Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-18 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó
ARGENTIN FIATALOK KÖZÖTT KONGRESSZUSI EMLÉKEK 1974. VIII. 18. Andrássy Sándor mérnök, a Mierovói (Békéi) Efsz fiatal elnöke július elején a SZISZ Központi Bizottsága megbízásából részt vett az Argentin Kommunista Ifjúsági Szövetség — Argentína Federal Juventud Communist — X. kongresz- szusán Buenos Airesban, Argentína fővárosában. Ez volt a szövetség első legális kongresszusa. Az ifjúsági szövetség ugyanis csak egy éve lépett ki illegalitásából, Argentína Kommunista Pártjával egyidőben. Hazánkból ez volt az első, hivatalos ifjúsági delegáció Argentínában. Küldetésének fő célja: megismerkedni az ottani kommunista ifjúsági mozgalommal, problémáival, átadni az argentin fiataloknak hazai tapasztalatainkat. Andrássy elvtárs szívesen eleveníti fel argentínai élményeit: Buenos Aires — a ,,jó levegő városa" „Küldöttségünk, melynek Ludmila Korytárová, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkára is tagja volt, 1974. május 30-án repült Prágából Szenegál fővárosába, Dakarba. Innen 9 órás légi út után érkeztünk meg Argentína fővárosába, a 8 milliós Buenos Airesbe, ami magyarul „jó levegő városát“ jelent. A város alapítója a spanyol Juan Garay 1580-ban érkezett a La Pla- ta-öbölbe, s így kiáltott fel a hosszú tengeri út sós levegője után: Bdenos aires tiene esta tierra! — Milyen jó levegőjű ország! így ragadt rá a kezdetben szerény településre ez a hosszú elnevezés, melyből idővel csak a Buenos Aires maradt meg. Fények és árnyak A kongresszus kezdetét megelőző két nap városnézéssel telt el. Buenos Aires túlsúlyban régi város, habár a II. világháború után a régi negyedek egy részét lebontották, s helyükön amerikai stílusú modern épületek, száz méter széles utcák keletkeztek. Az egész városon végighúzódó főút, a Rivádavia a leghosszabb, 20 km. Ennek végig- nézésére, esetleg végiggyaloglására már egyikünk sem mert vállalkozni. Megtekintettük a Casa Rosada elnöki palotát, előtte a városalapító Juan Garay óriási szobrát, a hatalmas- kupolás parlamenti épületet, melyet itt kongresszusi palotának neveznek. Megmutatták a Kommunista Ifjúsági Szövetség részben romokban heverő épületét, ahol a megérkezésünk előtti napon a reakciós jobboldali erők időzített bombát helyeztek el. A robbanás szerencsére éjjel következett be, amikor üres volt az épület. Argentínában a munkások havi átlagkeresete 150 000 pesos. Ez a szám nagyon magasnak tűnik, de mindjárt eltörpül, ha tekintetbe vesszük a magas árakat. így pl. a szarvasmarha-tenyésztés fellegvárában, 60 milliós állatállomány mellett, mellyel az ország hatodik helyen van a világon, egy kiló hús 2000 pesosba kerül. Egy középiskolás Iskolaszereire évente 6000 pesost kell kiadni, hiszen csupán egy ceruza 300 pesos. Argentínában nincs szociális gondoskodás; a betegség a dolgozók számára egyenlő a tönkre- menéssel — egy-egy orvosi vizsgálatért ugyanis 4—5000 pesost kell fizetni. A lakbérek is rekordmagasságot érnek el. Ilyen gazdasági viszonyok közepette a dolgozók zöme a fényes belvárost körülvevő peremterületeken, a gyárak tövében, szerény körülmények között él. Az első legális kongresszus Június 3-án 10 órakor kezdődött, s öt napig tartott a Kommunista Ifjúsági Szövetség X., de első legális kongresszusa a nagy Cervantes Színházban. összesen 750 küldött vett részt rajta. Az argentin fiatalok képviselői közül sokan keserves tapasztalatok árán jutottak el ide. Mozgalmi munkájuk miatt a börtönt is megismerték. Huszonhárom haladó külföldi Ifjúsági szervezet is elküldte képviselőit a tanácskozásra: minden szocialista állam, a többi latin-amerikai ország és egyes nyugat-európai országok — NSZK, Franciaország — haladó ifjúsági szervezetei. Nagy taps köszöntötte a vietnami küldötteket. A nagy Jelentőségű kongresszust az Argentin Kommunista Párt első titkára, Alverez nyitotta meg. A fő beszámolót a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának tagja mondta el. Elmondta, hogy az ifjúsági szövetség példaképe, az 1918-ban alakult kommunista párt már 1919-ben nagy sztrájkot szervezett Buenos Airesben, amely hírül adta a munkásosztály forradal- miasságának növekedését és megremegtette az imperialistákat. A kommunista ifjúság szervezése is akkor kezdődött. A kommunisták azonban hosszú időn át csak illegalitásban dolgozhattak. Röviden vázolta az ifjúsági szövetség eddigi munkáját, a nagy nehézségekkel megtartott illegális kongresszusukat, melyeken csak 30—50 tag vehetett részt. További harcos, eredményes munkára és éberségre hívta fel a fiatalokat. Ruben halála A kongresszus menetét tragikus esemény zavarta meg: a hétfőre virradó éjjel két, kongresz-; szusi plakátokat ragasztó fiatalt megtámadtak és lelőttek a jobboldaliak. A 19 éves Ruben Pog- gini belehalt sérüléseibe. A továbbiakban a kongresszus egyik jelszava ez lett: Ruben, meghaltál, de továbbra is velünk vagyi Nem felejtünk el! Temetésén nagy tömeg vett részt, koporsójánál munkásőrség állt. A temetés után szülei megjelentek a Cervantes Színházban, ahol a fiatalok bátorító, vigasztaló szavakkal, lelkesedéssel fogadták őket. Vitatémák A kongresszus legfőbb témája az ifjúság eszmei nevelése volt. Az eredményesség érdekében a kommunista ifjúságnak közös frontot kell kialakítania a más szervezetekbe tömörülő és a szervezeteken kívül álló ifjúsággal. Ez azonban nagyon nehéz lesz, mert Argentínában 24 ifjúsági szervezet működik, s ezek többsége nem haladó, hanem jobboldali beállítású. Szintén fontos feladat a szövetség taglétszá-" mának a növelése. Jelenleg az Argentin Kommunista Ifjúsági Szövetségnek 50 000 tagja van; a kongresszus öt napja alatt 260 új tagot szereztek. A következő években százezres létszámot kell elérni. Az ifjúsági szövetségnek minden 13 éven felüli fiatal tagja lehet. Megvitatták az internacionalizmus elmélyítésének kérdéseit s. Ezt a célt szolgálja az argentin fiataloknak a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségbe való belépése is. Együttműködést akarnak teremteni a világ minden haladó, főleg a szocialista államok ifjúsági szervezeteivel. Az internacionalizmus elmélyülését bizonyítja a 23 külföldi delegáció kongresszuson való részvétele is. Fučíkot mindenki ismeri A megnyitó beszéd és a fő témakörök után nagy vita következett. A fiatalok földreformot, béremelést, a munkakörülmények javítását, munkabiztonságot, szociális biztosítást, a munkanélküliség felszámolását követelték. Egyes hazai felszólalók elmondták a mozgalomban kifejtett munkájuk tapasztalatait, börtönbe kerülésük körülményeit. Többen rámutattak arra, hogy a kommunista ifjúsági szövetségben való tagságuk miatt elbocsátották őket munkahelyükről. A kongresszus napi programjának lezárása után megbeszéléseken vettünk részt ifjúmunkásokkal, diákokkal, főiskolásokkal. Mi is sok kérdést kaptunk. Csehszlovákiáról általában keveset tudnak. Csodálkoztak azon, hogy nálunk milyen magas az életszínvonal. Még azt is megkérdezték, lehet e nálunk korlátlanul ruhát, cipőt venni. Fučíkot azonban minden fiatal ismerte. Az argentin mezőgazdasági főiskolások elmondták, ha végeznek, nincs biztosítva a munkahelyük. Sokan mezőgazdasági munkásként kezdik és csak idővel juthatnak megfelelő állásba, annak ellenére, hogy képzett szakemberekre mindenütt szükség van. Fogadás az elnöki palotában A kongresszus negyedik napján a nemrég elhunyt Perón elnök fogadta a Casa Rosada elnöki palotában a 23 külföldi delegációt. Perón elnök 30 perces beszédében vázolta a belügyi helyzetet, értékelte az Argentin Kommunista Ifjúsági Szövetség munkáját. Felhívta az ifjúságot az egyesülésre, harcra Argentína mezőgazdasági helyzetének javulásáért. Legfontosabb feladatul a békeharcot jelölte meg. A jobboldali sajtó másnap erősen bírálta az elnöki beszédet. Elutazás nehézségekkel Elutazásunk napján Buenos Airesben az árdrágítások miatt nagy, általános sztrájk kezdődött. A repülőtéren is szünetelt a munka. Csupán a külföldi légitársaságok gépei startoltak. Ismét Szenegál fővárosába, Dakarba repültünk, ahol nagykövetségünk vendégeiként két napot töltöttünk. Kiküldetésünkről tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodva érkeztünk haza.“ Dr. KINDERNAY EDE Egy kis romantika Beszélgetés a SZISZ lovasklubjairól A Szocialista Ifjúsági Szövetség tág teret biztosít az ifjúságnak arra, hogy kielégítse igényeit, érdeklődését. Nem hiányzik a romantika sem, amelynek a rohanó elgépiesedett világban fontos lélektani szerepe van. A fiatalok romantikus hajlamaikat eddig főleg a turisztikában élhették ki, az utóbbi időben a sorra alakuló lovasklubokban is megtalálják számításukat. A SZISZ tevékenységének ez újabb formájáról beszélgettünk Ján C r m a n mérnökkel, a mezőgazdaságban dolgozó és falusi fiatalok osztályának vezetőjével, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága mellett alakult lovas szakosztály elnökével. • Milyen indítékul; játszottak közre a SZISZ lovasklubjainak megalapításánál? — Benzinszagú világunkban a gépek egyre inkább kiszorították a lovakat. Már-már — csekély kivétellel — kihalóban volt a szép hagyományos lovassport. Igaz viszont, hogy a lovassport emberemlékezet óta „úri“ sport volt, közönséges halandó hajdan nem engedhette meg magának ezt a fényűzést. A lovaglás ma sem olcsó szórakozás, az első osztályú versenylóért ma is adnak 10 — 15 000 dollárt. Amikor eldöntöttük a SZISZ lovasklubok megalakítását, elsősorban az vezérelt bennünket, hogy az ifjúság lehető legszélesebb rétegeinek — főleg a falusi fiataloknak — tegyük lehetővé e szép és nemes tulajdonságokra nevelő sportág űzését. A SZISZ SZKB 1973. március 19 én hagvta jóvá a lovaskíubok megalakításáról hozott határozatot. Tavaly tizenkét klub alakult, ma negyvenet tartunk nyilván, ám számuk hétről hétre gyarapodik. — Nem kis szerepet játszott az sem, hogy a lovasklubok, a lósport űzáse szép és nemes tulajdonságokra nevel, megszeretteti a fiatalokkal a mezőgazdasági munkát, a mezőgazdasági üzemekben hozzájárul a munkaerő stabilizálásához, s végső soron a szabad idő hasznos eltöltéséhez, amelynek a CSKP KB tavalyi júliusi plénuma is oly nagy figyelmet szentelt. Nem másodrendű szempoit azonban az ifjúság romantikus hajlamának a kielégítése sem. Reméljük továbbá, hogy ez az intézkedés fellendíti lovassportunkat. Pontosan ezért mindennemű támogatást megkapunk a Szövetkezeti Földművesek Szövetségétől és a Csehszlovák Testnevelési Szövetség lovasszakosztályától. • Beszéljünk azonban néhány gyakorlati kérdésről: hol és milyen feltétetekkel alapíthatnak Iovasklubot? — Gyakorlatilag minden mezőgazdasági üzem, mezőgazdasági, illetve állattenyésztési irányzatú kutatóintézet és intézmény mellett alakíthatnak lovasklubot. A klub alapításáról a SZISZ alapszervezete dönt, amely írásbeli egyezményt köt az illető mezőgazdasági üzemmel, intézménnyel. Erre azért van szükség, mert a klub pénzügyeit a mezőgazdasági üzem bonyolítja le rendes költségvetésében. Természetesen mi is jelentős anyagi hozzájárulást adunk a lovasklubok fenntartásához, beleértve a beruházásokat is. A SZISZ SZKB madarászi üdülőtelepén például hét ló számára építettünk istállót. A lósporttal foglalkozó fiatalokat szakmai tanulmányútra küldjük azokba az országokba, ahol fejlett a lósport. Jelentős támogatást kapunk — elsősorban szakmai téren — a Csehszlovák Testnevelési Szövetség lovas szakosztályától. • Ki leltet a klub tagja? — Minden 18. életévét betöltött SZISZ-tag a klub tagja lehet; Azonban javaslat született a fiatalabb korosztály, nevezetesen a 8. életévüket betöltött és idősebb pionírok kiképzéséről is. A CSTSZ lovas szakosztályának eddigi előírásai ugyanis nem engedélyezik a 15. évnél fiatalabb ifjúság lovagló kiképzését. Minden jel arra vall azonban, hogy a javaslatot elfogadják, s a jövőben a 18., illetve a 18 évnél fiatalabb fiúk és lányok Is űzhetik ezt a sportot. • Hogyan képzeli el a lovasklubok munkáját? — Mindenekelőtt arra törekszünk, hogy a lovaglást is tömegsporttá tegyük, elsősorban az imént kifejtett okokból. A lovaglás szép sportág, amely ideálisan egyesíti magában a természettel való kapcsolatot, a fizikai megterhelést, a bátorságot, a lélekjelenlétet, a lelki feloldódást, a kötelességtudatot, s nem utolsósorban a romantikát. Ezentúl hozzá szeretnénk járulni ahhoz, hogy az ifjúság köréből minél több élsportoló kerüljön ki. Ml is rendezünk lóversenyeket, de megegyeztünk a CSTSZ lovas szakosztályával, hogy a SZISZ lovasklubok tagjai rajtolnak a CSTSZ lóversenyein. Nagy reményeket fűzünk a lovasklubokhoz. Az eddigi óriási érdeklődés azt bizonyítja, hogy nem csalódunk. **•