Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-22 / 198. szám, csütörtök

Kivizsgálják a Salctzar-rezsim visszaéléseit Rejtélyes küldetés KISSINGER: NIXON BIZTONSÁGOSABB VILÁGOT HAGYOTT FORDRA Lisszabon — A portugál mi­nisztertanács törvényerejű ren­deletét hozott arról, hogy kü­lönbizottságot állítanak fel a fasiszta rendszer funkcionáriu­sai által elkövetett visszaélések, erőszakosságok és korrupciós cselekmények kivizsgálására. Ugyancsak elhatározta a mi­nisztertanács, hogy a katonai törvényszékek hatáskörébe tar­tozó ügyekben felfüggesztik az olyan jogszabályok érvényessé­gét, amelyek korlátozzák a vizs­gálati fogság idejét és lehető­séget biztosítanak a letartózta­tottak számára kibúvók keresé­sére. Az utóbbi intézkedés elsősor bán a fasiszta rezsim vizsgálati fogságban levő tisztségviselőire és kiszolgálóira vonatkozik, akik jogi formulákkal érvelve megpróbálják elérni szabadláb­ra helyezésüket. Minthogy a fa­siszta rendszer idején elköve­tett népellenes bűnökre vonat­kozóan még nem alkottak téte­les törtvényt, a felelősségrevo nűs elhúzódik. Az új intézkedés lehetővé teszi, hogy a népelle- nes bűnök elkövetőit a bírósági eljárás megkezdéséig vizsgálati fogságban tartsák. A minisztertanács korábbi határozata értelmében elkészült az új portugál sajtótörvény tér oezele, amely — kodifikálva a Sajtószabadságot — messzeme nő szabadságot biztosít a lapok­nak és az újságíróknak. A ter­vezetet nyilvános vitára bocsát­ják. Elkezdődtek a munkálatok a politikai pártokkal kapcsola­tos alaptörvény megalkotására is. Lisszabon — Az Expresso cí­mű lisszaboni hetilap közlése Szerint a közelmúltban Portugá fiában járt az Egyesült Államok központi hírszerző ügynöksége, a CIA egy magasrangú munka­társa, bizonyos Mr. Walters. A washingtoni különmegbízott for­málisan az Egyesült Államok egykori lisszaboni nagyköveté­nek vendége volt, a nagykövet tengerparti villájában, de meg­beszéléseket folytatott a lissza­boni amerikai nagykövetségen a CIA helyi megbízottéival és egyes — a lap által meg nem nevezett — portugál személyek­kel is. „Mr. Walters éppen akkor járt Portugáliában, amikor Gö­rögország bejelentette, hogy ki lép a NATO katonai szervezeté höl. Amikor az atlanti szövet ség jobbszárnyán zavar keletke Zeit, különösen időszerű, hogy gondot fordítsanak a balszárny­ra, hozzátéve, hogy Spanyol- szagban is kezd bonyolulttá válni a helyzet“ — írja a lap. ,,A NATO szempontjaiból kiin­dulva Portugália ma különösen fontos terület a CIA és ügynö­kei számára. Az Azori-szigete­ken levő Lajes amerikai tá­maszpontról indított tárgyalá­sok, az a tény, hogy Portugália az egyetlen olyan NATO tagál­lam, amelynek kormányában a kommunista párt is képviselve van — mindez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy az ország töb­bé már nem csendes és nyu­godt zóna az Egyesült Államok számára.“ „Walters már elutazott. Vol­tak, akik lelkesedéssel köszön­tötték, voltak azonban olyanok is, akik „go horne“ kiáltások kai fogadták. De a nagy több­ségnek egyelőre fogalma sin­csen arról, hogy Mr. Walters utazásai milyen befolyással le­hetnek valamennyiünk életére“ fejeződik be az Expresso (Ikke. Miami — „Nixon ,elnök egy biztonságosabb világot hagyott Ford elnökre,- mint amilyent elődjétől kapott. Ford elnök célja, hogy egy békében, a bé­ke tudatában élő világot hagy­jon utódjára“ — jelentette ki beszédében Henry Kissinger amerikai külügyminiszter. A be­széd Miamiban, az Amerikai Lé­gió (a legnagyobb amerikai há­borús veteránszervezet) évi közgyűlésén hangzott el és uz első Kissinger beszéd volt az elnökváltozás óta. Az amerikai diplomácia veze­tője hangsúlyozta, hogy íi vi­szonylagos stratégiai egyensúly korszakában a totális nukleáris háború veszélye egyre csökken, a hagyományos szintű kihíváso­kat viszont egyre nehezebb el­hárítani. A hagyományos erők­nek éppen ezért erőseknek kell maradniuk — .jelentette ki — ezek tartják magas szinten a nukleáris készültséget, elretten­tő erővel hatnak és általában megelőzik az ellenségeskedések kirobbantását. „Rendkívül fon­tosnak mondotta, hogy az Egye­sült Államok katonailag ne szo­ruljon senki mögé, mert, mint a válságok idején folytatott diplomácia — állítása szerint — igazolta, az amerikai diplo­mácia sikere a katonai hatalr inon alapszik. Röviden megemlékezve a Ni- xon-kormányzatról, Kissinger rámutatott, hogy „a kormány számos válságon enyhített, anélkül, hogy felszámolta vol­na azok gyökereit“. Ami az új elnököt illeti, Ford Kissinger szerint kész hatékony nukleáris megállapodást kötni a Szovjet­unióval „egy új, békés nemzet­közi rend megteremtése érde­kében". Az Egyesült Államok és más nemzetek viszonyút ezentúl „nem szabad abszolút fogalmak­ban“ mérni, Amerika nem en­gedheti meg magának a túlzott elkötelezettség és a visszavonu­lás egymást váltó ciklusait. „Hosszú távon kell elkötelez­nünk magunkat, a béke keresé­sét nem lehet másodállásban végezni.“ Amerika és Kína között to vábhra is mély ideológiai és politikai nézetkülönbségek van­nak, a két ország baráti kap­csolatai azonban erősíthetők és azokat fenn kell tartani. A Közel-Keleten az Egyesült Államoknak nem „egy újabb tűzszünet“, hanem a tartós bé ke megteremtésére kell töre­kednie — mondotta Kissinger. Az arab országoknak a beké re, a „területek visszanyerésé­re“ és egy országától eltávolí­tott nép panaszainak orvoslásá­ra“ van szüksége Kissinger sze­rint (a külügyminiszter nem határozta meg pontosabban a „területeket“) míg Izraelnek „biztonságra és arra, hogy szomszédai elismerjék nemzeti létének törvényességét“. Az Egyesült Államok európai szövetségeseihez fűződő viszo­nyúról szólva hangsúlyozta, hogy „Amerika legfontosabb szövetségesei túljutottak egy feszült perióduson „a szövetség fenntartása, a közös erőfeszíté­sek még fokozottabb támoga­tása Ford elnök egyik legfon­tosabb célja“. REPEDEZIK A KUBA-ELLENES BLOKÁD Szűnjön meg a feudális monarchia Etiópiában Diákok felhívása a hadsereghez megfosztotta már Hailé Sze­lasszié császárt, s a fegyveres erők koordinációs bizottsága által készített alkotmányterve­zet Etiópiát alkotmányos mo nurchiává alakítaná át. 1974. Addisz Abeba — Az etiópjai diákszervezetek tíz oldal terje­delmű röpiratban követelték a feudalizmus és a monarchia megszüntetését. A diákok követeléseiket a hadsereghez címezték, s felszó­lították a fegyveres erőket, hogy még a következő szemesz­ter megkezdése előtt teljesítsék az általuk szorgalmazott prog­ramot, ellenkező esetben „a tanév folyamán nehézségek me­rülhetnek fel“. A diákok többek között követelték, hogy Hailé Szelasszié, a 82 éves császár mondjon le mind a trónról. Az etióp hadsereg gyakorlati lag valamennyi támaszától Kommentárunk A hadsereg színre lépése óta kulmináló etióplai ésemények logikusan oda fej­lődnek, hogy egymás után dől nek ki az afrikai császárság társadalmi pillérei s már az etióp állam alapjait érik meg­rázkódtatások. A katonaság el­ső mozdulásai után megbukott i királyi kormány és Endelka- ..'sev Makonnen, az új miniszter- elnök reformokat, a múlt bajai- uik orvoslását ígérte. A hely zet azonban úgy alakult, hogy míg a régi miniszterek jórésze börtönbe vándorolt és Makon nen kísérleteket tett reform- programja lassú megvalósítású ra, a hadsereg nem érte be a kormány változással, hanem to vábbi letartóztatásokat fogana­tosított. Így folytatódott ez hó napokon keresztül, míg aztán á Makonnen kabinet három héttel ezelőtt lemondott, hogy új kor­mánynak adja át helyét. Közben i volt miniszterelnököt, Mu- connent is őrizetbe vette a ka- onaság, amelynek vezetői most i kormánnyal együtt gyakorol- ák a hatalmat. A letartóztatások leggyako­ribb indoka: szövetkezés a fen dális reakciós erőkkel, korrup­ció, törvénytelen meggazdago­dás, harácsolt értékek rejtegető se stb. Még a királyi család egyes tagjai sem kerülték el a hadsereg „kényszer-pártfogá­sát“. Ám nemcsak személyek ke­rültek rács mögé. Admasszu Rét ti császári kincstárnok rnel­Havanna — Az amerikaiak Kuba-ellenes blokádjának újabb vereségeként értékelik Havan­nában, hogy Kuba és Panama kedden felújította a diploma ciai kapcsolatot. Panama a nyolcadik latin-amerikai or­szág, amely felújította diplo­máciai kapcsolatát a szocialista szigetországgal. Panama több mint egy évtizede uz Amerikai Államok Szervezetének nyomá­sára számolta fel a hivatalos köteléket. Isabel Perón egységre szólít Michael Imru etióp miniszter- elnök a parlament ülésén kj jelentette, hogy kormánya bé­két akar teremteni az ország­ban és ezért párbeszédet kezd az Etiópia északi részén tevé­kenykedő lázadókkal. A miniszterelnök beieleutése Addisz Ábeljában olyan remé­nyeket keltett, bogy sikerül vé­get vetni az Eritreában L2 éve folyó harcnak. Buenos Aires — isabel Perón argentin köztársasági elnök a kabinet ülésén egységre és a Perón tábornok által kidolgo­zott program teljesítésének biz­tosítására szólította fel kormá­nya tagjait. Kijelentette, hogy a kormány­ban nem várható több változás. Mint emlékezetes, néhány nap­pal ezelőtt ,a kormány részletes átszervezése sorún három új miniszter kapott tárcát. Az argentin fővárosban nem jelennek meg a napilapok, a nyomdászszakszervezet tegnap megkezdődött sztrájkja miatt. A munkabeszüntetésre azért ke­rült sor, mert a rendőrség egy bejelentés nyomán fegyverek és robbanóanyag után kutatott a szakszervezet fővárosi székhá­zában. A kormány szerdára vir­radóra éjjel felfüggesztette a bány ász-szakszervezet státusúi, mert „állandóan ellenséges ma­gatartást tanúsít“ a rendszer­rel szemben. lett Tabessze Lamma vezérőr­nagy, a császári téstőrgúrda parancsnoka is a katonaság foglya lett. Vagy 150 volt poli­tikust tartanak fogságban. Az új kormányfő, Michael Imru Európában nevelkedett, a politikai liberalizmus híve, a Feudalizmusból a XX. századba diplomáciai szolgálatból ren­delték tiaza, hogy vegye át a kormány irányítását. Imru zö­mében a régi kormány tagjait tartotta meg, bár kabinetiében erős befolyása van a hadsereg nek. Ám időközben a/ ő minisz terei közül is egye - ek cél la la­kók lettek és a hadsereg hatá­rozott fellépése annyira elvette a kormány kedvét, hogy Imru háromhetes kormányzás után mar a lemondás, terűével fog­lalkozik. Az etiópiai helyzet olyany- nyira cseppfolyós, hogy csak a reformok fő iránya határoz­ható meg. Tény az, hogy az ál­lami és társadalmi életben a hadsereg ragadta magához a kezdeményezést s pillanatnyi­lag a leghaladóbb szervezett erőt képviseli. A hadsereg ve­zetői felismerték, hogy az or­szágnak „meg kell érkeznie a XX. századba, s ezt pedig nem lehet az előző kormányok ál­tal, királyi szentesítéssel meg­hirdetett kezdetleges reformok­kal elérni, hanem gyökeresebb társadalmi változásokra van szükség. Milyenek lesznek a konkrét társadalmi változások, ez még nem egészen tisztá­zott dolog. A fő feladatnak a feudalizmus alapjainak meg­szüntetését és a feudális viszo­nyokkal kapcsolatos társadalmi visszásságok felszámolását je­lölték meg. Ennek értelmében történik a régi rendszer embe­reinek letartóztatása és vala­mennyi esetben vagyonuk el­kobzása. Etiópia jövőjét illetően ké­szül az ú| alkotmánytervezet, melynek fö vonása, hogy a kor­mányt a parlamentnek teszi fe­lelőssé. biztositia a választójo­got a 18 éven felüli állampol­gároknak s a .9U tagú szenátus 75 tagját közvetve választják, 15 tagját pedig a kormány ne­vezi ki, elleniéiben a múlttal, amikor ez a négus kiváltságjo­ga vt>11. Bíráló hangok illetik a kopt államegyházat is, minta feudális viszonyok egyik táma­szát. Etiópiában a halalom gya­korlása megoszlik a parla­ment, a kormány és a legfelső bíróság között. Éppen ezért a hadsereg megszüntette a császá­ri különleges bíróságot, amely­nek hatáskörét a négus szub­jektív megítélése határozta meg. Ezek után világos, hogy a re­formok első fázisában kísérlet történik 11. Halié Szelasszié abszolút monarchiájának alkot­mányos monarchiává alakításá­ra. Már ma világos, hogy a 82 éves uralkodó, aki az utóbbi időben bezárkózott palotájá­ba, régi érdemeiből élve név leges uralkodója marad Etió­piának, a gyakorlati hatalmat egyelőre a hadsereg, távlatilag pedig szélesebb társadalmi kép­viseletek fogják gyakorolni. Nem kétséges, Júdn Orosz­lánjának — ahogyan a négus egyik hivatalos címe hangzik — a sörényét nagyon megté­pázták. Az afrikai viszonylat­ban haladó, antiimperialista po­litikát folytató négusnak el kell gondolkoznia azon, hogy a történelmi fejlődés törvénysze­rűségeit sohasem lehet szubjek­tiven figyelmen kívül hagyni, mert az objektív fejlődési fo­lyamatok mega Hí ihatatlanok. A hadseregnek Etiópia poli­tikai, társadalmi és gazdasági modernizálása során sok ne­hézséggel kell megküzdenie. Az egyik nagy probléma: az erit- reai kérdés megoldatlansága. Az eritreai képviselők kilépése a parlamentből most dilemma elé állította az újító hadsereg- vezetést, s nem tudni, sikerül e a kapcsolatfelvétel azokkal, akik Eritrea függetlenségéért harcolnak, sikeriil-e szót érte­niük a problémák igazságos rendezése és az egyetemes ha­ladás érdekében. L. L. Napirenden a világ népesedési gondjai Bukarest — Bukarestben megkezdődött a népesedési vi­lágkonferencia általános vitá­ja, miután tisztázták az ügy­rendi kérdéseket, létrehozták a bizottságokat, megválasztották a tisztségviselöségeket és elfo­gadták a napirendet. összesen 22 ország képvise­lői szólaltak fel a keddi ple­náris ülésen. A nagyszabású nemzetközi tanácskozás munkáját — ame­lyen mintegy 150 ország nevé­ben több ezer küldött és szak­értő vesz részt — három bi­zottság és egy munkacsoport segíti. A konferencia elé több dokumentumot terjesztettek megvitatásra és elfogadásra, amelyek a legalapvetőbb népe­sedési problémákat elemzik — a népesedés jelenlegi irányvo­nalait és jövőbeni kilátásait, a demográfiai változások és a társadalmi-gazdasági fejlődés kölcsönhatását, a népesedés kapcsolatát az anyagi erőfor­rásokkal és a környezettel, va­lamint a család szerepét a je­lenlegi világban. Közgazdászok tanácskozása Budapesten Budapest — Kétnapi plenáris ülés után szerdán munkacso­portokban folytatták tanácsko­zásukat a közgazdász világ­kongresszus részvevői. A tíz szekcióban megvitatják a gaz­dasági integráció fokának és fejlődésének mérésével, az ipar­telepítéssel és műszaki fejlő­déssel, a munkaerőáramlás és a muukaerő-piac integrációjá­val kapcsolatos kérdéseket; Tárgyalnak a szektorális integ­rációról, a nemzetközi tőke­mozgás és a tőkepiacok integ­rációjáról, valamint az integ­ráció társadalmi-politikai vo­natkozásainak és intézményei­nek problémakörét, a különbö­ző fejlettségű területek integ­rációjának témáját, és megvizs­gálják a terv, illetve a piád szerepét az Integráció folya­matában. marm SORBAN FOCK JENŐ, a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke Sztanko Todorov- nak, a bolgár kormány elnöké­nek meghívására hivatalos, ba­ráti látogatásra Szófiába érke­zett. ROMÁNIA felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a Román Szocialista Köztársaság Hőse címmel tüntették ki a ro­mán kommunista és munkás­mozgalom több neves személyi­ségét: Emil Bodnarast, Constan- tin Pirvulescut, Gheorghe Stoi- cat, Stefan Voilecet, Szenovics Sándort, Gheorghe Vasilichít és Petre Constantinescu-lasit. RAUL ROA kubai külügymi­niszter többnapos hivatalos lá­togatásra szerdán Belgrádba érkezett. KURT WALDHEIM ENSZ-fő­titkár, aki Bukarestből három­napos látogatásra Tuniszba ér­kezett, megbeszéléseket folyta­tott Hédi Nuira tunéziai mi/ n isz terel nők kel. Tárgyalásaik középpontjában a ciprusi kér­dés és más nemzetközi problé-' mák állottak. TORINÓBAN a hatóságok ál­lamellenes összeesküvés vádjá­val kedden letartóztattak to­vábbi két újfasisztát: a 22 éves Luigi Carmorit és a 33 éves Pietro Gibint. Violante vizsgáló- bíró azért rendelte el őrizetbe vételüket, mert alapos a gyanú, hogy annak a „Fekete Rend1 elnevezésű szélsőjobboldali cso­portnak a tagjai, amely nemrég 12 ártatlan embert gyilkolt meg a Róma—München között közlekedő Itallcus expresszvo- naton. BRAZÍLIÁBAN a kormány 15 napra betiltotta a Bahia-állam- beli „Kultúra“ rádióállomást, mivel sugározta Francisco Pin­to ellenzéki képviselő nyilatko­zatát. Pinto Pinochet táborno­kot. a chilei junta vezetőjét támadta és „elnyomónak“ ne­vezte. A képviselőt hamarosan a szövetségi legfelsőbb bíróság elé állítják nyilatkozata miatt, s esetleg elveszítheti parlamen­ti mandátumát.

Next

/
Thumbnails
Contents