogy a puccsisták szüntessék be a chilei hazafiak elleni alkalmazott terrort és elnyomást. Az Egyesült Államok számos városában a közeli napokban nagygyűléseket és tüntetéseket szerveznek a chilei nép támogatására. Havanna — A havannai Mella Színházban tartott tömeggyűlésen — amelyet a Kubai Nőszövetség rendezett — felolvasták a chilei hazafiakhoz intézett szolidaritási üzenetet, amelyben a kubai nők követelik a chilei politikai foglyok haladéktalan szabadonbocsátá- Sát, és kife|ezik meggyőződésüket a chilei népnek a reakciós erők felett kivívandó győzelmében. Buenos Aires — Az argentínai San Miguel városban utcát neveztek el Salvador Allende volt chilei elnökről, Caracas — A venezuelai főváros egyik főútvonalát Salvador Allendéröl, a meggyilkolt chilei elnökről nevezik el až elnök halálának egyéves évfordulója alkalmából. A hírt a venezuelai városi tanács jelentette be. A titkárnő az elnök haláláról Havanna — „Amikor Allende és a testőrség egyik tagja kiosztotta a fegyvereket, az első lövések már becsapódtak Santiago de Chile-i Moneda-palotá- ba. Tisztában voltunk vele, az árulók nem kegyelmeznek. Az elnök kérte, hogy aki fél, elhagyhatja a palotát. — így emlékszik vissza Miria Conte- reras (Allende csak Payitának hívta), a meggyilkolt chilei el nők magántitkárnője, arra a szeptember 11-i délelőttre. Payita 40 éves, három gyerek anyja. A puccs után több hónapon át bujkált Chilében. A junta félmillió escudo vérdíjat tűzött ki fejére. Sikerült a svéd követségre menekülnie, majd — viszontagságos körülmények között — nemrégiben Havannába érkezett. — Több éven át dolgoztam Allende mellett — mondja a Bohemia című kubai hetilapnak adott nyilatkozatában. Mindig szerettük nagyszerű emberi tulajdonságaiért. De igazán, csak élete utolsó óráiban, a kritikus pillanatokban Ismertük meg. Miria Contereras, a fegyverrel a kezében harcolt Allende mellett. S most mondja el először a nyilvánosság előtt a Moneda palota tragédiáját. — A reggeli órákban, amikor Allende megérkezett, még száznál többen voltunk közvetlen környezetében. Később 35-en maradiunk. Amikor már világos volt, hogy kik az árulók, Allende akkor is nagylelkű maradi. Hane Alvarez tábornok, a test- őrség egyik parancsnoka, különböző indokukat hozott fel, hogy elhagyhassa a süllyedő hajót. Az elnök azt mondta neki: ha akar merjen, de ne keressen kibúvókat ... — Azokban a tragikus órákban — pergeti vissza az eseményeket — láttam először könnyezni Allendét. Akkor, amikor megtudta, hogy Augus- to Oliveras újságírót, egyik legbensőbb barátját halálos golyó érte. „Népem meg fog érte fizetni" — mondia. S ott, az ágyúk és a bombák robaja közepet le egy percig némán adóztunk a hős forradalmárnak. A többi elesettnek már nem tudtuk megadni a végtisztességei. — Egyre tragikusabbá vált a helyzet, amikor Allerde ösz- szehívott bennünket. Rövid beszédet intézett hozzánk. „Azt sajnálom, hogy ilyen rossz emberismerő voltam. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyi áruló dolgozik körülöttem. Nincs más választás, mint - a harc. Teljesíteni fogom népemnek adott szavam. Harcolva halok meg. A Monedát szétlöhe- tik, de jelképét soha <\<em rombolhatják le..." — mondta. Ezután felvette sisakját. Az ablakhoz lépelt, s automata géppisztolyával — amelyet valaha t'idel Caslrólól kapott — tüzelt a palota ostromlóira. Mielőtt kiadta a parancsot a gázálarc felvételére, magához hivatott, s azt mondta: „Payita, el kell hagynod a palotát. A világnak meg kell tudnia, hogy mi történt itt. Ismered az utolsó kijáratot. A fiaddal és két másik társaddal próbáljátok kivinni a sebesülteket. Ekkor láttam utoljára. Kint mar a barátok, az elvtársak segítettek. Először a bújtatásban, majd a szökésben. Payita, fiával együtt most Havannában él. S mesél, emlékezik, hogy Allende végakaratának megfelelően tudja meg a világ: nii történt a Monedában, azon a délelőttön ... «NO nos olvidsbs » Emigráns chilei hazafiak plakátja; Ne feledjetek minket! LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára tegnap Novorosz- szijszk fekete-tengeri szovjet kikötővárosba utazott. WALLACE ROWLING, eddigi pénzügyminisztert választotta meg az Üj Zéland-i Munkáspárt az elmúlt héten elhunyt Norman Kirk miniszterelnök utódjául. A 46 éves Rowling hang. súlyozta, hogy folytatja elődje politikáját és arra törekszik, hogy hazája helyzetét mind belpolitikailag, mind nemzetközileg megerősítse. GISCARD d‘ ESTAING francia elnök szeptember 14 re vacsorára hívta meg Párizsba a közös piaci országok kormányfőit, liogy a vacsora keretében eszmecserét folytassanak „az európai problémák jelenlegi állásáról“. ALEXANDER HAIG tábornokot, a Fehér Ház személyzeti főnökét kívánja Ford amerikai elnök kinevezni a NATO katonai főparancsnokává a tisztséget jelenleg betöltő Andrew Goodpaster tábornok helyére. George Busht, a republikánus párt jelenlegi elnökét pekingi nagykövetté nevezi ki Dávid Bruce helyére. FREDERICK TURNER 51 éves tengernagyot nevezték ki az amerikai hatodik flotta új parancsnokává. Turner Daniel Murphy tengernagyot váltja fel tisztségében. MARIO VIHOSO NEVES 62 éves jogászt nevezték ki Portugália első moszkvai nagykövetévé. EDWARD GIEREK, a LEMP KB első titkára fogadta Micliel Poniatowski francia belügyi államminisztert, aki hivatalos látogatáson Varsóban tartózkodik. Olszowszki külügyminiszter Poniatowskival a lengyel—francia együttműködés fejlesztéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről tanácskozott. PÁRIZSBAN tegnap ülést tartott a Francia Kommunista Párt Közjjonti Bizottsága, hogy, megvitassa az októberi rendkívüli kongresszus elé terjesztendő határozati javaslat-tervezetet. A határozati javaslat szövegét szerdán hozzák nyilvánosságra. JAPÁN, az Egyesült Államok, Franciaország, az NSZK és Nagy Britannia pénzügyminiszterei ina és holnap „valahol Párizs környékén“ tanácskozást tartanak, hogy egyeztessék álláspontjukat a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szeptember 29-én kezdődő közgyűlése előtt. JOHN TURNER kanadai pénzügyminiszter szeptemberben Franciaországban, Nagy-Britan- niában, az NSZK-ban és az Egyesült Államokban kereskedelmi és pénzügyi vonatkozású tárgyalásokat folytat. Látogató körútja egyúttal a nemzetközösségi pénzügyminiszterek szep- tember 25-én Ottawában kezdődő értekezletének előkészítéséül szolgál. TEHERÁNBAN iráni értelmiségieket tartóztattak le azzal a váddal, hogy felforgató elemekkel tartottak fenn kapcsolatot. Részletek egyelőre nem ismeretesek. ALGÍRBAN a XI. nemzetközi vásáron tegnap csehszlovák kiállítási napot tartottak. Csou En-laj beteg Peking — Uulbright szenátor, a jelenleg Pokingben tartózkodó amerikai kongresszusi küldöttség vezetője pénteken kijelentette, a kínai hivatalos személyek közölték az amerikaiakkal, hogy Csou En-laj miniszterelnök kórházban fekszik és nem fogadhat külföldi látogatókat. Ilumphrey demokrata szenátor, az amerikai delegáció egyik tagja az MBS rádiótársasággal folytatott telefonbeszélgetésében Teng Hszi- ao-ping mlniszterelnök-helyet- tesre hivatkozva már egyenesen arról számol be, hogy a kínai kormányfő állapota rosz- szabbodott. Csou En-laj betegségének mibenléte továbbra sem ismeretes. A kínai vezető július 31-én jelent meg utoljára a nyilvánosság előtt.
