Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-23 / 199. szám, péntek

FOGOLYCSERE CIPRUSON . Enyhül a görög álláspont Athén — „Kissinger veszé­lyesen lebecsüli a görög nép­nek, elsősorban a görög ifjú­ságnak az elkeseredettségét amiatt, hogy az Egyesük Álla­mok nem mutatott kellő ér­deklődést Görögország iránt akkor, amikor az súlyos meg­próbáltatásokon ment keresz­tül“ — hangsúlyozták illetékes görög forrásból. Ugyanakkor hozzáfűzték, hogy a görög nép csak a washingtoni kormányra és nem az amerikai népre ne­heztel. Nicosia — A ciprusi törökök és görögök szerdán este cse­réltek első ízben foglyokat. Az ENSZ felügyelete mellett a tö rökök hat ciprusi görög nőt, a görögök pedig hét török férfit adtak át a másik félnek. Tunisz — A háromnapos hi­vatalos látogatáson Tunéziában tartózkodó Kiirt Waldheim, az ENSZ főtitkára szerdai sajtó- értekezletén közölte: javasolta a Cipruson állomásozó ENSZ- erők létszámának további növe­lését, mivel a jelenlegi létszám — 4300 fő — nem elegendő az ENSZ békenfenntartó erőire há­ruló jelentős feladat ellátásá­hoz. Washington — Gerald Ford amerikai elnök szerdán Wil­liam R. Crawford hivatásos diplomatát nevezte ki az Egye­sült Államok ciprusi nagykö­vetévé. Az amerikai szenátus erősítette Jack Kubisch yezését az Egyesült Ál meg­kine­umok görögországi nagykövetévé. Az amerikai kormány az előző nagykövetet a görög katonai juntával fenntartott szoros kapcsolata miatt váltotta le. Belgrád — Georgiosz Mav- rósz görög külügyminiszter síkraszállt azért, hogy a jövő­ben hat ország — a Biztonsági Tanács öt tagja és egy el nem kötelezett ország - garantálja Ciprus biztonságát és függet­lenségét. Hangsúlyozta, „teljes mértékben kudarcot vallott“ a jelenlegi rendszer, amelyben három ország, Görögország, Törökország és Anglia bizto­sítja a szigetország független­ségét. Turart Günes török külügymi­niszter ugyancsak a belgrádi televízióban kijelentette, hogy kormánya „független, szuverén és föderális Ciprust“ akar, s példaként Jugoszláviát említet­te, ahol a különböző nemzeti­ségek saját államisággal ren­delkeznek. Nicosia — Kleridesz ciprusi ügyvezető elnök, az Egyesült Államok nagykövetségén tett látogatása után közölte, rövi­desen találkozik Rauj Denktas- sal, a köztársaság török alelnö­kiével. A görög fővárosban és Ni­cosiában hivatalosan is bejelen­tették, hogy Kleridesz pénteken Athénba utazik, s tárgyaláso­kat kezd a görög kormány il­letékeseivel. A tárgyalás témá­in a ciprusi válság megoldásá­ra hivatott konferencia össze­hívásának megvitatása. A polgári kormány megerősíti hatalmát Athén — A politikai feszült­séggel terhes napok után a görög kormány úgy döntött: korábbi elhatározásának meg­felelően a gyakorlatban is el­lenőrzése alá vonja a hadse­reget. Karamanlisz miniszter­elnök mint a két hete új­jáalakult nemzetvédelmi tanács elnöke — tíz magas rangú katonatisztet menesztett, és helyükbe a kormány híveinek számító tábornokokat állított. Változás történt a szárazföldi hadsereg valamennyi kulcspo­zíciójában. Elmozdították helyéről Gri qoriosz Bunanoszt, a fegyveres erők főparancsnokát «s And reasz Glatszanoszt, a vezérkar főnökét. Mindkettőjüknek dön­tő szerepük volt a tavaly őszi katonai puccsban és mindket­ten felelősek a ciprusi Maka- fiosz-el lenes görög tiszti láza­dásért. Távozni kényszerült a főparancsnok-helyettes és a vezérkari főnök helyettese is. Ü j főparancsnokot kapott az. 1., a 2. és a 3. hadsereg. A fegyveres erők főparancs *oka Dianíziosz Arbuzisz lett, akit 1967-ben, a junta hata­lomra jutásakor váltottak le a vezérkari főnök helyettesének tisztségéből és aki azóta nem volt aktív szolgálatban. A ve aérkar főnökévé azt a Joan nisz Uavoszt nevezték ki, aki az északi 3. hadsereg parancs­nokaként júliusban kikénysze- rítetle azt, hogy a katonai kormányzat polgári kabinet­nek adja át a helyét. A hadseregben történt válto­zásokat Athéniján a kormány pozícióinak megerősödéseként értékelik. A baloldali ellenzék már jő ideje követeli a volt junta katonai támaszainak el­távolítását, a diktatúra kegyet­lenkedéseiben, a ciprusi puccs­ban felelősök megbüntetését. Ez mindeddig nem történt meg, és a mostani intézkedés is inkább a kormány szüksé­ges önvédelmi lépésének ne­vezhető, mint nyitásnak a bal­oldal követeléseinek teljesíté­se felé. Az elmúlt napok amerikai nyomása, a jobboldal mozgo­lódása, a fiatalok tüntetésso- rozata és a rendőrség egyre brutálisáéi) fellépése rendkívül kiélezte az országban a fe­szültséget. Nem lehetett pon­tosan tudni, hogy nem hasz­nálják-e ki a helyzetet jobb­oldali fordulatra a még min­dig pozícióban levő katonák. A kormány végül is határo­zott: a hadsereg liberális kép­viselőiből szerzett magának támaszt. A helyzet kiéleződésére jel­lemző, hogy több szerdai gö­rög lap első oldalán ezzel a figyelmeztetéssel jelent meg: „A Cl A módszereinek telies ismeretében óva intünk altól, hogy Karamanlisz úrnak a haj szála is meggörbüljön! Tudjuk, merre keressük a felelőseket." ÁTSZERVEZIK AZ ARAB SZOCIALISTA UNIÓT 1974. VIII. 23. Kairó — Az egyiptomi l>el- politikában jelenleg széles körű vita folyik az Arab Szocialista Unió átszervezéséről. A vita alapjául a közelmúltban nyil­vánosságra hozott dokumen­tum szolgál, amelyben Szadal elnök részletesen kifejtette el­gondolásait a 12 éve alakult, 7 millió tagot számláló, veze tö pártnak tekintett politikai szervezet pozitív és negatív ta­pasztalatairól, majd ezekből kiindulva javaslatot tett az ASZÚ mélyreható átszervezé­sére, szervezeti szabályzatának módosítására. A dokumentum állást foglal a nemzeti egység alapját ké pező osztályszövetség fenntar­tása mellett, kiemelve, hogy a nép dolgozó erőinek szövetsé­gében békés megoldást kell ta­lálni a' társadalmi ellentétekre, s ugyanakkor biztosítani kell a különböző irányzatok párhu zamos érvényesülését és a sza­bad, demokratikus vélemény- nyilvánítás lehetőségét az 1952 es forradalom elvei alap­ján. Szadat egyebek között ja­vasolja az önkéntes tagsági vi­Jozef Lenárt interjúja a Novoje Vremjában Moszkva — A Novoje V re in­ja szovjet hetilap legújabb szá­ma interjút közöl fozef Le várttal, a CSKP Központi Bi­zottsága ■ Elnökségének tagjá­val, az SZLKP Központi Bizott­sága első titkárával a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évforduló­ja alkalmából. A Nová doba — a szovjet hetilap cseh nyelvű kiadása — a beszélgetést a lap 34. számában közli. Románia harminc éve NÉHÁNY szony bevezetését, s egyben annak az érvényben levő ren dél kezesnek az eltörlését, amely szerint az ASZU-tagság kötelező előfeltétele minden fontos állami, politikai, gazda­sági és társadalmi funkció be­töltésének. A széles körű vitában máris igen sok észrevétel, módosító javaslat hangzott el. A vita egyik fő kérdése az: hogyan lehetne hatékonnyá, életképes­sé változtatni a nehézkes, te­hetetlen, elbürokratizálódo-tt politikai szervezetet. Az ASZÚ érvényben levő szervezeti szabályzata szerint a munkások és parasztok öt­ven százalékos képviselethez juthatnak a vezető testületek­ben. Ez az elv a jövőben is ér­vényben marad — függetlenül a két dolgozó osztály tényle­ges, 95 százalékot is meghala­dó társadalmi arányától —, de több felszólalás sürgeti a „munkás“ és a „paraszt“ ka­tegóriák pontosabb meghatáro­zását, mert a jelenlegi katego­rizálás lehetőséget ad a mun- pás-paraszt képviselet mester­séges visszaszorítására. NYIKÜLAj P0DG0RN1J, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke üd­vözlő táviratot intézett a Tal- linnban ülésező finn és szovjet baráti városok képviselőihez. A találkozó résztvevőinek Kek- konen finn köztársasági elnök szintén üdvözlő táviratot kül­dött. IVAN GRUSECKIJT, az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökét 76. szüle­tésnapja alkalmából a Szocia­lista Munka llöse címmel tün­tették ki. KIJEVBOL elindult az a szov­jet barátság-vonat, amelyen szovjet szakszervezeti küldöt­tek érkeznek hazánkba a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 36. év dulójának tiszteletére. TODOK ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi zottságánuk titkára, a Bolgár Államtanács elnöke a magyar — bolgár hivatalos kormányfői tárgyalások befejeztével tegnap fogadta Fock Jenőt, az MNK Minisztertanácsának elnökét és szívélyes baráti '< beszélgetést folytatott vele. GERALD FORD valószínűleg jelölteti magút az L97ö-os el­nökválasztáson, jelentette be Gerard Terhorst, a Fehér Ház sajtótitkára. MIKISZ THEODORAKISZ gü rög zeneszerző cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek sze rint „új görög baloldal“ néven új görög pártot alakított vol­na. RAUL ROA kubai külügymi­niszter európai látogató körút ja során Belgrádba érkezeit, ahol megbeszéléseket folytatott Milos Minics jugoszláv külügy­miniszterrel. ABDAL HALIM CHADDAM szíriai külügyminiszter Henry Kissinger amerikai külügymi­niszter meghívására kétnapos látogatásra Washingtonba érke­zett. A két külügyminiszter a közel-keleti helyzet rendezésé­nek lehetőségeiről tárgyalt. IIILARION CAPUCCI görög­katolikus érsek, akit az izraeli halóságok a palesztin felszaba- dítási mozgalommal való együtt­működés vádjával letartóztat­lak, a börtönben szívrohamot kapott. KURT WALDHEIM, az ENSZ főtitkára kétnapos tuniszi láto­gatásának befejeztével Rómába utazott. GENFBEN befejeződött a le­szerelési bizottság nyári ülés­szaka, melynek tanácskozásain mindenekelőtt az atomfegyve­rek elterjedésének korlátozásé val foglalkoztak. SVÉDORSZÁG kormánya úgy döntött, hogy a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány stockholmi tájékoztatási hiva­talát a DIFK főkonzulátusának statútumával ruházza fel. Szövetkezeti üvegházuk Bukarest mellett (ČSTK—Agerpress felv.J A ROMÁN SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG népe ma ün­nepli felszabadulásának har­mincadik évfordulóját. 1944 nyárutóján az előrenyomuló szovjet hadsereg lasi—Kisi- nyov térségében áttörte a né­met—román fasiszta csapatok arcvonalát, katonailag döntő csapást mért a hitleristákra és a velük szövetséges Antonescu- rendszerre. Ez tette lehetővé, hogy 1944. augusztus 23-án a fővárosban, Bukarestben a ha­zafias erők, élükön a kommu­nistákkal, fegyveresen döntsék meg a fasiszta rendszert, s a szovjet csapatok oldalára állva segítséget nyújtsanak országuk leljes felszabadításában.. A si­keres felkelést követően a ro­mán hazafiak tevékenyen részt vettek több kelet-európai or­szág felszabadításáért vívott harcban és a náci hadigépezet leljes széthúzásában is. A felszabadulás nyomán óriá­si gazdasági, társadalmi vala­mint kulturális fejlődés indult el Romániában. Az azóta eltelt három évtized alapvető válto­zásokat hozott az ország életé ben. A háborús károk helyreál­lításával, az államosítások meg­indulásával egyidejűleg végbe­ment a volt uralkodó osztályok kiszorítása a hatalomból, ame­lyet 1947. december 30-án a ki­rályság felszámolása és a nép- köztársaság kikiáltása követett. Az 1951-ben kezdődő tervgaz­dálkodással 1960 ra űj típusú szocialista állam alakult. Romá­nia iparl-agrárországgá vált. A szocialista termelési viszonyok győzelmét az ipar és a mező- gazdaság területén 1965-ben új alkotmány elfogadásával, vala­mint az ország nevének Román Szocialista Köztársaságra vál- toztatásával is kifejezték. A je­lenlegi ötéves tervben a nép­gazdaság további dinamikus fejlődést mutat, s ma a román ipar az aktív népesség mintegy 20 százalékát foglalkoztatja. A román ipar új ágazatokkal gyarapodott, s mennyiségi és minőségi vonatkozásban lénye­ges haladást ért el. Ezt szem­léltetően bizonyítja egy példa is: az 1936-as ipari összterme­lésnek megfelelő érlékel az or­szág dolgozói ma kevesebb, mint 13 nap alatt állítják elő. A román népgazdaság nagy arányú általános fejlődését jel­zi az is, hogy az 1966—1975-ös időszakban több mint 2500 új létesítmény kezdte meg a ter­melést. A társadalmi összter mék 64 százalékát ma az ipar állítja elő Az elmúlt évben az ipari össztermelés 429,6 mil­liárd lei értéket tett ki. Az ipar bruttó termelése 1972-ben 25- szörte volt nagyobb, mint 1946 bán. A Román Szocialista Köztár­saságban tavaly 49,7 milliárd kilowattóra villanyáramot, több mint 6 millió tonna acélt, 14,3 millió tonna olajat, 29,2 mih- 1 iáiul köbméter földgázt tenneb* tek. A román gépkocsigyártó ipar több mint 47 000 személy­gépkocsit, 36 800 traktort stb. gyártott. A felsorolást még to­vább folytathatnánk, de ez a néhány adat iš szemlélteti azo­kat a sikeres eredményeket, amelyeket a román dolgozók a szocialista építés időszakában, értek el. A MEZŐGAZDASÁGI TERME­LÉS szövetkezeti alapokra he­lyezése, a parasztság önkéntes részvétele a szocializmus építé­sében forradalmi változást je­lentett a román falu életében, széles távlatokat nyitott a me­zőgazdasági termelés növelésé­ben. a paraszti tömegok jólété­nek emelésében, jól példázza ezt, hogy 1973-ban a román me­zőgazdaság termelése négysze­resen múlta felül a szövetke­zeti mozgalom kibontakozását megelőző esztendő színvonalát, az 1948. évi eredményeket. Ami a további terveket il­leti, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága a közelmúltban megvitatta és jóváhagyta az ország gazda­sági-társadalmi ’ fejlődésének 1976-tól 1980-ig szóló irányter­vezetét, _ valamint az 1990-ig terjedő távlati programját. Ezek a dokumentumok az ország népgazdaságának, egész társa­dalmának további nagyszabású fejlődését irányozzák elő. E terveket a Román Kommunista Párt ősszel sorrakerülö XE kongresszusa hagyja majd jé* vá. Románia, mint a KGST tagja, külkereskedelmének lel ént ős részét a szocialista országok­kal bonyolítja le. Évről évre mélyül a csehszlovák—román együttműködés is, különösen a vegyiparban számos kooperá­ciós egyezmény jött létre. Ro­mán gépeket, traktorokat és l»erendezéseket a fejlődő orszá­gokban szívesen vásárolnak. A ROMÁN SZOCIALISTA KÖZ­TÁRSASÁG népei következete­sen és áldozatkészen munkál­kodnak szocialista hazájuk épí­tésén, további fejlesztésén. Eb­ben az igyekezetükben mindvé­gig mellettük állt és áll a szo­cialista tábor többi országa. Ro­mánia mint a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Se-1 gítség Tanácsának tagja, min­dig számíthat a szocialista kö­zösség országainak és népei­nek a proletár iuternacionaliz- m us elvén nyugvó testvéri ba­rátságára. Ez a szoros együttmű­ködés a szocialista Románia további sikeres fejlődésének záloga. . P i­* Bv Felvélelünkön a kolozsvári „Clujana" üzem bőrfeldolgozó és cipőgyártó termelési részlege látható. Az üzem kapuit naponta mintegy 30 000 pár cipő hagyja elt melyet a világ számos országába ex-* „portálnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents