Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-18 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó
□ Viktor Dusil jorgotôkônyve alapján — Jaroslav Hužera rendezésében —- készül a Hosszú út című kétrészes tv-film. Az alkotás a tranzit-gázvezeték építésének néhány mozzanatát jeleníti meg. □ Václav Vorlfček Kiskatona címmel vígjátékot forgat egy fiafal fiúról, aki a kötelező katonai szolgálat idején érik igazi férfivé. O Szarajevói merénylet címmel cseh—jugoszláv koprodukcióban film készül e jelentős történelmi eseményről, a merénylet előkészítéséről és végrehajtásáról. A forgatókönyv szerzői: Stefan Bulajics és Vladimír Bor. A színes szélesvásznú filmet Veljko Bulajics rendezi, akit a Neretvai csata című film alkotójaként ismerünk. Q Pár évvel ezelőtt még senki sem ismerte Gene Hackman nevét. Az amerikai színész évekig csak statiszta volt és hang- lemezműsor-bemondó. Első szerepét 1967-ben, a Bonnie és Clyde című filmben játszotta, majd a Francia kapcsolat című filmre szerződtették. Most már 'az élvonalhoz tartozik: Cannes- ban tavaly a Madárijesztő című filmje kapta a megosztott nagydíjat, az idei fesztiválon pedig a Magánbeszélqetés című filmje az Aranypálma Nagydí- jdt. □ A tizennyolcadik század elején, Első Péter uralkodása alatt játszódik a Moldvafilm műtermeiben készült Dmitrij Kantemir című történelmi film. Főszereplői között van Alek- szandr Lazarev, akit legutóbb a Még egyszer a szerelemről és az Utolsó virágok című filmben láttunk, és Ariadna Sen- gelaja, aki a Szerelmi álmokban és a Goyában játszott fontos szerepet. □ Monica Vitti kapta a Donatello Dávidját ábrázoló dijat az év legjobb filmszínésznői alakításáért, amelyet a Polvere di stelle című filmben nyújtott. 0 Zeudl Arayáról, az etióp szépségkirálynőről már megírtuk, hogy mértantanári oklevéllel a zsebében kezdett filmezni. Enrico Maria Salerno színészrendező szerint Zeudi Araya amilyen szép, olyan tehetséges. Legújabb filmjének címe: Égy lány, aki letért a helyes útról. 0 Anasztaszija Verfyinszkaja, a szovjet Hamlet-film emlékezetes Opheliája játssza az Egy ember a maga helyén című új szovjet film főszerepét. A film rendezője: Andrej Szaharov. ' n.Egy elegáns Los Angeles-i szállodába új vendég érkezik: foglalkozása nem mindennapi: bérgyilkos. Gondosan előkészített és végrehajtott tervébe azonban hiba csúszik, menekülnie kell. Az Egy férfi halott című amerikai—olasz filmben a bérgyilkost fean-Louis Trintig- nant, az asszonyt Ann-Margret alakítja. 1974. Vili. 18. — Az üzbég filmművészet születése érdekes, de a Szovjetunióban természetesen nem páratlan jelenség. Míg ugyanis az irodalomnak, zenének, képzőművészetnek, a színjátszásnak voltak történelmi hagyományai, a film a forradalom után születő üzbég nemzeti kultúrában a 'egflatalabb jövevény volt. Hogyan hódított tért, hogyan gyökeresedett meg, mikor például az iszlám törvényei a legszigorúbban tiltják az élők lerajzolását, vagy lefest és ét, ami az emberi arcok filmezésére, vagy fényképezésére is vonatkozik? Malik Kajumov, a neves dokumentarista beszél. Az Üzbég Filmművész Szövetség egyik vezetőjeként vállalta a kísérő szerepét, míg megtekintjük az Üz- begfilm taskenti stúdióját. — Az első üzbég filmet Alekszanüer Utkin forgatta Buharában, a Buhkino nevű vállalatnál, 1925-ben. A „Halál minaretje" volt a címe és főszerepeit Nyi- kolaj Vendelín, Borisz Baranov és Oleg Frelich alakították. Csak azért soroltam fel a neveket ilyen részletesen, mert ebből is látni: a filmművészet orosz közvetítéssel és , orosz, közreműködéssel született meg és alakult ki Üzbegisztánban. Az első évek művészei között találjuk a később rendezőként működő Oleg Frelichet, Mihail Doronyint, Alek- szander Dorn és Viktor Dobrzsanszky operatőröket, Rajsza Messerer színésznőt, a későbbi világhírű balerina, Maja Pliszeckaja édesanyját és másokat. Ez az első úttörő- és tanítónemzedék, 1925 és 1936 között huszonkét játékfilmet és mintegy száz dokumentumfilmet készített. Az 1936-os év azért határkő, mert ekkor jelentkeztek először nagyobb számban a Moszkvában végzett üzbég rendezőjelöltek és ebben az évben jutnak önálló filmekhez. Meg keli azonban jegyeznem, az első üzbég rendező Nabi Ganijov volt, aki 1931 töl dolgozott önállóan. A hőskor érdekessége, hogy míg a fiatalabbak szívesen nézték a filmeket, az Idősebbek, főleg a falvakon mereven elzárkóztak megtekintésük elől, volt, aki még háza ajtaját is el torlaszolta, mikor megérkejelenet A forradalom lovasai című filmből. nak. A felsorolt művek az 50 es években készültek. A 60 as esztendőkben tovább bővült a rendezők bázisa. A csúcsokra érkezett első üzbég rendező nemzedék sorozatban mutatja be a később nemzetközi hírnévre szert tett filmeket. Csak néhány példa: Kamii Jármátov elkészíti a „Vihar Ázsia felett"et és a „Forradalom lovasai“-\, lyldas Agzamov bemutatta a „Ferganai ötök“ et és a „Saját harangjai"-t a Zagid Szabitov a Kham- za“-t és a „Megszállottak“-at, Latif Faj- zijev pedig elkészíti a később több nemzetköz! díjat nyert „Uluqbek csillaga“ című alkotásit, melyet a XV. század elején élt szamarkandl uralkodónak, csillagásznak és polihisztornak szentelt. De ekkor bukkan fel Sukrat Abba- szov, a „Nem vagy árva“ című filmmel, mely egy egyszerű toskenM munkásról szól, aki a Nagy Honvédő Há2 jEji ború idején harminckét gyereket fogadott házába és nevelt fel. 1965 után jelentkezik a mai alkotógárda túlnyomó többsége. Néhány név közülük: Ucskun Nazarov, Ravil Batüroo, Anatolij Kabu- sov, Tamara Kamalova. Iliar Iszmuha- medov és mások. Az 50-es évek végén felbukkannak a gyermekfilmek és 1962- ben első ízben a zenésfilmek. A nagy tematikájú megújulás és szélesedés a 60-as évek eredménye. Ilia Iszmuhamedov „Szeretet“ című alkotása (1967) például messze a határokon túl is híres lett. Nem alaptalanul. A film három mai tálként i fiatal egymásért minden megpróbáltatást, vállaló szerelméről és barátságáról beszél. A kifejezési formák végtelen gazdagsága jelenik meg a filmben. Mélyen beleépítve a történetbe kap szerepet a pantomim, az ének, a mai modern társastánc, a viszszapillantás és az a lírai szemlélet, mely később az „Elmentem a Nap után“ című szovjet filmben keltett világraszóló feltűnést. A „Szeretet“ végül Is három mai fiatal története; lélektani szempontból ábrázoljá egymáshoz és az élethez való kapcsolatukat, s mindezt csodálatos költőiességgel. Csak azért beszélek ennyit erről a filmről, mert az üzbég filmművészet egyik csúcspontjának tartom. Csakúgy, mint Suhrat Abbasz 1968- ban készült alkotását, a „Taskent a kenyér városá“-1 mely feltétlenül a 60-as évek legjobb szovjet alkotásai közé tartozik. A film csodálatos költőisége mélységesen humanista mondanivalóval és kiváló színészi teljesítményekkel párosult. Igazi remekmű lett. Nemzeti opera- irodalmunk egyik klasszikusként értékelt alkotását. Muhtar Asrafi „Dilirom“ című operáját Ali Hamrajev filmesítette meg, 1968-ban. Máig ez a legnagyobb közönségsikert elért üzbég filmek egyike. Lassan napjainkig érkeztünk. Suhrat Abbasz 1974 májusában fejezte be nagyszabású életrajzfilmjét „Abu Raihan Al- Biruni“ -ról. a kiváló tudósról, aki Ho- rezm virágzása idején élt. Ravil Balü- rov most forgatja „Az el nem feledett dal“ című alkotását, mely a Nagy Honvédő Háború egv epizódját eleveníti meg. Itt jegyezném meg, hogy nálunk ez a téma mainak számít, mi ugyanis úgy véljük, ha mai szemszögből tárgyaljuk a háborús éveket, mai filmet alkotunk. Hadzsi Ahmar „A fecskék tavasz- szol érkeznek" címmel 5—6 éves gyerekekkel készít filmet gyerekeknek. Iszkander Hamrajev ,,A leqfontosabo nap“-ban — mely most készül el — a munkába álló dolgozók első üzemi napját mutatja be. Megkezdtük a „Dzsaj- liun“ című produkció forgatását, Ucskun Nazarov rendezésében. „Dzaihun* az Amu-Darja történelmi neve, iizbé- giil azt jelenti „Viharos folyó“. A film arról szól, hogyan harcoltak az októberi forradalom hajnalán a fiatalok a horezmi köztársaságért, mely aztán 1920-ban Üzbegisztánba olvadt! Művelődni vágyó ifjak históriája ez, huszonkét komszomol istáé, akik tanulásról, építő jövőről álmodtak, de akiket a polgárháború ellenforradalmárai egyszerűen 'lemészároltak. Folyik „Találkozások és elválások" című filmünk forgatása is; ez azerbajdzsán, üzbég, cseh koprodukció. Hamarosan koprodukriós szerződési írunk alá a szarajevói Stúdió Filmmel, egv mai tárgyú alkotásra. A stúdióban még az Abu Raihan Al- Biruniról szóló film díszletei állnak, de az udvaron már újabb díszletek épülnek. Taskentben kétszázhetven napon át felhőtlen az ég és tűz a nap. Igazi filmes paradicsom Malik Kajunov szavaiból úgv érzem, az üzbég művészek igyekeznek élni a lehetőségekkel. FENYVES GYÖRGY zett a vándormozi... Persze, ez a kor hamar elmúlt, és 1936 után rendszeressé vált a filmgyártás. Nagy lendületet adott a filmművészetünknek, hogy a Nagy Honvédő Háború idején számos művész Taskentbe evakuált és a velük való közvetlen együttműködés komoly gyakorlati tanulságokkal járt fiataljaink számára. A harmincas évek végén bukkan fel Kamii Jarmatov, az egyik legkiemelkedőbb rendezőnk, akinek AUser Navojról, a költőről és tudósról készített életrajzfilmje az egyetemes szovjet filmművészet egyik remeke. 1946-ban az üzbég filmek száma nyolcvannégy volt, a játékfilmeket tekintve ez a szám a kezdetektől máig kétszáz- kétszáztízre tehető. Pontos adatokat azért nem tudunk mondani, mert vannak alkotásaink, melyeket más köztársaságokkal közösen készítettünk, és mindig vitatott, hogy ezeket ki sorolja a sajátjai közé... De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy filmművészetünk felvirágzott. A sokfelé — de legtöbbnyire szabadban — dolgozó művészek 1959-ben minden igényt kielégítő hatalmas stúdió komplexumot kaptak, melynek műtermeiben azóta évente hat-nyolc, bár olykor csak öt játékfilm készül. Játékfilmrendezóink száma ma már húsz, az operatőröké kilenc, a művészeti vezetőké kilenc. A stúdiónak összesen kilencszázötven alkalmazottja van. Ami a filmek tematikáját illeti, nagy a változatosság. A legfontosabb témák: a történelmi múlt eseményei, a forradalom és a Nagy Honvédő Háború győzelmei és napjaink kérdéseinek, gondjainak bemutatása. Bár ez a felsorolás sematikusan hangzik, a mélyén élő, értékes alkotások húzódnak. Nabi Ganijov, „Tahir és Zuhra“-ja, ez az ősi romantikus szerelmi legenda legszebb realista filmjeink egyike, csakúgy mint a később, már az 50 es években készült Latif Fafzijev mű, a „Megszentelt vér“, vagy mint Kamii Jarmatov filmjei az „Avicenna" és az „Amikor a rózsák nyílnak". Juldas Agzamov a mai témák mestere. Filmjei közül „Az Arai halászai* és az „Elra- gddtatás“ mai fiatalok között játszódTaskent. a kenyér városa című film egyik kockája.
