Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-21 / 224. szám, szombat

■ IÁNYmSS 1 K«sori ■Sünt : __________ BÁ N HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK VILÁGOS TÁVLATOK Gusláv Husák elvtárs most befejeződött finnországi látoga tása, a finn vezetőkkel folytatott tárgyalásai, valamim a Hel sinkiben aláírt csehszlovák—finn kereskedelmi megállapodó sok újabb jelentős határkövet jelentenek országaink hagyomá­nyosan jó kapcsolatainak továbbfejlesztésében ós elmélyítésé­ben. Ugyanakkor a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései­ben elfoglalt azonos, vagy egymáshoz közelálló nézetek, le­hetővé tesžik hogy közös erőfeszítéssel kiizdjünk a világbéke, különösen pedig kontinensünk békéje és biztonsága további megszilárdításáért. 1974. IX. 21. • A finn külpolitika alapjai A Finn Köztársaság (finnül: Suomen Tasavalta] klasszikus példája annak az államnak, amely már hosszú ideje a ba­rátság és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés politikáját folytatja valamennyi országgal, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül. Finnország a világ legésza­kibb országai közé tartozik. Területe 337 00 km2. Ezen a területen 4,7 millió lakos él, többségükben finnek, továbbá svédek és mintegy 3000 lapp. Helsinkinek, az ország főváro­sának több mint 511000 lako­sa van. Mint ipari-mezőgazdasági or­szág, Finnország a fejlett tő­kés országok közé tartozik, s az első helyen áll a rézjövesz- tésben, a világ harmadik helyét foglalja el a ja és a papír ki­vitelében. Jő hírnévnek örven­denek a finn hajógyárakban készült hajók és finn üzemek gyártmányai. Finnország 1973 májusában együttműködési egyezményt írt alá a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsával, s ugyanazon év októberében szabadkereskedelmi egyezményt írt alá a Közös Piaccal. Az ország évszázadokon át svéd uralom alá tartozott (ezért hivatalos nyelve még ma is a finn és a svéd nyelv). Finnország 1917. december 6-án hirdette ki függetlenségét, és éppen a Szovjet Oroszország volt az első állam, amely el­ismerte a finn önállóságot és függetlenséget. A fiatal állam különféle utakon haladt, s csak a második világháború után találta meg mai helyét, amellyel az európai kontinens történetében megbecsülést és tiszteletet vívott ki magának. Az állam élén a köztársasági elnök áll, akit a 300 tagú vá­lasztói testület hat év tarta­mára választ meg. Jelenleg ezt a tisztséget dr. Urho Kaleva Kekkonen tölti be, akinek a működési időszakát az 1973. január 1-én kelt törvény 1978. március 1-ig meghosszabbította. Az egy házból álló parla­mentnek (eduskuntaj 200 kép­viselője van, akiket az arányos képviselet rendszere alapján a szavazópolgárok négy év tarta­mára választanak meg. A leg­utóbbi, 1972. januárjában meg­tartott választások eredménye alapján a parlamentben a leg­több mandátummal (55) a Finn Népi Demokratikus Unió tagjai rendelkeznek, ezután követke­zik a Középpárt 35, a Nem­zeti Koalíció Pártja 34 mandá­tummal stb. A jelenlegi finn kormány a szociáldemokrata párt, a Kö­zéppárt, a Liberális Néppárt és a Finnországi Svéd Néppárt (a svéd kisebbség pártja) koa­líciója. A kormány élén 1972. szeptemberétől a szociáldemok­rata Kalevi Sorsa áll. Az • or­szág politikai életében több mint tíz kisebb politikai párt is részt vesz. A leghaladóbb erők élén áll a Finn Kommu­nista Párt, amelyet 1918. au­gusztus 29-én alapítottak meg. Fő alkotórésze a Finn Népi Demokratikus Uniónak, amely­nek keretében hagyományosan részt vesz a parlamen­ti választásokon, valamint a községtanácsi válasz­tásokon. A Finn Népi Demok­ratikus Unió, amelynek részét alkotja a finn ifjúsági szövet­ség, a demokratikus nőszövet­ség és más tömegszervezetek, a kommunisták és a baloldali szocialisták kezdeményezésére 1944. október 29-én alakult meg.. A finn állam külpolitikája a különböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mel­lett élésének elvein alapul. Finnország már hosszú ideje törekszik az európai politikai iégkör megjavítására. Ennek érdekében már számos javasla­tot terjesztett elő, többek kö­zött az észak európai atom fegyvermentes övezet létreho­zására, és múlhatatlan érdeme­ket szerzett az európai bizton­sági és együttműködési értekez­let összehívására, jelenleg pedig annak mielőbbi eredmé­nyes-befejezésére irányuló erő­feszítéseivel. A finn külpolitika alapja és fontos tényezője a Szovjetunió­val 1940. áprilisában megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés, amelyet 1970-ben továb­bi 20 év tartamára meghosszab­bítottak. Ez a szerződés bizto­sítja Finnország biztonságát és szavatolja a' Szovjetunió észak- nyugati határainak sérthetet­lenségét. • A csehszlovák — finn kapcsolatok fejlődése Finnország és Csehszlovákia között már 1928-ban diplomáciai kapcsolat létesült követségi szinten, 1959-ben pedig a két ország diplomáciai képviseletét kölcsönösen nagykövetségi szintre emelték. A csehszlovák—finn hivatalos kapcsolatok történetében határ­kő volt Urho Kekonennek, a Finn Köztársaság elnökének 1969. októberében tett cseh­szlovákiai látogatása, a kővet­kező évben pedig Ludvik Svo- bodának, a CSSZSZK elnökének a Finn Köztársaságban tett lá­togatása. Ľubomír Štrougal mi­niszterelnök 1973-bun Helsinki­ben tárgyalt gazdasági, kultu­rális és tudományos kapcsola­taink továbbfejlesztésének le­hetőségeiről. Országaink kölcsönös kap­csolataiban jelentős helyet fog­lal el a gazdasági együttmű­ködés és a kereskedelem. Hu­sák elvtárs mostani tárgyalá­sain mindkét fél megerősítette azt a törekvését, hogy kapcso­latainkat ezen a téren is to­vább fejlesszük és kiszélesít­sük. A látogatás folyamán alá­írt két egyezmény világos táv­latokat nyit meg a kölcsönös előnyökön nyugvó k emsk ed él­ni i forgalom fejlesztéséhez. • Közös célok Amint a CSKP KB főtitkárá­nak finnországi látogatásáról kiadott közlemény hangsúlyoz­za, kontinensünk békéjének és biztonságának kérdésében ha­zánk és Finnország azonos cé­lokat követ. Rámutattak, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet Genfben folyó jelenlegi második szaka­szát mielőbb eredményesen be kell fejezni, hogy összehívhas­sák az értekezlet befejező, harmadik szakaszát a legma­gasabb szinten. Országaink ugyancsak egyértelműen támo­gatják a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló összes erőfeszítéseket, az európai haderőcsökkentési tárgyaláso­kon éppúgy, mint az általános és teljes leszereléshez vezető lépéseket. Husák elvtárs látogatása so­rán ismételten rámutatott, hogy nagyra értékeljük Finnország részvételét az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let előkészítésében és munká­jában. Ebben kifejezésre jut az a tény, hogy a béke megőrzé­sére és a feszültség enyhítésé­re irányuló törekvések megfe­lelnek azoknak a nem szocia­lista rendszerű országok érde­keinek is, amelyek a békés együttműködést korunk paran­csoló szükségességének tekin­tik. Méltán hangsúlyozta Kekko­nen elnök a Szovjetunióval kö­tött barátsági és kölcsönös se- gítségi szerződés ünnepélyes meghosszabbítása alkalmából: ,.Ami a háború és a béke kér- t.ését illeti, Finnország nem semleges: a Béke mellett és a háború ellen foglal állást! PROTÍCS JOLÁN KISSINGER; A SZOVJET-AMERIKAI KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE KORPARANCS Washington — Henry Kissiv- ger amerikai külügyminiszter Washingtonban a szenátus kül­ügyi bizottsága előtt másfél- órás elemzést adott a szovjet- amerikai kapcsolatok továbbfej­lesztésének történelmi jelentő­ségéről és a nemzetközi enyhü­lési folyamatban az egész em beriség számára megnyíló új lehetőségekről. A külügyminiszter — utalva a két ország közötti versengés re rámutatott: „Korszakunk nagy kihívása éppen az, hogy összegyeztessiik a versengés realitását az egymás melíeU élés parancsoló követelményei vei." Ezután egész fejtegetésé­nek vezérgondolataként, rend­kívüli nyomatékkal húzta alá: Nem lehetséges békés nemzet­közi reod az Egyesült Államok és a Szovjetunió konstruktív viszonya nélkül. Nem lesz nem­zetközi stabilitás, ha a Szovjet­unió és az Egyesült Államok nem tanúsít mérsékletet, és ha óriási hatalmukul nem az em­beriség javára használják jel. A Szovjetunióval való konst­ruktívabb kapcsolatok kialakí­tására irányuló erőfeszítés nem egyetlen és bármely (amerikai) kormányzat vagy politikai pár! nevében történik, s nem vala­mely meghatározott időszaknak szói. Ez az erőfeszítés az ame­rikai nép óriási többségének a nemzetközi enyhülés iránti szüntelen vágyakozását fejezi ki, azt hogy bármely felelős kormányzat békére törekedjék. A külügyminiszter ezután sorra vette a szovjet—amerikai kapcsolatokban elért eredmé­nyeket,-a két nagyhatalom kö­zött létrejött történelmi jelen­tőségű megállapodásokat. A két ország vezetőjének rendszeres­sé vált legmagasabb szintű esz­mecseréjéről szólva kijelentet­te: a létrejött érintkezési csa­torna megszakítatlanul műkö­dik Ford elnök hivatalba lépé­sével is. NEMZETKÖZI SAJTÓÉRTEKEZLET A Szojuz—Apollo-program előkészítéséről Moszkva — Moszkvában nem­zetközi sajtóértekezletet tartot­tak a Szojuz—Apollo közös szovjet—amerikai ~ űrkutatási program előkészületeiről, amelynek végrehajtását 1975. július 15-én kezdik meg. Konsztantyin Busujev pro­fesszor és dr. Glenn S. Lunney, a közös űrkísérlet szovjet, illet­ve amerikai igazgatója közöl­te, hogy tegnap Moszkvában vé­get ért a szovjet és amerikai szakértők közel egyhónapos ta­lálkozója, amelyen öt mun­kacsoportban a legapróbb részletekig megvizsgálták a közös íírkísérlet repülési prog­ramját, a fedélzeti dokumentá­ció elkészítésének problémáit, az űrhajók közötti közlekedés kérdéseit és az űrhajósok biz­tonságával összefüggő problé­mákat. Értékelték és maradék­talanul sikeresnek nyilvánítot­ták azt a kéthónapos kísérlet­sorozatot, amelynek keretében Houstonban kipróbálták az űr­hajók kapcsolószerkezeteit. Bu sujev professzor a 70 amerikai szakértő részvételével megtar­tott moszkvai tanácskozás ered­ményét összegezve megállapí­totta: a tárgyalásokat a jó­indulat és a kölcsönös megér tés légköre jellemezte, s azok folyamán bebizonyosodott, hogy a program előkészítése sikere­sen folyik. Az amerikai társigazgató be­jelentette, hogy a programban részt vevő amerikai Apollo-űr- hajó elkészült, s várja a legény­séget. A szovjet fél — mint a közös közlemény megállapítja — 1975 júliusa előtt egy újabb kísérletet hajt végre, amely már a kísérletben részt vevő Szojuz-űrhajó pontos másával történik majd. A Szojuz—Apollo-kísérlet ide­jén Moszkvában, illetve Hous­tonban nemzetközi sajtóközpon­tot szerveznek a nemzetközi közvélemény tökéletes tájékoz­tatása érdekében. Cipruson nagyra értékelik a Szovjetunió álláspontiát Nicosia — A tegnapi cipru­si sajtó bő terjedelemben fog­lalkozik Iljicsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettesnek a Cip­rusi Köztársaság vezető képvise­lőivel folytatott megbeszélései­nek eredményeivel. Valameny- nyi haladó ciprusi lap kiemeli és idézi Kleridesz elnök kije­lentését, hogy a Szovjetunió és Ciprus között barátiak a kap­csolatok. A Ciprusi Dolgozók Haladó Pártjának lapja többek között kiemeli, hogy Kleridesz és Iljicsov megbeszélései új fénybe állítják a ciprusi kér­dést és reálissá válik a ciprusi nép vágya az ország békéjé­nek és egységének mielőbbi helyreállítására. A lap szerint Kleridesz és Iljicsov minden alapvető kérdésben egyetértett és nincs semmi kétség afelől, hogy a Szovjetunió Ciprus füg­getlenségét, területi sérthetet­lenségét és egységét támogat­ja. Ciprusi kormányforrásokból származó hírek szerint egyéb­ként Kleridesz ügyvezető elnök visszautasította a ciprusi törö­köknek azt az ajánlatát, hogy a török kézen levő Famaguszta városért cserébe engedjék a sziget törökök által ellenőrzött részébe utazni a brit katonai bázisra menekült mintegy 800Ü ciprusi törököt. A török kormány döntése ér­telmében pénteken hajnalban a Földközi-tengeri török kikö­tőből, Merszinből hajón Ciprus­ra szállították a ciprusi görö­gök 387 hadifoglyát és szaba­don engedték őket. Washington — Az amerikai szenátus azonnali hatállyal le­állította a Törökországnak nyújtott amerikai hadiszállítá­sokat. A szenátorok bírálták Kissinger külügyminisztert, amiért a ciprusi török invázió után nem állította le az ameri­kai fegyverszállításokat. A PALESZTINÁM RÉSZVÉTELÉRŐL TÁRGYALNAK Kairó — Egyiptomi—szíriai —palesztínai hármas találkozó kezdődött pénteken Kairóban, amelynek célja, hogy összehan­golja az érintett felek állás­pontját a közel-keleti genfi konferencia folytatása előtt. Khaddam szíriai külügymi­niszter Kairóban történt meg­érkezésekor adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy a gen­fi béketárgyalásokat a lehető leghamarabb folytatni kell. A tegnap kezdődött háromol­dalú megbeszéléseknek különö­sen az ad jelentőséget, hogy lehetőséget teremi a paleszti- nai nép képviseletével kapcso­latos nézeteltérések tisztázásá­ra. Mint emlékezetes, a Husz- szein jordániai király kairói látogatása után júliusban köz­zétett Jordániái—egyiptomi kö­zös közlemény a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet csak a Jordánia határain kívül élő palesztinaiak képviselőjének ismerte el. Ezt az állásfoglalást, amely a tavaly novemberi al­gíri csúcskonferencia határo­zatához képest visszalépést je­lent, palesztinai oldalról élénk tiltakozás fogadta. A PFSZ ak­kor közölte, hogy ilyen felté­telek mellett nem hajlandó Genfbe menni, s szó sem lehet a konferencián való jordániai— palesztinai közös képviseletrőt. Ha a kairói tárgyalások si­kerrel végződnek, rövidesen az egyiptomi fővárosba várják fasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnö­két, aki Szadat elnökkel tár­gyal majd. A szocialista országok és az arab államok többsége rámu­tat arra, hogy a palesztinaiak részvétele nélkül a genfi ko".<- ferencia nem oldhatja meg a közel-keleti kérdést. Izrael el­utasítja a palesztinalak részvé­telét, Washington viszont még nem nyilatkozott a kérdésben. FAHRI KORUTÜRK török el­nök isinél Bülent Ecevitet, a lemondott török kormány elnö­két bízta meg az új kormány megalakításával. 1 EDWARD GIEREK, a LEMP KB első titkára fogadta Volo- dia Teitelboimot, a Chilei Kom­munista Párt KB titkárát, aki lengyelországi látogatáson tar­tózkodik. HAVANNÁBAN Fidel Castro- nak, a Kubai Kommunista KB első titkárának és Julius Nye­rőre tanzániai elnök .részvéte­lével kubai—tanzániai megbe­szélések kezdődtek. CHADANI szíriai külügymi­niszter, aki háromnapos láto­gatásra Egyiptomba érkezett, Kairóban tett nyilatkozatában síkraszállt a genfi közel-keleti békekonferencia mielőbbi fel­újítása mellett. AZ AUSZTRÁL kormány hiva­talosan tiltakozott a szeptem­ber 15-én a Mururoa csendes­óceáni sziget térségében végre­hajtott francia légköri atomkí- sérlet miatt. AZ ASZAHI SIMBUN tokiói lap részleteket Ismertetett a készülő új kínai alkotmányról. Kína valamiféle „kollektív ve­zetéssel“ kívánja helyettesíteni a jelenlegi Mao-kultuszt. A ké­szülő űj alkotmány államfőként és legfelsőbb hadseregparancs­nokként Mao Ce-tungot jelöli meg. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK sze­nátusa 64 szavazattal 35 elle­nében elutasította Gerald Ford elnöknek azt az indítványát, hogy három hónappal — ja­nuár 1-íg — halasszák el há­rom és fél millió szövetségi alkalmazott fizetésének emelé­sét. JACOB (AVITS és Clairbone Pell amerikai szenátorok a kö­zeljövőben Kubába látogatnak. A két szenátor az amerikai szenátus külügyi bizottságának tagjaként látogat Kubába. IMELDA MARCOS asszony, a Fülöp-szigetek elnökének fele­sége nyolcnapos jószolgálati látogatásra Pekingbe érkezett, minden bizonnyal azért, hogy előkészítse a délkelet-ázsiai szigetország és Kína diplomá­ciai kapcsolatainak felvételét. II. ERZSÉBET angol királynő tegnap aláírta a brit parlament feloszlatásáról szóló dekrétu­mot. Az új parlamenti válasz­tásokat október 10-én tartják. GÖRÖGORSZÁG kormánya kétnapos vita után elfogadta azt a választási törvényt, amely szerint a hamarosan megtar­tandó parlamenti választásokat kétfordulós arányos szavazási rendszerrel bonyolítják le. Ideiglenes kormány Lourendo Marques — Pénte­ken beiktatták hivatalába a mozambiki ideiglenes kormányt, amely 1975. július 15-ig, tehát a teljes függetlenség elnyeré­séig marad hivatalban. A kor­mány elnöke joaquim Chissano, a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) hadügyi tit­kára, a szervezet rangsorban, súlyban harmadik embere lett. Hírügynökségi jelentések sze­rint Samora Machel pártelnök a jövő év júniusáig minden erejét a pártépítésnek óhajtja szen­telni. A kilenctagú kormány kétharmad részben (6:3) a FRE­LIMO képviselőiből áll. Közü­lük került ki a belügyminiszter, az igazságügvminlszter, a gaz­dasági koordináció minisztere, a tájékoztatási miniszter, az oktatás- és művelődésügyi mi­niszter, valamint a munkaügyi miniszter. A három portugál miniszter nevét nem ismertették a hírügynökségek. A FRELIMO egyébként — jó akaratának jeléül — egy dél­tanzániai dzsungeltáborból sza- badonbocsátotta a foglyul ej­tett portugál katonákat, össze­sen 197 személyt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents