Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-20 / 223. szám, péntek

KALINOV AZ ELSŐ SZABAD KÖZSÉG VIRÁGZIK... — Oda köny- nyű eljutni, Vy- draünál térjen észak felé, s ez az út Kalinov- ban véget ér — tájékoztatott készségesen egy medzilaborcei Idősebb ember. . Valóban, Vy draň községtől északra kanya­rodva Kalinovba vezet az aszfal­tozott út. A fa­lu felső végén meg kell állni a gépkocsival, mert vége az útnak. S amikor az ember felte­kint, sűrű erdő­vel borított hegyoldallal néz szembe. Ennek a gerince az or­szághatár. A hu- mennéi járás egyik vezetőjé­től hallottam: „A kalinoví hegygerincen járnak át hoz­nánk vendégség­be a szomszédos Lengyel Nép- köztársaságból az ordasok ...“ Szép itt a nyárutó. Amerre a szem ellát, tarka köntösét mutogatja a természet. Fák, bokrok mindenütt. Néhány lé­pésre a házakon túl, az erdő­szélen tömegében látható a pi­ros bogyót termő kányafa ... Azt mondják, valamikor régen erről kapta nevét a község. A kányafa szlovákul kalina. Így lett a falu neve Kalinov. A faluban arra is büszkék, hogy a kányafa ilyen nagy mennyiségben talán csak Uk­rajnában terem, ahonnan har­minc esztendővel ezelőtt, ha­zánkba elsőként ide, Kalinovba érkezett a szabadság ... A községet átszelő patak bal partján áll a felszabadítók em­lékműve: egy gyereket magasba emelő szovjet katonát ábrázol. — Egy megtörtént pillanatot örökített meg, vésett kőbe a szobrász — jegyzi meg valaki a mellettem álló helybeliek kö­zül. — Ebből az irányból jöt­tek a felszabadító vöröskatonák, s egyikük így emelt magasba egy örömtől sugárzó arcú kis­lányt ... A szobor közelében áll az új üzletház, mely a lakosság se­gítségével kilenc hónap alatt épült... Azelőtt Júlia Slčákpvá házikójában árusították a ]egj szükségesebb árucikkeket. Je­lenleg ő az új üzlet vezetője. Elmondja, azelőtt nem volt ho­vá raknia az árut, most az új üzletben öröm árusítani... A forgalom havonta az százezer Koronát is meghaladja. Itt az üzlet előtt — mintha csak összebeszéltünk volna — találkoztunk Andrej Suško bá­csival, a felszabadulást követő­en megalakult hnb első elnöké­vel. Csaknem hetven éves, de még ma is dolgozgat. Az Álla­mi Autóbuszközlekedési Válla­latnál végez könnyebb munkát. Pedig nincs ráutalva, hogy dol­gozzon. — Gyorsabban telik az idő, ha dolgozom — hangsúlyozza. Aki igazán összeadta magát a munkával, az nehezen tudja ab­bahagyni. Amikor a szovjet katonák felszabadították a községet, Suško bácsi 38 éves volt. Már a felszabadulás előtt tagja volt a CSKP-nak. Andrej Krajňák, Michal Fecur, Vasll Chripák, Andrej Slivka és más elvtár­az országhatár közelében, s az" a községünkre is rányomta bé­lyegét. Kiégett házak, éhség, terjedő tífusz, félmeztelen gye rekek, ezl lehetett látni ná­lunk ... Miénk volt már a föld, de nem volt mivel megművel­ni... A németek közel három­száz szarvasmarhát, lovat vit­tek el. Teljesen kirabolták a falut. Közeledett a tél, a föld­kunyhókban élő, éhező embe­reket, gyerekeket máshová kel­lett elhelyezni. Az. első feladat volt: felálltán] a községet, há­zakat építeni. Szerencsénkre fa volt bőven a környező erdők­ben, így egyhamar felépülhet­tek az ideiglenes faházak. A szovjet katonák segítették az építésben. Soha sem feledjük önzetlenségüket, a tőlük kapott cukor, kenyér, zsír és más éle- lem ízét nem lehet elfelejteni. Annak a közel kétezer szovjet hősnek az emlékéi is örökké megőrizzük, akik szabadságunk­ért itt, a mi községünk határá­ban életüket áldozták. A hajdani és mai Kalinovo! nem lehet egy napon említeni. Ismert a valamikori hegyi fa­lucska lakosainak sorsa. Életük nem volt irigylésre méltó. A burzsoá köztársaság idején a faluból senki sem jutott el a középiskoláig. A mai Kalinovból orvosok, mérnökök, tanítók származnak. Nincs egyetlen család, melyben ne élne kö­zépiskolát végzett családtag ... Az új Kalinov — hazánk első felszabadított községe is — hirdeti a harminc szabad esz­tendő folyamán bekövetkezett fejlődést. A község aszfaltozott útjának kél oldalán csinos la­kóházak sorakoznak. Az egész falu apraja-nagyja részt vesz a választási program tervezett harmincnégy fejlesztési akció­jának megvalósításában, a kul­saival együtt alapították meg a községben a pártszervezetet. A nemzeti bizottság megalapítása­kor őt bízták meg az elnöki tisztséggel. — Ezek szerint Andrej bácsi volt az ország első hnb-elnöke? — Ogy tűnik, pedig erre ak­kor nem is gondoltam. Nagy megtiszteltetés ért, cseleked­ni, dolgozni kellett. Két hónap­nál tovább tartott az ádáz harc túrház építésében, a közvilágí­tás felújításában és egyéb tár­sadalmi munkákban. Csaknem tizenötezer brigádórát dolgoz­tak a jubileumra készülő falu csinosításán. Holnap felszabadulásának 30. évfordulóját ünnepli a falu, s kegyelettel adózik majd az elesett hösök emlékének ... KULIK GELLERT A ŠKODA EXPO RT TERMÉKEI A GÉPIPARI VÁSÁRON A brnói gépipari vásár ha­gyományos kiállítói közé tar­tozik a Škodaexport Külkeres­kedelmi Vállalat. Évről évre magasabb színvonalú termékek­kel jelentkeznek a külkereske­delmi vállalatnak szállító ter­melőüzemek, amelyek közé tartozik többek között a L’KD Dukla Praha, a Škoda Plzeň, a ČKD Blansko, az Első Brnói Klement Gottwald Gépgyár és még továbbiak. Az idén a Ško daexport több mint ezer négy­zetméteres fedett kiállítási területen mutatta be legjobb termékeit. Hogy a vállalatok termékei legjavát hozták el a XVI. nemzetközi brnói gépipari vásárra azt az is bizonyítja, hogy négy vállalatuk termékét aranyéremmel tüntették ki. Aranyérmet kapott többek között a Škoda Plzeň új típu­sú, nagy teljesítményű villany­mozdonya, a ČKD Blansko 8-DR-35 Jelzésű diagonális tur- blmikareke, « Vítkovicei Kle­ment Gottwald Vas- és Gépmű­veknek a durva lemezek hen­gerlésére szolgáló berendezése. A ČKD Blansko kutatóinté­zetében kifejlesztett diagonális turbina fejlesztési munkálatait még 1959-ben megkezdték. Az új típusú turbinát a Lijttovská Mara vízierőmüben szerelik be, amelynek építését 1967-ben kezdték meg. Az érdekes meg­oldású turbina bizonyára sok hazai és külföldi szakember figyelmét keltette fel a brnói vásáron. A Škoda Plzeň vállalat az egyik legnagyobb gépipari vál­lalatunk, amely gőzturbinákat, turbogenerátorokat, villany­mozdonyokat, nehéz megmun­káló gépeket, hengersorokat és más hasonló gépipari berende­zéseket exportál a világ több mint 60 országába. A vállalat termékeinek kifogástalan mű­szaki színvonaláról több mint 45 000 alkalmazott gondosko­dik. Döntő többségük a prágai, Ceské Budéjovice-i, Klatovy-i és további üzemeikben dolgo­zik. A 115 éves vállalat az ötö­dik ötéves tervidőszakra előírt eddigi feladatait maradéktala­nul teljesítette. Állandóan új és műszakilag tökéletesebb megoldású termékekkel jelent­keznek. Ezek közé tartozik pél­dául az 500 megawatt teljesít­ményű gőzturbina, a már em­lített villanymozdony, a magas­feszültségű áramfejlesztésre szolgáló elektrotechnikai ber rendezések és még továbbiak. Aki a vásáron megtekintette a vállalat termékeit, teljes képet nyerhetett annak termelési programjáról. A Škodaexport Külkereske­delmi Vállalat számára az idei brnói vásár minden tekintet­ben eredményesen zárult. Több nagy gazdasági jelentőségű ke­reskedelmi egyezmény megkö­tésére nyílt alkalmuk. Egyez­mény született például a Szí­riában lévő Homs villanyerő mű felújítására, amely az el­múlt évek folyamán csehszlo­vák segítséggel épült. —P8— A Csehszlovák Szocialista Köztársaság néplépisefetl rendszere JAROSLAV CHOVANEC KÖNYVE Csehszlovákia szövetségi ál­lammá történő átszervezéséhez az 1968. október 28-án meghir­detett 143/68. számú alkotmány­törvény adta meg a jogi ala­pot. Az előkészületek ezt kö­vetően megkezdődtek, de az átalakítás valójában az 1971- ben megtartott választásokat követően realizálódott. A szö­vetségi államforma létrehozása új helyzetet teremtett az ál­lamszervezet, ezen belül a kép­viseleti. Illetőleg az általuk lét­rehozott egyéb szervek felépí- . tését és működését tekintve is. Ezt a képviseleti rendszert elemzi /. Chovanec magyar nyelven is megjelent A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság népképviseleti rendszere című monográfia ja. A szerző művében ismerteti az olvasóval a csehszlovák kép­viseleti rendszer jellegzetes vo­násai!, a föderáció követ kézié­ben végrehajtott változásokat, valamint azokat a közös sajá­tosságokat, amelyek a Cseh­szlovákiában működő vala­mennyi hatalmi szervre egy­aránt vonatkoznak. Elemzi a CSKP vezető szerepének érvé­nyesítését, ennek jellemzőit és -módszereit a CSSZSZK képvi­seleti szerveiben. Mint ismeretes, nálunk több­pártrendszer van. A CSKP-n kí­vül működik még a Csehszlo­vák Szocialista Párt, a Cseh Néppárt, a Szlovák Megújhodás Pártja és a Szabadságpárt. Eb­ből eredően a CSKP vezető szerepének érvény es í t és éhez olyan szervezeti formák is szükségesek, amelyek az egy- pártrendszernél nem jelentkez­nek. A CSSZSZK legfelsőbb képviseleti szerveiben létrehoz­za a kommunista képviselők klubiát, a két kamarában és valamennyi bizottságukban j>e- dig a kommunista képviselők­ből párt cső portot alakít. Párt- csoportokat ezenkívül a köztár­saság legfelsőbb képviseleti szerveiben és a nemzeti bizott­ságokban is létrehoznak. A továbbiakban a szerző le­írja a Szövetségi Gyűlés, mint a legfelsőbb képviseleti testü­let szervezetét és hatáskörét. E legfelsőbb államhatalmi és törvényhozó szerv két egyen­jogú kamarából áll: a 200 képvi­selőt magába foglaló Népi Ka­marából, amelynek tagjait a köztársaság egész területén közvetlenül választják, és a 150 fős Nemzetek Kamarájából, amelybe 75 képviselőt a Cseh, 75-öt pedig a Szlovák Szocia­lista Köztársaságban választa­nak. A Szövetségi Gyűlés jog­köre kiterjed a törvényhozó', ellenőrző, szervalkotó és az ál­lam külső kapcsolatait szabá­lyozó jogkörre. Foglalkozik a nemzeti tanácsokkal is, ame­lyek a nemzeti köztársaság legfelsőbb képviseleti és tör­vényhozó szervei. Az eltérő la- kosságszám miatt a Cseh Nem­zeti Tanács 200, a Szlovák Nemzeti Tanács pedig 150 kép­viselőből áll. A két nemzeti köztársaságban ezek gyakorol­ják a törvényhozó az ellenőrző, ill. a szervalkotó jogkört, míg egyéb jogkörük főleg belpoliti­kai kérdésekben va!ó dIntések­re terjed ki. A „Nemzeti bizottságok — a CSSZSZK helyi képviseleti szer vei“ című V. fejezetben a szer­ző bemutatja a nemzeti bizott­ságok alkotmányjogi helyzetét, fajtáit és fokozatait. Ez utóbbi kapcsán ismerteti azokat az in­tézkedéseket, amelyek a nem­zeti bizottságok munkájának megjavítását célozták. A nem­zeti bizottságok alkotmányjogi helyzetét, jellegét illetően meg kell jegyeznünk, hogy ezen a területen a föderációs alkot­mánymódosítás nem változta­tott, tehát az a megoldás ér­vényesül, amit 1960-ban vezet­tünk be. E szerint a nemzeti bizottságok az államhatalom és az államigazgatás szervei a nemzeti tanácsok által megha­tározott választókerületben. A monográfia további része a jelenleg hatályban lévő válasz­tási rendszer leírását tartal­mazza. Bár alapvetően a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság választási rendszerét taglaljq, esetenként azokra a jegyekre is utal, amelyek a burzsoá álla­mok központi és helyi szervei­től az esetleges formai hason­lóságok ellenére is a minőségi különbözőséget jelentik. A monográfiát bőséges doku- mentumanyag egészíti ki. Meg­találhatók benne a statisztikái táblázatok a különböző szervek összetételéről, az egyes szervek felépítéséről, valamint más ér­dekes adatok. A bratislavai SMENA Könyv­kiadónál megjelent mű áttekin­tést ad államhatalmi szerveink­ről. Megismerése a csehszlová­kiai magyar nemzetiségű pol­gárok számára fontos és hasa nos. Dr. GYÖRGY ISTVÁH HARMADIK A VILÁGON Jaromír Kollmann, az Építő­ipari Dolgozók Művelődési In­tézetének igazgatója, a prágai sajtóértekezleten intézete mun­kamódszereit ismertette. A ne­gyedszázados múltra visszate­kintő intézetben a gazdasági dolgozók ezrei tettek szert szaktudásra, gyarapították gya­korlati és elméleti ismeretei­ket. Az intézet további tevékeny­sége keretében építőiparunk támogatásúra szemináriumokat és értekezleteket rendez. A kü­lönböző vállalatoknak ez segít­ségére van módszertani problé­máik megoldásában és pedagó­giai tanterveik kidolgozásában. Ezen kívül a tananyagok és se­gédeszközök kiadása is felada­tai közé tartozik. Az intézet a legújabb jiedar gógiai elméletekre támaszkod­va diafonokat, oktatási géjje- két és több más korszerű ké­szüléket vesz igénybe munka jé- bán. Tevékenységét a főisko Iákkal és a tudományos kuta­tóintézetekkel való szoros ' együttműködése teszt még szín­vonalasabbá. Ehhez járul a szo­cialista országokban, különösen a Szovjetunióban és az NDK- ban működő teslvérvállalatai- val folytatott gazdag tapaszta­latcsere, melynek eredményéi': valóban kimagaslók. Ennek kö­szönhető, hogy a CSSZSZK t Szovjetunió és az NDK után « a harmadik ország a világon* mely építőiparának vezető dől gozóit előre kidolgozott tar* alapján készíti elő. —km TELJESÍTIK Ä JUBILEUMI VÁLLALÁSOKAT A Kelet-szlovákiai Kerületi Szakszervezett Tanács szervei a napokban értékelték a kerület dolgozóinak az idei nagy je­lentőségű jubileumok tisztele­tére vállait kötelezettségeik teljesítéséi. Kelet-Szlovákia dolgozói kö­zel 292 000 egyéni és több mint 17 000 kollektív kötelezettséget vállaltak. Ezek közül legérté­kesebbek a 2142 szocialista munkabrigád és ennek a cím­nek az elnyeréséért versenyző 5900 munkaközösség felajánlá­sai. A kerület iparvállalataiban a termelés több mint 134 millió korona értékű túlszárnyalására vállaltak kötelezettséget, ami csaknem 180 millió korona ér tékben már teljesítettek. A mezőgazdasági dolgozók számára sok gondot okozott az idei aratás, ennek ellenére tel­jesítették amit vállaltak. Ter­ven felül ezer tonna terményt adtak el. A falufejlesztési ,,Z“-akciók-' kal kapcsolatosan a vállalások értéke megközelíti a 408 mil­lió koronát. A kerület lakossá­ga kötelezettséget vállalt, hogy társadalmi munkában 27 millió brigádórát dolgozik le. Kevés híján már ezt is teljesí­tették a kerület dolgozói. fikI 1974. IX. 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents