Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-20 / 196. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK VAGYONJOGI ÜGYEKBEN Gy. B.: Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó irataival főidül jón ügyvédhez. A Legfelsőül) Bíróság R 4Ü/197Ü. és R 54/1973. sz. döntvényeiben rámutat arra, hogy a tulajdonközösség megszüntetésekor (megosztással egy vagy több társtulajdonosnak való juttatással] a becsérték megfizetése ellenében, valamint eladás esetében rendez ni kell a társtulajdonosok közti kölcsönös követeléseket is. Ha a házban lakó és azt kezelő társtulajdonos a többiek tudomásával a házat javítja és tatarozza, rendszerint a felek között olyan hallgatólagos egyezség jön létre, amely szerint az ilyen beruházások „még le nem lakott“ maradék értékét a va- g y o n közösség megsz ű néseko r számolják el. Feltehető, hogy Önök között is hasonló hal Iga tó tagos egyezségre került sor. Egyébként a beruházásokat más megállapodás híján, azok eszközlésétől számított egy éven belül lehet a bíróságon érvé nyesíteni, ellenkező esetben az alperesek az elévülés kifogásával védekezhetnének. P. J.: A házával kapcsolatos vagyonbiztosítási szerződés érvényes. A biztosítási díjat láb- lázat állapítja meg. Ennek helyességét a biztosító felügyelőségén ellenőrizheti. Egyébként lehetséges, hogy társított felelősségbiztosítást is tartalmaz a szerződése. A szerződést a szerződési időszak (amelyre az egyes prémiumokat fizeti — valószínűleg egy év) eltelte előtt fél évvel írásbeli felmondással szüntetheti meg. Cs. I.: Kivándorlási útlevelet Mag y a rorszá g ra fe 1 tehe t ően csak akkor kaphatna, ha igazolja, hogy a takarékpénztári kölcsönt már visszafizette. MUNKAJOGI ÜGYEKBEN S. A.: A tehergépkocsi-vezetők rendes munkakötelezettségei közé tartozik a gépkocsi vezetésén kívül annak mindennapos karbantartása (a gépkocsivezető, aki szerelő is, köteles elvégezni a kisebb javításokat is), köteles a gépkocsi rakományát fel- és lerakni, kivéve ha a közlekedés biztonsága miatt ebből nem vehetné ki részét. Tehát ön az említett biztonsági eset kivételével szintén köteles a fel- és lerakodásban részt venni. A fizetése összegének helyességét nem tudjuk a közölt adatok alapján ellenőrizni. Joga van a munkaadó vállalat bérosztályán részletes felvilágosítást kérnie fizetése helyes kiszámítását illetően (a fizetési rendelet és u kollektív szerződés milyen rendelkezései alapján számították ki fizetését.) K. I.: A munkatörvénykönyv 152. paragrafusa szabályozza azokat az eseteket, amikor a 18 évnél idősebb, nem terhes állapotú és egy évnél fialatabb gyermekről nem gondoskodó nő milyen kivételes esetben és milyen munkakörökben végezhet éjjeli munkát. Az Ön gyárában hyilván kivételesen a két, illetve három műszakra való tekintettel az illetékes felsőbb szak- szervezeti szervek engedélyével dolgoznak a nők a fenti tilalom betartásával éjjeli műszakban is. Mivel Önnek az orvos megtiltotta az éjjeli munkát, ezt a 'munkaadó vállalat köteles volt figyelembe venni. A munkaideje eloszlását illetően jogosan kérheti, hogy harmonogramját úgy állapítsák meg, hogy Ön is részesülhessen a szabad szombat előnyében (két szabad nap egymás után). Ha kisgyermekről is gondoskodik, akkor a megfelelőbb munkaidő- és műszakra való beosztást a munka- törvénykönyv 156. paragrafusa értelmében igényelheti. A vállalat — ha komoly üzemeltetési okok ezt nem zárják ki —, köteles az ilyen kérelemnek eleget tenni. V. L.: Hogy fizetése az újabb beosztásában megfelelje, az Önökre vonatkozó fizetési rendelet és kollektív szerződés alapján (esetleg a bérosztályon való informálódás alapján) ellenőrizheti. Ha az Önre vonatkozó fizetési osztály a fizetést alsó és felső lépcső megadásával (pl. 140U—1606 1 jelöli meg, az ilyen osztály keretén belül a munkaadó vállalat a lehetőségek és a dolgozó jó munkája, szolgálati ideje és érdemei alapján saját mérlegelése alapján állapítja meg a fizetést. Ha a fizetését az ilyen osztályon belül ön szerint alacsony ősz- szegben állapították meg, kérheti ugyan annak felülvizsgálatát, de nincs jogigénye az ilyen megállapítás megváltoztatására. Perelhető igénye csak akkor lenne, ha a fizetési osztályt állapították meg, vettek figyelembe más kötelező mutahelytelenül vagy nem valamilyen tót. NYUGDÍJÜGYEKBEN K. I. Samorin (Komorja): Á munkatörvénykönyv 1Ü3. paragrafusa 1. bekezdése f) pontja értelmében a szabadságigény hosszának megállapításánál többi között be kell számítani azt az időt, amikor a dolgozó állandó ápolásra szoruló olyan rokkant családtagról gondoskodott, akit otthon, tehát nem intézetben ápoltak. Ezzel szemben a nyugdíjbiztosításról szóló 1964/101. sz. törvény 7. paragrafusa bekezdése d) pontja értelmében a nyugdíjbiztosítás szempontjából pótidőként azt az időt lehel beszámítani, amikor a női dolgozó saját vagy örökbefogadott gyermekről annak 3 éves koráig gondoskodott, vagy ugyanilyen korig olyan gyermekről gondoskodott, akit szülői gondoskodást helyettesítő gontiozásba fogadott. *Fül a bércre ... IP. Haško feLv.) Pótidőként be kell számítani a fiatalkorú (teleit 18 évnél fiatalabb) rokkant személyről (családtagról) való gondoskodás idejét, ha állandó ápolásra szorult és nem volt intézetben elhelyezve. Mivel az ön esetében idősebb személy ápolásáról van szó, ezt az időt nem számíthatják be pótidőként. Nézetünk szerint a jnb járadékbizottságának ajánlata az adott körülmények között kedvező. Ha további munkaviszonyával eléri majd a teljes öregségi nyugdíjhoz előírt 25 évet, ezen nyugdíjat nem lehet majd alacso nyabb alapból kiszabni, mint a rokkant járadék esetében. Sz. B. Zádiel (Szádéin): Az 1964/103. sz. efsz nyugdíjbizto sításról szóló törvény 89. paragrafusa alapján mint nyug díjas a jnb társadalombiztosítási osztályán folyamodhatott volna fürdői kezelés iránt. Az. Ön esetében az efsz saját alapjaiból vásárolt fizetett fürdői beutalásról van szó. Ajánljuk, hogy alacsony nyugdíjára va Jó tekintettel az efsz a fürdői kezelést egészben vagy részben a szociális alapjából fizesse. Elutasítás esetében a taggyűléshez fellebbezhet. J. S. Bulhary (Bolgárom ): Nővérének a még 1963. évben bal eset következtében elhunyt fia után nincs igénye nyugdíjra és most 11 év eltelte után már nem igényelhet semmiféle térítést a munkaadó állami gazdasággal szemben sem. Az akkori és mostani törvényes rendelkezések szerint az üzemi baleset bői származó igényeket egyéves elévülési határidőn belül kell érvényesíteni. Ezt a határidőt azon időponttól kell számítani, amikor a károsult a káráról és arról, hogy ki felelős érte, tudomást szerzett. Or. F. |. ÚJ IRÁNYZATOK A NYOMDAIPARBAN Az új bratislavai nyomdaipari kombinát építé- .sével összefüggésben gyakran felmerül a kérdés, milyen gépekkel, berendezésekkel, termelési ' technológiával lesz felszerelve ez az új létesítmény, hogy kielégíthesse az egyre növekvő kö vetelményeket? Egyszóval: milyen lesz a jövő nyomdája? A kutatók szerint Gutenberg első bibliája 185 példányban készült és a nyomdai munka időtartamát üt évre becsülik. Ila ezt összehasonlítjuk azzal, hogy ma milliós példányszámú napilapok az éjszaka néhány órája alalt elkészülnek, akkor ebből érzékelhetjük a nyomdatechnika hatalmas fejlődését. A nagy teljesítőképességű nyomdaipar azonban nem napjainkban alakult ki, technikai forradalmának ideje a XIX. század második felére tehető. Századunk a gépesítést magasabb színvonalra emelte, jelentősen növelte a termelékenységet. Napjainkban hazánkban is jelentkezik a nyomdaiparban az automatizálás, az elektronika, a számítógép stb. A nyomtatás feladata szövegnek és képeknek tömeges sokszorosítása, s ez marad a jövőben is. A Gutenberg által feltalált kéziszedés művelője — a betűszedő — kézzel sorakoztatja egymás mellé a szöveg apró ólombetűit, óránként mintegy ezer darabot. Ez nem több, mint egy írógéppel sűrűn teleírt oldal egyharmada. A könyveket, az újságokat, a folyóiratokat azonban a XIX. század vége óta géppel szedik. A gépszedő már árúnként 5600—8666 betű billentyűzésére képes. A gépszedés meggyorsításának egyik új módszere a szedőgépeknek lyukszalaggal Való vezérlése. A lyukszalaggal vezérelt korszerű szedőgép teljesítménye legalább négyszerese a hagyományos szedőgépének. A lyukszalag készítése azonban változatlanul a billentyűzés sebességéhez kötött. A gépszedő munkájának jelentős részét nem is a szöveg billentyűzése, hanem a sornak nyomdai formában való kialakítása veszi igényl>e (a sorokat egyforma hosszúnkra kell beállítani, a szóközöket elosztani stb.). Hogy a gépszedőt mentesítsék e munkától, számítógépeket állítottak be. E szedési rendszernél a szedőknek csupán az a dolga, hogy a kézirat szövegét betűről betűre leüsse. Minden egyéb munkát a számítógép végez el, beleértve a szavak elválasztását is. Ezért az ilyen elektronikus számítógépnek a többi között tartalmaznia kell az adott nyelvben előforduló szóelválasztások valamennyi változatát is. Ily módon a szedő korábbi, billentyűzési teljesítményének a kétszeresét-háromszorosút tudja nyújtani. De maga a billentyűzés is fékezi a nyomda- technika fejlesztését. Hogy milyen mértékben, az különösen a fényszedés bevezetése után mutatkozott meg. A fényszedés kiküszöbölte az ólombetűket, ugyanis ez az eljárás sorra egymás mellé, filmre fényképezi a betűket. A fényszedés ma otl tart, hogy a gép óránként egymillió, sőt több millió betűjelnek a filmszalagra való rögzítésére képqs. Ez a teljesítmény azonban kizárólag a fényjelrögzítő berendezés sebességére vonatkozik: a kézirat szövegének, a megfelelő betűjelek „kiválasztásának“ eszköze továbbra is a hagyományos billentyűzés. A szövegsokszorosítás forradalmasítása tehát csakis a billentyűzés * kikapcsolásával oldható meg. A megoldás — az olvusógép — elvben már a kezünkben van. Egyes bankok által kibocsátott csekkeken furcsa rajzú, torznak tűnő számokkal találkozhatunk. Ezek a optikai-elektronikus csekkolvasó gép segítségével való ellenőrzést szolgálják. Több ország kutatóintézetében dolgoznak szövegolvasó gépek kifejlesztésén is. A kísérletek arra^engednek következtetni, hogy a jövő nyomdájának ez az alapvető eszköze közel áll u megvalósításhoz. Miért alapvető ez a gépóriásokhoz viszonyítva aránylag kis szerkezet? Azért, mert a hagyományos nyomdai munkát valóban forradalmasítja. Ez idd szerint ugyanis a szöveg nyomdai megformálására szánt idő általában több, mint amennyi a nyomtatáshoz és az összes egyéb műveletekhez szükséges. A szöveg a nyomdászok és a szerzők, szerkesztők számtalan javításán, módosításán megy keresztül. Az olvasógép mindezt kívülrekesztené a nyomda falán. A nyomda feladata arra korlátozódna, hogy az olvasógép segítségével a szöveget hűen és hibáktól mentesen sokszorosítja. Lévén az olvasógép is elektronikus berendezés, valószínű, bogy olvasásának sebességéi összhangba lehetne hozni a fénysze- dőgép sebességével, ami a szövegsokszorosítás- nak ma még álomnak tűnő meggyorsítását ered niényezné. A nyomtatott ábrázolás másik jelentős eleme a kép, ma elsősorban a fénykép. Sokszorosítása valamilyen eredeti fekete, vagy színes felvételről történik, amelynek árnyalatai és színei a nyomdai feldolgozás során torzulásokat szenvednek. Ezeket a torzulásokat a hagyományos nyomdai munka során igen hosszadalmas kézi javítással, úgynevezett „retussal“ egyenlítik ki. A jövő útja az lenne, hogy az eredeti képet kézi beavatkozás nélkül tegyék sokszorosításra alkalmassá. Ennek egyik módja a képsokszorosítás mérés- technikájának a bevezetése. Ez azt jelenti, hogy az eredeti kép tulajdonságait műszerekkel mérik, és a követelményeket a fényképésznek adott számszerű gyártási utasításban rögzítik. Ilyen előkészítés után az automata előhívóból a kívánt minőségű képet kapják vissza. A képsokszorosítás másik modern útja elektronikus módszerekkel dolgozik. Olyan gépekről van sző, amelyek elektronikus módszerrel letapogatják a képet és a letapogatószerkezet által jeleknek megfelelően alakítják ki annak nyomtatására szolgáló mását, közben a színek és az árnyalatok megfelelő visszaadását is szabályozzák. Az elektronikus képelóállítás jövőjéhez tallóznak a lézersugárral kapcsolatos kísérletek. Ez az eljárás a lézersugarak roncsoló hatásával alakítja ki a fémlemez felületén a nyomtatást szolgáló kép mását. Gutenberg kézisajtóját a XIX. században váltották fel az úgynevezett gyorssajtók, amelyek persze a mai fogalmak szerint már egyáltalán nem tekinthetők gyorsaknak. Amíg Gutenberg kézisajtója egy óra alatt 16—26 nyomatot készített, egy negyed négyzetméternél nem nagyobb felülettel, addig a XIX. században már óránként ezer nyomást értek el, amelynek felülete egy négyzetméter vagy annál nagyobb is lehetett. Századunkban a gépészeti technika tökéletesítésével jelentősen megnőtt az egyébként régen ismert nyomtatási elveken alapuló gépeknek a sebessége is, a múlt századbelinek mintegy ötszörösére-tízszeresére. A második világháború után világszerte megnőtt a színes nyomtatványok iránti igény. A színvisszaadás élethűségét és egyben a színes nyomtatványok nagy tömegű előállítását szolgálta a3 egy menetben több szint nyomó gépek elterjedő se. E gépek a bíbor, a sárga, a kék alapszíneket és a feketét közvetlen egymásutánban nyomtatják és a folyamat termékéként a kívánt színezésű nyomtatvány jelenik meg. A nyomási sebesség fokozása végett mind na gyobb teret nyernek azok a nyomdagépek, ami; lyek végtelen papírpályáról, tekercsről dolgoznak. Régebben ilyen gépeket csak az újságok nyomtatására használtak. Ma már a legbonyolul tabb és a legkényesebb igényeket is kielégítő nyomdatermékek készítésére is alkalmassá tették őket. E gépek rendkívül gyorsak, másodpercenként több mint 16 méternyi tekercspapír nyomtatásúra képesek. Ilyen nagy sebességű — és különösen színes —- nyomtatást hagyományos gépi berendezésekkel nem lehetett volna megvalósítani. A moderrt nyomdagépeken nagyfokú automatizálást, elektronikus vezérlést valósítottak meg. Az alapszínekből képezett színes kép nyomóformáit m* már például sok helyütt elektronikus vezérlőbe rendezés illeszti hajszálpontosan egymásra, és a pontos illesztésre „vigyáz“ a nyomtatás egész folyamata alatt. A fogyóban levő papírtekercs végéhez automatikus berendezés ragasztja a következő tekercset, hogy a nyomtatás megállás nélkül, folyamatos legyen. Ilyen — és egyéb — lehetőségei lesznek lóhát az épülő bratislavai nyomdaipari kombinálnak, amely az összes szlovákiai központi napilap rendelkezésére fog állni. Sugárveszély a növényvilágban Annak a sugárzásnak a mértéke, amelyet h kozmikus sugárzás, a Föld természetes radioak tivitása és a Napból érkező sugarak eredményeznek, bolygónk kialakulása óta állandó. Ez a su garszint hozzátartozik a mintegy hárommilliárÜ évvel ezelőtt kialakult és azóta az emberig fej lődött élőlények természetes környezetéhez. ígý is mondhatjuk: a sugárzások és az élőlények kö zött egyensúly jött létre. A radioaktivitás fölfedezése (1896) óta, maj& az atommaghasadás mesterséges megvalósítású val az ember képessé vált erősebb sugárzás élű Idézésére. A természetesnél erősebb sugárzás változási, rendszerint károsodást okozhat valamennyi élőlénynek, mind az egyedi életet fenntartó, mind á szaporodásával összefüggő sejtjeiben, szöveteiben és szerveiben, szélsőséges esetben pedig fc szervezetet el is pusztíthatja. A sugárzásnak a növénytársulásra gyakorol! liatásút 1945 óta tanulmányozzák. A kutatók egy részt megfigyelték az atomrobbantások környezetében, valamint a védőburkolattal nem ellátott atomreaktorok körül bekövetkező károsodásokat, másrészt kísérleteket is végeztek. A védellen reaktor közelében megállapították-, hogy a legerősebb sugáradagok érte területen, a sugárforrás néhány méteres körzetében, a mezőn is meg az erdőben is, minden növény teljésen elpusztult. Távolabb, ahol már kisebb sugár adagok érték a növényeket, a kutatók azt tapasztalták, hogy az erdő és a mező között eltérőek a változások. Az erdőben a napi 360 R fű Jötli sugáradagot egyetlen fejlett növény sem él te túl, sőt a napi 60 R is elpusztította a tölgy fák és a fenyőfák legtöbbjét. A mezőn napi 30Í1 R-ig nem következett be hasonló pusztulás, bá’ 100—300 R között a sugárzás megállította a nö vények növekedését, csökkentette szaporodás képességüket. Különleges problémát vet fel ezzel összefog gésben a sugárzás okozta mutáció. (Mutáció az egyes növényekben, állatokban vagy emberekben bekövetkező nem folytonos, határozatlan irányú és azonnal öröklődő megváltozás.) Mutációk természetes viszonyok között is keletkeznek. Radioaktív sugárzás hatására azonban ezeknek a gyakorisága nő, a sugáradag növekedésével löb- bé-kevésbé arányosan. Ezt azonban több ok miatt nehéz lemérni. Mutációt ugyanis a legkisebb su gárszint növekedése is okozhat. (djj 1974 VIII. 20.
