Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-15 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó
Milliók és milliók kedvenc időtöltése. A 64 kockán zajló szellemi párbaj azonban manapság már nemcsak szórakozás, hanem kemény sport. Legalább is ezt állítják a sakkozás hívéi. Csakugyan így van ez? Két ember órákon át mozdulatlanul ül egymással szemben, egy szót sem szólnak, csak időnként arrébb tesznek egy-egy bábut. Ez a tevékenység a sport fogalmába tartozik? Úgy tűnik, nagyon távol esik ez a kategória a stadionok és a sport- csarnokok világától. Tudomány? Akkor miért versenyeznek egymással a néma lovagok, akik a Perzsiából származó játék során hadvezérek módjára támadásba vezénylik tizenhattagú hadseregüket? Művészet? A bábukat tologatni...? Hát akkor mi is tulajdonképpen a sokak által rejtélynek tartott sakkozás? Nem neveli az izmokat, de... A sakkozást Montaigne, a franciák neves filozófusa három évszázaddal ezelőtt így parentálta el: „Nem eléggé játék, nem eléggé szórakozás, nem eléggé tudomány ahhoz, hogy népszerűségre teliessen szert. Olyan sok üléssel jár, hogy inkább káros, mint hasz nos dolog az emberek számára.“ A fekete-fehér bábuk hódi ló menete azóta valamennyi földrészen elsöpörte ezt a jóslatot, de — amint már említettük — akörül fellángol olykor még a vita, hogy a sakkozás a sport fogalmi körébe tartozik-e. Ez a játék ugyan nem neveli az izmokat — mondják a sakk rajongók, — mint a súlyemelés vagy a birkózás, de az akarati-erkölcsi tulajdonságok tekintetében a többi sportággal egy sorban említhető. Akaraterő, bátor küzdőszellem, tudatos fegyelmezettség, gondolati tervszerűség, győzelemre törés. határozottság és sok más tulajdonság kell a sakkozó eredményes szerepléséhez, éppúgy, mint bármely más sportág versenyzőjének. Gyakran a lövészethez hasonlítják: ott is minimális a fizikai megterhelés, s az eredmév, nyességben nagy szerephez jut az idegállapot. Azért, persze, a testedzés is hozzátartozik a sakkozó mindennapjaihoz. A versenyek napi ötórás játszmáiban, az azokat követő, olykor éjszakába nyúló elemzésekhez megfelelő fizikai erőnlét kell. Az élsakkozók közül pél dán! Botvinnik a turisztika híve, Kérész teniszezik. Szmiszlov belekóstolt már az ökölvívásba is, Portisch gyak ran látogatja az uszodákat, Karpov pedig a sífutást és az úszást kedveli. Egyébként a legtöbb sakkozó azt vallja: a testi erőállapot, ha nem is a legfőbb, de fontos kellék a sikeres szerepléshez. Száz szónak is egy a vége: tehát a sakk tudomány, művészet és sport együttvéve? Talán. Nem lehet azt mondani, hogy ezek közül akármelyik is hiányzik belőle, mert a nagy sakkozót alkotó művészi ihlet, tudományos felkészültség és a jó sportoló legjobb versenytulajdonságai jellemzik. A sakk jellegéről sokat vitatkoznak, de nem ez a célunk. Inkább nézzük meg a világbajnokságok körüli problémákat. A téma annál is érdekesebb, mert holnap kezdődik Moszkvában az Anatoli j Karpov—Viktor Korcsnoj világbajnok-jelöltek döntője. Amikor a pénz beszélt.,. .Jelenleg három lépcsőfokon kell túljutnia annak a versenyzőnek, aki szembe akar kerülni a világbajnokkal. A sorozat az úgynevezett zónaversenyekkel kezdődik. Földrajzi alapon a világon 10 zónát alakítanak, és a mezőny erősségétől függően egy-egy zó nából 1—4 sakkozó kerül a zónaközi döntőbe. A második lépcsőt jelentő zónaközi döntő 24 résztvevője közül a legjobb hat jut tovább, s hozzájuk csatlakozik az exvilágbajnok. illetve a világbajnoki versenysorozat másodikja. Ez a nyolc sakkozó aztán más sportágakból jól ismert kiesési rendszer szerint küzd az elsőségért. Négy-négy versenyzőt párosítanak össze, s a győztesek az elődöntőben találkoznak; végül pedig az elődöntő nyertesei kerülnek szembe egymással, ők játsszák a világbajnokjelöltek döntőjét. Aki jobbnak bizonyul, „kihallgatást“ kérhet a „királynál“, páros mérkőzést vívhat a világbajnokkal. A fentebb említett versenyrendszer a világbajnoki címért" csak a második világháború után lépett érvénybe. Előtte az volt a gyakorlat, hogy a mindenkori világbajnok döntött afelől, kinek a kihívását fogadja el. Ha nem tetszett az ellenfél, teljesíthetetlen anyagi követelésekkel vagy egyéb kifogásokkal térhetett ki a mérkőzések elől. Mint ahogyan például az egyébként kétségtelenül zseniális Lasker tette. Egyszer egyszer ugyan kiállt, megvédte címét, de korántsem a legjob- bakkal szemben. Szóval nem a legjobbak küzdöttek a világbajnoki címért, hanem azok, akiknek a legtöbb pénzük volt, illetve gazdag mecénásokkal rendelkeztek. Ezen a helyzeten az akkori világbajnok Botvinnik javaslatára változtattak, s olyan reudszert alakított ki a FIDE (Federation International des Eches — Nemzetközi Sakk Szövetség), amelyben á világbajnoknak három- évenként meg kell védenie címét. Zukertorttal. A Nagy víz túlsó partján egy pillanatig sem kételkedtek Zuker- tort győzelmében. Aztán robbant o hon-.W'v a fiatal prágai matematikus 10:5-re verte ellenfelét; Zukertortot annyira megviselte a vereség, hogy búskomorságba esett, és 1868-ban bele is halt bánatába. Stelriitz vállalkozó szellemű világbajnok volt. Szívesen adott alkalmat minden jelentkezőnek a cím „megvitatására“. Persze jó pénzért. Három kihívót könnyedén elintézett, de a negyedikkel, Emanuel Laskerrel nem bírt. Lasker kereken 25 esztendeig védte világbajnoki elmét, amelyet egy ifjú kubai, Capablanca vett el tőle. Capablanca imponáló stílusban kezelte Lasker örökségét. Egyszer kijelentette magáról: „Van egy adottságom. Mások időtlen időkig töprengenek, én egy pillanat alatt észreveszem, melyik a helyes húzás...“ 1027-ben azonban Al jelűn azt is észrevette, hogy nincs az a helyes húzás, amelynél ne akadna jobb, és elhódította a világbajnoki címet Capablan- cától. Aijehin elképesztő kombinációit napjainkban is csodálják. „Fantasztikus, gigászi, lenyűgöző“ — mondotta B. Fischer, aki ilyesfajta jelzőket csak saját játékának méltatásánál használt. Hipnotizálja ellenfeleit — állapították meg Aljehinről partnerei. Mert ugyebár valamiképpen meg kellett magyarázni a vereségeket... A különös az volt a dologban, hogy utóbb ezt maga Aijehin is elhitte, mert 1937-ben két sziámi macskát vitt M. Euwe elleni világbajnoki mérkőzésére. Az a hír járta ugyanis, hogy a holland matematikus allergikus a macskákra. A kitűnő képességű Euwe mindenesetre jól leplezte „allergiáját“. Sziámi macska ide, sziámi macska oda, 9:8-ra verte Aljehint, és ezzel Hollandia leghíresebb embere lett azokban az Csak egyetlen ember bízik Korcsnoj győzelmében. A neve: Viktor Korcsnoj. időkben. Dr. Max Euwe jelenleg 73 éves, és a FIDE elnöke. Szakcikkel, tudományos munkái a szakirodalom legolvasottabb könyvei. Euwe és a sziámi macskák 4 Száznyolc évvel ezelőtt játszottak először a világbajnoki címért. Azóta sok érdekes történettel, egyéniséggel szolgált a sakkozás. Nézzünk közülük néhányat. Tehát 1866-ban kezdődött, amikor a prágai születésű W. Steinitz New Yorkba utazott, hogy összemérje erejét A második világháború után a szovjet nagymesterek egymás között döntötték el a világbajnoki cím sorsát. Csupán az 1971. év kivétel, amikor a világbajnok-jelöltek döntőjét az amerikai Fischer és a szovjet Pelroszjan játszotta, majd Fischer, legyőzve szovjet ellenfelét, a világbajnoki címet is elvette Szpasszkl jtól. Most Ismét am©Anatolij Karpov, a világbajnok-jelöltek döntőjének nagy esélyese. 1973 óta 93 partit játszott, és mindössze kétszer szenvedett vereséget. ri kal—szovjet párharc lesz a VB-cl- rnért. A világbajnok-,elöltek döntőjében ugyanis Karpov ós Korcsnoj találkozik. s a győztes „felszólíthatta" a világbajnok Fischort. hogy álljon m el* lene Lehet, hogy erre nem lesz hajlandó, mert ő akar feltételeket szabni a nemzetközi szövetségnek. íla így lesz. akkor a döntő győztesét nyilvánítják világbajnoknak. Nagvou kevesen akadnak, akik ne n 23 éves leningrádi Anatolij Karpov személyében látnák a döntő győztesét. Annál inkább is kívánják ezt, mert <t szakértők meggyőződése szerint csak egy új, fiatal generáció tagja veheti el Fischertől a világbajnoki címet. És Karpov ennek a generációnak legkiválóbb képviselője. Anatolij Karpov hihetetlenül rövid idő alatt lett a világ első számú sak* kozója. Az Líraiban született, egy kisvárosban, ahol apja bányamérnök volt. Tőle tanult meg sakkozni négyéves korában. Már egy esztendő múlva legyőzte apját és más közepes tudású játékosokat. 15 éves korában sport* mesleri címet kapott, négy évvel később nagymester leit. Előzőleg, 16 éves korában, nagv fölénnyel nyerte meg a fiatalok világbajnokságát. 1970-ben a Szovjetunió bajnoka lett, aztán egymást követik ragyogó szerei>- lései <i nemzetközi tornákon: Hastings, Moszkva Szkopje, San Antonio. És végűi a káprázatos bravúr Szpasszkij ellen: 4 győzelem és egy vereség! Hogy az utóbbi időben milyen kitűnő formában van, az néhány számmal is igazolható: 1973 óta 93 partit játszott és csak kétszer szenvedett vereséget; az idei sakkolimpián pedig 14 játszmából csak négyet adott döntetlenre, és egyszer sem került vereség- közeibe. Karpov talán napjaink leguniverzá- lisabb sakkozója. Repertoárjában újabb és újabb nyitáselméletek szerepelnek, és ha előnyhöz jut, azt tüneményes pontossággal fokozza a győzelemig. Ha viszont hátrányba kerül —■ akárcsak Fischer —, azonnal erélyesen és hatékonyan meggátolja ellenfele kezdeményezésének kifejlődését. Nem szép és látványos, hanem erős és hatékony sakkot játszik. Szpasszkij mondotta róla: „Karpov egy javított kiadású Pet- roszjan. Olyan játékos, aki igyekszik nem veszíteni, kockázat nélküli győzelemre törekszik." Azt mondják: Karpov agya úgy működik, mint egy számítógép: elemzően és hidegen. Korcsnoj: „Én győzök... Már említettük: mindenki Karpovra tippel. Sőt, Max Euwe tovább megy: „Ha Karpov képes volt Szpasszkij legyőzésére, Fischer ellen sem esélytelen.“ Ügy tűnik, csak egy ember bízik Korcsnojban. A neve: Viktor Korcsnoj. A 33 éves leningrádi nagymester kijelentette: „Biztosan ón győzök. Karpov még túl fiatal ahhoz, hogy világbajnok legyen.“ Korcsnoj 1956-ban szerzett nagymesteri címet, és azóta 25 nagy nemzetközi tornát nyert meg. Jobb versenyeredményekkel talán csak Fischer és Tál dicsekedhet. Az is igaz viszont, hogy Korcsnoj nagy kilengéseiről is híres, voltak egészen szűk esztendei is. Korcsnoj bonyolult, szubjektív sakkot játszik, és az aktív védekezés legkiválóbb képviselőjének tartják. Sokszor vállal hátrányosabb állást annak érdekében, hogy az ellenfél megbontsa az egyensúlyt, elhagyja védelmi vonalait, hogy a játszma minél előbb kizökkenjen a megszokott stratégiai állásokból. Kifogyhatatlan a védekezés lehetőségeinek kutatásában, szívóssága, találékonysága szinte legendás. Ez a játékmód nagy feszültséggel jár, s a karcsú, ideges mozgású {ellentéte Karpovnak akit „pontynak“ neveznek; „karp“ oroszul pontyot jelent), gyors beszédű nagymester egyik cigarettáról a másikra gyújt rá. Illetve csak gyújtott, mert tavaly abbahagyta a dohányzást, és ezáltal állítólag újjászületett. Egyébként játszmáiban a védekezést megfeszített rugóhoz szokták hasonlítani: amikor visszapattan, többnyire elsöpri az ellenfél állásait. így lesz ez Karpov ellen is? Tény, hogy Korcsnoj meglepheti fiatal ellenfelét, mint ahogy meglepte az esélyes Petroszjant is. A világbajnok-lelöltek döntőjét az nyeri, aki öt győzelmet ér el, illetve a 24 játszma után vezetni fog. Lehet tippelni. Holnap kezdődik meg Moszkvában a harc a sakktrőnhoz vezető út utolsó lépcsőjéért TOMI VINCE mimpi ÚJ szú Kiad|o Szlovákia Kummunuto Pőrt|o Központi Blzottadga. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Szerkesztőség. 883 38 B<ot.s.ove Górkit utca 10. Telefon: 16« **2 123 01 tőszerkesztő 532-20. titkárság. 550 16, sport rovat 505-29, qazdoságl Ogyek: 506-39. Távíró: 002306 Pravdo Cuxk váJio-ot. Bratislava. Volgograd.- c Nvom|o o Pravda Nyomdovóllalot brot.slovo- üzeme Bratislava. Štúrovo «. Hirdetsirodo: Vojenského aábreEle 13/A, N. emetet fon: 551-63, 544-51 E'őflzetés dit havonta '4.70 korona, a Vasárnapi U| Szó negyedévre 13.— korona Terjeszti a Posto Mfrlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad Minden posta« tiécbesOő Küllőid! megrendelések PNS — ústredná expedl<*lo tlaCe, Bratislava, Gottwaldovo námestí» 48/VH. Karpov, a számítógép
