Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-04 / 209. szám, szerda

1974. ÍX. 4. 3 Genfben folytatódik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet (Jenf — A nyári szünet be­fejeztével a héten folytatódik Centben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakasza. A delegá­ciók javarésze már tegnapelőtt SORBAN ANOREj BARŰAK, hazánk külkereskedelmi minisztere Moszkvában Nyikulaj Patoli- csev szovjet külkereskedelmi miniszterrel időszerű, a szov­jet-csehszlovák gazdasági együttműködést érintő kérdé­sekről tanácskozott. EKICH MONECKEK, a Német Szocialista Egységpárt KB első titkára Berlinben fogadta Jev geuyij Tyazselnyikovot, a szov jet Komszomol KB első titka rát. RAUL ROA kubai külügymi­niszter, aki hivatalos látogatá són Budapesten tartózkodik, Púja Frigyes magyar külügy­miniszterrel tanácskozott. CEAUSESCU román elnök, az KKP főtitkára vacsorát adott Asszad szíriai elnöknek, a szí­riai Baath párt főtitkárának tiszteletére, aki párt- és kor­mányküldöttség élén Bukarest­ben tartózkodik. HUSSZEIN jordániai király Londonban megbeszélést foly­tatott Wilson brit miniszterel­nökkel és Callaghan külügymi­niszterrel. JULIANNA holland királynő férjével, Bernhard herceggel négynapos állami látogatásra Finnországba érkezett. Látoga­tásával Kekkonen finn elnök 1972 júniusi hollandiai hivata­los látogatását viszonozza. PORTUGÁLIA és Szenegál nagyköveti szinten felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Sze­negál a fekete Afrika első or­szága, amely diplomáciai kap­csolatot létesített Portugáliá­val. A SZOVJETUNIÓ HŐSE cím­mel tüntették ki Gennagyij Szarafanovot és Lev Gyomint, a Szojuz-15 űrhajón végrehaj­tott sikeres, repülésükért. CARLOS ANDRES PEREZ ve­nezuelai elnök kijelentette, kormánya hajlandó a diplomá­ciai kapcsolatok felvételére a Vietnami Demokratikus Köztár­sasággal. PÁRIZSBAN szeptember 6-án plenáris ülést tart a Francia Kommunista Párt Központi Bi­zottsága, melyen az FKP XXL rendkívüli kongresszusát készí­tik elő. A KU-KLUX-KLAN amerikai Ultrareakciós fajgyűlölő szer­vezet legutóbbi ülésén elhatá­rozta, hogy először az Egye­sült Államok történelmében saját jelöltet indít az 1976-os elnökválasztáson. LIBÉRIÁBAN korrupció vád­jával menesztették a kormány közszolgáltatási miniszterét. Egy hónap alatt hasonló vád­dal négy minisztert távolítot­tak el a kormányból. CARACASBAN bejelentették, hogy Venezuela napi kőolajter­melése 1974 első hót hónapjá­ban 272 9UU barrellel csökkent. ABU llHABI Arab Emirátusok Szövetségének kormánya úgy döntött, hogy állami kezelésbe veszi a legnagyobb külföldi oljatársaságok részvényeinek 60 százalékát. A kormány fo kozatosan teljesen államosíta­ni kívánja az olajbányászatot. SZOMÁLIÁBAN kormányel­lenes összeesküvést lepleztek le- Az összeesküvők Iszmail Guled Nirszi vezetésével le akarták téríteni Szomált a szo­cialista átalakítás útjáról. Az összeesküvőket letartóztatták és bíróság elé állították. Isz­mail Guled Hirszit golyó általi halálra, öt összeesküvőt élet­fogytiglani és egyet húszévi börtönbüntetésre ítéltek. Genfbe érkezett és a nap fo­lyamán valamennyi küldöttség tagjai elfoglalták szálláshelyei­ket. A munka először albizot- sági üléssel folytatódik, majd a koordinációs bizottság tart ülést. A genfi folytatást világszerte nagy érdeklődéssel várják. Az észak-európai országok béke­szerető erőinek leningrádi ta­lálkozóján a résztvevők: a Szovjetunió, az NDK, Lengyel- ország, Finnország, Dánia, Nor­végia és az NSZK képviselői felhívást tettek közzé, melyben kifejezik reményüket, hogy az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet második sza­kaszának mielőbbi befejezése után lehetővé válik az értekez­let harmadik, zárószakaszának legmagasabb színtű sikeres be­fejezése. Japán tájékozódás Tokió — Tokióban bejelen­tették, hogy Kimura Tosio ja­pán külügyminiszter szeptem­ber 18 án hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazik. F.z lesz a nemrég kinevezett japán külügyminiszter első kül­földi útja. Kimura tárgyal Kis­singer amerikai külügyminisz­terrel és más vezetőkkel. Láto­gatásának elsőrendű célja, hogy tájékozódjék a Ford- kormány várható diplomáciai lépéseiről, különös tekintettel a japán—amerikai kapcsolatok alakulására. Kimura külügymi­niszter részt vesz azokon a megbeszéléseken is, amelyek Tanaka japán miniszterelnök és Ford amerikai elnök között zajlanak le Tanaka szeptember 2t i washingtoni látogatása al kaiméval. Megfigyelők szerint Tanaka és Kimura washingtoni útjának fontos célkitűzése, hogy rá­bírják a Ford-kormányt, szakít­son a nlxoni gyakorlattal és a jólismert „sokkos“ helyeit a gyakori konzultáció eszközét vegye igénybe a két ország köz­ti gazdasági és kereskedelmi problémák rendezésére. Fejeződjék be a dekolonizációs Napirenden a nyugat-európai integráció folyamat Brazzaville — A közép- és ke­let-afrikai országok állam- és kormányfői háromnapos Brazza- ville-i csúcstalálkozójuk befe­jeztével felszólították a lissza­boni kormányt, hogy haladékta­lanul adja át a hatalmat ten­gerentúli területein az ott élő népek törvényes képviselőinek. A csúcsról kiadott záródoku­mentum tanúsága szerint a kö­zép és kelet-afrikai államok mindaddig nem létesítenek diplomáciai kapcsolatokat Por­tugáliával, amíg be nem fejezi a dekolonizációs folyamatot. A következő csúcstalálkozót 1976-ban tartják meg. Schmidt: Majd Párizs, Bonn —■ Giseard ď Ri­táin g francia elnök és Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár hétfőn este haiom és fél ára hosszat tárgyalt, és a bon­ni kancellár, az Elysóo-pnlolá- ból távozva kijelentette „Min­den elképzelhető dologról be­széltünk, de többet tárgyaltunk politikai kérdésekről, mint a gazdasági problémákról. Elsősor­ban a Közös Piac politikai kér­déseit vitattuk meg, de szóba kerültek gazdasági és pénzügyi problémák is.“ Az újságíróknak arra a kér­désére, vajon a találkozó nyo­mán előbbre halad-e a Közös piaci egység ügye, a kancellár meglátjuk ... tartózkodóan csak onyit mon­dott: „majd meglátjuk“. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár tegnap Párizsból ha­zaérkezett Bon nba. Francia részről hivatalosan még nem nyilatkoztak a meg­beszélések eredményéről. A la­pok általában azt írták, liogy a találkozó célja elsősorban a két kormány közötti szoros együttműködés biztosítása volt a közös piaci problémák meg­oldása terén, és hogy ez az együttműködés már a Közös Piac mezőgazdasági miniszte­reinek konferenciáján is érez­teti hatását. Áremelési dilemma — PARASZTTÜNTETÉSEK KÖZEPETTE Brüsszel — Brüsszelben ösz- szeültek a 'közös piaci tagálla­mok földművelésügyi miniszte­rei, hogy megvitassák az EGK bizottsága által javasolt áreme­léseket a. mezőgazdasági termé­kek jó részére vonatkozólag. A bizottság — a nyugat-európai parasztok nyomására — mint­egy négyszázalékos áremelést javasol, amely a húsra, a ga­bona és takarmányfélékre, va­lamint a tejtermékekre lenne érvényes. A szárnyasok, a to­jás és a burgonya felvásárlási árát nem emelnék fel. Az áremelési javaslat súlyos konfliktusokat rejt magában. A főbb mezőgazdasági termelő országok: Franciaország, Bel­gium és Hollandia, ahol az el­múlt hetekben hatalmas pa­raszttüntetések voltak, elége­detlenek a bizottság javaslatai­val. A nagyobb fogyasztók — az NSZK és Nagy Britannia —- viszont a négyszázalékos eme­lést is soknak tartják, mert ez megnövelné az EGK mezőgaz­dasági alapjába fizetendő hoz­zájárulásukat. A nyugat-európai parasztszer­vezetek keveslik a bizottság ál­tal javasolt áremelést és leg­kevesebb nyolc százalékot kö­vetelnek. A parasztszervezetek megbízottai a héten Párizsban tanácskoznak a közös akció le­hetőségéről. Belgiumban hétfőn több tízezer paraszt tüntetett az alacsony felvásárlási árak el­len. A múlt hét végén Francia- országban voltak nagyszabású paraszttüntetések, amelyek Kor­zika szigetén a rendőrség és a tüntetők összecsapásához és letartóztatásokhoz vezettek. Giseard d’Estaing kényelmes politikát folytat Mitterand Párizs — Francois Mitter- rand, a Francia Szocialista Párt első titkára a francia tele­vízióban újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette: még nem lehet végleges ítéletet al­kotni Giseard d’Estaing elnö­ki tevékenységéről, mindeneset­re azonban máris megállapítha­tó, hogy az inflációval szem­ben a kormány nagyon kényel­mes álláspontra helyezkedik és el akar -kerülni minden olyan Intézkedést, amely elégedetlen­séget keltene a kormányt tá­mogató társadalmi rétegek so­raiban. Az elnök által eddig bejelentett változások nem érin tik az alapvető társadalmi struktúrákat. „A különbség az előző rend­szerrel szemben legfeljebb az — mondotta Mitterrand —, hogy ha eddig X. Károly korá­ban éltünk, akkor most Lajos Fülöp korába kerültünk“. (X. Károly rendkívül reakciós ural­kodó volt, akit 1830-ban forra­dalom kergelett el és helyére a „polgárkirálynak“ nevezett nyilatkozata Lajos Fülöp került. Az ő ural­ma alatt szilárdult meg a nagy- burzsoázia vezető szerepe Fran­ciaországban.) Mitterrand a továbbiakban hangsúlyozta: ha a kbrmány továbbra is tétlen marad az inf­lációval szemben, akkor Fran­ciaország csakhamar ugyan­olyan helyzetbe kerül, mint Olaszország. Az inflációt csak a baloldal által javasolt intéz­kedések gyors megvalósításá­val lehetne megfékezni. BUDAPEST mellett Gödöllőn nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberek részvéteiével nemzetközi élel­mezési értekezlet kezdődött. URUGUAYBAN 3,6 százalék kai leértékelték az ország pénzegységét. MOSZKVÁBAN a Szokolnyiki parkban megnyílt a Polimerek 74 elnevezésű nemzetközi vegyipari szakkiállítás, melyen 19 ország 500 vállalata mutat­ja be termékeit. New York i értesülések sze­rint a Kínai Népköztársaság ál­landó ENSZ képviselője útján „tökéletes csalásnak“ minősí­tette az ENSZ közgyűlés 28. ülésszakának ismert határoza­tát, hogy uz állandó BT tagok 10 százalékkal csökkentsék katonai költségvetéseiket és a felszabaduló összeg egy részét a fejlődő országok megsegítő sére fordítsák. A kínai ENSZ- di pl ómat a Kiirt Wald beimhez intézett levelében megjegyzi: Ezzel összefüggésben a kínai delegáció szempontjából egyál­talán nem kérdés, hogy a to­vábbiakban részt vegyen-e az úgynevezett különleges bizott­ságban és egyáltalán valamiféle kapcsolatot tartson ezzel a bi- zot tsággal“. A kommentátor rámutatott: Peking negatív álláspontja eb­ben a kérdésben éppúgy, mint sok más időszerű nemzetközi problémában, egyáltalán nem meglepő. A világ közvéleménye még emlékszik rá, hogy a kí­nai vezetés milyen dühödt el­lenkezéssel jogadta a szóban forgó szovjet javaslat előter­jesztését az UNSZ közgyűlés 28. ülésszakán, valamint arra, hogy a kínai delegáció kez­dettől fogva a határozatterve­zet ellen szavazott. Amíg a ter­vezet nem nyert jóváhagyást a 83 ENSZ tagállam szavazatá­val, addig csak szovjet javas lat volt. Az elfogadástól kezd vo azonban hivatalos F.NSZ ok­mány lett, amely minden tag számára kötelező. Maoista csaiás? Kínai koholmány Ezt az alapokmány mondja ki, ugyanis az ENSZ sohasem tudna kellő módon hozzájárulni a fontos nemzetközi problémák megoldásához, ha határozatai gyakorlatilag megvalósíthatat lanok maradnának. A szóban torgó ENSZ határozat megvaló­sítása érdekében életre hívták a különleges bizottságot. Pe­king elhatárolása ettől a bizott­ságtól már nem a szovjet ' ja­vaslat ellenzése, amint ezt a kínai ENSZ-kíildött szeretné beállítani, hanem nyílt kihívás az ENSZ-tagállamok túlnyomó többségével, köztük a fejlődő országokkal szemben. Peking, úgy látszik, nem számol ezek­nek az országoknak az akara­tával. Miután a reakciós imperia­lista körök még mindig maka­csul szembehelyezkednek a nemzetközi biztonság szilárdí­tásával, i világ országaiban je­lenleg évente mintegy 220 mil­liárd dollárt fecsérelnek kato­nai szükségletekre. A szüntele­nül növekvő katonai kiadások akadályozzák a lakásépítkezés, az oktatás, az egészségvédelem fejlesztését, gátolják az éleL- színvonal emelkedését. Ez kü­lönösen a fiatal ázsiai és af­rikai államok életszínvonalát és gazdasági fejlődését érinti. Számukra rendkívül jelentős lenne a felszabadult összegek egy részének polgári célokra történő felhasználása. Szakér tok számításai szerint ez az összeg több mint egymilliárd dollár körül lehetne. Van azonban a dolognak po­litikai oldala is. A határozat a politikai enyhülésnek kato­nai enyhülésével való kiegészí tését célozza. Ebben pedig az egész világ, s így a kínai nép is érdekelt. Kínában ugyanis a legszerényebb számítások sze­rint az állami költségvetés mintegy 40 százalékát fordítják nukleáris rakétafegyverkezés- re és egyéb katonai célokra. (APNJ eserpények margójára t Útvesztőijén az új kormány A napokban bemutatkozott az izlandi parlamentben Geir Hallgrimsson új kormánya. Több mint két hónap telt el az izlandi választások óta ás a kormányalakítás nyilván „nehéz szülés“ volt, mint már írtuk, az a tény, hogy a vá­lasztásokon a Függetlensági Párt számbeli fölénybe került s így a leendő koalíciós kor­mányban bizonyos jobbratoló- dás volt várható, nem keltett nagy meglepetést, viszont ar­ra senki sem gondolt, hogy az új kormány programjában éppen azt adja fel, amely az előző izlandi kabinetpolitiká­ban a legnagyobb pozitívum volt. Hallgrimsson ugyanis rádió­beszédében, majd parlamenti székfoglalójában megerősítet­te, hogy folytatják ugyan a tanácskozásokat az Egyesült Államokkal a támaszpontok sorsáról, ám korántsem azért, hogy az amerikai és NATO- csapatok csomagoljanak és ürítsék ki a bázisokat, hanem ellenkezőleg, azért, hogy to­vább maradjanak. Ez meghökkentő fordulat, mert az izlandi közvélemény éveken át követelte a támasz­pontok megszüntetését, mert az idegen csapatok jelenléte sérti az ország szuverenitását és függetlenségét, ugyanak­kor háborús kaland esetén megsemmisítő visszaeső pás­nak teszi ki az országot. Hall­grimsson, aki a konzervatív Függetlenségi Pártot képvise­li, tehát az ipari és kereske­delmi burzsoázia pártját, pártja hagyományos NATO- barát politikáját folytatja. Mi­vel az ipari és kereskedelmi burzsoázia az ország gazdasá­gi külkapcsolatait Is ellenőrzi, elképzelései nyilván arra épülnek, hogy nemzeti termé­szeti kincsek hiánya és a fel­dolgozó ipar jelentéktelen szerepe miatt az ország bevé­telét inkább a külföldi tá- " maszpontok bérlet díjából ere­dő bevételre alapozzák Izland jövedelemforrását. Politikailag és stratégiailag veszélyes, gazdaságilag ingatag alap ez, de úgy látszik, az új izlandi kormány nem akar ujjat húz­ni Washingtonnal. Ez az el­képzelés nyilván annyira tért hódított, hogy nyilván a koa­líciós partner, a liberális Ha­ladó Párt sem ellenzi. Az ag­rár burzsoáziát képviselő li­berális párt valaha támogatta a NATO-t, de az utóbbi évek­ben — nyilván a tömeghangulat nyomására, majd közvetlenül a választások előtt Johannes- son pártelnök erősen hangoz­tatta, hogy az amerikaiaknak ki kell vonulniuk. Most azon­ban hallgat ez a párt. HalF grimsson szerint, legfeljebb a támaszpontok új státusáról tárgyalhatnak. A támaszpontokkal kapcso­latos izlandi politika irányvál­tozásában kétségtelenül szere­pe van Washington és a NATO politikai és gazdasági nyomá­sának, mert a ciprusi és gö­rögországi fiaskó után e tá­madó szervezet fokozottabban fog ragaszkodni minden meg­levő bázisához, különösen ha az olyan fontos útkeresztező­désen és stratégiai ponton fekszik, mint az izlandi Kefla- vik. Hallgrimsson rádióbeszédé­ben azonban megerősítette az izlandi kormány előbbi szán­dékát, hogy jövőre 50-ről 200 tengeri mérföldre terjeszti ki felségvizeit. Ez ütközőpont lesz a szigetország és számos NATO-államl viszonyában, mert ezek csak 12 mérföldes felségvizeket ismernek el, a jelenlegi 50 mérföldet tör­vénytelennek tartják, mint a hágai nemzetközi bíróság is megállapította, Izland viszont nem tágít. Ez érthető Is, mert a halászat á szigetország fő megélhetési forrása. Az utóbbi években az izlan­di nemzeti öntudat ébredésé­nek voltunk a tanúi. Nem két­séges, hogy az izlandi dolgo­zók még tömegakciókkal adják értésére az új kormánynak, hogy nem értenek egyet NA­TO barát politikájával. L. L.

Next

/
Thumbnails
Contents