Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-28 / 230. szám, szombat

A munkásosztály első nagy nemzetközi szervezete 110 ÉVE ALAKULT MEG AZ I. INTERNACIONÁLÉ Sžáztĺz éve, 1864. szeptem­ber 28-án Londonban megala­kult a Nemzetközi Munkás­szövetség, amely I. Internacio- nülé néven vonult a történe­lembe. Ez volt a proletariá­tus első nagy nemzetközi for­radalmi szervezete és nagyon fontos szerepet játszott a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésében. Rendkívül fon­tos szakaszt jelentett abban a harcban, amelyet Marx és Engels a proletár párt meg­terem léséért folytatott. „Az l. Internacionálé — állapította meg Lenin —• lerakta a „mun­kások nemzetközi szervezeté­nek alapját, a töke elleni for­radalmi támadások előkészíté­se céljából.“ A XIX. szazad második felé­ben az európai országokban megszilárdult a kapitalizmus és a demokratikus mozgalom fel­lendülőben volt. A munkásság vezetői a haladó erők nemzett közi méretű egyesítésére tőre-, kódtek. A I. Internacionálé lelke Marx Károly volt, ő írta Ala­pító üzenetét, számos határo­zatát és nyilatkozatát. Ezek a dokumentumok meg­jelölték a proletár mozgalom célját: a tőkések hatalmának megdöntését és a munkás- osztály hatalmának megterem­tését. Az I. Internacionálé minden országban a már meg­levő munkásszervezetekre tá­maszkodott, amelyeket az In­ternacionále szekcióinak nyil­vánítottak. Élén a Főtanács, illetve az Állandó Bizottság állt, amelynek tagja volt Marx is. Két fronton folytatott har­cot: az opportunizmus és az anarchia ellen. Tevékenységé­nek első éveiben a marxiz­mus legnagyobb ellenfele a proudhonizmus és a trade- unionista vezérek opportuniz­musa volt. Első kongresszu­sán, amely 1866-ban Genfben volt, az opportunisták veresé­get szenvedtek, a kongresz- szus elfogadta a marxizmus alapelveit. A III. kongresszus, amely magáévá tette a terme lőeszközök köztulajdonba vé­telének gondolatát, nagy győ­zelmet jelentett a kispolgári irányzatok fölött. A proudho- nistákra az 1869-ben megtar­tott IV. kongreszus mérte a végső csapást, képviselői vég­leg kiléptek az I. Internacio- náléból. Az Internacionálé szekciói egyre hatásosabb harcot foly­tattak a burzsoázia ellen. A proletariátus nemzetközi szer­vezete a Párizsi Kommün vé­delmére kelt és ezért a reak­ció egyre fokozta az egész szervezetnek és vezeteőink ül­dözését. Ebben az időszakban az In­ternacionálé sikeresen küzdött a Bakunyin által képviselt mo- narchizmus ellen. A döntő összecsapás színhelye az In­ternacionálé utolsó, 1872-ben megtartott kongresszusa volt. Ez a kongresszus határozatot fogadott el arról, hogy a pro­letariátus minden országban alakítson önálló pártot és Bakunyint kizárta a szervezet­ből. Itt született az a dön­tés, hogy a szervezet székhe­lyét a fokozódó terror miatt New Yorkba helyezik át. 1876-ban az Tnternaclonálé philadelphiai konferenciája határozatának értelmében a szervezetet feloszlatták. Az I. Internacionálé a Kom munista Internacionálé és a jelenkori nemzetközi kommu­nista mozgalom előfutára volt. öriást jelentősége van a nemzetközi munkásmozgalom történetében. Amint Lenin mondta: „Ez az Internacioná­lé felejthetetlen, örökké élni fog a munkások szabadság­harcának történetében. Lerak ta a szocialista világköztársa­ság épületének fundamentu­mát s nekünk most az a sze­rencse jutott osztályrészül, hogy építhetjük ezt az épüle­tet“'. —r— TETTEL ES TOLLAL HETVEN ÉVE SZÜLETETT NY. A. OSZTROVSZKIJ Hetven esztendővel ezelőtt, 1904. szeptember 29-én született az uk­rajnai Vilíja községben Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij, a tra­gikus sorsú, világhírű szovjet író. Neve üstökösként robbant be az ifjú szovjet irodalomba és tragi- kos sorsa ellenére dereka* helyt állása az életben az igazi kommu­nista ragyogó példaképévé avatta a neves frót, nem usupán kora, hanem a későbbi nemzedékek szá mára is. Édesapja egyszerű mun káscmher volt, aki a munkásosz tály elnyomói iránti gyűlöletre, a jobb életért való küzdeni tudás­ra, becsületes munkára és jelle mességre nevelte ötödikként szü­letett gyermekét, Nyikolajt is. Osztrovszkij még csak 14 eszten­dős vnlt, amikor már felderítése­ket végzett a fehérek ellen küzdő Vörös Hadsereg számára, két év­vel később, 10 éves knrában pe­dig belépett a Vörös Hadseregbe. Osztrovszkij fiatalon kapcsoló­dott be a politikai és a társadal­mi életbe is. 1919 májusában lé­pett be a Komszomol ha, inint Uk­rajna egyik első kumszuniolisfája. 1920-ban a harcokban súlyosan megsebesült és 1925-ben, alig hu­szonegy évesen szörnyű betegség döntötte le lábáról: elvesztette a mozgásképességét. Az ágyhoz kö lőtt mozdulatlan beteg tragédiája akkur tetőződött be, amikor mind­két szemére megvakult. A lelkes ifjú bolsevik, a Komszomol köte­lességtudó és példás fegyelmezelt- ségű tisztségviselője azunban l>e Ingen sem mondott le pártja, né­pe és hazája szolgálatáról. Bár azelőtt csak inkább olvasója, mint művelője volt az irodalomnak, most mégis elhatározta, hogy fró ként fogja szolgálni hazáját. Rendkívül nagy akaraterővel, ön feláldozással és kitartással meg irta (tollba mondtál Az acélt m e g e d z f k című, számos iin életrajzi mozzanatot tartalmazó regényét. A kialakulóban levő szovjet társadalomban és az első sikereit élő szuvjet irodalomban a regény kimagasló sikert aratott. Írója egyszeriben az ország ha­tárain belül és túl is ismert em bérré vált. A derekas helytállás, a győzni tudás a betegség felett meghozta gyümölcsét. Később a hi­vatalos elismerés sem maradt e! a I.enin-rend és számos egyéb ki tüntetés furmájában. A világhírű regény főhőse, Pa vei Korcsagin, rendkívül rokon szenves ifjú kommunista. Nem pa­pírfigura, hanem igazi realista hős, aki minden helyzetben felül kerekedik a nehézségeken, önzet­len, segítőkész, újtípusú szocia­lista ember. A regény egyben a szocialista realizmus teljes dia dalát is jelentette, hiszen ékesen bizonyította, hogy a pártszeröség és a művészi színvonal, a politi­kum és a realitás egyáltalán nem zárják ki egymást. A regény a szovjet olvasók, elsősorban a szovjet ifjúság egyik kedvenc ni vasmányává vált, mivel az volt a nagy tanulsága, hogy az életet minden körülmények között sze­retni kell, nem csak egyéni boi­dolgulásunk. hanem a közösség felemelkedése érdekében is. Viharok szülöttei cím mel bámulatos akaraterővel és szívóssággal oiásik regény meg írásához is hozzálátott Uszlruvsz kij. Ezt a regényét azonban már oein tudta befejezői, inért I93H bán fiatalon, 32 esztendős korá bán elragadta őt a halál. Nyikolaj Alekszejevics Osztrnvsz kij Gorkij művészetének volt foly­tatója, a szocialista realizmusról vallott Gorkij nézeteknek volt a realizálója. Ez a tragikus sorsú nagy író bebizonyította, hogy a szocialista realizmus a valóság nak nem valamiféle idealizálása, romantikus elemekkel való felit! gítása, hanem a tömör realitás, a legtisztább valóság életliü ah rázolása, az új társadalmi rend szert a leliatásosabh módon támn gató valóban realista irodalmi irányzat. Osztrovszkij neve mél­tán íródott be örökre a ma már megszámlálhatatlan kimagasló irn dalnii művel büszkélkedő szovjet irodalom történetébe és mind a Nagy Hunvédő Háború előtti, mind a háború utáni időszakban irány tűként szolgált a nagy müveket alkotó új szovjet frénemzedék szá­mára. Az acélt megedzik című Osztrovszkij regényből színvona­las, sikeres szovjet film is ké­szült, bizonyságául annak, hogy a legjobb realista irodalmi művek a mozivásznon is a valóság művé szí erejével hatnak. SÁGI TÓTH TIBOR A szlovák opera szolgálatában 1974 IX. 2a. Ma ünnepli ötvenötödik szüle­tésnapját dr. Gustáv Papp te­norista, a Szlovák Nemzeti Színház operájának egyik leg­jelentősebb szólistája. Több mint huszonöt év óta szolgálja a szlovák operát és ez alatt az idő alatt művészi tevékeny­ségével kifejezően hozzájárult az országos jelentőségű kul­turális intézmény sikereihez. Dr. Gustáv Papp érdemes művész (született 1919. szep­tember 28-án Cierný Balogban) a sebészorvosi hivatást válasz­totta. A bratisiavai orvostudo­mányi fakultáson 1944-ben avatták orvossá és ehhez a hivatásához a mai napig is hű maradt. Amikor tehetségét felfedezték, beiratkozott a bra­tisiavai Állami Konzervatórium­ba, ahol — orvosi munkája mellett — az énektagozaton tanult D. Zuravlevovánál. Kon- zervatóriumi tanulmányait 1948- ban fejezte be az SZNSZ szín­padán, ahol a Carmen című operában Don Jósé szerepét ala­kította. A siker megnyitotta előtte a szlovák operaszínpad felé vezető utat. Először mint meghívott vendég énekelt. 1955 óta pedig a színház szerződte­Dr. GUSTÁV PAPP 55 ÉVES tétt szólistája. Nagy tehetsége, nem mindennapi intelligenciája, munkaszeretete és alapossága révén vált fokozatosan az egyik legjelentősebb szlovák opera-és hangversenyénekessé. Az SZNSZ színpadán már ez ideig is számos különböző stílusú ope­rafigurát alakított és különö­sen az igényes drámai és jel­lemszerepekben érvényesül utá- nozhatatlanul egyéni művésze­te. Modern operaénekes, aki­nél a vokális, a színészi és az egyéni adottságok ideális egyensúlyban állnak és ezál­tal alakításai életteljesek, őszinték és meggyőzőek. Papp művészi tevékenységé­nek egyik különleges és talán a legszebb és ugyanakkor a legnagyobb elismerést érdem­lő része az eredeti szlovák operákban vállalt alakításai. Személy szerint is büszke ar­ra, hogy a felszabadulás óta az SZNSZ színpadán bemuta­tott szlovák operák többségé­ben szerepelt. Mint hangversenyénekes je­lentős mértékben hozzájárul a jelenkori szlovák és cseh dal irodalom népszerűsítéséhez. Gyakran szerepel a Szlovák Filharmóniával és interpretál­ja nagy sikerrel a hazai és a külföldi szerzők (Beethoven, Dvofűk, Sztravinszkij, Suchoň, Zimmer stb.) dalműveit. Együttműködik a Csehszlovák Rádióval és a Csehszlovák Te­levízióval is és nemcsak a ha­zai operaszínpakodon és hang­versenytermekben szívesen lá­tott vendég, hanem számos eu­rópai országban is. A kiváló művészi teljesítmé­nyekért és a szlovák zenekul­túra területén szerzett érdeme­kért számos elismerésben ré­szesült. 1966-ban a Klement Gottwald Államdíjjal jutalmaz­ták, 1968-ban pedig elnyerte az Érdemes művész címet. Emellett a Szlovák Színművé­szeik Szövetsége és a Szlovák Zeneszerzők Szövetsége díjá­nak a tulajdonosa. Dr. Gustáv Papp művészi ké­pességei, alkotó ereje teljessé­gében ünnepli életének ezt a jelentős évfordulóját. Kívá­nunk további tevékenységéhez jó egészséget, erőt, hogy mű­vészetével még hosszú éveken át hozzájárulhasson a szlovák opera fejlődéséhez. A. G. Példát mutatnak Jól dolgozik a centrális bizottság A Zemnéi (Szímői) társult Egységes Földművesszövetkezet a mintegy ötezer hektárnyi me­zőgazdasági területével a járás legnagyobb szövetkezetei közé tartozik, s a volt andovcei, (an- dódi), a komoöai (kamocsaij és a névadó szövetkezet egyesülé­sével keletkezeit. , A termelés összpontosulásával párhuzamo­san a szövetkezetben dolgozó kommunistákat tömörítő helyi pártalapszervezetek munkájá­ban is több lett a közös prob­léma és feladat. Ezek köny- nyebb megoldásúra a szövet ke zet mellett centrális bizottság alakult, amely a 175 kommu­nistát tömörítő három pártszer­vezet munkáját irányítja. Mint Illés László, a bizottság elnöke beszélgetésünk kezdetén hangsúlyozta, fő feladataik kö­zé a szövetkezettel összefüggő problémák megoldása, a terme­lési feladatok teljesítésének se­gítsége és a tagok ideológiai nevelése tartozik. Sorra vettük az egyes ponto­kat. A termelési feladatok tel­jesítésének segítése munkájuk nak egyik legfontosabb terüle­te, s ezzel összefüggésben el­sősorban a tagok élet- és mun­kakörülményeinek a javítására fordítanak nagy gondot. Ez utóbbi szakaszon a múlt évben lezárult és most értékelt ver senyben a szövetkezet szlová­kiai viszonylatban az első he­lyen végzett. Hogy nem vélet­lenül, azt Illés László által fel­hozott példák is igazolják. — A tagok munkakörülmé nyelnek és szociális viszonyai­nak a további javítására 1974- ben 2 250 000 koronát fordítunk. Hamarosan átadjuk az új üzemi konyhát, ahonnan az ebédet az egyes részlegekbe, a műhelyek­be, a kertészetbe, sőt a földe­ken dolgozó nagyobb munkacso­portokhoz mozgókonyhákkal lógjuk szállítani. Úgyszintén ebédet biztosítunk a már nyug­díjas volt szövetkezeti tagoknak is. Mindhárom gazdasági udva­riul kban szociális épületet lé­tesítettünk, ahol dolgozóink munka után lezuhanyozhatnak és átöltözhetnek. Ugyanígy a lucernaszárító mellett és mind­három gyümölcsösünkben is van szociális épület, a gépjavító központ mellett pedig rövidesen elkészül. Ebben s más eredményekben a centrális bizottságnak annyi­ban van része, hogy javaslatok­kal és a felmerülő problémák megoldásával segít. Azáltal, hogy 11 tagja között mindhá­rom párta la pszervezet ós a szö­vetkezel elnöke, valamint gaz­dasági vezetői is ott vannak, a centrális bizottság valóban hat­hatós intézkedések meghozata Iára alkalmas fórum. Nagyon fontosnak és lényegesnek tart­ják, hogy a centrális bizottság­ban felmerülő problémák és fel­adatok a tagság körébe is el­jussanak. — A szövetkezetnek mindhá­rom faluban — mondja Illés László —, szövetkezeti klubja működik. A klubok vezetői hi­vatásos népművelési dolgozók. Azon felül, hogy a klub szer­vezi és irányítja az egész falu művelődési életét, törődik a tudományos világnézet fejlesz lésével, népszerűsíti a párt po­litikáját, segíti a szövetkezet gazdasági feladatainak teljesíté­sét, és a dolgozók szakmai is­mereteinek emelésével is törő­dik. Elsősorban üzemi iskolázá­sok és összejövetelek megszer­vezésével, amelyeken a szövet­kezeti tagság 80 százaléka rend­szeresen részt vesz. Az egyes alapszervezetek negyedévenként nyilvános pártgyűléseket tarta­nak, s ezeken az elmúlt ne­gyedév gazdasági eredményeit és a következő három hónap feladatait is ismertetik. Meg­beszélik a szövetkezet vezetői által összeállított és a centrá­lis bizottságban letárgyalt gaz­dasági terveket. Ennek jelentő­sége, hogy mindenki megisme­ri a részlegre váró feladatokat, s ha azok teljesítését valami­lyen szempontból nem látja biz­tosítottnak, jelzi a vezetőséggel, így az időben tud intézkedni. Az ideológiai szakaszon a centrális bizottság közvetlenül a középfokú pártoktatást szer­vezi. Erre 34-en járnak, míg a marxizmus—leninizmus esti egyetemét tíz kommunista láto­gatja. Az alapfokú pártoktatást az 'egyes szervezetek szervezik, de az előadásokat a centrális bizottság adja. Az ideológiai te­vékenység keretében az Ifjúság­gal is rendszeresen foglalkoz­nak. A három helyi SZISZ-alap- szervezettel a centrális bizott­ság a pártszervezetek megbízott kommunistáin keresztül tartja a kapcsolatot. Időközönként a centrális bizottság együttes ülésre Is összehívja a fiatalo­kat, ahol megtárgyalják az együttműködés további formáit. A fiatalok a szövetkezetei szük­ség esetén társadalmi munká­val, az egyes ünnepségek al­kalmával pedig kulturális mű­sorok összeállításával segítik. A fiatalok mindhárom faluban rá­diós kört is alakítottak, és a hangos híradóban rendszere­sen népszerűsítik a szövetkezet eredményeit. A három pártszer­vezet évente összesen 10—13 új tagjelöltet vesz fel, s ezek 30 százalékát az Ifjúsági szervezet adja. A centrális bizottság munká­jával összefüggésben kiemelke­dő helyen kell említeni a mun­kaverseny szervezését. — A munkaversennyel komo­lyabban 1972-től foglalkozunk — mondta az elnök. — Jelenleg 15 versenyző kollektívánk van, összesen 184 taggal. Problémá­ikkal a centrális bizottság egy megbízott tagja foglalkozik, és tevékenységüket negyedéven­ként értékeljük. Az eredménye­sen kibontakozó munkaverseny- nek Is köszönhető, hogy szövet­kezetünk tagjai az SZNF és ha­zánk felszabadításának 30 év­fordulóját, valamint a szocia-. lista mezőgazdaság kezdetének 25. évét 3 millió 220 ezer ko­rona értékű felajánlással kö­szöntötték. Összesen 355 kollek­tív és egyéni kötelezettséget vállaltak. A szövetkezet az utóbbi években három, egyen­ként nógylakásos üzemi lakás- tömböket épített, s további 8 lakás építését most kezdik. A kulturális tevékenység kereté­ben ingyenes kirándulásokat, film- és színházlátogatásokat, tanulmányi utakat Is biztosíta­nak a tagoknak. Ezek megszer­vezéséből a centrális bizottság szintén kiveszi a maga részét. EGRI FERENC Megjelent a Pártélet 19. száma Augusztus 29 én Banská Bystri t:án csúcsosodott ki Csehslovákla népe egységének és a Szovjetunió iránti őszinte barátságának nagy inanifesztációja az SZNF 3(1. év­fordulója alkalmából. A lap új száma ebbűi kifolyólag közli Gus táv Husák elvtárs, a CSKP KB fő­titkárának az ünnepségen elhang­zott beszédét, A. A. Grecsko, a Szovjetunió marsalljának beszé­dét, valamint az ünnepség részve­vőinek a szovjet néphez intézeti üdvözletét. A lap pártpolitikai cikkei közül figyelembe ajánljuk a Megkezdjük a pártoktatást c. bevezető írást valamint a Harc a párt marxi- lenini jellegéért a húszas évek ben (A CSKP V. kongresszusának történelmi jelentősége c cikket, mely a most induló pártoktatás középfokán a marxizmus—lenini?, mus alapismeretéit tanulmányozó hallgatókhoz szól. A kommunis ták a tudományos-technikai hala dás élén c. cikkben a strakonicei járási pártszervezet tapasztalatai ról, míg A partéiét súlypontja a2 alapszervezet c. cikkben arról a küldetésről olvashattunk, amely a pártban az alapszervezetekre há­rul. Érdekes és tanulságos A nem­zeti bizottsági képviselők párt­csoportjai c. irás is. A lap pártgazdasági cikkei kö­zül a figyelmei Az élelmiszeripar és hozzájárulása az életszínvonal növeléséhez c. cikkre hívjuk fel. Mint ismeretes, 1944 szeptembe­rében valósult ineg az SZLKP és a szlovák szociáldemokrácia egye­sítő kongresszusa. A lap új szá­ma ebből az alkalomból A mar­xista—leninista forradalmi elvek alapján címmel tanulinányjeilegű cikket közöl Zdenka Hnlotíková történésztől. Tanulmányszerű irás A munkásság első nemzetközi szö­vetsége c. cikk is, mely a 110 év­vel ezelőtt megalakult I. Interná- danáiénak jelentősegét méltatja. Új jelenségekre mutat rá a Sztrájkharcok korunk kapitalista világában c. tanulmány is. Akik figyelemmel követik a lap nak „Az ember és a társadalom“ c. sorozatát, azok ezúttal Az esz­mei-nevelő munka feltételei és orientációja cím alatt olvashatnak elgondolkoztató írást. A Testvér­pártok életéből n. rovatban két szovjet és egy iraki vonatkozású cikket közöl a lap. (kezes)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents