Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-15 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó

1974. IX. IS.

3

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

A fejlett szocializmus és a tudományos műszaki forradalom időszakában különle-ges szerepe és küldetése van a társadalomtudományoknak a tudományok rendszerében. Rendkívül nagy je* lenlősági'ik van a szocialista társadalom megismerésében és. irányításában, a szocialista társadalmi tudat, értékrend- szer és életstílus kialakításában. Pótolhatatlan szerepöt és hatást gyakorolnak az új, szocialista ember nevelésére, aki a tudományos-műszaki forradalom, a termelés és a szocialista társadalom legfontosabb szubjektuma és döntő tényezője lesz. Nyilvánvaló a társadalom- tudományok, a szocializmus és a tudományos-műszaki forradalom kapcsolata. Ezért egészen természetes, hogy a párt tudományos-műszaki és kulturális politikája által rendkívüli figyelmet szentel a társadalomtudományoknak.

A CSKP Központi Bizottságának KI nttksége az idén, májusban külön foglalkozott a társadalomtudományok fejlődésével, mai helyzetével és a szocialista társadalomban betöltött szerepével. A társadalomtudományok a társadalomban végbemenő társadalmi és emberi változások jelentős eszköze és része. Nem kell külön bizonyítanunk, milyen jelentős az olyan alapvető társadalomtudományi ágazatok jelentősége a szocialista társadalom életének és munkájának megismerésében és irányításában, mint a filozófia, a szociológia, a tudományos kommunizmus, a politikai gazdaságtan, a jog, a történelem, a pszichológia, a pedagógia, a művészettörténet, a nyelvek stb. Ezeknek a tudományoknak az összessége komplex kiépet nyújthat társadalmunk erejéről és időszerű problémáiról a gyakorlati feladatok szem pontjából, valamint a történelem és a távlatok szempontjából is, rávilágít a társadalom és az ember fejlődésének mozgatóerőire.

A tartalékok feltárása és kihasználása

Vitathatatlan tény, hogy a társadalomtudományok a közelmúlt válságos fejlődése óta több jelentős sikert értek «1. Most az a feladatunk, hogy ezeket a sikereket továbbfejlesszük és még Intenzívebben haladjunk előre. A társadalomtudományoknak egységes frontot kell alakítaniuk, amely nemcsak a felismerés, hanem egyúttal szocialista társadalmunk előrehaladásának is céltudatos eszköze. Még hatékonyabb segítséget kell nyújtaniuk pártunknak felismerő és irányító funkciójának teljesítésében és pártunk tudományosan megalapozott ideológiai harcában. Tudjuk, hogy a társadalomtudományoknak ezen a téren még nagyobb jelentős tartalékaik vannak. Az individualizmus hagyományai, az autonomizmus maradványai az aka- déuiizmussal együtt komolyan akadályozzák e tartalékok teljesebb kihasználását. A közelmúltban tapasztalható revízión Ista-opportunista aktivitás megerősítette ezeket a negatív irányzato kát. Mindez megnehezíti a társadalom tudományoknak a marxizmus—leninizmus elméleti, módszertani és ideológiai platformján kifejtett céltudatos munkáját, s mélyebb kapcsolatukat a szocialista gyakorlat szükségleteivel, érdekeivel és céljaival, amelyet a pért politikája és ideológiája közvetít.

A filozófia, a szociológia, a politikai gazdaságtan és a tudományos kommunizmus alkotó fejlesztésének csúcsfontosságú jelentősége van a társadalmi megismerés ugész rendszerében, vala mint a társadalomtudományok előbb említett fogyatékosságainak elhárításában. Ezért tudományos igényességgel és alapossággal kell az egyes ágazatokat továbbfejleszteni, ilyen módon kell őket tanítani, és Ilyen szellemiben kell előkészítenünk az új kádereket. Végleg fel kell szántolni azt a nézetet, miszerint a társadalomtudományok azonosak u marxizmus—leninizmussal, amely viszont mások szerint a társadalomtudományok mellett létezik, és ezektől eltérően elsősorban ideológiai, propaganda- és agiiációs funkciót tölt l>e. E nézet maradványai kifejezik azt az ellenséges törekvést, hogy lebecsüljék a marxizmus—leninizmus tudományos jellegét. de egyúttal »gyesek olyan értelmű kívánságát is, hogy ezekben az ágazatokban tudományos szakképzettség és felkészülés nélkül lehessen dolgozni. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul nak azok is. akik a társadalomtudományok egyes ágazatait meg akarják fosztani a marxizmustól, el akarják határolni az ideológiától, és kizárólag a

szubjektivizmus alapján akarjak továbbfejleszteni őket.

Amikor a filozófiát, a szociológiát, a politikai gazdaságtant és a tudományos kommunizmust mint marxizmust—leninizmus! jellemezzük, őzzel nem csökkentjük. hanem ellenkezőleg: fokozzuk a tudományos tartalmukkal és jellegükkel szemben támasztott igényeinket. Csakis így és akkor tölthetik be a marxista—leninlsta felismerési, módszertani, integrációs és ideológiai politikai funkciót, ha magas tudományos színvonalon állnak. Csakis tudományos tartalmukkal és jellegükkel tölthetik be a többi társadalomtudományok elméleti, módszertani és ideológiai alapjának funkcióját.

\z eszme és a gyakorlat kapcsolata

Tudjuk, hogy már a marxizmus klasz- szikusai is úgy fogalmazták meg a társadalomra vonatkozó tudományos tanításokat, mint a társadalom létének elméletét. mint a társadalom progresszív emberi megváltoztatásának elméletét, a forradalmi tettekre vonatkozó felhívási és eszközt. Az eszme összekapcsolódik a gyakorlati forradalmi tettekkel, az igaz felismerés az aktív cselekedetekkel. A társadalom a forradalmi gyakorlatban feltárja legmélyebb titkait, az embo<’ fejleszti legalapvetőbb időszerű és potenciális értékeit és képességeit. A tudományos társadalomelmélet a forradalmi gyakorlattal egységben találja meg az értékek kritériumait, valamint a progresszív fejlődés fő mozgatóerőit. A forradalmi gyakorlat által ösztönzött tudományos elmélet így valóban forradalmi módon befolyásolhatja a gyakorlatot. A társadalomtudományok új jellege minőségileg megváltoztatja felismerési funkcióit. A társadalom felismerésiben és értékelésében végl»emenő forradalom fő okozói. Lenin ezért Marxszal és Engelsszel egyetértve hangsúlyozta, hogy az élet és a gyakorlat szempont}« a felismerés elméletének elsőrendű és alapvető szempontja. Mint ismeretes, Marx mint gondolkodó, elméleti szakember és tudós lépett a proletariátus forradalmi gyakorlatába, gyakorlati forradalmár lett, s egyúttal a proletariátus ideológusa is. Marx ezt nem azért tette, mintha közömbössé vált volna az elmélettel és a tudománynyal szemben, hanem éppen ellenkezőleg: ezek érdekében. Azáltal, hogy a történelmi szempontból leghaladóbb osztály, a proletariátus forradalmi gyakorlatának teoretikusa és tudósa lett, egyúttal forradalmárrá vált az elméletben ás a tudományban is, feltárta és fejlesztette az elmélet és a tudomány olyan értékeit és mozgatóerőit, amilyeneket az előző gondolkozók nem fedezhettek volna fel. pedig tudásukat és műveltségüket tekintve nem maradtak el Marx mögött.

Leszögethetjük, hogy szocialista társadalmunkban a társadalomtudományok fő mozgatóereje, értékük és értelmük legmagasabb kritériuma a szocialista humanista gyakorlat, amely megerősíti a tudományos műszaki forradalom folyamatát. s amelyet a CSKP politikája és ideológiája irányít. A tudomány és elmélet ezáltal nem gyengül, hanem megerősödik. A társadalom fejlődésének mai szakaszában a társadalomtudományok csakis ennek alapján fejleszthetők sikereseti. E forrás mellőzése a társadalomtudományok lebecsüléséhez. sőt a velük való visszaéléshez vezethet.

A társadalom adomány! dolgozók gyakorlatában a« említett elvek érvényesítése nagv igényeket támaszt elrné- le!i, módszertani, politikai és Ideológiai fejlettségükkel szemben. A tudósoktól új etikát követel meg. amely a társadalmi jelenségek következetes tudományos megismerésén kívül arra kötelezi őket, hogy részt vegyenek a szocialista gyakorlatban, « párt politikájának és ideológiájának kialakításéban, s felelősséget vállaljanak védelmükért, megszilárdításukért és a! koto fejlesztésükért. Tehát nemcsak azért felelősek, mit tesznek a tudományban és a tudományért, hanem azért is, mit tesznek vagv nem tesznek, vagy mit tehetnének a tudomány által a szocialista társadalomért. Ezen a téren a társadalomtudományi dolgozók nemcsak saját lelkiismeretüknek felelősek, hanem az egész társadalom és párt előtt is. Az akadémiai függetlenségre és az értelmiségi extravaganciára vonatkozó illúzióknak nincsen helye. Ezzel kapcsolatban állandóan időszerű az

a feladat, hogy a társadalomtudományokban még következetesebben kel! érvényesíteni a pártosság lenini elvét.

Az alkotó felismerés forrása

Szocialista gyakorlatunk társadalmi- tudományos reflexiója, a párt felismerő és irányító gyakorlatának, az új szocialista ember kialakításának, valamint a burzsoá és revizionista-opportunlsta ideológia elleni harc reflexiója, a társadalomtudományok alkotó fejlesztésének, gyakorlati humánus küldetésük teljesítésének jelentős forrását képezik. Ezen a téren a még létező tartalékok kihasználása általános érvényű elméleti és módszertani eredményekhez vezetnek. A gyakorlati és ideológiai-politikai függetlenségre vonatkozó illúzió az ösztönös függetlenség, a legroakciósabb gyakorlat, politikai és ideológia formája. A történelem és a gyakorlat megmutatta. hogy az ún. „független“ vagy „tiszta“ társadalomtudományi elméletek a valóságban politikailag és Ideológiailag sem függetlenek. Az apolitikus és ideológiamentes társadalomtudományok nagyon könnyen a reakciós politika és ideológia tehetetlen áldozatává teszik a legbecsületesebb tudóst is. Ezért a bölcs tudós mindig ésszerű kapcsolatban áll az ésszerű politikával és ideológiával, hogy ne váljon az értelmetlen politika és ideológia áldozatává. Sohasem ringatózik a politikai és az Ideológiai függetlenségre vonatkozó illúziókban.

Amennyiben a társadalomtudományok és a társadalomtudományi dolgozók szocialista és kommunista társadalmunk építése történelmének alkotóivá akarnak válni, pozitívan, konstruktívan kell viszonyulniuk a szocialista gyakorlathoz, a párt politikájához és ideológiájához. Nem elég, ha csak tudatosítják és sokoldalúan magyarázzák a párt politikáját és ideológiáját, hanem céltudatosan és teljes felelősségérzettel be kell kapcsolódniuk kialakításába és teljes felelősséget kell érte vállalniuk. Ez csakis akkor lehetséges, ha a szocialista gyakorlat a párt politikájának és ideológiájának specifikus szerves részét képezi. Szocialista társadalmunk és pártunk ma elsősorban e/.t várja a társadalomtudományoktól. Ez a társadalomtudományok fejlődésének egyedüli reális lehetősége. E tény lebecsülése és mellőzése képezte a revízión ist a-op- portunista elhajlások közös nevezőjét a társadalomtudományok eddigi történetében, elsősorban azonban társadalmunk legutóbbi válsága során.

A társadalomtudományokat szocialista társadalmunkban nemegyszer lebecsülték, vagy pedig hibásan értelmezték a szocialista gyakorlathoz, a párt politikájához és ideológiájához való viszonyunkat. Ez a különböző elméletekben, az ellenzékieskedésben, máskor pedig a pragmatikus, konjunkturális talpnyalásban nyilvánult meg. Ha a társadalomtudományok következetesen teljesíteni akarják feladatukat, alkalmazniuk kell az elvi alkotó vitát, a véleménycserét, n nyílt bírálatot és önbírálatot.

A szocializmus érdekelteik szolgálatában

A szocialista és a kommunista társadalom építésének gyakorlata bonyolult, sokoldalú, internacionalista folyamat, amely a kapitalizmus erőivel folytatott éles osztályharcban fejlődik. A társadalomtudományok csak akkor tudjak teljesíteni küldetésüket, ha egységes, dialektikus, integrált frontot képezlek, amelynek alapja a szocializmus építése, céljainak, érdekeinek és szükségleteinek nyújtott szolgálat. Ez a társadalomtudományi dolgozók törekvésén kívül megköveteli a társadalomtudományok egységes irányítását, elméleti, módszertani és ideológiai egyesítésüket, az internacionalista és az egyes ágazatok közötti együttműködést, a társadalom- tudományi kutatások egybehangolását, elsősorban a szocializmust építő országok tudósaival és társadalomtudományaival. Ez az irányzat 11103'e'.el nemzeti haladó hagyományaink továbbfejlesztése érdekeinek. A proletár internacionalizmus elve ezzel kapcsolatban sem helyettesíthető a kozmopolita eszmei integráció elvével, sem pedig a nacionalizmus különböző formáival. Az említett feladatok megkövetelik a társadalomtudományok eddigi szervezési, irányítási rendszerének és dokumentációs tájékoztatási rendszerének megjavítását, s az új anyagi, káder- és más feltételek kialakítását.

RUDOLF SIMA

Hírek a Szovjetunióból

0 A Krinoj Rog~i medencében végzett geológiai kutatások során megállapították, hogy itt még több mint 2500 méter mélységben is van vasérc, és abban legalább 68 százalék a tiszta vas, úgyhogy azonnal martinkemencébe adagolható. A per- vomajszkij bányában új terv szerint már elkészült az első szupermély akna.

# A mai Leningráclban, az egykori Pétervárott Nagy Péter cár faháza volt az első épület. A ház három nap alatt készült el, 270 évvel ezelőtt. A múlt században kőalapokra helyezték .és gerendázatát megerősítették. Most újból tatarozzák a múzeummá nyilvánított házikót.

# A Nyenyec Nemzeti Körzetben, a Jugor-félszigeten felfedezték az északi sarkkörön túli első nagy borostyánlelőhelyeket. A „Nap kövének“ valamennyi, a Szovjetunióban ismert változata megtalálható. A megkövesedett gyanta korát 50—100 millió évre becsülik a tudósok. Az Északi-Jeges-tenger kontinentális talapzata helyén akkoriban erdős- szárazföld terült el.

# K. Gsolokasvili grúz történész régi kéziratok között rábukkant a damaszkuszi acél készítésének leírására. A régi grúz fegyverkovácsok technológiáját követve, a Kusztavi Kohó- műben különleges szilárdságú és rugalmasságú acélt sikerült önteni, a Grúziában készült kardok pengéje semmivel sem maradt el a damaszkuszi mögött.

# Az óceán állatoilágál kutató szovjet tudósok ezüst színű. szalagszerű halra: stulefors- ra bukkantak- Ennek a halnak kis, fogatlan szája vau, amely változtatni tudja az alakját. Szeme hol befelé fordul, hol pedig viszonylag hosszú ko- csányon mered kifelé. A stule- fors nem úgy úszik, mint más halak, hanem függőlegesen, fejjel felfelé. Az Indiai-óceánban él nagy mélységben.

0 Nagy hasznot hajt a Klrgl- ziában, a Tyany-Sany hegyei között termő zöld borókafenyő. A borókafenyő-erdők feltartóz, tat ják a kőomlásokat és a hé- lavinákat, jól megtartják a nedvességet. A kirgiz tudósok gondosan tanulmányozzák ennek a fának a tulajdonságait. Megállapították, hogy egyetlen hektárnyi borókafenyő-telepítés több tízezer ember által lakott terület levegőjét tisztítja meg.

# A Hattyú-szigeteken megnyílt a Krím-félszíget negyedik természetvédelmi területe. Maguk a szigetek nem nagyok, a védett övezet azonban több mint húszezer hektárnyi víz- területre és a part menti sávra terjed ki. Hattyúkon kívül kócsagok, récék és más vízluia- darak tanyáznak itt.

# Az azerbajdzsáni Kuba városban nemcsak a helyi szőtt yegkészitő üzem dolgozói, hanem az egész lakosság melegen ünnepelte a .114 éves Zttbejda Sejdajeva szőnyegszövónőt, aki most száz esztendeje szőtte első szőnyegét. A jubileumra újabb mestermunkát készített. Zubej da auyónak több mint negyven gyermeke, unokája, dédunokája van, köztük tanítók, orvosok, agronómusok, egyetemi hallgatók és természetesen szövőnők.

# Felépült Taskent első 18 emeletes épülete, egy irodaház, A számítások szerint az épület bármekkora földlökést kibír: négy kereszt alakú és négy lemez alakú alapra épült- Az alapozás 13 méternyi mélységbe hatol, az épület főrésze 87 méter magas. Taskentban más gas épületeket is emelnek.