Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-25 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó
MINDIG OLCSÓBBAN A žemberovcei - Lenin. Efsz vezetősége arra törekszik, hogy mindig olcsóbban termeljenek. Jelenleg 1 kg sertéshús termelési költsége 9 korona, míg öt évvel ezelőtt 11 korona volt. A marhahús termelési költségét is csökkentették kg-ként 2 koronával. Nedorolík Ladislav elvtárs, az efsz régi, tapasztalt elnöke szerint a termelési költségek további csökkentésére törekednek. Ábel Gábor HÁROMSZOR IS KITÜNTETTÉK Badinka Zollán elvtárs a Guszonai Efsz raktárosa. Háromszor is kitüntették. Először közvetlenül a második világháború után, a fasisztaéllenes harcokban való részvételért. Másodszor, amikor 45 éves volt. Az állattenyésztésben elért munkasikerei nyomán érdemelte meg a kitüntetést, melyet éppen születésnapján kapott. Harmadszor most tüntették ki, amikor a szövetkezei- tesítés 25. évfordulóját ünnepeltük. Annak idején, 1952-ben, még egészen fiatalon őt választották meg a földművesszövetkezet elnökének. Ezt az utóbbi kitüntetést a mezőgazdasági minisztériumtól kapta. Egyébként nagyon tevékeny még napjainkban is, hiszen ő a helyi párt- szervezet alelnöke és a CSSZBSZ helyi szervezetének elnöke. Ferencz Béláné ÚTÉPÍTÉS Bidovce község területén 3,5 millió koronás költséggel nagyszabású útépítési munkába kezdtek, mert az Autósturisták XXXV. Világtalálkozójának útvonala a községen keresztül vezet majd. Az útépítés után a Košice—Her- fany, valamint a Michalovce—Bidovce—Herfany közötti útszakaszokon sokkal knyelmesebb és gyorsabb lesz a közlekedés. Gerec Imre MIRE KÖLTIK? A Munkaérdemrenddel kitüntetett Kenyheci Fisz évente 120 000 koronát költ kulturális és szociális célokra. Ebből az ösz- szegből fedezik a szövetkezeti munkaiskola és a különféle ünnepségek megrendezésével kapcsolatos kiadásokat. Az efsz 50 tagját évente ötször ingyenesen viszik színházba. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben dolgozók közül 35 tagot tanulmányi kirándulásra küldenek. Ugyanakkor számukra mintegy 1000 korona értékben könyveket vásárolnak. Nyolcvan tag számára napilapot járatnak. A munkasikerek jutalmazására évente 12 500 koronát költenek. A tagok üdültetésére, valamint ti tagok pionírkorú gyermekeinek üdültetésére az idén 6800 koronát szántak. Közel ezer koronáért gyermekjátékokat vásároltak az óvoda számára. A sző vetkezeti tagok gyógykezeltetésére az idén 8950 koronát költenek. Huszonöt nyugdíjasa is van az efsz-nek, akik életkörülményeinek megjavítása er kölcsi kötelesség. Erre a célra 18 000 koronát szántak. Természetesen még arra is gondoltak, hogy az önkéntes véradókat is illő megjutalmazni, illetve a véradás után megvendégelni, s támogatni kell anya gilag az ifjúsági szervezet tevékenységét. Minden fillérnek pontosan meghatározott helye van. Iván Sándor FORRADALMI MÚLTJA IS JELENTŐS Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahely) község az idén ünnepli keletkezésének 700. évfordulóját. Valamikor ez a község is a bárók és a grófok tulajdona volt, bár lakosai után ítélve inkább a „jobbágyok faluja“ elnevezés illett volna rá. A község nevezetessége a régi kastély, melyben korábban a bárók és a grófok éltek, valamint a templom, melynek kriptáiba bebalzsamozva temették el a falu papjait és bírált. De a község forradalmi múltja is jelentős. A XVIII. és XIX. században ugyanis óriási töldinunkásmozga- lom alakult ki, amikor a földnélküliek fellázadtak a földbirtokosok ellen. Gyakran szerveztek sztrájkokat is. Ezek közül nevezetes a szőlőhegyi sztrájk. Később is gyakran szerveztek sztrájkokat. Nevezetes a 20-as években szervezett, úgynevezett „malomi“ sztrájk, amikor Cottwald elvtárs is járt a sztrájkolok között. Nevezetesek a község lakosai által szervezett munkásfelvonulások is, amelyek élén mindig a kommunisták jártak. Ma rózsákkal beültetett park van azon a helyen, ahol annak idején a felvonulók és tüntetők gyülekeztek, ahol meghallgatták a kommunisták szónoklatait. Ez a park ma emlékhely. Ma a község lakosainak száma több mint háromezer. Ha az eddigihez hasonló lesz a fejlődés üteme, akkor 1980-ban már legalább ötezer lesz a lakosok száma. Ezzel a távlati tervvel készül a falu fennállásának 700. és fel- szabadulásának 30. évfordulójára. Kucik Pál ÜZEMELTETÉSE ELŐNYÖS A Bálorkeszi Efsz-ben 5 hónap alatt építették fel a felvételen is látható takarmányszárítót. A benne működő MGF-OB típusú, oldalbelárolós szárítógép nemcsak a gabonafélék, hanem a kukorica, a hüvelyesek, és a lucerna szárítására is használható. A földművesszövetkezetnek nagy a sertésállománya, tehát a jó abraktakarmány elkészítése miatt nagy szükség volt a szárító üzemeltetésére. A lucernalisztet például közvetlenül hasznosítják. A szárítóüzem a fő idényben, május elejétől szeptember végéig, három műszakban üzemel. Kgy-egy műszakban 12 dolgozó közreműködésével. Októbertől a lucernát követően a kukorica szárításával foglalkoznak. így tehát a kukorica betakarítását kapkodás nélkül, folyamatosan végezhetik el. A gépi berendezés javítására télen kerül sor. A szárítóberendezés üzemeltetéséhez fűtőolaj szükséges. Ebből elég sok kell. A költségtételek közül ez a legjelentősebb. A szárítóüzemet csak teljes kihasználás esetén érdemes üzemeltetni. Ezért az efsz vezetősége arra törekszik, hogy a szomszédos földművesszövetkezetekkel közösen, szerződéses alapon üzemeltesse. Miriák Ferenc PÉLDÁS MUNKACSOPORT A bratislavai Magasépítő Vállalat 3. számú üzemében nagy figyelmet fordítanak a szocialista munkabrigádok tevékenységére. Ezek közül a legjobb munkaeredményekkel a Juhos Lőrinc és Hoboth József által vezetett szerelőbrigád büszkélkedhet. Ez a munkacsoport a vállalat megalakulásának idején kezdte meg tevékenységét. Fővárosunkban alig akad olyan lakótelep, ahol még nem dolgoztak volna. Természetesen, elsőként kapcsolódtak be a szocialista munkaversenybe, 1972-ben kapták meg a szocialista munkabrigád címet, a bronzjelvényt. Az idén pedig megkapták az ezüstöt. Meg is érdemelték, hiszen a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére azt vállalták, hogy 40 lakással többet adnak át rendeltetésének, mint ahogy azt az évi terv előírja. Kétség sem férhet ahhoz, hogy adott szavukat ne teljesítenék. A brigád felvételen is látható tagjai: Szabó Bé la, Czödor László, Czaclör József, Hoboth János, Szilvás- sy János, Petrás Gustáv, Kodhaj Jozef, Burus Imrich, Hoboth György, Vörös János, Hoboth Gyula, Kops Ferenc, Uhrabka János, Suchý Ján, Somogyi József, Malovič Jozef igazi mesterei szakmájuknak. Gyakran 30—40 méter magasan dolgoznak, de eddig még komolyabb baleset körükben nem történt. Az pedig természetes, hogy vállalásaikat teljesítik. Sőt, ha csak egy mód van rá: túlteljesítik. F. Szabó Béla UTCARÉSZLET Kontár Gyula felvétele MA MÁR VALÓSÁG Két évvel ezelőtt a geológusok megállapították, hogy Calovo (Nagymegyer) határában, az erdő szélén, mintegy 2500 méter mélységben a föld felszíne alatt, termálvíz található. A fúrások után ez be "is bizonyosodott: a víz 97 C hőfokú, gyógyhatású. Tehát 1973 októberében megkezdték a nagy munkát, a fürdő építését. Ogy tervezték, hogy 1974 decemberére két medencét felépítenek, átadják rendeltetésének. A sok probléma ellenére megkezdték az építést. A munka nagy lendülettel haladt. Ez főleg a társadalmi munkának köszönhe tő. Nagy segítséget nyújtottak a MILEX vállalat helyi üzemének dolgozói, az ÚSVIT üzem és az iskolák brigádosai. Tamási Gyula elv társ, a városi nemzeti bizottság titkára, Gulyás Sándor elvtárs, a vnb építészeti szakosztá lyának vezetője szabad idejüket sem kímélve mindent megtettek a siker érdekében. Külön köszönetét érdemelnek Veverka Ferenc csoportvezető, Bariul József mester, akik biztosították a munka zavartalan ütemét. Ami két éve még álom volt, ma már valóság. A fürdőt átadták rendeltetésének. Jelenleg nagy gonddal folynak a parkosítási munkálatok. A fürdő területét gyeptéglákkal rakják ki, a medencék köré rózsabokrokat ültetnek. És a festői tájban felépített fürdőhely fejlesztésének, további építésének távlati terveit már készítik. Előreláthatólag hat medencéje lesz a fürdőnek. Ezek közül az egyik kimondottan a vízisportok kedvelőit szolgába majd. Még cam ping-tábort is építenek majd a fürdő mellé. Váradi Viktor ESKÜT TETTEK A šaTai (vágsellyei) DUSLO nemzeti vállalat alkalmazottai közül hatva- nan, mint a milícia új tagjai esküt tettek a járási pártbizottság küldöttei és munkatársaik előtt, hogy szocialista hazánk vívmányait orizjii fogják. Pintér Vera A JÖVŐ ÉRDEKÉBEN A nyugat-szlovákiai kerületben a tudományos és kutatási alapnak 19 intézete és szervezete működik, és négy vállalatnak van saját kutatási és fejlesztési részlege. A kerületi pártbizottság külön ülésen foglalkozott ezeknek az intézeteknek a jövőjével. A figyelmet főleg a strukturális változások megoldására összpontosítják a gépiparban, az energetikai iparban, a kohászatban, a vegyiparban, az építőanyagok termelésében és a konfekcióiparban. Zp MÁR KÉSZÜLNEK A bratislavai tv egyik érdekes, közkedvelt vetélkedő-sorozata a „Győzelmes Ot“. Ebben a felszabadulás 30. évfordulójára készülve Szlovákia járásai vetélkednek egymással a választási feladatok teljesítése, illetve túlteljesítése terén. A levicei (lévai) járás versenypárja a rožňa- vai (rozsnyói) járás. A tv műsorában október 25-én szerepelnek majd a két járás dolgozóit képviselő versenyzők. Már készülnek a vetélkedőre mindenhol a lévai járás dolgozói, hiszen ennek érdekében nem is olyan régen 10 albizottságot szervezett a járási nemzeti bizottság tanácsa. Az egyik albizottság elnöke Lipovský Michal elvtárs, a Zeliezovcei (Zselí- zi) Városi Nemzeti Bizottság elnöke, aki annak idején, mint a Szovjetunióban alakult csehszlovák hadsereg* katonája reszt vett a felszabadító harcokban is. Az albizottságok gyűjtik össze a vállalásokat, a vállalások teljesítéséről és túlteljesítéséről szóló jelentéseket, szervezik és irányítják a vetélkedő előkészületeit. A dolgozók közösségi, társadalmi munkájának eredményét aján- déknek szánják hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. Benyák József 1974. Vili. 25 16
