Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-03 / 182. szám, szombat
HÉTVÉGI HlRMAGYARÄZATUNK REMÉNY ÉS AGGÁLYOK A ciprusi helyzet alakulását a múlt hét uégén és e hét elején szinte napról napra, söl óráról órára való váratlan változások jellemezték. Békét megpecsételő nyilatkozó tokra váratlanul flottamozdulatok, aztán összecsapások, majd ismét béketárgyalások következtek. A helyzet elfajulása ismét tárgyalóasztalhoz kényszerítette a szigetország békéjét és státuszát garantáló hatalmakat, hogy konkrét lépéseket legye nek a Biztonsági Tanács július 20 i határozatának, elsősorban a tüzsziineli egyezmények végrehajtására. Nyilvánvaló volt, hogy nem a béke érdekeit követő bizonyos NATO-hatalmak a helyzetet arra akarják kihasználni, hogy megmásítsák Ciprus státuszát és függetlenségének, államiságának a rovására éri) sitsék pozícióikat, stratégiai helyzetüket a Földközi tenger délkeleti részében. Idejében hangzott el a népek és a világ béke érdekeit szem elölt tartó szovjet kormány nyilatkozata: „Hiányoznak a feltételek ahhoz, hogy a törvényes kormány. Makuriosz elnök vezetésével teljes egészében gyakorolhassa hatalmát. Folytatódik a ciprusi nép bel ügyeibe való durva beavatkozás. Ténylegesen afelé halad az ügy, hogy megszilár ditsák a sziget megszállását, részekre szakítsák a szigetet .. . Helyre kell állítani Ciprusnak mint szuverén államnak azt a helyzetét, amely fennállt a görög szoldateszka agressziójáig. Sürgősen véget kell vetni a Ciprus bel ügyeibe való minden külső beavatkozásnak, és ki kell vonni minden külföldi csa patot a szigetről. A ciprusi nép számára — a ciprusi görögök csakúgy, mint a ciprusi törökök számára — biztosítani kell azt az elidegeníthetetlen jogot, hogy a béke és nyugalom viszo nyai között maguk döntsék el problémáikat. közös hazájuk — a szuverén Ciprusi Köztársaság — sorsát." tii szó 1974 VIII. 3. • Az első szakasz A szovjet kormány állásfog Hatásának, a szocialista országok diplomáciai aktivitásának hatására drámai tárgyalások után kedden végre megszületett a genfi háromhatalmi értekezlet zárónyilatkozata, amely egyrészt megerősítette a ciprusi garancia-szerződést, másrészt állást foglalt a tűzszünettel és egyél) kérdésekkel kapcsolatban. A nyilatkozat fő tartalma: sürgős kérdésnek nyilvánítja a ciprusi helyzet szabályozását, megállapítja: a tüzszüneti vonal azonos a nyilatkozat aláírásának pillanatában fennállt katonai helyzetnek megfelelő választóvonallal: tűzszünetet a nem reguláris érőknek is be kell tartaniuk; a biztonsági övezetet a török erők által elfoglalt térségek határán állítják fel; a biztonsági övezetbe semmilyen eró sem hatolhat be; . a görög erők kiürítenek minden elfoglalt ciprusi török enklávét, az enklávékat ENSZ- erők biztosítják; a többi ciprusi terület biztonságát továbbra is saját ENSZ erők biztosítják; visszaállítják a korábbi rendőri létesítményeket, kicserélik a katonai és polgári foglyokat; végrehajtják a BT határozatát; a későbbi, mindenki számára elfogadható széles körű megoldás reményében intézkedéseket tesznek a fegyveres erők és u katonai felszerelés szakaszos csökkentésére. • A nehezebbje még hátra van A Genfben aláírt zárónyilatkozat csillapítóan hatott az izgatott kedélyekre. Nicosia, Athén, Ankara és London egyaránt megnyugvással és derűlátással nyugtázta a Genfben elért haladást. A megállapodás üdvözlése azonban nem jelenti azt, hogy már minden rendben van. A ciprusi helyzet pillanatnyi alakulását, pontosabban a rendezés első szakaszát ugyanis szélesebb nemzetközi összefüggésben kell vizsgálnunk. A Ciprus elleni agressziót elindító athéni junta belebukott kalandjába, maguk a megbízói áldozták fel „felsőbb érdekekért“. A demokratizálási programot meghirdető jelenlegi athéni polgári kormányzatnak le kellett nyelnie a keserű pirulát, tudomásul kellett vennie a nehéz örökséget és külügyminisztere csakis defenzív helyzetben tár- galhatott Genfben. A görög sajtó, főként az Akropolisz című jobboldali lap ezért keserű szemrehányást tesz Nagy-Bri- tanniénak és az Egyesült Államok közreműködéséről sem ír dicsérően. Az új görög kormány — bármennyire is sürgető kérdés a ciprust helyzet rendezése — elsősorban belügyeivel van elfoglalva. Görögországban megindult a demokratizálódási folyamat, visszaállították az 1952. évi alkotmányt, de még nem teljes a demokratizálódás. így értékelték a jelenlegi állapotokat a nemrégen amnesztiában részesült görög kommunista vezetők, akik elengedhetetlen feltételnek tartják valamennyi hat oldali és haladó erő, teflaz a kommunisták bevonását a kormányzásba, az antidemokratikus törvények és a rendkívüli intézkedések hatályon kívül helyezését, igazságos parlamenti választásokat. Karamanlisz kormányában egyelőre nincsenek képviselve a demokratikus és baloldali pártok, ezért az athéni kormány lépései és a ciprusi kérdésben kialakítandó magatartása is kérdőjeleket von maga után. Görög részről „új feltételeket“ emlegetnek azzal kapcsolatban, hogy a szigetország visz- szanyerje függetlenségét és megőrizze■ területi épségét. Ankara viszont elégedett a genfi megállapodás első szakaszával és egyetért azzal, hogy a szigetország alkotmányos rendjének helyreállásával párhuzamosan csökkentse és vonja ki csapatait, de a török kommunisták a helyzettel kapcsolatos állásfoglalásukban a görög junta és a NATO komplettjáL elmarasztalva arra is rámutattak, hogy az fc'ceu/7-korm.ánnyal szemben ellenzéki konzervatív körök bizonyos szárnyainak a törekvésével is szembe kell szállni, mert hajlandók volnának katonai kalandba bocsátkozni. # A második szakasz A genfi értekezlet első, drámai szakasza eredményesen zárult, mert maradandó lett a tűzszünet, elhallgattak a fegyverek s elhárult az a pillanatnyi veszély, hogy a fegyveres konfliktus kiterjed és a Földközi - tenger vidékén nagyobb területen veszélyezteti az itt élő népek békéjét. Genfben abban is megállapodtak, hogy az érdekelt külügyminiszterek augusztus 8 cin ismét találkoznak. Az értekezlet második szakaszában már arról lesz szó, hogy megtalálják a béke helyreállításának és biztosításának, az alkotmányos kormányzat visszaállításának legjobb módjait. Valóban, pszichológiai szempontból is vizsgálva a dolgokat a tényleges megnyugvás, a békés mindennapi élethez való visszatérés a kedélyek felzaklatása után nehezebb és hosszadalmasabb folyamat lesz, mint a fegyverek elhallgatása. Bar tiszteletben tartják az 1960. évi garanciaszerződést, Athén is, Ankara is változást vár a szigetország státuszának rendezésében. Tápot nyertek olyan elképzelések, hogy — az enózisz és a török megszállás tartós elkerülése végett — szövetségi állammá kiáltanák ki Ciprust és a szövetségi kormány két autonóm közigazgatá- sú nemzetiségi közösséget igazgatna. Nyilván más elképzelések is felmerülnek. A Szovjetunió és a többi szocialista ország ragaszkodik a ciprusi alkotmányos rendszer maradéktalan visszaállításához és Makuriosz elnök hivatali visszatéréséhez. Ugyanis csak ez lenne az igazságos és törvényes alap ahhoz, hogy az athéni junta NATO ista puccskísérletének intermezzója után érdemlegesen foglalkozzanak a térségben kulcsfontosságú hadászati pozíciót betöltő szigetország helyzetének igaz- •ésos, az itt élő népek és a világbéke érdekeinek megfelelő rendezésével. L. L. Felvételünk Ja rósz görög sziget koncentrációs táborát ábrázolja, amelyből a jelenlegi kormány kiengedte a bebörtönzötteket. (CSTK-felvétel) CHILÉBEN FOKOZÓDIK A TERROR Megakadályozzák Corvalan védőinek tevékenységét Santiago — Üjabb terror per kezdődött Chilében a fővárostól 275 kilométerrel délre eső Linares városban. Az illegalitásba kényszerített szocialista párt 73 tagját állították statáriális bíróság elé „fegyverrejtegetés és hazaárulás“ vadjával. A vádlottak védői hírügynökségek képviselőinek elmondották, hogy az ügyész négy személyre kért halálos Ítéletet azzal az indoklással, hogy „belháború idején az ellenséget segítették.“ A chilei legfelsőbb bíróság elutasította Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Part fogva tartott főtitkára Védőügyvédjének fellebbezését, melyben az ellen tiltakozik, hogy a junta megtiltotta Corvalán látogatását és cenzúra alá veti leveleit. A bíróság döntését azzal indokolta, hogy „a chilei végrehajtó hatalom úgymond belháború idején nem tehet eleget a fellebbezéseknek. Buenos Aires — fosé Anlo- nio Allende, az argentin szenátus elnöke felszólította Pinochet tábornokot, a katonai junta vezérét, érvénytelenítse azokat a halálbüntetéseket, melyeket a santiagói katonai bíróság hozott a chilei légierő négy „vádlottja“ ellen. Párizs — Francois Mttterand, a Francia Szocialista Párt első titkára táviratot intézett Kurt Waldheim ENSZ-főtit kárhoz, melyben a francia baloldal nevében mélységes felháborodásának ad hangot a santiagói katonai junta által hozott ter- rorítéletek miatt. Mitterand felszólította a főtitkárt, vesse latba a világszervezet egész tekintélyéi annak érdekében, hogy megakadályozza az „emberiség elleni újabb bűntény nek“ minősülő terrorítéletek végrehajtásai. London — Nagy Britanniában széles körű tiltakozás indult meg a chilei junta antihumánus cselekedetei miatt. Chile londoni nagykövetségének környéke szinte szünet nélkül tömeg- tiltakozások színhelye. A britek százai a halálos ítéletek lialély talanítását és a fasiszta terror megszüntetését követelik. Washington — Edward Kennedy szenátor az amerikai kongresszusban kijelentette, hogy a chilei katonai bíróságok ítéletei durván megsértik az emberi jogokat. Megállapította, hogy Chilében „1973. szeptember 11. óta meghalt a demokrácia“. Moszkva — A moszkvai Pravda a chilei terrorral foglalkozó cikkében megállapította, hogy Chile napjainkban „egy élő óriási koncentrációs tábor.“ A bebörtönzöttek száma eléri a .18 ezret. Vítalij Korionov hírmagyarázó megállapítja, hogy Luis Corvalántól, a Chilei Kommunista Párt KB főtitkárától megvonták azt a lehetőséget, hogy állampolgári jogaihoz méltóan találkozzon védőügy védjével. WALDHEIM ENSZ FŐTITKÁR PORTUGÁLIÁBAN A moszkvai Pravda Lisszabon politikájáról Lisszabon — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára pénteken reggel New Yorkból Lisszabonba érkezett. A repülőtéren Mario Soares portugál külügyminiszter fogadta a világszervezet főtitkárát. Üdvözlő beszédében Soares elmondta, hogy Portugália minden erejével a gyarmati kérdés megoldására törekszik. A portugál kormány kész együttműködni az ENSZ-szel e politika folytatásában. Waldheim beszédében Spino- láról szólva kijelentette, hogy a portugál államfő nagyban hozzájárul a gyarmati területek problémájának megoldásához. Waldheimet fogadta Spinola tábornok és délután tovább tárgyalt Mario Soares külügyminiszterrel. Moszkva — A pénteki Pravda a politikai rendezés „kivételesen fontos lépéseként“ törvényesen elismerte az afrikai portugál gyarmatok népeinek önrendelkezési jogát. „Ez a lépés logikusan következik az új portugál vezetés belpolitikai programjából“ — állapítja meg a Pravdában Vlagyimir Ozerov, a lap politikai hírmagyarázója. A cikkíró szerint „most felelősségteljes időszak következik az ideiglenes kormány döntésének gyakorlati kivitelezésében. Mint az angolai vérfürdő és a mozambiki reakciós elemek terrorakciói megmutatták, a jobboldali erők most terrorral és a lakosság megfélemlítésével Igyekeznek feltartóztatni az afrikai területek dekolonizálá sónak kibontakozó folyamatát. Szemlátomást nem másodrendű szerepet játszik ebben a portugál gyarmati burzsoázia és támasza, a nemzetközi imperializmus“. „Ilyen körülmények között különösen fontos a portugál nép demokratikus erőinek ébersége a reakciós erők és a gyarmatosítók mesterkedéseivel szemben, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak akcióegysége“ — hangoztatja Ozerov. MAGYAR—SIERRA LEONEI EGYEZMÉNY Budapest — A magyar fővárosban tegnap befejeződtek a magyar—sierra leonei tárgyalások. A tárgyalásokról és a Sierra Leone-i államelnök magyarországi látogatásáról közös közleményt adtak ki, melyet magyar részről Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Siaka Ste- vens, a Sierra Leone Köztársaság elnöke írt alá. Magyar—sierra leonei kulturális egyezmény megkötésére is sor került, melynek az 1974. július 1-től 1976. június 30-ig terjedő időre szóló munkatervét Polinszky Károly oktatási miniszter és Desniond E. F. Luke Sierra Leone-i külügyminiszter írt alá. A két munkaterv előirányozza ösztöndíjasok fogadását, NYIKOLAJ PATOLICSEV szovjet külkereskedelmi miniszter és Kazimierz Olszewski lengyel külkereskedelmi és hajózási miniszter Moszkvában a két ország gazdasági együttműködésének további elmélyítéséről tárgyalt. PIERRE GRABER svájci külügyminiszter kéthetes hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett. Graber, akinek személyében első ízben utazik svájci külügyminiszter Kínába, Csi Peng-fej k ii 1 ügy mi n isz tér meg hí vásá n a k tett eleget. AZ AMERIKAI képviselőház pénzügyi bizottsága jóváhagyta a Pentagonnak az idei költség- vetési évre vonatkozó 83,3 milliárd dolláros összegű költség- vetését. A katonai kiadások további növelésének szükségességét a bizottság azzal indokol-, ta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben az Egyesült Államok „egyelőre még nem csökkent- heti“ fegyveres erőit. A költségvetés egymilliárd dollár katonai segélyt Irányoz elő a sai- goni rezsim támogatására. Oktatási reform Moszkva — Pénteken a moszkvai. Kremlben befejezte munkáját az oroszországi föderáció Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A képviselők megszavazták a népoktatási törvényt, valamint az állami közjegyzői hivatal felállításáról szóló törvényt. A népoktatási törvény értelmében az oroszországi föderáció egész területén áttérnek a 10 -osztályos általános tankötelezettségre. A törvény kimondja azt is, hogy a középiskolai oktatásnak meg kell felelnie a társadalmi, a tudományos és a műszaki fejlődés korszerű kő- ' vetelményeinek. A középiskolai tanulók anyanyelvükön tanul r hatnak. A törvény ez év októ-r bér 1-től lép éleibe. Újabb harcok Dél-Vietnamban Saigon — A dél-vietnami szabadságharcosok' a salgonl erők területrabló akcióit visz- szaverve újabb támadásokat hajtottak végre a két fronton, és a kormánycsapatok három állását foglalták el Quang Nam tartomány északi részében. Mint a saigoni hatóságok közölték, a legerősebb nyomás a Que Són várostól néhány kilométerre fekvő térségre nehezedik. A saigoni parancsnokság heves harcokat jelent Konlum várostól mindössze 11 kilométerre. Ugyancsak harcok folynak az ország más területein is. A dél-vietnami felszabadító erők az utóbbi napok során több esetben rakétatámadást intézlek Dél-Vietnam számos területe ellen. Phnom Penh — Harcok folynak Kambodzsában is a khmer hazafiak és a Lón Nol-rezsim csapatai között. A hazafiak tüzérségi támadást intéztek számos helyőrség ellen. A kormánycsapatok jelentős veszteséget szenvedlek. Nehezedik a nyomás szakemberek kiküldését, kiterjed a felsőoktatás, valamint a szakemberképzés különböző te rületeire, kiállítások, filmek, irodalmi művek kölcsönös kiadásának elősegítésére. Siaka Stevenst, Sierra Leone köztársasági elnökét tegnap fogadta Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. ARGENTÍNÁBAN állami ellenőrzés alá helyeztek öt magán-televízióállomást, melyek közül három a fővárosban működik. A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG szénbányái 104 százalékra teljesítették az idei első félévi termelési tervet. Washington — Az amerikai kéjjviselőház augusztus 19-én kezdi rapg a Nixon elleni vádemelési indítvány vitáját — jelentik u hírügynökségek kongresszusi vezetőkre hivatkozva. A döntés a képviselőház republikánus és demokrata pártcso- portja vezetőinek találkozóján született. Az első hét napon általános vitát tartanak, majd augusztus 28-tól három vagy négy napon át cikkelyenként szavaznak a vádemelési Indítványról. Gerald Warren, a Fehér Ház sajtótitkára kijelentette, hogy az elnöki hivatal teljes bizalommal viseltetik az alkotmányos eljárás iránt és az elnök meg van győződve, hogy a rnagnetofonszalagok nem bizonyítják bűnösségét a Watergate- ügyben. A sajtőtitkár hozzáfűzte, hogy Nixon semmi esetre nem mond le.
