Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-14 / 218. szám, szombat
A Gestapótól a Pentagonig Az amerikai ITT (International Telephoné and Telegraph Corporation] a multinacionális konszernek nagyságrendjében „csak“ a 11. helyen áll, de méreteire jellemző, hogy 400 ezer alkalmazottja, 93 országban 331 leányvállalata van és évi forgalma 1972-b^n meghaladta a 7,3 milliárd dollárt. Ma már köztudomású, hogy e politikailag és gazdaságilag is tipikusan tőkés-imperialista vállalkozás segítette uralomra a chilei fasiszta katonai juntát. Az ITT „Chile-politikájával“ kapcsolatban elsősorban a lexikonok tárgyilagos adatait közöljük: 1972 márciusának közepén Jack Anderson amerikai újságíró a Washington Post hasábjain közreadta az ITT bizalmas dokumentumait, amelyekből, kiderült, milyen módon próbálta megakadályozni 1970 októberében ez az amerikai mammut- vállalat Allende elnökké választását, milyen szerepe volt az ITT-nek a Róberto Viaux tábornok vezetésével tervezett államcsíny-kísérletben, amelynek előjátékául szolgált volna René Schneider tábornoknak, a hadsereg főparancsnokának meggyilkolása. Az amerikai kormány Chile elleni intézkedéseire vonatkozó konkrét javaslatokat is tartalmazó dokumentumokat a chilei Népi Egység kormánya ún. Fekete Könyvben hozta nyilvánosságra. 1972. július 10-én, miután az amerikai kormány már több, az ITT-dokumentumokban javasolt intézkedést életbe léptetett Chile ellen, a New York Times újabb ITT-dokumenlumot leplezett le- A 18 pontos javaslat, amelyet W. R. Merriam, az ITT alelnöke terjesztett P. Peterson, Nixon elnök külgazdasági tanácsadója, későbbi kereskedelemügyi miniszter elé, többek között „felforgató manőverek“ előmozdítását javasolta a chilei fegyveres erőkön belül. A lexikon adatait eddig még Senki nem tudta megcáfolni! Az ITT alapítása és fejlődése rendhagyó volt, mert nem az ország belsejében, szerény kezdeményezésből nőtt óriássá. 0 Valamiből élni kell A Behn-testvérek, Susthenes és Hernand Behn, nagyon szerény cukorügynökök voltak Puerto Rico szigetén és hosszú ideig nem is gondoltak arra, hogy valamikor a „nagy grün- dolók" közé kerülhetnek. De az első világháború időszakában bekövetkezett a cukorpiac válsága és mert „valamiből élni kell“, Behnék megvásároltak egy kis telefonvállalatot. Sost- henes Behn, egyébként az amerikai hadsereg ezredese, csakhamar felismerte az iparágban rejlő lehetőségeket és egyre több hasonló vállalkozást szereztek meg nemcsak Puerto Ricoban, hanem Kubában is. 1920-ban megalapították az ITT-t és nemsokára megkapták az első nagy megrendelést — Primo de Rivera spanyol diktátortól. A spanyolországi telefonhálózat kiépítése olyan nyereséges volt, hogy megkezdhették az elektromos ipari vállalatok felvásárlását. Ekkor került birtokukba a két első leányvállalat, az osztrák Célja und Nišsl és a németországi Lorenz cég. Az igazi nagy ugrásra 1933- ban került sor. A New York Times 1933. augusztus 4-i számában egy kis hír jelem meg: „Hitler úr, Németország űj birodalmi kancellárja első ízben fogadta amerikai üzletemberek küldöttségét“. Azt nem közölte a lap, hogy a küldöttségnek csupán két tagja volt: Sosthe- nes Behn, az ITT főnöke és Henry Mann, az ITT németországi vezérképviselője. Ebben az időben a cég már kapcsolatban volt a Morgan-tő- kecsoporttal és az ATT (American Telephoné and Teleg- raphe) mammutvállalattal is. A „Hitler úrral“ folytatott beszélgetés pedig az ITT és a náci Németország „gyümölcsöző“ együttműködésének a nyitánya volt- Behn személyesen nevezte ki a német leányvállalat élére a náci Schröder bankárt, aki rövidesen SS-brigádvezetői rangban képviselhette a cég érdekeit. Persze a náci birodalomban, ahol a rablás, a lopás volt az államvallás, az ilyen személyi kapcsolatra nem épülhetett volna zavartalan jövő, ezért az ITT főnökei jelentős összegekkel támogatták — a Gestapót. A pénzt Schröder kézbesítette és ezért a szolgálatáért 250 ezer birodalmi márka jutalmat kapott. A befektetés kifizetődött. Az ITT csakhamar 28 százalékkal részesült a Focke—Wulf repülő- gépgyár üzleteiből. 1939 ben — Schröder javaslatára — az ITT magyarországi, ausztriai, németországi és svájci vállalatait „német vállalatoknak" minősítették, ezzel is biztosítva különleges jogaikat. 0 Kállai-kettőst jár a jenki Az amerikai konszern a háború kitörése után sem szakította meg a kapcsolatait a náci Németországgal. Az antifasiszta koalíció országaiban működő leányvállalatok Spanyol- ország és néhány latin-amerikai állam közvetítésével érintkeztek a „német rokonokkal“. így például, amikor Behn 1943-ban Spanyolországija látogatott, hivatalosan bejelentette, hogy 60 millió dollár értékű beruházással segíti a náci birodalom leghűségesebb barátját. A barna lunatikus, aki felgyújtotta Európa háztetőit, őrjöngve hátrált, a Vörös Hadsereg acélökle morzsolta, zúzta a náci patkányokat, a szövetségesek partraszálltak Franciaországban — és Behnék azonnal megjelentek a felszabadított területeken, átvették vállalataik irányítását, felbecsülték a háború okozta károkat és megindították a kártérítési eljárást. Húsz évig harcoltak „jogos“ követelésükért és — nyertek. Az amerikai kormány 17 millió dollárt fizetett azokért a károkért, melyeket a hitleriz- mus ellen küzdő amerikai bombázók okoztak a cég európai létesítményeiben. Ebből 5 millió dollárt a Focke—Wulf céget ért károkértl A Focke— Wulf gyártmányainak segítségével amerikai katonák ezreit ölték meg a háborúban! De ez a tőkés-cotillonnak csupán az egyik figurája volt. Akadt a táncrendben kállai-kettős is! A hitleri Németországban Schröder SS-legény szolgálta az ITT érdekeit, de ugyanakkor az amerikai hadigépezetben is ott ültek a konszern emberei. E különös kettősség tragikus következményeivel Anthony Sampson brit újságíró foglalkozott „Az ITT világhatalma“ című könyvében: „A menekült francia mérnökök az ITT kutatóintézeteiben számos értékes műszaki újítást dolgoztak ki, többek között egy rádiótájolót jHigh' Frequency Direction Finder) is, melynek segítségével felderítették a szövetséges hajórajokat fenyegető német tengeralattjárókat. Ezzel tehát az ITT az amerikai katonai érdekeket szolgálta. De ugyanakkor — latin-amerikai titkos csatornákon — értesítette a német hadvezetőséget a szövetséges hajók útvonaláról és a Focke—Wulf gépei a levegőből intéztek gyilkos támadásokat az amerikai katonákat, amerikai hadianyagot szállító hajók ellen!“ Érvényesült az alapítók jelszava: „valamiből élni kell“, és teljesen mellékes, hogy ez a valami: kémkedés és hazaárulás! 0 A hidegháború szolgálatában Befejeződött a második világháború, de az emberiség nem örvendhetett sokáig a vart, őhajtott békének, mert az imperialista hatalmak megindították a hidegháborút. Az ITT- nek ebben is kulcsfontosságú szerepe volt^ E szerep aljasságát mindennél jobban szemlélteti a cég budapesti leányvállalatának, a Standard Electric Üzemnek a példája. A Standard a náci uralom iuőszuk'áhan egyedural- kodókértt látta el telefonberen- dezésekkel az egész kelet-európai piacot. Amikor azonban a Vörös Hadsereg felszabadította Magyarországot és az ország dolgozó népe a demokrácia útjára lépett, a gyár tér melése — az amerikai központ utasítására — 80 százalékkal csökkent. Természetesen a nép- hatalom ezt nem nézhette tétlenül és megindult a bűnvádi eljárás az ITT budapesti rezidensei ellen. Az imperialista sajtó koncentrált támadást indított Magyarország ellen, a bértollnokok harsogva tiltakoztak az emberi jogokat ért sérelem ellene, az amerikai központ mindent elkövetett, hogy megcáfolja a kémkedés és a szabotálas vádját, de a tények tények maradtak: a budapesti leányvállalat vezetője — San- ders brit állampolgár — előbb az angol, majd az amerikai titkosszolgálat ügynöke volt és információit Vugeler, az ITT ke- kelet-európai főnöke továbbította az amerikai hírszerző központba. Természetesen a hidegháború időszakaiéin sem szüneteltek bolygónkon a „forró háborúk“, amelyekben az ITT szintén erősen érdekelt volt! A háborúkkal foglalkozó irodalom a második világháborút követő időszakból több mint 100 háborút tart nyilván és bizonyított tény, hogy a második világháborút követően egyetlen nap sem zajlott le Földünkön háborúk nélkül! Miért? Mert az imperializmus lényege, célja, világ- hatalmi törekvése, harácsoló, mohósága változatlan.! 0 Mint egy rosszindulotú daganot Nem a mi megállapításunk, hanem a már említett angol szerzőé, hogy az ITT 1959-től kezdődően olyan hevesen burjánzott, mint egy rosszindulatú daganat. Az alapító Sosthenes Behn halála után két évvel Húr old Sydney Geneen került a konszern elnöki székébe. Az ITT egyetlen évtized alatt minden lenyelt, amit megkívánt: erdőket, lakóházakat, szál lodákat, biztosító társaságokat, mélyhűtőket, pénzintézeteket és áruházakat. Minden egyesülés, termelés egyetlen célja a nyereség- Nyereség bármilyen áron, bármilyen eszközök segítségével, a konkurrencia megsemmisítése. ha kell egyes személyek fizikai likvidációja, csalás, vesztegetés, kémkedés és árulás — mind elfogadható, „szalonképes“, ha a nyereséget növeli. így lett az ITT a multinacionális vállalkozás és egyben a „konszernkonglomerátum" mintapéldánya és hatalma nemcsak a kisebb tőkés államok kormányaira terjed ki, hanem olyan jelentős, hogy a céget az amerikai törvények sem kötelezik. Ezt bizonyítja többek között, hogy amikor az ITT fuzionált a Hartford—Insurance részvény- társasággal, a közvélemény felháborodottan követelte az ún. „anti-tröszt törvény“ alkalmazását. Ez a törvény megtilt minden olyan fúziót, ami lehetőséget ad a piacot uraló monopóliumok kialakulására. A konszern ellen megindult az eljárás. De nem hiába ülnek a cég védnökei a Pentagonban, a szenátusban, a vezérkarban — az eljárás néhány hónapig tartott, hogy legalább a formalitásokat betartsák, aztán 1971 júniusában az illetékes hatóságok minden különösebb indoklás nélkül engedélyezték a fúziót. Akkoriban kevesen tudták, hogy a döntést megelőző napokban az ITT a Republikánus Párt San Dlegó-i pártirodájának 400 000 dollárt adományozott és ezzel jelentős mértékben segítette Nixon választási hadjáratát. Az ITT tehát nemcsak idegen országokban szervez — minden esetben jobboldali, népellenes, haladást fékező — puecsokat, hanem az USA bán is „belenyúlhat“ a politika alakulásába. „Valamiből élni kell“ — mondták a vállalkozás egykori alapítói. Ez ma is a jelszó — nemcsak az ITT, hanem minden tőkés-imperialista vállalat jelszava! Azokra az amerikai katonákra, akiket a második világháborúban a konszern náci leány- vállalataiban gyártott fegyverekkel öltek meg, már senki nem gondoll P. GY. Lengyelország-- ban mintegy 3000 iskolában a számtan oktatásának új módszerét vezették be. Az ilyen iskolákban a tanulók az első négy osztályban már törtekkel, algebrai egyenletekkel dolgoznak. Felvételünkön: A varsói 222. alapiskola első osztályos tanulói számtanórán. (Felvétel: ČSTK — CAF) JO Kedvez az időjárás, az őszi munkák Alig fejeződött l>e az aratás, Felső Csallóköz mezőgazdasági üzemeiben máris benépesült a határ. Tráigyaszőró gépek, siló- kombájnok, szántó-boronáló traktorok hangja hallatszik minden felől, jelezve az őszi munkák kezdetét. E munkák állása iránt érdeklődtünk az alábbi üzemekben. A Zlaté Klasy-i (Nagymagya- ri) Efsz-ben 39 hektáron már csírázik a repce. Két lánctalpas és öt kerekes traktor meghosszabbított műszakban készíti elő a talajt 400 ha gabona vetéséhez. Terveik szerint október húszig minden mag a földbe kerül. Az istállótrágyázást hat szórógép és két rakó segítségével rövidesen befejezik. Elkezdődött 80 ha kukorica silózása, s szeptember húszadika táján három karejozóval és két szedőgéppel a 100 hektár cukorrépa betakarításához is hozzálátnak. A gyümölcsészetben a szorgos asszonykezek még szedik az ízletes őszibarackot, majd a 60 ha alma szürete következik. A .Hubicei (Gombai) Állami Gazdaságban Brányik György gazdaságvezető elmondta, hogy a részlegen a búza vetésének talajelőkészltő munkáit két DT és egy ZT-300-as traktorral időben és jó minőségben végzik. Az augusztus 23-án elvetett repce és a 30-án elvetett lucerna már szépen kisorolt. .160 hektáron a silókukorica is beérett, s már elkezdték a vágását. A közel jövőben a szója és a kukorica szedését is megkezdik. Jó termés Ígérkezik, mert az öntözőberendezéseket a száraz időjárásban maximálisan kihasználták. Az őszi munkák dandárja még nem következett el, ezért jelenleg még a gyenge minőségű kavicsos talajok javítására is jut erő, amit 70 hektáron komposzttrágyázással végeznek. A Mierovói (Békéi) Eísz-ben inár befejezték a vetés talajelőkészítési munkáit. A silózást Is megkezdték, s a szüretre is gondosan készülnek, új hordókat vásároltak, s a meglevőket gondosan tisztítják. A 13 hektáron telepített négyéves szőlő hektárhozamát 50 mázsára becsülik, a termés többségét jó áron a Borászati Üzemeknek adják el. Áz őszi repce már a Veľká Paka-l (Nagypakai) Efsz-ben Is szépen sorol, s ha száraz marad idő, meg is öntözik. A búzának kiváló magágyat készítenek, a talaj állapota annyira kedvező, hogy még kívánni sem lehetne jobbat. Az 50 hektár kukorica silózásához előkészítették a gépeket és 8 nap alatt ezt a munkát is befjezik. A Lehnicel (Légi] Efsz-ben hasonló a helyzet, a repce már itt is kikelt, s az őszi keverék is a földbe került. A többi munkával is jól haladnak, a 250 ha silókukoricából 300—350 mázsa átlagos hektárhozamra számítanak. A 130 hektár cukorrépa betakarításához két saját gépsorukat készítették elő. Jó ütemben haladnak tehát az őszi mezőgazdasági munkák, az időjárás is kedvez, s minden feltétel adva van hozzá, hogy november végére Felső Csallóköz valamennyi mezőgazdasági üzemében- az idejében és jó minőségben elvégzett munka után elcsendesedjen a határ. MÉRI ISTVÁN Tartalékok itt is, olt is Ma egyre több szó esik a takarmányok gazdaságos felhasználásáról. A tudományos kutatás már pontosan kimutatta, hogy az állattenyésztési termékeik egységeihez mennyi abraktakarmány szükséges. A gyakorlatban azonban ezek az adagok nagyon eltérőek, amint azt a trebisovi járásban a járási mezőgazdasági igazgatóság által végzett félévi felmérés is bizonyítja. A hízómarháknál például a normák szerint 1 kg súlygyarapodáshoz kiegészítő takarmányként 2,1 kg abraktakar- mányt kellene felhasználni. Ezzel szemben a járás egyes szövetkezeteiben az abruktakar- mány-f elhasználás különböző napi súlygyarapodások mellett 1,98 ky-tól 4,10 kg ig ingadozik. Ráadásul ott érnek el magasabb napi súlygyarapodást, ahol kisebb az abraktakarmányfogyasztás. Például a Kuzmicei Efsz. ben, ahol 1,98 kg abrakkal 0,95 kg súlygyarapodást, vagy az Oborini Efsz-ben, ahol 2,16 kg abraktakarmánnyal 1 kg napi súlygyarapodást értek el. Ezzel szemben megemlíthetjük a Nový Ruskov-i, a plechoticei és a poľany! szövetkezeteit, ahol az 1 kg súlygyarapodásra felhasznált abraktakarmány mennyisége meghaladja a négy kilogrammot, a napi súlygyarapodás értéke viszont mélyen az 1 kg-os szint alatt maradt. Még nagyobb különbségek tapasztalhatók a sertéstenyésztésben, ahol az egy kilogramm súlygyarapodásra előirányzott 4 kg abrakkal szemben például PJechoticén 5,16 kg, Maié Tra- kanyban 4,89 kg, Kráľová Lies- kován 4,91 kg, Zbehňovban 4,86 kg, Kapušianske Kľačany-ban pedig 4,70 kg abrakot fogyasztanak. Ezzel szemben Drahňov- ban 3,41 kg, Bačkovon 3,17 kg, Zemplínske Hradištén 3,46 kg, Veiké Slemencén 3,47, Cejkov- ban 3,57 kg-ot használnak fel 1 kg sertéshús kitermelésére. Ezek a nagy különbségek természetesen a termelési költségekben is megmutatkoznak; Ugyancsak jelentős különbségeket tapasztalhatunk a körülbelül azonos termelési feltételek mellett gazdálkodó szövetkezetek tejtermelésében. A Szürnyei Efsz-ben például az első félévben egy fejőstehéntől átlagosan 1759 litert, a szomszédos gara- nyi szövetkezetben már csak 1228 litert, Oborinban 1681 litert, Veľké Raškovcén 1232 litert, Kisgéresen 1540 litert, Ple- šanyban 1214 litert, Vojkán 1606 litert, a mellette levő Svinicén azonban csak 1282 litert fejtek; összehasonlítás kedvéért megemlíthetjük, hogy az első félévben 1423 liter tej volt az egy tehénre eső járási átlag. Hasonló eltérések vannak á malacelválasztásban, ahol járási átlagban 7,3 malacot választottak el egy anyától az első félévben, a legjobb eredményeiket elérő szövetkezetek mellett (Zemplínske Hradište 11,5 darab, Čalovce 10,5 darab, Nagykövesd 9,4 darab, Vojka 9,8 darab, stb.) azonban olyan szövetkezetek is vannak, ahol mindössze 5—6 darab malacot választottak el átlagosan egy anyától (Bacska 5 darab, Plesa- ny 5,3, Őrös 6 darab). Ezek az összehasonlítások meggyőzően bizonyítják azokat a lehetőségeket és tartalékokat, amelyek az efsz-ek termelésében és gazdálkodásában rejlenek. P. L. 1974. IX. 14.
