Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-29 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó
JOGI TÁJÉKOZTATÓ 17 A Zsiguli három változatát — VÁZ 2101, VÁZ "2102, VÁZ 2103 — már jól ismerjük, autósaink körében megérdemelt elismerésnek örvendenek. S az idén megszületett a Zslguli- család újabb tagja, a VÁZ 21011 típus, amelyet a „Za ruljom“ cikke alapján mutatjuk be olvasóinknak. Az első Zsigulival szemben — a bevált, koncepció megtartása mellett — lényeges korszerűsítéseket eszközöltek az idei típuson. Azokat a tulajdonságokat, amelyek a Togliatti Autógyár termékeinek hírnevét öregbítik — komfort, mozgékonyság, könnyed és pontos vezetés, megbízhatóság, gazdaságosság — a szovjet szakemberek tovább fejlesztették. A változások tömege és jelentősége alapján a VÁZ 21011-ről, mint úi modellről beszélhetünk. Az új modell külsőleg alig tér el a VÁZ 2101-től. Az első és a hátsó ütközőről hiányoznak a rozetták, ezeket az üt közök teljes szélességében süllyesztett gumipánt helyettesíti. Más mintázatú a hűtő díszrű- csa is, s összhangban van az új egyenesszögű VÁZ emblémával. A fényszórók alakja ugyanolyan, mint az előző típusok nál, szerkezetüket azonban megváltoztatták. A kontúrlámpákat beépítették a fényszórótestbe, így a fényszórók alatt elhelyezkedő lámpák csupán az írányjelzésre szolgálnak. Hátra tolató-fényszórót szereltek, s megváltoztatták a hátsó lámpacsoportot is (jobb a világítási. / kettős fékfolyadéktartály, melybe folyadékszint mérőt helyeztek el. ILYEN AZ 01 A hátsó tetőoszlopban díszítőrácsos szellőzőnyílás van. A tolatólámpát a jobboldali lámpacsoport alá szerelték. suk) és a hátsó prizmaüveg, amely eddig a féklámpa alatt volt, most a fénycsoportban kapott helyet. A Zsiguli 1300 feliratot a hátsó maszk bal alsó sarkában helyezték el. A hátsó tetőoszlopban szellőző- nyí'ás van, amit díszítőráccsal ‘>dtek be. Megváltoztatták a visszapillantó tükröket is. A külső hasonló, mint a VAZ 2103- on látható, de nagyobb síkú. A belső visszapillantó tükör megfelel a passzív biztonsági követelményeknek. Úgy szerelték fel, hogy ha a gépkocsivezető, vagy az utas nekiütközik, a szerkezet meglazul és nem okoz sérülést. Az utastérben az ülések hívják fel magukra a figyelmet. Formájuk hasonló megoldású, mint a 2103- asnál, megfelelően tapétázott, s ugyanabból az anyagból van az ajtókárpitozás. Módosították a könyöktámaszokat és az ablakvonó kilincseket is. A hátsó ajtók könyöktámasza alól az ajtó kárpitjába építették be a hamutartót. Újak, szilárdabbak az ajtózárak. A műszerfalon is találunk változásokét. Alsó részét fa- utánzatú műanyaggal vonták 1974 IX. 29. A hátsó ajtókra új alakú könyöktámaszt szereltek s a hamutartót az ajtók■ kárpitjába süllyesztették. be, melynek hatása kellemesebb — ugyanakkor a műszerfalról eltűnt a króm, ami bizonyos feltételek között kellemetlen reflexeket váltott ki. A szerelvényfal jobban megfelel a célnak. A külső lámpák, a műszerfal és az ablaktörlő kapcsolója már nincs közvetlen egymás mellett, s így nem fordulhat elő téves kapcsolás. Jobb a szélvédő-üvegmosó berendezés elhelyezése is — a tengelykapcsoló pedál mellett lábbal kapcsolható, s az ablakmosó bekapcsolásával párhuzamoson működésbe lépnek a törlőlapátok is. Lényeges változásokat eszközöltek a kormánymű szerkezetében: a kormányrúd biztonsági szerkesztésű, új formájú a kormánykerék, melyről hiányzik a kürt bekapcsolására szolgáló belső fémkör. A kürt hasonlóan kapcsolható, mint a VÁZ 2103-on. A motorházban is találunk újdonságokat. Figyelemre méltó például a kettős fékfolyadéktartály, melynek torkába folyadékszintmérőt szereltek. Amennyiben a fékfolyadék szintje a biztonsági övezet alá csökken — a szint- mérő bekapcsolja a szerelvényfalon elhelyezett jelzőlámpát. A leglényegesebbek azonban a motorban eszközölt változások. A VÁZ 21011 ugyanis új szerkesztésű motort kapott, melynek köbtartalma 1300 cm3, teljesítménye 69 lóerő 5600 ford./percnél, forgatónyoma téka 9,6 mkp 3400 ford./percnél. Ez a teljesítménytöbblet lényegesen javított a kocsi rugalmasságán. A teljesen megterhelt VÁZ 21011 állóhelyből 20 másodperc alatt éri el a 100 kilométeres sebességet. (A VÁZ 2101-esnél ehhez 22 másodperc szükséges.) Természetesen növekedett az új Zsiguli maximális sebessége is — 143 km/órára. A kocsi üzemanyagfogyasztása kissé megnövekedett ugyan — 100 kilométerre 0,2—0,3 literrel —, de ez korántsem olyan jelentős, mint az új motornyújtotta nagyobb teljesítmény. Az általános kárfelelősség I. Új polgári törvénykönyvünk a korszerű jogtudomány széllé, méhen az eddigi előírásoktól részben eltérő módon szabályozza a polgárok és szervezetek kárfelelősségét. A károkért való felelősségről — az objektív, tárgyi felelős- ség eseteitől eltekintve — csak a felelősség felróhatósága esetében beszélhetünk. A felelősség felróható annak, aki szándékos vagy gondatlan cselekedetével, vagy mulasztásával törvényes vagy szerződéses kötelezettségét megszegi. (Ezeket a fogalmakat a büntetőjoe szerint kell értelmezni.) — , Pol&ári törvénykönyvünk a károkozó feltételezett felelőssegéből indul ki, azaz hogy a károkozó felelős a kele'ke-ett kárért, az ellenkezőjét - tehát hogy nem felelős - a károko- ' zó köteles bizonyítani. Pl. aki megszúrja a károsultat, arról a törvény feltetelezi, hogy felelős cselekedetéért, a károkozón múlik, hogy az ellenkezőjét bizonyítsa, pl. azt, hogy jogos önvédelem esetéről volt szó, és ezért nem köteles kártérítés1 fizetni. A károkozó „feltételezett vétkessége“ (felróható felelőssége) a joggyakorlat számos tapasztalata alapján indokolt, mert a károsult a támadás esetén gyakran elveszíti öntudatát! s így nem áll módjában az események folyását pontosan követni, erről tanúkat szerezni a helyszínen, míg ezt a sértetlenül maradt támadó, aki a kárt okozta, rendszerint minden akadály nélkül megteheti. Az előző polgári törvénykönyv szerint a károsult volt köteles a károkozó felróható felelősségét is bizonyítani. Minden kártérítési ügyben a károsultnak kell bizonyítania, hogy kára a károkozó eseménnyel okozati összefüggésben áll, neki kell bizonyítania, hogy a károkozó jogellenesen járt el, és őt terheli a kár nagyságának, ill. összegének bizonyítása, de nem kell igazolnia — mint már említettük — a károkozó vétkességét, felróható felelősségét. Az előbb említett példából kiindulva tehát a károsultnak kell igazolnia, hogy sérülése a szúrás következménye, azon körülményt, hogy a támadó jogellenesen járt el (testi sértést követett el) és megfelelő igazolásokkal kell bizonyítania elszenvedett kárának összegét. Polgári törvénykönyvünk polgárjogi viszonylatban a polgárok és szervezetek egyenjogúságából indul ki. Ez is nagyon lényeges újítás a régebbi polgári törvénykönyvvel szemben, amely külön rendelkezésében bizonyos előnyben részesítette a szervezeteket. Fejlődésünk jelen szakaszában az ilyen védelmi intézkedésre már szükség nincs. Az említett egyenlő jogi helyzetnek megfelelően a 421. § értelmében lényegében a szervezetek felelőssége azonos a polgárok károkért való felelősségével. Reájuk éppúgy vonat .ilr a „feltételezett vétkesség“ (felróható felelősség), mint a polgárokra, azzal, hogy a szervezeteket csak akkor lehet a kár okozójának tekinteni, ha a kár a szervezet feladatainak teljesítése közben keletkezett és azt azok a dolgozók okozták, akik a szervezet feladatait ellátták. Pl. a rádiókat gyártó üzem csak a feladatai ellátásával kapcsolatos károkért felel, de nem fel 1 olyan esetben, ha valamelyik alkalmazott hatáskörét túllépve autójavítást vállalna. A vállalati dolgozóval szemben — ha a kárt a vállalat feladatainak teljesítése közben okozta — kártérítési követeléssel a károsult polgár nem léphet fel, kárát csak a vállalattal szemben érvényesítheti. Magának a vállalatnak azonban a ká, ‘ okozó dolgozójával szemben a munkajogi előírások értelmében van. kártérítési igénye. Pl. ha a károsult a Házkezelősség háza előtti járdán elcsúszott és lábát törte, mert a járda nem volt felhintve, igényét csak a Házkezelősséggel szemben, nem pedig annak alkalmazottjával szemben érvényesítheti. A szervezet, ill. vállalat csak akkor mentesül a törvény által feltételezett felelőssége alól, ha sikerül bebizonyítania, hogy a kárt a tőle elvárható minden erőfeszítés ellenére sem akadályozhatta meg. Nem mentesülhet azonban a felelősség alól arra való hivatkozással, hogy felettes szervek intézkedésének tett eleget. A bírósági joggyakorlat nem engedi meg, hogy a szervezetek a konkrét felelősség alól azzal igyekezzenek kivonni magukat, hogy szubjektív nehézségeikre hivatkoznak, pl. rossz anyagellátásra, munkaerőhiányra, tehát oly körülményekre, amit helyes és előrelátóbb gazdálkodás esetén megakadályozhattak volna. Pl. a fentebb említett láblörés esetében a házkezelő vállalat nem mentesíthetné magát a felelősseg a’ól arra való hivatkozással, hogy a házmesteri állás nem volt betöltve. A fentiekben a felróható felelősségen alapuló kártérítési kötelezettségről volt szó. Üj polgári törvénykönyvünk ezen kívül ismeri az ún. objektív kárfelelősséget is, a felelősség felróhatóságára való tekintet nélkül. Ilyen felelőssége van a motoros járművek üzemeltetőjének, a veszélyes gyártással foglalkozó vállalatoknak, ilyen jellegű az elszállásolási szolgáltafá- sokat nyújtó vállalat felelőssége, a vendégek által bevitt vagy elhelyezett dolgokban keletkezett károkért. II. Már itt kell megjegyezni, hogy a polgári perrendtartás 135. § 1. bek. értelmében a polgári bíróságot köti a büntető bíróság jogerős büntetőfelelősségét megállapító ítélete, abban a kérdésben, hogy a vádlott bűncselekményt követett el. Sőt, a közbiztonsági szervek által a kihágási eljárásban kiadott helyszíni bírságolás is a vétkességet megállapító oly határozatnak számít, ami a polgárjogi kártérítési eljárásban köti a bíróságot .(lásd R 78/1965 Legfelsőbb Bírósági döntvény). A felróható vétkesség kérdésében az említett jogerős bűnt ; tő ítélet vagy közigazgatási határozat (helyszíni bírságolás) abban a kérdésben, hogy bűncselekményt, ill- kihágást követtek el, köti a polgári bíróságot, azonban a tényállást a polgári kártérítési perben a polgári bíróság saját maga külön tartozik megállapítani. Figyelembe veszi ugyan a büntető iratok tartalmát, de ettől eltérően más bizonyítékok figyelembe vételével is megállapíthatja a tényállást. Főként figyelembe veheti a károsult kifogásait, leginkább a közös felelősséget és a kártérítés terjedelmét illetően. Természetesen figyelembe kell vennie a bíróságnak a károkozó esetleges elévülési kifogásait. Dr. FÖLDES JÓZSEF A VÁZ 21011 élőiről: jól látható az ütköző teljes széLesseyében süllyesztett gumipánt, a hűtő megváltoztatott díszrácsa és az egyenesszögü embléma.
