Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-15 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó

1974. IX. IS. 3 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A fejlett szocializmus és a tudomá­nyos műszaki forradalom időszakában különle-ges szerepe és küldetése van a társadalomtudományoknak a tudomá­nyok rendszerében. Rendkívül nagy je* lenlősági'ik van a szocialista társadalom megismerésében és. irányításában, a szocialista társadalmi tudat, értékrend- szer és életstílus kialakításában. Pótol­hatatlan szerepöt és hatást gyakorolnak az új, szocialista ember nevelésére, aki a tudományos-műszaki forradalom, a termelés és a szocialista társadalom legfontosabb szubjektuma és döntő té­nyezője lesz. Nyilvánvaló a társadalom- tudományok, a szocializmus és a tudo­mányos-műszaki forradalom kapcsolata. Ezért egészen természetes, hogy a párt tudományos-műszaki és kulturális poli­tikája által rendkívüli figyelmet szen­tel a társadalomtudományoknak. A CSKP Központi Bizottságának KI nttksége az idén, májusban külön fog­lalkozott a társadalomtudományok fej­lődésével, mai helyzetével és a szocia­lista társadalomban betöltött szerepével. A társadalomtudományok a társadalom­ban végbemenő társadalmi és emberi változások jelentős eszköze és része. Nem kell külön bizonyítanunk, milyen jelentős az olyan alapvető társadalom­tudományi ágazatok jelentősége a szo­cialista társadalom életének és munká­jának megismerésében és irányításában, mint a filozófia, a szociológia, a tudo­mányos kommunizmus, a politikai gaz­daságtan, a jog, a történelem, a pszi­chológia, a pedagógia, a művészettör­ténet, a nyelvek stb. Ezeknek a tudo­mányoknak az összessége komplex kié­pet nyújthat társadalmunk erejéről és időszerű problémáiról a gyakorlati fel­adatok szem pontjából, valamint a tör­ténelem és a távlatok szempontjából is, rávilágít a társadalom és az ember fej­lődésének mozgatóerőire. A tartalékok feltárása és kihasználása Vitathatatlan tény, hogy a társada­lomtudományok a közelmúlt válságos fejlődése óta több jelentős sikert értek «1. Most az a feladatunk, hogy ezeket a sikereket továbbfejlesszük és még In­tenzívebben haladjunk előre. A társa­dalomtudományoknak egységes frontot kell alakítaniuk, amely nemcsak a felis­merés, hanem egyúttal szocialista társa­dalmunk előrehaladásának is céltudatos eszköze. Még hatékonyabb segítséget kell nyújtaniuk pártunknak felismerő és irányító funkciójának teljesítésében és pártunk tudományosan megalapozott ideológiai harcában. Tudjuk, hogy a társadalomtudományoknak ezen a téren még nagyobb jelentős tartalékaik van­nak. Az individualizmus hagyományai, az autonomizmus maradványai az aka- déuiizmussal együtt komolyan akadá­lyozzák e tartalékok teljesebb kihaszná­lását. A közelmúltban tapasztalható re­vízión Ista-opportunista aktivitás meg­erősítette ezeket a negatív irányzato kát. Mindez megnehezíti a társadalom tudományoknak a marxizmus—leniniz­mus elméleti, módszertani és ideoló­giai platformján kifejtett céltudatos munkáját, s mélyebb kapcsolatukat a szocialista gyakorlat szükségleteivel, érdekeivel és céljaival, amelyet a pért politikája és ideológiája közvetít. A filozófia, a szociológia, a politikai gazdaságtan és a tudományos kommu­nizmus alkotó fejlesztésének csúcsfon­tosságú jelentősége van a társadalmi megismerés ugész rendszerében, vala mint a társadalomtudományok előbb említett fogyatékosságainak elhárításá­ban. Ezért tudományos igényességgel és alapossággal kell az egyes ágazato­kat továbbfejleszteni, ilyen módon kell őket tanítani, és Ilyen szellemiben kell előkészítenünk az új kádereket. Végleg fel kell szántolni azt a nézetet, misze­rint a társadalomtudományok azonosak u marxizmus—leninizmussal, amely vi­szont mások szerint a társadalomtudo­mányok mellett létezik, és ezektől el­térően elsősorban ideológiai, propagan­da- és agiiációs funkciót tölt l>e. E né­zet maradványai kifejezik azt az ellen­séges törekvést, hogy lebecsüljék a marxizmus—leninizmus tudományos jel­legét. de egyúttal »gyesek olyan értel­mű kívánságát is, hogy ezekben az ága­zatokban tudományos szakképzettség és felkészülés nélkül lehessen dolgozni. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul nak azok is. akik a társadalomtudomá­nyok egyes ágazatait meg akarják fosztani a marxizmustól, el akarják ha­tárolni az ideológiától, és kizárólag a szubjektivizmus alapján akarjak tovább­fejleszteni őket. Amikor a filozófiát, a szociológiát, a politikai gazdaságtant és a tudományos kommunizmust mint marxizmust—leni­nizmus! jellemezzük, őzzel nem csök­kentjük. hanem ellenkezőleg: fokozzuk a tudományos tartalmukkal és jellegük­kel szemben támasztott igényeinket. Csakis így és akkor tölthetik be a marxista—leninlsta felismerési, mód­szertani, integrációs és ideológiai poli­tikai funkciót, ha magas tudományos színvonalon állnak. Csakis tudományos tartalmukkal és jellegükkel tölthetik be a többi társadalomtudományok elmé­leti, módszertani és ideológiai alapjá­nak funkcióját. \z eszme és a gyakorlat kapcsolata Tudjuk, hogy már a marxizmus klasz- szikusai is úgy fogalmazták meg a tár­sadalomra vonatkozó tudományos taní­tásokat, mint a társadalom létének el­méletét. mint a társadalom progresszív emberi megváltoztatásának elméletét, a forradalmi tettekre vonatkozó felhívási és eszközt. Az eszme összekapcsolódik a gyakorlati forradalmi tettekkel, az igaz felismerés az aktív cselekedetek­kel. A társadalom a forradalmi gyakor­latban feltárja legmélyebb titkait, az embo<’ fejleszti legalapvetőbb időszerű és potenciális értékeit és képességeit. A tudományos társadalomelmélet a for­radalmi gyakorlattal egységben találja meg az értékek kritériumait, valamint a progresszív fejlődés fő mozgatóerőit. A forradalmi gyakorlat által ösztönzött tudományos elmélet így valóban forra­dalmi módon befolyásolhatja a gyakor­latot. A társadalomtudományok új jel­lege minőségileg megváltoztatja felis­merési funkcióit. A társadalom felisme­résiben és értékelésében végl»emenő forradalom fő okozói. Lenin ezért Marx­szal és Engelsszel egyetértve hangsú­lyozta, hogy az élet és a gyakorlat szempont}« a felismerés elméletének elsőrendű és alapvető szempontja. Mint ismeretes, Marx mint gondolkodó, el­méleti szakember és tudós lépett a pro­letariátus forradalmi gyakorlatába, gya­korlati forradalmár lett, s egyúttal a proletariátus ideológusa is. Marx ezt nem azért tette, mintha közömbössé vált volna az elmélettel és a tudomány­nyal szemben, hanem éppen ellenkező­leg: ezek érdekében. Azáltal, hogy a történelmi szempontból leghaladóbb osztály, a proletariátus forradalmi gya­korlatának teoretikusa és tudósa lett, egyúttal forradalmárrá vált az elmélet­ben ás a tudományban is, feltárta és fejlesztette az elmélet és a tudomány olyan értékeit és mozgatóerőit, amilye­neket az előző gondolkozók nem fedez­hettek volna fel. pedig tudásukat és műveltségüket tekintve nem maradtak el Marx mögött. Leszögethetjük, hogy szocialista tár­sadalmunkban a társadalomtudományok fő mozgatóereje, értékük és értelmük legmagasabb kritériuma a szocialista humanista gyakorlat, amely megerősíti a tudományos műszaki forradalom fo­lyamatát. s amelyet a CSKP politikája és ideológiája irányít. A tudomány és elmélet ezáltal nem gyengül, hanem megerősödik. A társadalom fejlődésé­nek mai szakaszában a társadalomtu­dományok csakis ennek alapján fej­leszthetők sikereseti. E forrás mellőzé­se a társadalomtudományok lebecsülé­séhez. sőt a velük való visszaéléshez vezethet. A társadalom adomány! dolgozók gyakorlatában a« említett elvek érvé­nyesítése nagv igényeket támaszt elrné- le!i, módszertani, politikai és Ideoló­giai fejlettségükkel szemben. A tudósok­tól új etikát követel meg. amely a tár­sadalmi jelenségek következetes tudo­mányos megismerésén kívül arra köte­lezi őket, hogy részt vegyenek a szo­cialista gyakorlatban, « párt poli­tikájának és ideológiájának kiala­kításéban, s felelősséget vállalja­nak védelmükért, megszilárdításukért és a! koto fejlesztésükért. Tehát nemcsak azért felelősek, mit tesznek a tudo­mányban és a tudományért, hanem azért is, mit tesznek vagv nem tesznek, vagy mit tehetnének a tudomány által a szocialista társadalomért. Ezen a té­ren a társadalomtudományi dolgozók nemcsak saját lelkiismeretüknek felelő­sek, hanem az egész társadalom és párt előtt is. Az akadémiai függetlenségre és az értelmiségi extravaganciára vo­natkozó illúzióknak nincsen helye. Ez­zel kapcsolatban állandóan időszerű az a feladat, hogy a társadalomtudomá­nyokban még következetesebben kel! érvényesíteni a pártosság lenini elvét. Az alkotó felismerés forrása Szocialista gyakorlatunk társadalmi- tudományos reflexiója, a párt felismerő és irányító gyakorlatának, az új szocia­lista ember kialakításának, valamint a burzsoá és revizionista-opportunlsta ideológia elleni harc reflexiója, a társa­dalomtudományok alkotó fejlesztésének, gyakorlati humánus küldetésük teljesíté­sének jelentős forrását képezik. Ezen a téren a még létező tartalékok kihasz­nálása általános érvényű elméleti és módszertani eredményekhez vezetnek. A gyakorlati és ideológiai-politikai füg­getlenségre vonatkozó illúzió az ösztö­nös függetlenség, a legroakciósabb gya­korlat, politikai és ideológia formája. A történelem és a gyakorlat megmutat­ta. hogy az ún. „független“ vagy „tisz­ta“ társadalomtudományi elméletek a valóságban politikailag és Ideológiailag sem függetlenek. Az apolitikus és ideo­lógiamentes társadalomtudományok na­gyon könnyen a reakciós politika és ideológia tehetetlen áldozatává teszik a legbecsületesebb tudóst is. Ezért a bölcs tudós mindig ésszerű kapcsolatban áll az ésszerű politikával és ideológiával, hogy ne váljon az értelmetlen politika és ideológia áldozatává. Sohasem rin­gatózik a politikai és az Ideológiai füg­getlenségre vonatkozó illúziókban. Amennyiben a társadalomtudományok és a társadalomtudományi dolgozók szocialista és kommunista társadalmunk építése történelmének alkotóivá akar­nak válni, pozitívan, konstruktívan kell viszonyulniuk a szocialista gyakorlat­hoz, a párt politikájához és ideológiá­jához. Nem elég, ha csak tudatosítják és sokoldalúan magyarázzák a párt po­litikáját és ideológiáját, hanem céltu­datosan és teljes felelősségérzettel be kell kapcsolódniuk kialakításába és teljes felelősséget kell érte vállalniuk. Ez csakis akkor lehetséges, ha a szo­cialista gyakorlat a párt politikájának és ideológiájának specifikus szerves ré­szét képezi. Szocialista társadalmunk és pártunk ma elsősorban e/.t várja a társadalomtudományoktól. Ez a társa­dalomtudományok fejlődésének egyedü­li reális lehetősége. E tény lebecsülése és mellőzése képezte a revízión ist a-op- portunista elhajlások közös nevezőjét a társadalomtudományok eddigi törté­netében, elsősorban azonban társadal­munk legutóbbi válsága során. A társadalomtudományokat szocialista társadalmunkban nemegyszer lebecsül­ték, vagy pedig hibásan értelmezték a szocialista gyakorlathoz, a párt politi­kájához és ideológiájához való viszo­nyunkat. Ez a különböző elméletekben, az ellenzékieskedésben, máskor pedig a pragmatikus, konjunkturális talpnya­lásban nyilvánult meg. Ha a társada­lomtudományok következetesen teljesí­teni akarják feladatukat, alkalmazniuk kell az elvi alkotó vitát, a vélemény­cserét, n nyílt bírálatot és önbírálatot. A szocializmus érdekelteik szolgálatában A szocialista és a kommunista társa­dalom építésének gyakorlata bonyolult, sokoldalú, internacionalista folyamat, amely a kapitalizmus erőivel folytatott éles osztályharcban fejlődik. A társa­dalomtudományok csak akkor tudjak teljesíteni küldetésüket, ha egységes, dialektikus, integrált frontot képezlek, amelynek alapja a szocializmus építése, céljainak, érdekeinek és szükségleteinek nyújtott szolgálat. Ez a társadalomtu­dományi dolgozók törekvésén kívül megköveteli a társadalomtudományok egységes irányítását, elméleti, módszer­tani és ideológiai egyesítésüket, az in­ternacionalista és az egyes ágazatok közötti együttműködést, a társadalom- tudományi kutatások egybehangolását, elsősorban a szocializmust építő orszá­gok tudósaival és társadalomtudomá­nyaival. Ez az irányzat 11103'e'.el nem­zeti haladó hagyományaink továbbfej­lesztése érdekeinek. A proletár interna­cionalizmus elve ezzel kapcsolatban sem helyettesíthető a kozmopolita esz­mei integráció elvével, sem pedig a nacionalizmus különböző formáival. Az említett feladatok megkövetelik a tár­sadalomtudományok eddigi szervezési, irányítási rendszerének és dokumentá­ciós tájékoztatási rendszerének megja­vítását, s az új anyagi, káder- és más feltételek kialakítását. RUDOLF SIMA Hírek a Szovjetunióból 0 A Krinoj Rog~i medencé­ben végzett geológiai kutatások során megállapították, hogy itt még több mint 2500 méter mély­ségben is van vasérc, és abban legalább 68 százalék a tiszta vas, úgyhogy azonnal martin­kemencébe adagolható. A per- vomajszkij bányában új terv szerint már elkészült az első szupermély akna. # A mai Leningráclban, az egykori Pétervárott Nagy Pé­ter cár faháza volt az első épü­let. A ház három nap alatt ké­szült el, 270 évvel ezelőtt. A múlt században kőalapokra he­lyezték .és gerendázatát meg­erősítették. Most újból tataroz­zák a múzeummá nyilvánított házikót. # A Nyenyec Nemzeti Kör­zetben, a Jugor-félszigeten fel­fedezték az északi sarkkörön túli első nagy borostyánlelőhe­lyeket. A „Nap kövének“ vala­mennyi, a Szovjetunióban is­mert változata megtalálható. A megkövesedett gyanta korát 50—100 millió évre becsülik a tudósok. Az Északi-Jeges-ten­ger kontinentális talapzata he­lyén akkoriban erdős- száraz­föld terült el. # K. Gsolokasvili grúz törté­nész régi kéziratok között rá­bukkant a damaszkuszi acél ké­szítésének leírására. A régi grúz fegyverkovácsok technoló­giáját követve, a Kusztavi Kohó- műben különleges szilárdságú és rugalmasságú acélt sikerült önteni, a Grúziában készült kardok pengéje semmivel sem maradt el a damaszkuszi mö­gött. # Az óceán állatoilágál ku­tató szovjet tudósok ezüst szí­nű. szalagszerű halra: stulefors- ra bukkantak- Ennek a halnak kis, fogatlan szája vau, amely változtatni tudja az alakját. Szeme hol befelé fordul, hol pedig viszonylag hosszú ko- csányon mered kifelé. A stule- fors nem úgy úszik, mint más halak, hanem függőlegesen, fej­jel felfelé. Az Indiai-óceánban él nagy mélységben. 0 Nagy hasznot hajt a Klrgl- ziában, a Tyany-Sany hegyei között termő zöld borókafenyő. A borókafenyő-erdők feltartóz, tat ják a kőomlásokat és a hé- lavinákat, jól megtartják a ned­vességet. A kirgiz tudósok gon­dosan tanulmányozzák ennek a fának a tulajdonságait. Megál­lapították, hogy egyetlen hek­tárnyi borókafenyő-telepítés több tízezer ember által lakott terület levegőjét tisztítja meg. # A Hattyú-szigeteken meg­nyílt a Krím-félszíget negyedik természetvédelmi területe. Ma­guk a szigetek nem nagyok, a védett övezet azonban több mint húszezer hektárnyi víz- területre és a part menti sávra terjed ki. Hattyúkon kívül kó­csagok, récék és más vízluia- darak tanyáznak itt. # Az azerbajdzsáni Kuba vá­rosban nemcsak a helyi sző­tt yegkészitő üzem dolgozói, ha­nem az egész lakosság melegen ünnepelte a .114 éves Zttbejda Sejdajeva szőnyegszövónőt, aki most száz esztendeje szőtte első szőnyegét. A jubileumra újabb mestermunkát készített. Zubej da auyónak több mint negyven gyermeke, unokája, dédunokája van, köztük tanítók, orvosok, agronómusok, egyetemi hallga­tók és természetesen szövőnők. # Felépült Taskent első 18 emeletes épülete, egy irodaház, A számítások szerint az épület bármekkora földlökést kibír: négy kereszt alakú és négy le­mez alakú alapra épült- Az ala­pozás 13 méternyi mélységbe hatol, az épület főrésze 87 mé­ter magas. Taskentban más gas épületeket is emelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents