Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-25 / 227. szám, szerda
Életiskola A parkhoz hasonló laktanya udvarán katonák járnak-kelnek. Messziről nem lehet megkülönböztetni, melyikük elsőéves. Közelebb érve, a feszesre húzott derékszíj, a hosszabb haj árulja el, hogy kik azok, akik kötelességüket teljesítve ezekben a napokban leszerelnek. Közéjük tartozik Juraj Košfál őrvezető is. — A gépészeti szakközépiskola befejezése után rövid ideig főiskolai hallgató is voltam — mondja. — Így a Nemcsak a gépektől függ tényleges katonai szolgálatot megkésve kezdtem meg. Egészségi okból hagytam abba a tanulást, és a bratislavai TEES üzemben vállaltam munkát. Innen vonultam be. Az első napok nehezen teltek. Meg kellett szokni a rendet, a fegyelmet, a parancs gyors és pontos végrehajtását. S még valamit: azt, hogy távol volt a feleségétől és a kislányától. Odahaza — mint az Üzemi SZISZ-szervezet elnöke — megtanulta, hogyan lehet hasznosan eltölteni az estéket, kihasználni a szabad időt. — Amikor már mehettünk kimenőre, akkor sem vonzott a város. Filmet a laktanyában Is vetítettek. Az eltávozásra vártam, hogy hazaugorhassak. A feleségem gyakran meglátogatott. Ugyanis mindössze 30 kilomé terre szolgáltam lakóhelyemtől. Juraj Kostái sok jő tulajdon Ságot hozott magával a polgári életből, de a katonaságnál is szerzett tapasztalatokat. Megtanulta az emberekkel való politikai munkát, azt, hogy a katonaságnál, de bármely munkahelyen is csak az egyetértő kollektíva é bet el sikereket. Egysége a népgazdaság különböző ágazataiban végzett brigádmunkát. Szolgálati helyükön sokat segítettek a város szépítésében is. Tavaly például eredeti kötelezettségvállalásukat 200 százalékra teljesítették. — A II. kilencéves alapfokú Iskolában 10 katona tölt be pionírvezotői tisztséget — mondja. — Egységünkből i „ év nyolc hónapja alatt több mint 200-an adtak vért. Košťál őrvezető ismeri a SZISZ ezredszervezeti tevékenységét. Régebben az alelnöki, most pedig az elnöki funkciót tölti be. Munkájáról talán az a tény tanúskodik a legjobban, hogy felvették párttagjelöltnek. — Rendszeresen jártunk a bratislavai Nemzeti Színházba. A legjobb hat csoport ellátogatott a Szlovák Nemzeti Felkelés nevezetes helyeire, öt csoport járt a Szovjetunióban a Kijev—Moszkva—Leningrád vonalon. Sok fiúnak ez volt az első külföldi útja. Minden bizonnyal egy életen át emlegetni fogják. Még nem vetette le az egyenruhát, de már a polgári életben való munkára gondol. A politikai nevelőmunkából az üzemben is ki akarja venni a részét. S most, hogy a közelmúltban lakást is kaptak, távúton szeretné folytatni félbeszakadt tanulmányait. — Két év nem rövid idő. Am csak annak volt igen hosszú, aki a napokat számlálta. Nekem sokat adott a néphadseregben eltöltött két óv. Megtanultam az önállóságot, és sok mást, aminek az elkövetkező időszakban hasznát vehetem. A két év jó életiskola volt. NÉMETH JÁNOS Szlovákiában a mosodák nagy része korszerűtlen épületben van elhelyezve és sok helyen elöregedett kézimeghajtású gépekkel dolgoznak. Többek között ez az oka annak, hogy mindössze három helyen, a trenčíni, a levicei (lévai) és a bratislavai mosodában végeznek jó minőségű munkát- Ezt egy országos hatáskörű kutatóintézet állapította meg. E vélemény alapján arra következtettünk, hogy az említett három helyen korszerű körülmények között dolgoznak. Meglátogattuk a lévai mosodát. Az udvaron az első pillantásra csak javításra váró teher- és személygépkocsikat, meg munkaruhás férfiakat láttunk. — Itt lenne a mosoda? — tanakodtunk. A kapuőr megnyugtatott: — Jó helyen járnak, az udvar végében megtalálják. — Ezt a két épületet is autó- javítóműhelynek szánták — tájékoztatott Mária Chanová, a mosoda és vegytisztító vezetője. — Ettől megfelelőbb helyet nem találtak számunkra az illetékesek. Tehát az itteni mosoda sincs korszerű, a célnak megfelelő épületben, ennek ellenére három óv óta az élen járnak. A főnöknő irodájából a mosodába megyünk. Az első helyiségben a meny- nyezetig tornyosul a szennyes ruha. Ennek egy részét a város különböző pontjain, a többit pedig Tekovské Lužanyban (Nagysallón), Tlmačon (Tolmácson), Pukanecen és további hatvanöt faluban szedik össze. A 65 faluból két Robur típusú teherautó szállítja be a mosni- valót. Vidékről is sok fehérneműt hoznak, tudjuk meg Chanová elvtársnőtől. Pár évvel ezelőtt még volt rá eset, hogy egyetlen darab mosnivaló sem került elő az autóból. Az emberek féltek a mosodától. S meg is szólták a faluban azt, aki inosnivalót vitt az autóhoz. S ma? Tele autó szennyes érkezik naponta- A lévai járásban megváltozott az emberek véleménye a mosoda munkájáról. S ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy jól dolgoznak. Torna# Intvén, aki a ruhákat főzi. A délelőtti műszakban dolgozók (A szerző felvételei) Chanová Mária, a vegytisztító és mosoda vezetője. Mosnak a különböző intézmények részére is. # # # A szomszéd helyiségben mossák és főzik a ruhát. A főzőkatlanok mellett Toman István áll. A főnöknőtől megtudjuk, hogy Toman elvtárs mindig pontosan betartja az előírásokat, eddig még egyszer sem történt meg, hogy a meghatározott idő előtt, vagy később vette volna ki a ruhát a katlanból. Jó eredményeiket többek között neki is köszönhetik. Továbbmenve abba a helyiségbe jutottunk, ahol a prések, mángorlók állnak. Két asszony, Terez Irma és Chmelovics Valéria férfiingeket vasalnak. A lévai mosodába már sok- felől jöttek el tapasztalatcserére. Megnézték, hogyan mosnak, vasalnak, s miért van, hogy mindenütt ilyen elégedettek velük. Amikor meglátták, milyen szépen vasal a két asszony, arra kérték őket, hogy menjenek el hozzájuk és tanítsák meg az ottani asszonyokat is ilyen szépen vasalni. Az utolsó helyiségben csomagolják a kimosott, kivasalt ruhát, s az autók már viszik is a gyűjtőkbe, illetve ki a falvakba. Sok-sok fáradtságos munkától kímélik meg ezzel az asszonyokat. A látottakból és hallottakból leszűrtünk annyit, hogy kevésbé megfelelő körülmények között is lehet jól dolgozni. A munka minősége nemcsak a gépektől és az épülettől függ, hanem elsősorban a dolgozóktól, lelkiismeretes munkájuktól. KOVÁCS ELVIRA Három évtized távlatából Visszaemlékezés a harminc évvel ezelőtt lejátszódott eseményekre A Bratislavában működő két sörgyárban — a Stein Sörgyárban és a Polgári Serfőzőben — a Szlovák Nemzeti Felkelés idején a nehéz feltételek ellenére becsületesen és derekasan helytálltak. Azokban az időkben, az államvédelmi rendőrség egyre nagyobb figyelmet fordított a munkásságra. A munkahelyeken, így például a Stein Sörgyárban is, besúgók és kémek dolgoztak, és a munkásság minden fasiszta- és ludákel lenes megnyilvánulását súlyos börtönbüntetéssel, koncentrációs táborral büntették. A mai bratislavai sörgyárnak — tavaly ünnepelte 100 éves fenállását — azokból az időkből származó dokumentumai is bizonyítják, hogy a sörgyár munkásai meg tudták védeni cseh munkatársaikat az üldöztetések és a protektorátusba való kitoloncolás elől. A munkások egy csoportja a sörgyár pincéjében egy vasbeton tartályban rejtett el egészen a felszabadításig négy antifasisztát, akiket ilyen módon megmentett a haláltábor elől. Szlovákia összes sörgyáraihoz hasonlóan a bratislaval Stein Sörgyár dolgozói 1944-ben szintén rokonszenveztek a felkeléssel. Bíztak abban, hogy az SZNF az SZLKP vezetésével meggyorsítja a háború befejezését. Ugyanilyen volt a helyzet a másik bratislavai sörgyárban, a Polgári Serfőzdében is, amely már régebben megszüntette működését. A serfőzdének 1944-ben mintegy 70 dolgozója volt. A dolgozók közössége nemzetiségi szempontból meglehetősen tarka összetételű volt. Ennek ellenére nem volt közöttük egyetlen áruló vagy besúgó sem. A német származású dolgozók, például Sehwarz, Fischer, Hájek és a többiek is, egyáltalán nem rokonszenveztek a hitleri uralommal. A magyar nemzetiségű Németh hosszú időn át rejtegetett lakásán -a fasiszták elől zsidó származású lakosokat. Akkoriban a sörgyár fiatal dolgozói közé tartozott OldfMch Hošek, Pavel Ragala, Pavel Benža és Jozef Olejár, a bratislavai gyár jelenlegi áruelhelyezöje. Ö említette, hogy akkoriban a serfőzdében illegálisan egy pártcsoport is működött. A serfőzdében elegen voltak olyan dolgozók, akik párttagságukkal és a pártban kifejtett tevékenységükkel juttatták kifejezésre, hogy nem értenek egyet az akkori rendszerrel. így például Slamčík elvtárs, továbbá Alojz Hýbl, Jún Kadlec, František Hloušek és más elvtársak. Megemlítette, hogy a serfőzde dolgozói rokonszenveztek a felkeléssel, amelytől a háború gyors befejezését várták. A polgári serfőzde igazgatója 1944-ben, a felkelés idején a cseh nemzetiségü''Antonín Vacek volt. Az igazgató főiskolás fia szintén a felkelőkhöz csatlakozott. 1945 elején súlyosan megbetegedett, és az SZNF elfojtása után Közép- Szlovákiából titokban Bratislavába hozták, ahol a Vörös Hadsereg megérkezéséig a volt Polgári Serfőzde kazánházában rejtegették. Bár az akkori dolgozók többsége tudott erről, mégsem árulta el. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején egy orosz nemzetiségű személy is a serfőzde dolgozója lett. „Bermilitveninek“ hívták, ami természetesen csak a fedőneve volt. Különböző munkahelyeken dolgozott a sörfőzdében, s 1944 végén kocsikísérőnek jelentkezett. A sörfőzde dolgozói sohasem tudták meg valódi nevét. Bratislava felszabadítása előtt néhány nappal eltűnt. Később azonban újra megjelent autójával a sörfőzdében, de akkor már a Vörös Hadsereg századosi egyenruháját viselte. A szovjet titkosszolgálatnak ezt a tisztjét az egykori Polgári Serfőzde dolgozói igen megszerették. Vidám természetű férfi volt, aki igen szeretett énekelni. A Szlovák Nemzeti Felkelés elfojtása után egy német nemzetiségű egyént osztottak be a dolgozók közé serfőzől minőségben, akit Jankovskýnak hívtak. Akkoriban a kommunisták, a szakszervezeti tagok, az ellenállással rokonszenvezők munkája meglehetősen nehéz volt. Jankovský kutatott, kémlelt, fülelt, a dolgozók féltek tőle. De félelmük ellenére sem mondtak le arról a vágyukról, hogy minél előbb véget érjen ez az esztelen vérontás, hogy vereség érje a német fasizmust. Az is ignz, hogy ezekből az időkből nem sok okmány és egyéb dokumentum maradt fenn. Ogy vélem, hogy az embereket állandóan figyelmeztetni kell azoknak a hősiességére, akik még az ilyen munkahelyeken, mint a sörgyár Is volt, mindent megtettek a fasiszta iga lerázása érdekében. Hálával tartozunk mindazoknak, akik már harminc évvel ezelőtt, a Szlovák Nemzeti Felkelés idején is tudták, hogy hol van a helyük. Emléküket meg akarjuk őrizni azok számára, akik a jövőben a helyünkbe lépnek. Dr, V. DOLEŽAL ■I Eladó nagyon Jó állapotban levő Volman esztergapad. Cím a hlrdetőlrodában. 0-1032 H Eladó kertes ház (2 szoba, konyha, éléskamra]. Cím: Csudát Mária, 935 62 Pohronský Ruskov 19. Ú-1038 ■ Eladó egy NARCIS tévékészü lék jó állapotban. Jelige: Október 1200. 0-1040 9 Eladó nagyon olcsón Moszkvics 403. Tel.: Hroboňovo: 902-60, 0-1049 9 Eladó 3, 5 éves „český fúzač“ nagyon jó vizsgákkal, ugyanitt egy 1 éves magyar drótszörő — tavaszi vizsgái kitűnőek. Cím; Kolláth Gyula, 930 38 Nový Život, osada Eliašovce 292. szám, Dunajská Streda-l járás. 0-1050 ■ Elcserélném 2 szobás 1. oszt. komárnói lakásom bármilyen bratlslavai lakásért, sürgős. Jelige: Nagyon Ű-1029 ■sas i/ .'./ffiiBajH ■ 45/160 nem saját hibájából elvált férfi ezúton keres kisleányának szerető anyukát és magának hű feleséget. Jelige: Gyermek nem akadály. 0-1052 ■ 19/165 jól nevelt, csinos, barna munkáslány vagyok. Szeretnék megismerkedni hozzám illő, minden káros szenvedélytől mentes fiúval 20—25 éves korig. Fényképes leveleik előnyben. Jelige: Kö- zép-Szlovákia. 0-1053 K O S 1 ö NT Ö ; ■ Vonyik Jánosnak és nejének házasságkötésük 25. évfordulója, apunak külön 50. születésnapja alkalmából a legjobbakat kívánja: Erzsi és Laci. 0-1030 ■ Š á t e k Imrének és feleségének, Vajnice házasságikötésük 18. évfordulója alkalmából nagyon bosszú, boldog és szerencsés életet kívánnak gyermekei: Erika és Imike. 0-1042 ■ Seres Istvánnak és feleségének, Alsószell, házasságkötésük 35. évfordulója alkalmából szívből gratulál, jó egészséget kíván fiúk Feri, továbbá Ilonka, Marlanka és Mirko. Ú-1043 ■ Két esztendővel ezelőtt, 1972. szept. 27-én váratlanul elhunyt a felejthetetlen, drága, Jó férj és édesapa, Horváth László. Örök példaképem a szerénységben, az önzetlenségben és az emberek becsülésében. Akik Ismerték és szerették, nagyon kérem, emlékezzenek reá szeretettel és kegyelettel ezen a számomra rendkívül szomorú évfordulón, özv. Horváth Lászlóné és fia 0 891 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, hozzátartozónak, Ismerősnek, munkatársnak, akik 1974. szeptember 17-én elkísérték utolsó útjára a felejthetetlen, drága, jó férjet, édesapát, nagyapát, id. HUSZÁR KÁROLYT a boldogfai temetőbe, és részvétükkel, koszorúikkal, virágadományaikkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkon. A gyászoló család Ű 1045 ■ Ezúton mondok hálás köszönetét az összes rokonnak, szomszédnak, barátnak és Ismerősnek, akik drága férjemet, GÖRÖG ISTVÁNT elkísérték utolsó útjára a pleštve- ct temetőbe, és virágadományaikkal enyhítették mély fájdalmamat. özv. Görög Istvánné (Kotaszek Gizella) 0-1054 Hirdessen Ön is az Új Szó-ban ÚJ 1974. IX. 25, 6
