Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-24 / 226. szám, kedd
TUDOMMV ®ť é '■O) M& «te«3 IhĽMLiX*; sa. A MAKETT-TECHNIKA A TERVEZÉS SZOLGÁLATÁBAN Feltételezhetően nagymértékben megnövekszik a helikopterek használata az elkövetkező években az építkezési és szerelési mun kálatok, valamint a különböző berendezések szállítása terén. Fel vételünkön: A dolgozók az ioánkai repülőtéren megismerkednek az MI—fí as típusú szovjet gyártmányú helikopter gyakorlati al kalmazásával. (Felvétel: I. Grešner — ČSTK) A KEDVEZŐ IDŐJÁRÁST KI KELL HASZNÁLNI Tegnap megkezdődött a csillagászati ősz Hazánk időjárására a négy évszak változása a legjellemzőbb, ami tulajdonképpen a Föld Nap körüli forgásának a következménye. Annak ellenére, hogy az időjárás hazánkban elég gyakran kerül ellentétbe a naptárral, minden évszaknak megvan a maga tipikus időjá rási különlegessége, amit őszszel is észrevehetőnk. A meteorológiában az ősz szeptembertől november végéig tart. A csillagászati ősz az idén szeptember 23-án pontosan 10 óra 59 perckor kezdődött. De akármelyiket is vesszük számításba az említett időpontokból, az ősz kezdete évenként eléggé változó. A nyárból az őszbe való átmenet azonban mindig szeptemberre esik. Itt a vénasszoinyoik nyara Az ősznek hazánkban rendszerint két fázisa van. Az ősz első fele általában kiegyensúlyozottabb, szárazabb, melegebb, több a napsütés, míg a második fele változóbb, több a felhőzet, a csapadék, és az idő is hűvösebb. Az állandóbb jel legű őszi időszakot, amikor át menetileg felmelegszik a levegő, vénasszonyok nyarának nevezzük. Egyes években a vénasszonyok nyara már szeptem bér második felében, máskor viszont október elején köszönt be. A tartama sem egyforma. Előfordul, hogy felhős, futó esőkben gazdag időjárás szakítja meg átmenetileg a vénasszonyok nyarát, aminek következtében a hőmérséklet is lényegesen csökken. Az ősz eleji időjárás állandó jellege többnyire a magasabb és egyenletesen eloszló légnyomásnak a következménye. Az anticiklonok ilyenkor a szárazföld belseje felelt gyakoribbak, és megakadályozzák az Atlantióceán felől a nedves levegőrétegek behatolását Közép-Euró- pába. Ilyenkor a ciklonok észak felé haladnak; az Atlanti-óceán felől Nyugat-Európán keresztül Skandináviába és a Balti-tenger környékére, ahol gyakori esőzéseket okoznak, amelyek azonban a Kárpát-medencét csak ritkán érintik. Az őszi esőzéseik időszaka Az őszi időszak második felének időjárása lényegesen eltér az elsőtől. Az Atlanti-óceán és a szárazföld belseje között a felsőbb levegőrétegekben erőteljesebb cirkuláció indul meg, amely elősegíti a hűvösebb le- vegórétegek Közép-Európába való hatolását. A légnyomászavarok elülső szélein az esőzések tartósabbak, hátulsó szélein az időjárás csupán változó jellegű, szórványosan futó esőkkel. A ciklonok nem keletkeznek egyedülállóan, ha nem rendszeresen egész sorozatokban. A ciklonokat általában erős szelek kísérik. Az Atlanti-óceánon kívül az ősz második felében Észak- Olaszországot is ciklon takarja, ahonnan leggyakrabban Magyarországon és Szlovákián ke resztül Ukrajnába nyomul. Itt aztán fokozatosan elvész. A ciklonok tartós őszi esőzést okoznak csaknem egész Közép- Európában. Amennyiben az esőzés néhányszor megismétlődik, a folyók szintje jelentősen . emelkedhet. Az ősz második felében nem szabad megfeledkeznünk a hideg sarkvidéki levegőrétegekről sem. Egyes években már október végén behatolnak Közép- Európába, s az alacsonyabban fekvő vidékeken eléggé erős fagyokat okoznak. Az éjszakai hőmérséklet ilyenkor a legnagyobb mértékben akkor csökken, ha az idő átmenetileg kiderül és a szél elül. A sarkvidéki levegőrétegek behatolásakor szórványosan már futó havazás is előfordul. Hurbanovó- ban (Ögyallán) legkorábban október 25-én, Nitrán október 21-én, Rimavská Sobotában (Rimaszombatban) október 8-án havazott. Az ilyen korai havazás természetesen eléggé ritka jelenség. A havazás többnyire novemberben jelentkezik először. Ősz a mezőgazdaságban Vannak emberek, akik ősszel szokták kivenni szabadságukat. Az ősz azonban a mezőgazda- sági dolgozók számára a legfontosabb, mert — amint mondani szokás — ez az aratás második időszaka. Természetesen az időjárásnak is megvan a maga jelentősége. Az őszi időjárás eléggé szeszélyes, főleg az ősz második felében, amikor már eléggé gyakoriak az éjjeli fagyok. Ezért igen fonto* ós célszerű, hogy a mezőgazdasági dolgozók fokozottabb mértékben használják ki az ősz eleji melegebb és naposabb időjárást. Az őszi esőzések nemcsak a mezőgazdasági munka ütemét lassítják, de jelentős károkat is okoznak a termésben. Dr. PETER FORGÁČ Könyvtárnyi rajzdokumentáció elkészítése előzi meg egy nagy petrokémiai üzem, kohómű, gátrendszer vagy erőmű létesítését. Az épületek, gépek, csővezetékek, az energiaellátás, a közlekedő utak bonyolult módon összefüggő rendszere vázlatok, sémák, metszetek és vetületek kétdimenziós halmaza alakjában jelenik ezekben meg. A sokszor csak csillagászati számokban kifejezhető létesítési költségekben e tervek elkészítése is tetemes összegekkel szerepel. Érthető az a törekvés, anhely a tervezés meggyorsítását, költségeinek csökkentését igyekszik elérni, ugyanakkor a tervezés biztonságának a növelésével. A beruházó nem örül, ha csak a kivitelezés során derül ki, hogy a daru pályáját egy oszlop keresztezi, vagy véletlenül ugyanarra a helyre tervezték a gőzvezetéket és n nagyfeszültségű kábelt. így lépett elő a barkácsolók játékszobájából, a nemzetközi vásárok kiállító csarnokaiból és a múzeumok vittrinjeiből a makett komoly műszaki szerepkörébe, mint a tervezés egyik korszerű eszköze. A makett ugyanis alkalmas arra, hogy a tervet kiemelve a papír síkjából a három dimenzióba, segítsen megoldani a jiroblémákat, mielőtt j azok még a valóságban megjelennek. Ügyszólván képtelenség a hagyományos tervekben elbújtatott számtalan változót úgy egyszerre látni, amint ahogy azok a makett kicsinyített valóságában szemléletesen elénk tűmnek. A makett egv pilantássai átfogható áttekintést ad az egész bonyolult létesítményről, követni leliet rajta az egyes üzemrészek célszerű elhelyezkedését és csoportosítását, a csővezetékek, közlekedési útvonalak legkedvezőbb nyomvonalait. Radírgumi ós az egymásra hivatkozó rajzok kínos összeke- resgélése nélkül két ujjal megfogunk egy épületet és odébb helyezünk, ha a célszerűség vagy esztétikai igényünk úgy kívánja. Az építész, a technológus, a mélyépítő, az energetikus és a közgazdász egyszarre ülhetik körbe a háromdimenziós miniatürizált létesítményt, liogy megtanácskozzák szempontjaik egyeztetését. A megbeszélésről nem vesznek fel sokoldalas jegyzőkönyvet, hanem a modellt azonnyomban korrigálják. Egy ilyen tanácskozás hónapok munkáját takaríthatja meg. Egynapi ezer tonna kapacitású ammónia üzem makettjének elkészítése körülbelül 45üü munkaórát vesz igénybe. Az ilyenfajta üzemekben a csatornarendszer kialakítása nyomós költségtényező. Nyomvonaluk gondos kitűzése, a fölösleges vargabetűk elkerülése fontos feladat, a megépült üzemekben minden utólagos módosítás sok kellemetlenséget okoz és nagyon sokba kerül. A makett rendkívül megkönnyíti ezeknek a feladatoknak a megoldását. Ugyanez mondható el a szállftópályákról és az emelő berendezésekről is. Talán a petrokémia az a terület, ahol a makett-technika egyértelműen és fölényesen megnyerte a versenyt a különféle tervezési módszerek között. Elsősorban az üzemre jellemző bonyolult csővezetékrendszer az, amelyről más módon szinte lehetlen megnyugtató áttekintést kapni. Egy-egy ilyen modell alapterülete elérheti a 40—50 négyzetmétert is. Felépítésükhöz előre gyártott elemekre van szükség, amelyekből ott lehet felépíteni a makettet, ahol arra éppen szükség van. Nem lehet tagadni, hogy egy ilyen modell felépítése nemcsak munka, hanem szórakozás is, és alkalmas arra, hogy a gyermekkorból átmentett játékösztönt kielégítse. Veszedelmesen hasonlít a makett összerakása egy Märklin-modell felépítéséhez. Az eredményeken felbuzdulva, már létezik egy holland és egy amerikai cég, amely elsősorban a petrokémia makettistáinak a kiszolgálására előregyártóit összerakható elemeket állít elő. Nagy választékban kaphatók különböző átmérőkben és színekben csövek és csőidomok, ama-, lyekből viszonylag kis erőfeszítéssel, mindenfél®, gyönyörű csővezetékhálózat építhető össze. A hordozható és összerakható makettet el le-, hét küldeni a megrendelőnek tanulmányozásra és hozzászólásra, el lehet küldeni ilyen vagy olyan intézménynek vagy szakértőnek, ha vala-. milyen különleges szakértelmet igénylő kérdés*, ben kell állást foglalni. A feléj>ílés tervéi nem egyedül a műszaki és, célszerűségi szempontok határozzák meg, a léte-, sítménnyel szemben esztétikai követelményeket is támasztunk, akár önmagában szemléljük, akár a környezetbe való harmonikus beilleszkedés, szempontjából. A környezetével együtt megmin-. tázott makett azután nemcsak a hely és az épít-, mény tetszetős kapcsolódásáról nyújt szemléletes képet, hanem a fejlesztés és terjesz>kedés lehetőségeit is világosan feltárja. Néha közelebb kerülünk a majdani valóság szemléletéhez, ha a környezetében megmintázott makettet lefotografáljuk, esetleg az illúzió teljesebbé tétele érdekében lágyan bodrozódó go- molyfelhőkkel tarkított égboltot imitáló háttérrel. A megszokás a fénykép alapján a. tervezett valóságos méretekben láttatja velünk az épületeket. Különösen kényes feladat esztétikusán megtervezni egy olyan épületet, amelynek a méretei funkciójánál fogva nagyok, például egy nagyfeszültségű laboratóriumot. A makett azonban az arcliitektonikus kialakításon és a környezetbe való harmónikus beillesztésen túl, olyan részletkérdésekben is értékes segítséget nyújthat a tervezőnek, mint például a belső megvilágítás helyes megtervezése. A világítástechnikus csupán azt kéri, hogv az ilyen szempontból lényeges helyiségek, vagy csarnokok mennyezetét le lehessen emelni, és így ő is elvégezhesse a maga kis makett-játékait. A makett-technikus nem föltétlenül áll meg a statikus modellnél, hanem fontos esetekben bizonyos mozgásokat és funkciókat is megvalósít a miniatürizált üzemben. Ezzel a modellbe beviszi a negyedik dimenziót, az időt is. Első megközelítésben a mozgások — anyagszállítás, közlekedés — pályái még csak statikusan jelennek meg. Ez is sokat mond már a tervezőnek a nyomvonalak megfelelő elhelyezéséről, a keresztezések, áthidaiódások, több szintes vonalvezetések célszerű megoldásáról. Második lépésben azonban már valóban mozgó alkatrészeket is tartalmaz a modell. Például egy acélmű tervében szerepelt egy 200 tonnás híddaru, amelynek egy 45 méter magas, 30 méter széles öntőcsarnokon át kell haladnia. Csak a mozgó maketten derült ki, hogy a papíron megtervezett daru ugyan végig tud haladni a pályán, de az üntöüstök emelése gyakorlatilag lehetetlen volt. Mi lett volna, ha ez csak a megépített üzemben derül ki? Közismertek a járműmodellekkel végzett szélcsatorna-vizsgálatok. Érdekes vizsgálatot végzett e témakörben a francia vasúttársaság: maketten vizsgálta a nagy sebességgel haladó vonat belépését az alagútba, keresve mind a szerelvény homlokfelületének, mind az alagút szájának megfelelőbb kiképzését. Másik érdekes kísérlet az őceánjáró hajók kéményének a vizsgálata: hogyan lehet megakadályozni, hogy a füst bármilyen széliránynál se csapódjék a hajó fedélzetére. Ehhez „füstölgő modellt kellett készíteni. Megoldásként két intézkedés kínálkozott, a karcsú, magas kéményt kétharmadáig egv bővebb köpeny veszi körül, amely felfelé irányuló légáramlást biztosít, másrészt meghajlított terelőlapok magát a szelet is felszálló irányba terelik. Voltaképpen nehéz megvonni a határt a tervezési célokat szolgáló makettek és a kutatási célokra épülő modellek és szimulátorok között. TŰZOLTÓ „RAKÉTÁK t i Az olajtermelő kutak kigyulladása rettegett természeti katasztrófa. A lángoló olajat hiába próbálnák eloltani a hagyományos tűzoltó berendezések nagynyomású vízsugaraival. Az olaj ugyanis, könnyebb lévén a víznél, mindig az oltóvíz „felszínére“ kerül — ezen a módon lángjai megfékezhetetlenek. A Szovjetunió bakui olajközpontjának kijelölt kísérleti terepén nemrégiben különös eseményre került sor. Az egyik olajtermelő kutat szándékosan meggyújtották, majd egy furcsa jármű gördült elő, s körülbelül 15 méterre megközelítette a lángoló olajkutat. A különös jármű ZIL-tehergépkocsi volt, amelynek alvázára rakétához hasonló szerkezetet szereltek. Elhangzottak a vezényszavak és a rakétára emlékeztető szerkezet lassan a tűzfészek irányába fordult. Egy gombnyomás és a „rakétából“ rettenetes vízzuhatag tört elő, amely percek alatt úrrá lett a lángokon. így mutatkozott be a szakembereknek a legújabb szovjet sugárhajtású tűzol tőberendezés, amely másodpercenként száz kilogrammnyi oltókeverék előállításával fékezi meg a tüzeket. A kimustrált, nagy teljesítményű gázturbinák tűzoltási célokra való felhasználása önmagában nem új gondolat. Angliában szerkesztették meg az első, gépkocsialvázra szerelt, gázturbinával működő tűzoltóberendezést, a zárttéri tüzek oltására. Működése arra az elvre épül, hogy a gázturbinát elhagyó égésgázok már semlegesek, nem tartalmaznak éghető ós az égést tápláló anyagokat, így az égő anyagot elzárván az oxigént tartalmazó levegőtől, elnyomják, elfojtják a tüzet. A gázturbinás angol tűzoltókészülék azonban a gyakorlati kísérletek során nem vált be. Kiderült ugyanis, hogy a tűzfészek közelébe nemcsak semleges égésgázok jutnak, hanem a környezet levegője is, és az ezen a módon létrejött levegő-égésgáz-keverék már nem alkalmas a tűz elfojtására. Ez a módszer tehát csak teljesen zárt téri — például pince — tüzek oltására alkalmas. Az azerbajdzsán! tűzoltóság kutatórészlegében is hosszú ideig foglalkoztak a gázturbinás tűzoltóberendezések vizsgálatával. Munkájuk eredménnyel fejeződött be: elkészült az elvileg teljesen újfajta tűzoltóberendezés. A ZIL—175 típusú tehergépkocsi alvázára a szovjet szakemberek Is kimustrált repülőgépgázturbinát szereltek. Hanem ehhez a gázturbinához különleges csövet Is csatlakoztattak, amelyben víz áramlik. így a sugárhajtőműbő! nem oltógáz, hanem víz, méghozzá az égésgázokban roppant finoman eloszlatott vízpára fúvódik a tűzre. A sugárhajtómű üzemét, a vízkeverés mértékét a gépkocsi műszerfaláról szabályozhatják. Az eredményes kísérletek után a bakui központi tűzoltóságot már felszerelték ilyen tűzoltó „rakétákkal“ az olajtüzek leküzdésére elfojtására. A későbbiek során a Szovjetunió más olajközpontjainak tűzoltóit is ellátják majd Ilyen nagyhatású olajtűzoltó-berendezésekkel. (<m 1974. IX. 24.
