Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-27 / 229. szám, péntek
Bulgáriában üzembe helyezték a Roziuau/i uiumeruuiu 400 megawattos teljesítményű első részlegét. Az ugyanilyen teljesítményű második részleg építését jövőre fejezik be. Az atomerőművet, amely Bulgáriának, valamint az egész Balkán-félszigetnek ts az első ilyen létesítménye, a Szovjetunió hatékony segítségével építik. Felvételünkön a kozloduji atomerőmű irányító központja. (Felvétel: ČSTK — BT A) BERLIN ÜDVÖZLI PRÁGÁT Értékes műemlékeink egyiké ben, a prágai Martinic-palólábán megnyílt kiállítás az NDK fővárosának életét és vívmányait ismerteti meg lakosságunkkal. A mintegy 500 négy zetméternyi területen ízlésesen felsorakoztatott fényképek, gra rikoltok, statisztikai adatok Bér lin gyors fejlődését szemlélte tik. A makettek és a modellek a második világháború bűnei! — különösen a főváros szívé ben — jóvátenni hivatott kor szerű építkezésekről számolnak be. Az új lakónegyedekben épülő új, illetve tatarozott lakásokba — az egyiket Lenin- sétánynak hívják — 1975 végéig 50 000 berlininek kell be költöznie. Azt is megtudjuk a kiállító són, hogy a háború utáni Időszakban Berlinben 163 000 új lakást, 92 új Iskolát, 204 óvodát és számos üzlethelyiséget, 111. tornatermet építettek fel. 1975 végéig további 31000 új és 10 ezer tatarozott, illetve korszerűsített lakást adnak át rendel tetősének. 1980-ig pedig a terv szerint ez a mennyiség 80 000 rel növekszik. A Spreva partján már épülő parlamentnek — a köztársaság palotájának — a makettje is megszemlélhető a kiállításon, az 5000 vendéget befogadó kongresszusi központtal, éttermekkel, kávéházakkal, eszpresszókkal és szaunával együtt. A kiállításon természetesen Berlin fejlődő iparával Is találkozunk. Megtudjuk, hogy 473 nemzeti vállalatnak a munkatermelékenysége 1970-ig majdnem 17 százalékkal növekedett. Országaink és fővárosaink együttműködését száznál is több — a közös kutatómunka, a termelés és fejlesztés szakosítására és a munkamegosztásra irányuló — szerződés szabályozza. Berlin város közlekedését naponta kb. másfél millió lakos veszi igénybe. Közlekedési hálózatának a hossza meghaladja a Prága—Bukarest közötti távolságot. Az érdekes kiállítás további részében a tudomány és a technika gyors fejlődését, a szociális és kulturális program pontos teljesítését kísérhetjük figyelemmel. A berliniek mai életszínvonalát a jó minőségű, pontos szolgáltatások, a főváros fejlődő egészségügyi, oktatásügyi, testnevelési és sportolási lehetőségei is bizonyítják. A tanulságos kiállítást a közszükségleti ipar termékei és emléktárgyak egészítik ki. (kardos) PIACKUTATÁS PRÁGÁBAN Az NDK 1949. október 7-én történt megalakulása óta szilárd láncszeme a szocialista országoknak és a KGST-nek. Ezt bizonyítja a prágai Bílá Labuť még folyamatban levő, rendkívüli érdeklődést kiváltó akciója, melynek jóvoltából a berlini Centrum Áruház sokféle közszükséglatl cikkei közt válogathatunk. Fogyasztóinknak mintegy 10 millió korona értékű áru áll rendelkezésére, s néhány nap óta olyan áru, melynek nagy részével csak ritkán találkozunk a piacon. Nem csoda tehát, hogy már a megnyitás napján sokan megrohanták a Bílá Labuť hiánycikkeket árusító osztályait. Milyen árucikkekről van szó? Elsősorban az NDK iparcikkei cserélnek gyors ütemben gazdát: fényképészeti kellékek, varrógépek, mosógépek, gyermekkocsik és a barkácsolók részére szolgáló szerszámok. Az öltönyök, a textilfélék és a cipők a közszükségleti cikkek 38 százalékát képezik. Az áru 12 százaléka élelmiszer. Különösen a nők válogathatnak kedvük szerint a berlini áruház küldeményeiben, mert gyermekcipőkben, harisnyanadrágokban, de még a csecsemő- holmikban sincs hiány. A Bílá Labut’nak ez a sikerült vállalkozása tulajdonképpen piackutatás, melynek eredménye — a keresletet juttatva kifejezésre — útmutatóként szolgál nemcsak a kereskedelem, hanem a termelővállalatok részére is. Mert a piacon a választék gyarapítása, az új árufajták bevezetése minden fogyasztó elsődleges érdeke. Ezért is rendez a Bílá Labuf október végén a budapesti Corvin Áruházzal együtt a mostanihoz hasonló akciót. —km— Az újjászületett vasút A vasút a műszaki és gazdasági fejlődés egyik legnépszerűbb, legjelentősebb vívmánya, amely immár három emberöltő óta szolgálja az emberiséget. Több mint száz év telt el azóta, hogy nagyapáink, dédapáink megcsodálták az első füstölgő, szikrázó és gőzfelhőket pöfékelő acélparipákat. Népdalok és mélabús katonanóták őr zik a fapados kocsikat és vagonokat vontató gőzösök emlékét, amelyek békeidőben és háborús években egyaránt okoztak örömöt és bánatot Mert nemcsak a távolságot rövidítették le, s tették a köznép számára is megközelíthetővé a távoli tájakat, a hegyeiket és a nagy városokat, hanem a kivándorlók ezreit is elszakították szülő földjüktől, mint ahogy a két világháborúban ic öwv’-r’n elvitték nyújt, bár még nem szemlélhetjük az elsuhanó táviróoszlopo- kat, mezőket és falvakat, csupán u különböző gépekkel, Iá dákkal, szénnel, fával, személyautókkal, s a teiheráruk egyéb farira sokaságával megrnkoti nyitott ós zárt vagonok hosszú sorait. Itt rendezgetik a különböző irányban tartó vagonokat, a beérkezett szerelvényekből újakat állítanak össze, ígyekez ve, hogy a türelmetlenül várt áru minél hamarább rendelte tési helyére érkezzen. Nagy goddal végzi ezt a munkát, mert a gép- és vagonpark ál landó bővítése ellenére még mindig nem tudják teljes mértékben kielégíteni a megrende lök igényeit. A rendelkezésre állő eszközökéi: tehát a lehető legcélszerűbben kell kihasználfeszültségű egyenáram felelt meg a legjobban, ezért a fejlesztés eleinte ebben az irányban haladt. A CSKP XI. kongresszusa 1958-ban behatóan foglalkozott a vasútfejlesztés kérdéseivel, s célul tűzte a kelet- nyugati és az észak-déli fő vasútvonalak villamosítását, a többi vonalon pedig a * motoros vontatás bevezetését. Ez a határozat újabb fordulatot jelentett, mert a további villamosítás elsősorban a 25 kV feszültségű váltóáramú rendszerre irányult. Az első váltóáramú vonalat 1961-ben adták át, amely a Skoda Plzeň vállalatban fejlesztett váltóáramú mozdonyok próba- üzemeltetésére szolgált. 1970-ig összesen 2371 km tá- volgáson vezették be a villamos vontatást, ebből 1565 km az egyenáramú és 806 km a váltóáramú rendszer. A váltóáramú rendszer kiépítése alapiában véve a negyedik ötéves tervidőszakra esik. Az ötödik ötéves terv előirányozta a villamosított hálózat további bővítését, mely szerint 1975 végére több mint 2600 km lesz a villamosított vonalak hossza. A távlati tervek szerint ez 1980-ig 3300 km-re, 1990-ig pedig 4000 km-re bővül, ami az egész vasúti hálózat 30 százalékát je*- lenti. A legközelebbi feladata Praha—Déčín és a Nové Zámky—Zvolen—Haniska szakasz villamosítása, melynek munkálatai a XIV. pártkongresszus határozata értelmében már el s kezdődtek A villamos vontatás bevezetéséhez természetesen megfelelő vontatókról is gondoskodni keleti. Ezt a feladatot a Skoda 'Ízen vállalatra bízták, ahol í-958-tól kezdve húsz év alatt több mint 3000 egyenáramú és váltóáramú mozdonyt gyártottak, amelyeknek egyharmada hazai vonalainkon fut. A Sko- liaexport külkereskedelmi vállalat mintegy 2000 villanymozdonyt szállított külföldre, első sorban a szocialista országokba, és így az ágazatban a ^vi- lág legnagyobb exportáló vállalatai közé került. 1974. Három nemzedék a katonaruhába öltöztetett fiú kát, férjeket, édesapákat. A vasút a vele kapcsolatos tragikus emlékek ellenére mégis hozzánk tartozik, utazásaink alkalmával otthonosan, megszokottan foglalunk helyet a puha Üléseken, régi ismerősként fogadjuk a soha nem látott jegykezelő kalauzt, s nem őt, hanem embertársainkat szidjuk, ha fejünk fölött hiányzik a fogas, s az ablakot sem tudjuk beárnyékolni, mert valaki túlságosan magáénak érezte a vasutat, s hazavitte a függönyt, a tükröt ós az égőket. A függöny nélküli ahlak legalább arra jó, hogy keresztül láthatunk rajta, s amíg a vonat elindul, elénk tárul az egész állomás sürgés-forgása. Az ablak alatt kék egyenruhás Vonatkísérők beszélgetnek, egykedvűen szemlélik az utolsó percekben érkező utasok lihegő áradatát. A fókellenőr hosszú- nyelű kalapácsával itt-ott ráüt a kerékre tapadt fékpofákra, s mikor a végére ér, magasba lendített karokkal jelzi, hogy minden rendben, felőle már el is indulhat a szerelvény. A peronon függő őrá nagymutatója ugrik egy percet, még két Ilyen ugrás, és valóban indulhat a vonat. Piros tányérsapka tűnik fel a tömegben, viselője már kezében lógatja a mágikus erővel bíró zöld „palacsintasütőt“. Még nem lendíti a magasba, csupán a hóna alá dugja, mert az indítás ünnepélyessége kesztyűt parancsol a kezére. Az ablak alatt beszélgető vonatkezelők is megélénkülnek, feltessékelik a bűcsúzkodó utasokat, bezárják az ajtókat, s mire utolsókként maguk is fellépnek valamelyik kocsi lépcsőjére, a pirossapkás forgalmista már valóban indít, aztán komolyan és mégis derűsen tisztelőéi így kíván jó utat a gyorsan távozó szerelvény utasaiba k. Az ablak azután más látványt lAnton Guth felvétele) Az évről évre növekvő áru- őzön szinte megoldhatatlan fe ladatok elé állítaná a vasút dolgozóit, ha a teljesítményt nem növelnék a korszerűsítés minden lehetséges eszközével. De nézzük, mit mondanak a számok. A csehszlovák vasút 1937- hen 10,5, 1948-ban 13,0, 1960- ban 47,4, 1970-ben pedig már 61,0 milliárd árutonna-kilométer teljesítményt ért el. Ez több mint hatszoros növekedést jelent. Ha meggondoljuk, hogy a vasúti hálózat az említett időszak alatt alapjában véve már nem sokat bővült, valóban meglepőnek tűnik ez a hatalmas növekedés. Ám ha a vonatunk ablakából jobban körülnézünk, a választ is könnyen megkapjuk. Ez az ugrásszerű növekedés ugyanis elsősorban a legforgalmasabb pályaudvarokat és a fő szállítási vonalakat bo- hálózó villamos vezetékeknalt, valamint a nagy teljesítményű villamos és motoros vontatóknak köszönhető. Ezekhez természetesen több más tényező is hozzájárult, például a nagyobb gócpontok s a határmenti állomások, főleg a Čierna nad Tí- sou-i átrakodó állomás befogadó és áteresztő teljesítményének növelése, a szállítási távolságok meghosszabbítása, a vasút biztonsági berendezéseinek tökéletesítése, valamint a különböző ésszerűsítések bevezetése, s nem utolsósorban a vasúti dolgozók jól szervezett és hatékony munkája. Ami a villamosítást illeti, 1955-ben még csak 116 km-es szakaszon közlekedtek villamos mozdonyok, s alapjában véve ezt a prágai állomások húszas években villamosított összekötő vonalai 'képezték. A következő év azonban már döntő fordulatot hozott, 1956-tól kezdve ugyanis évente mintegy 150 kilométerrel bővült a villamosított vonalak hossza. Az akkori műszaki színvonalnak a 3 kV Tekintve, hogy az eddig kiépített két rendszer a jövőben is megmarad, az egyiktől a másikba való átmenet problémáinak megoldásához a kétáramú mozdonyok fejlesztése vált szükségessé. A Škoda Plzeň szakágazati vállalat ezt a feladatot is sikeresen megoldotta, s a fejlesztés legújabb eredménye a Skoda 55 E kétáramú, négytengelyű automatikus irányítású és 200 km/ó sebességet is elérő villanymozdony. Miután a gyakorlatban is bebizonyította különleges képességeit, az idei brnói gépipari vásáron aranyéremben részesült. A jövő évben további 19 darabot gyártanak le belőle, amelyek mind a csehszlovák vasúti hálózatban fognak közlekedni. Az említett mozdony tulajdonképpen a villanymozdonyok második nemzedékének első sorozati alapegysége, a jövőben ugyanis a Škoda 55 E alapján fejlesztik ki a kétáramú villanymozdonyok további típusait. A vasút villamosítása mellett « dieselesítési program is jelentősen elősegítette a környezetet szennyező elavult gőzmozdonyok gyors kiselejtezését. 1960-ban például a vasút teljesítményének még 74 százalékát a gőz-, 22 százalékát a villany-, 4 százalékát pedig a motoros vontatás adta. 1972-re az arány a gőzvontatásban 10 százalék ra csökkent, a villamos vonta tásnál 57 százalékra, a motoros vontatásnál pedig 32 százalék ra növkedett. A motoros vonta tás eleinte csak a tolatásokra és a mellékvonalakon közieke dő kiöregedett gőzmozdonyok lecserélésére korlátozódott. A 2000 HP teljesítményű 679,1-es szovjet mozdonyok bevezetésével azonban a távolsági teher vonatok vontatása is megoldódott. A „fekete vonatok“ gőzmoz donyai több évtizedes kitartó szolgálat után végre nyugalom ba vonulhattak, s az ablakot is bátran kinyithatjuk, nem repül a szemünkbe szikra, s nem lepi el az ülést, a fogason függő kabátot a korom. MAKRAI MIKLÓS IX. 27. A Skoda 55 E kétáramú mozdony elnyerte a XVI. Brnói Nemzet közi Gépipari Vásár egyik aranyérmét. (ČSTK felvétele]
