Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-28 / 203. szám, szerda

Népeink megvalósult vágyai 1974 (Folytatás a 1. oldalról) kongresszusának határozatá­ban, — megköveteli, hogy a lakosság hatalmas többségét képező dolgozó nép legyen az államban a politikai hatalom hordozója.“ A kommunisták, akik kilép­tek az illegalitásból, a politi­kai, a gazdasági és a kulturális élet valamennyi területén vég­rehajtott nagyszabású változá­sok megvalósításának az élén álltak. Ok képezték a partizán­alakulatok gerincét, tevékeny­kedtek a felkelő hadseregben, ők voltak a forradalmi nemzeti bizottságok legaktívabb dolgo­zói, és vezető szerepet játszot­tak az üzemi bizottságokban. Világos programjukkal, amely a dolgozó nép valódi programja lett, személyes példamutatásuk­kal, határtalan önfeláldozásuk­kal és forradalmi lendületük­kel egyre nagyobb néptömege két ragadtak magukkal a harc­ba és nagy tekintélyt szerez tek. A Szlovák Nemzeti Felkelés a kommunisták vezetésével je­lölte ki és kezdte megvalósí­tani azt a programot, amely a régi kizsákmányoló társadalom megváltozásához vezetett. A felszabadított területeken a nemzeti bizottságok váltak az ój forradalmi néphatalmi szer­vekké, az üzemekben a mun­kásosztályé volt a döntő befo­lyás a termelés biztosításában és irányításában, s megszer­vezték a forradalmi tnilíciál. A munkásosztály a dolgozó pa rasztokkal és a haladó értel­miséggel szövetkezve a felke­lés területén uralkodó nsztály- lyá lett, és jelentősen megvál­toztatta a dolgozó ember poli­tikai helyzetét. Szlovákia Kom­munista Pártja és a sznciálde mokrata pártnak a marxizmus —leninizmus a lap el vein történt egyesítése, valamint a felkelés területe üzemi bizottságainak konferenciája, amely egyesítet­te a szakszervezeti muzgalinat, jelentették annak a folyamat­nak a kezdetét, amelynek so­rán véglegesen felszámolták a csehszlovák munkásosztályban hosszó ideig tartó szakadást. A Szlovák Nemzeti Felkelés tehát megkezdte a forradalmi válto­zások megvalósítását a dolgo­zók legszélesebb rétegeinek érdekében. A Szlovák Nemzeti Felkelésben a fasizmus ellen, a Szociális és nemzeti szempont ból igazságos csehszlovák ál­lam megteremtéséért vívott harc elválaszthatatlanul össze­függött a cseh és a szlovák nemzet kapcsolatai lenini meg­oldásáért folytatott küzdelem­mel. Ezekért az új kapcsola­tokért harcoltak a kommunis­ták Szlovákiában a cseh kom­munistákkal teljes egyetértés­ben, a beneši burzsoázia sovi­niszta elképzelései ellen, jan Šverma cseh kommunista, a CSKP külföldi vezetőségének tagja, aki a felkelésben életét áldozta nemzeteink közös sza­badságáért, ebben az időben a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén egyértelműen leszögezte állás­pontját: „A szlovák nemzet ön­álló ... nemzet... Meggyőződé­sünk, hogy minél nagyobb lesz a nemzetek szabadsága, annál szilárdabb tesz az új Csehszlo­vák Köztársaság.“ Ezért jan Šverma a felkelést nagy csele­kedetként értékelte, nemcsak u szlovák nemzet, hanem egész Csehszlovákia szempontjából. A Szlovák Nemzeti Felkelés kiharcolta és megvalósí­totta Csehszlovákia új, haladó külpolitikai irányzatát, amelynek alapköve a Szovjet­unióhoz fűződő szilárd szövet­ség és barátság volt. A fasiz­mus ellen vívott közös harc váltotta valóra az 1943. decem­ber 12-i csehszlovák—szovjet szövetségi szerződés tartalmát, és vérrel pecsételte meg né­peink testvériségét. Hazánknak ezt az ój külpolitikái irányza­tát, amely népeink sokévi tör­ténelmi tapasztalataiból eredt és megfelelt leesaiátabb létér­dekeinek, a harcoló Szlovákia dolgozó népe hatalmas szim­pátiával és egyértelmű támoga­tással fogadta. Népünk tudatá­ba felejthetetlenül bevésődött a szocialista Szovjetunió példája, az, hogy Csehszlovákia népé­nek hő barátja maradt a kriti­kus időkben is, a második vi­lágháború * legnehezebb terhél hordta, és a legnagyobb áldo­zatokat hozta nemzeteink, ál­lamunk felszabadításáért. A felkelés kezdete első pillanatá­tól sokoldalúan — politikailag, erkölcsileg, anyagilag és kato­nailag — segítene a harcoló Szlovákiát is. A Szlovák Nemzeti Felkelés­nek nyújtót! legnagyobb segít­séget a szovjet hadsereg nagy­szerű győzelmei jelentették, amikel a Nagy Honvédő Hábo­rú valamennyi harcterén ara­tott. A szlovák felkelőknek nyújtott közvetlen segítség volt a kárpát duklai hadművelet döntő fontosságú célja. Éppen a Duklai-liágóért vívott nehéz harcok idején, amely harcok­ban a szovjet hadsereg mellett Ltidvík Svoboda elvtárs vezeté­sével részt veit a csehszlovák hadtest is, született népünk jel­szava: A Szovjetunióval örök időkre! Ez fejezte ki legmar­kánsabban népeink történelmi tapasztalatait, megbont halat lan barátságokat és szilárd fegy­verbarátságukat, ez fejezte ki a felszabadult Csehszlovákia új külpolitikai irányzatát. A Szlovák Nemzeti Felkelés­sel kezdődön Csehszlovákiában a nemzeti és demokratikus for­radalom. A felkelési terület a kommunista párttal, a mun­kásosztály meghatározó politi kai erejével és egységes párt jával, az államhatalom új népi szerveivel, a Szlovák Nemzeti Tanáccsal és a nemzeti bizott­ságokkal, a széles körű anti­fasiszta Nemzeti Fronttal, az iizemi bizottságokkal és az egységes forradalmi szakszer­vezetekkel, a csehek és a szlo­vákok új egyenjogú kapcsolatá­val, a szociális-gazdasági válto­zásokkal és a Szovjetunióhoz kötődő külpolitikai irányzattal előre jelezte az új, népi de­mokratikus Csehszlovákiát. Azokat a forradalmi tapasz­talatokat, amelyeket ezen a csehszlovák ,, szabadságszige­ten“ szereztek, riivid idő múl­va, amikor a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat, az egész állam területén érvénye­sítettek. Ezek a tapasztalatok jelentősen befolyásolták a Ko­šice! Kormányprogram, a fel­szabadult Csehszlovákia első programjának megfogalmazá­sát is. Előbb Kclet-Szlovákiá- ban, majd később a további felszabadított területeken meg­valósították a mélyreható for­radalmi-társadalmi változáso­kat, s egész Csehszlovákiában megalakult a népi demukrati- kus rendszer. ám ehszlovákia újkori türté- I C nelmének legragyogóbb fejezetei közé tartozik a Felkelés. Történelmi esemény volt, mely leplezetlenül kife­jezte a csehszlovák népnek a megelőző küzdelmekben szer­zett osztály-, hazafias és inter­nacionalista tapasztalatait és vágyait, s jelentősen befolyá­solta népeink további életének távlatait. A dicsőséges forradalmi múlt — amelyben a Szlovák Nemze­ti Felkelésnek jelentős helye van — és népeink szocialista jelene között történelmi konti­nuitás van. Az elmúlt harminc évben az élet és a gyakorlat igazolta azoknak az ideálok­nak a nagyságát, haladó mivol­tát és életképességét, amelye­kért a szlovák hegyekben és az antifasiszta küzdelem más harcterein a becsületes cseh­szlovák nép százezrei küzdöt­tek. Olyan értékekké váltak, amelyek megszilárdultak és to­vább fejlődtek abban a bonyo­lult folyamatban, amikor a nemzeti és demokratikus forra- dalum szocialista forradalomba nőtt át, és a szocialista épí­tés nagyszabású alkotásának éveiben is, a dolgozó nép 1948. évi dicsőséges februári győzel­me után. Ezek az értékek meghatározták nemcsak a nem­zedékek további éleiét, amelyek 30 évvel ezelőtt eme értékek alkotói voltak, hanem az új. felnövekvő nemzedékekét is. amelyek ezeket hazánknak a szovjet hadsereg által történi felszabadítása után tovább mé­lyítették. Ezek az értékek ké­pezik mai szocialista jelenünk alapkövét, ezen áll államunk — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság! Az a három évtized, amely elválaszt bennünket a Szlovák Nemzeti Felkeléstől, attól az időponttól, amikor a szovjet hadsereg felszabadította hazán­kat, alapvetően megváltoztatta társadalmunkat. A dolgozó nép saját hazájának valódi ura lett, eredményesen valósította meg a szocialista építést, gyors fejlődésen ment át népgazda­ságunk, szocialista mezőgazda­ságunk, a tudomány, a kultúra és az oktatásügy. Szlovákia fejlett ipari állammá vált. A CSKP a nemzetiségi kérdést megoldandó a lenini nlapelvek érvényesítésével létrehozta a szocialista föderációt, amely az egyenjogúság alapján megte­remti mindkét nemzetünk és a nemzetiségek számára is a sokoldalú fejlődés optimális le hetőségeit, s ezzel növeli az egységes csehszlovák állam erejét. A szocialista társadalmi rend szer nemcsak dolgozó népünk létbiztonságát szavatolja meg­bízhatóan, hanem népeink bé­kés távlatait is. Az elmúlt 30 esztendő tapasztalatai teljes mértékben bebizonyították, liogy a csehek és a szlovákok, vala mint a hazánkban élő nemzeti­ségek nemzeti érdekei csak a szocializmus bázisán biztosít­hatók, szilárd szövetségben és barátságban a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával. Csehszlovákia népei, amelyek megismerték a fasiszta terror és megszállás határtalan szén védéséit, értékelik ezt a létbiz­tonságot. Ezért szilárdítják és fejlesztik a testvéri együvétar- tozás és mélyen gyökerező ba­rátság kapcsolatait felszabadí­tónkkal, leghűségesebb szövet­ségesünkkel és hará(tinkka) — a Szovjetunióval és a többi szó eialista országgal. Népünk történelmében és életében a nagy forradalmi korszakváltás, a szocialista épi lés folyamata nem voll kihív nyű, s nehézségektől, hibáktól, fogyatékosságuktól mentes. Azonban ezeket kommunista pártunk mindenkor eredménye sen felszámolta és biztosította a szocializmus építésének In váhbi fejlődését. A CSKP vezetősége ma is — társadalmunkat fejlesztve kötődik a csehszlovák nép nagy nemzeti felszabadító és osztály harcai legjobb haladó, fórra dalmi, hazafias és internáciu nális hagyományaihoz, és an nak az önfeláldozó munkának az eredményeihez, amit népünk milliói a szocialista épílés évei ben végeztek. Csehszlovákia Kommunista Pártja a nemzetkö­zi kommunista és munkásmoz­galom szilárd része, s megte­remti a szocializmus további sokoldalú fejlődésének feltété leit Csehszlovákiában. A Szlovák Nemzeti Felkelés dicsőséges évfordulója, amely népünk nemzeti felszabadító harca betetőzése, és hazánknak a szovjet hadsereg állal történt felszabadítása 3IJ. évfordulójá­nak tiszteletére rendezett ün­nepségek kezdete, újfent arra ösztönöz bennünket, begy min­dennapi becsületes és alkotó munkával továbbra is eredmé­nyesen törekedjünk a szocia­lizmus és a kommunizmus fennkölt és nemes céljainak el­érésére. Ezért a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozó népe a közeledő évfordulókat új építő eredményekkel, a mun­ka- és a politikai aktivitás ki­bontakoztatásával fogadta. Ez az önfeláldozó és céltudatos alkotómunka váltja valóra és fejleszti tovább a nemzeti fel­szabadító küzdelem örökké élő forradalmi hagyatékát. * I gv értelmezzük CsehsZlu vákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa prng ramjának teljesítését is, amely ezt- a forradalmi hagyatékot szocialista társadalmunk továb hi sokoldalú fejlesztésének táv tataiban, a Csehszlovák Szooia lista Köztársaság további felvi rágoztatásában bontakoztatja ki. A fasizmus ellen, a népünk jobb jövőjéért harcoló ezrek hősiessége számunkra ma is ösztönző példa a jelen és a jövő feladatok megoldásában és teljesítésében, az internáciu nalista egység és a Szovjetunió vezette szocialista közösség ál­lamai és népei felzárkózottsá gának megszilárdításában és abban a harcban, amit a tartós békéért, a demokráciáért, a tár sadalini haladásért, a szocia­lizmus világméretű győzelméért folytatunk. Az internacionalizmus őrtüzei (Folytatás a 1. oldalról) > esedékes feladatok teljesítéséért bontakoztattak ki. Elsőrendű kö­telessége a párt-, az állami.és a gazdasági szerveknek és a tár­sadalmi szervezeteknek, hogy támogassák a dolgozóknak ezt az aktivitását és kezdeményezését. A termékek magas színvonaláért, a minőségért és a gazdaságosságért, a tudományos-műszaki ha­ladásért folyó küzdelem. A harcnak ezen a mezején kiemelke­dőbben kell megnyilvánulnia a szocialista rendszer előnyeinek a kapitalizmussal való versengésben. 'teljesíteni és továbbfejleszteni a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatékát az államigazgatás területén a szocialista rendszernek, a munkásosztály hatalmának a megszilárdítását jelenti szövetség­ben a szövetkezeti parasztsággal és a többi dolgozóval. A forradalmi múltat az. elért, a Jelenlegi eredmények szerint ítéljük meg. Szlovákia iparosítási tervének megvalósításával az országrész Ipari jellege a felszabadulás óta a folismerhetetlen- ségig megváltozott. Százhúsz új, korszerű üzem épült és számos továbbinak a helyreállítása valósult meg. 1949 és 1973 között Szlovákia ipari termelése több mint a tizenháromszorosára nö­vekedett. A közép szlovákiai kerület, mely annak idején elmaradott volt, a felszabadulás után fokozatosan fejlett, korszerű iparral és me­zőgazdasági termeléssel rendelkező kerület lett. Nagy gondol fordítunk a kerület déli részének fejlesztésére. Gondolok itt elsősorban az olyan jelentős területekre, mint ami­lyen a Veľký Krtíš-i (nagykürtösi J, a lučeneci (losonci) és a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járás. A vidék etnikai meg­oszlásúi tekintve élnek itt magyar nemzetiségű állampolgárok is, akik egyenjogúak és azonos mértékben aktívan veszik kt ré­szüket az eredményekből, amelyeket társadalmunk elért. Például a rimaszombati a kerület legnagyobb járásai közé tar­tozik. Teri.letét, községeinek számát és különösen mezőgazdasági termelését tekintve egyike a legjelentősebb járásainknak. Csehszlovákia Kommunista Pártja a nemzetiségi kérdés meg­oldásával kapcsolatban következetesen folytatta és folytatja Szlovákia gazdasági fejlesztésének politikáját. Hála a CSKP he­lyes politikájának, s a cseh munkásosztály nyújtotta segítségnek, Szlovákia elmaradt agrárországból fejlett ipari országgá váltó zott. Míg a második világháború előtt Szlovákia ország ipari termeléséből nem egészen 8 százalékkal vette ki részét, ma több mint a negyedét nyújtja az ország ipari termelésének. Csehszlovákia Kommunista Pártja az iparosítást a szónak nem­csak leszűkített értelmében fogta fel, nem mint csak az ipar fejlesztését értelmezte, hanem mint olyan feladatot, amely össze­függ Szlovákia és dolgozó népe alapvető gazdasági, polftikaj, nemzetiségi, kulturális és szociális viszonyainak fejlesztésével, összhangban az egész szocialista Csehszlovákia fejlesztésével, megszilárdításával. Érthető, hogy Szlovákia iparosítását nem le­hetőit biztosítani csuk az' elmaradott és ráadásul a második vi­lágháborúban jelentékeny károkat szenvedett Szlovákia erőforrá­saiból Ezt a feladatot csak úgy lehetett teljesíteni, és teljesítet­tük is. hogy Szlovákia az egységes csehszlovák gazdaságra, Cseh­ország ipari üzemeire, a csehországi káderekre, a cseh munkás- osztály testvéri és önzetlen segítségére támaszkodhatott. A kerti óviek I 1(32 072 lakosa van. ebből 700 000 űz kereső fog­lalkozást. A legfontosabb ipari ágazat a gépipar. Ennek korszerűsítése hozzájárult ahhoz, hogy Szlovákia gépipari termeléséből a kerü­let több mint 50 százalékban veszi ki a részét. Energia , kohó , gépipari, fafeldolgozó-, élelmiszeripari és egyéb üzemeink a további fejlődés biztosítékai. Például a Kysucai Gördülőcsapágygyár a golyóscsapágyak gyártásában eléri a világszínvonalat. Tv-készülékeket a köztársa­ságban egyedül <i Nížnái Tesla Üzem állít elő. A Slovenská Lúp­ia i Biotlka gyógyszervegyészeti vállalat külföldre is exportálja készítményeit. De új ágazatokat is felsorolhatunk, amelyek a felszabadulás után igen aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy kerületünk ipari termelésének jó hírneve növekedjék, összehasonlításképpen meg­említhetjük. hogy míg 1937-ben, tehát a háború előtti konjunk­túra .idején, a kerület ipari üzemei mindössze 50 000 embert fog­lalkoztattak, egy évvel ezelőtt már csak olyan ipari központok, mint Považská Bystrica és Žilina lobi) mint 56 000 műnk; :rőt fog­lalkoztattak az iparban. A kerületben az iparban foglalkoztatot­tak száma ma 267 000, az összes foglalkoztatottak száma pedig több mint 640 000 fő. Igen nagy fejlődést ért el a kerület mezőgazdasága is. Az ösz- szeseu 538 000 hektár földön gazdálkodó 238 egységes földműves- szoveikezelnek és 25 állami gazdaságnak aktív szerepe volt az idén is abban, liogy batáridő előtt teljesítettük a gabonaTelvásár- lási tervet. E sikerhez gratuláltunk mindenekelőtt a kerület déli vidékei, a lučeneci (losonci) a Rimavská Sobola-i (rimaszombati), a zvolení és más járások dolgozóinak és funkcionáriusainak. Az eredmények, tekintettel az idei időjárási viszonyokra kivá­lóak- Egyes területeken több mint 50 métermázsás hektárhoza- mokat értek el gabonából. Ugyancsak jók az állati termékek termelése terén elért eredmények is. Elég talán példaként meg-, említeni, liogy a múlt évben 473 millió liter tejet termeltünk. Az utóbbi években sok üzem épült. Ilyenek: a Breznói Hídgyár, a Banská Bystrica-i Smrečina fafeldolgozó vállalat, a zúvadkai Sigma szivattyúgyár, a Detvai Gépgyár, a Slovenská Lupčá-i Bio- tika gyógyszervegyészeti gyár, a Kysucké Nové Mesto-i Gördülő- esapágygyár, a Niznúi Tesla Üzem, a martini Túród Gépgyár, a Púchovi Május 1 Gumigyár, a Žiar nad Hronom-i, a Szlovák Nemzeti Felkelés nevét viselő alumíniumkohó, a zvolení Bučina falemezgyáŕ és még sok más. 1948 és 1973 között a kerületben 216 000 lakás épült. A lakás- építési program megvalósításán kívül beruházásokat eszközöl­tünk különösen az oktatás- és művelődésügy, valamint az egész­ségügy területén. Főiskolát kapott Zvolen, Martin, Žilina és Ban­ská Bystrica. A népgazdaság egyes ágazatainak a felszabadulás óta megmu­tatkozott gyors fejlődése következtében megnövekedett a főisko­lai végzettségű szakemberek iránti igény. Az 1973—74-es tanév­ben a kerületben működő 4 főiskola hat karán összesen 8890 diák tanult. A kerületben 347 állandó mozi és 1045 könyvtár működik. A kerületnek természeti adottságaiból kifolyólag számos hegyi üdülője, gyógyfürdője és klimatikus gyógyhelye van. A „csend övezeteinek“ kialakításával igyekszünk a legkedvezőbb feltétele­kéi megteremteni a természeti egyensúly fenntartására, azért, hogy szocialista hazánk még szebb és boldogabb otthona legyen <t dolgozó embernek. Kerületünk, ahol 30 esztendővel ezelőtt a felkelés kitört és harcainak zöme lezajlott, nagy távlati fejlődésnek néz elébe. Célunk elsősorban az, hogy sokoldalúan és gazdaságosan haszno­sítsuk a természeti és az anyagi erőforrásokat, s mindenekelőtt a munkaerőforrásokat. A 6. ötéves terv új beruházásokra, a kapacitások növelésére számít valamennyi járásban. A kerület valamennyi járásának, valamennyi városának Igen sok feladata, távlati terve van. An­nak biztosítéka, hogy derűlátással tekinthetünk a jövőbe, a kerü­let dolgozóinak szorgalma és forró viszonya a Szlovák Nemzeti Felkelés eszmei hagyatékához, amit tettekkel váltanak valóra.

Next

/
Thumbnails
Contents