Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-18 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

□ Viktor Dusil jorgotôkônyve alapján — Jaroslav Hužera ren­dezésében —- készül a Hosszú út című kétrészes tv-film. Az al­kotás a tranzit-gázvezeték épí­tésének néhány mozzanatát je­leníti meg. □ Václav Vorlfček Kiskatona címmel vígjátékot forgat egy fiafal fiúról, aki a kötelező ka­tonai szolgálat idején érik iga­zi férfivé. O Szarajevói merénylet cím­mel cseh—jugoszláv koproduk­cióban film készül e jelentős történelmi eseményről, a me­rénylet előkészítéséről és vég­rehajtásáról. A forgatókönyv szerzői: Stefan Bulajics és Vla­dimír Bor. A színes szélesvász­nú filmet Veljko Bulajics ren­dezi, akit a Neretvai csata cí­mű film alkotójaként ismerünk. Q Pár évvel ezelőtt még sen­ki sem ismerte Gene Hackman nevét. Az amerikai színész éve­kig csak statiszta volt és hang- lemezműsor-bemondó. Első sze­repét 1967-ben, a Bonnie és Clyde című filmben játszotta, majd a Francia kapcsolat című filmre szerződtették. Most már 'az élvonalhoz tartozik: Cannes- ban tavaly a Madárijesztő cí­mű filmje kapta a megosztott nagydíjat, az idei fesztiválon pedig a Magánbeszélqetés című filmje az Aranypálma Nagydí- jdt. □ A tizennyolcadik század elején, Első Péter uralkodása alatt játszódik a Moldvafilm műtermeiben készült Dmitrij Kantemir című történelmi film. Főszereplői között van Alek- szandr Lazarev, akit legutóbb a Még egyszer a szerelemről és az Utolsó virágok című film­ben láttunk, és Ariadna Sen- gelaja, aki a Szerelmi álmok­ban és a Goyában játszott fon­tos szerepet. □ Monica Vitti kapta a Dona­tello Dávidját ábrázoló dijat az év legjobb filmszínésznői ala­kításáért, amelyet a Polvere di stelle című filmben nyújtott. 0 Zeudl Arayáról, az etióp szépségkirálynőről már megír­tuk, hogy mértantanári okle­véllel a zsebében kezdett fil­mezni. Enrico Maria Salerno színészrendező szerint Zeudi Araya amilyen szép, olyan te­hetséges. Legújabb filmjének cí­me: Égy lány, aki letért a he­lyes útról. 0 Anasztaszija Verfyinszkaja, a szovjet Hamlet-film emléke­zetes Opheliája játssza az Egy ember a maga helyén című új szovjet film főszerepét. A film rendezője: Andrej Szaharov. ' n.Egy elegáns Los Angeles-i szállodába új vendég érkezik: foglalkozása nem mindennapi: bérgyilkos. Gondosan előkészí­tett és végrehajtott tervébe azonban hiba csúszik, menekül­nie kell. Az Egy férfi halott című amerikai—olasz filmben a bérgyilkost fean-Louis Trintig- nant, az asszonyt Ann-Margret alakítja. 1974. Vili. 18. — Az üzbég filmművészet születése érdekes, de a Szovjetunióban természe­tesen nem páratlan jelenség. Míg ugyan­is az irodalomnak, zenének, képzőművé­szetnek, a színjátszásnak voltak törté­nelmi hagyományai, a film a forradalom után születő üzbég nemzeti kultúrában a 'egflatalabb jövevény volt. Hogyan hódí­tott tért, hogyan gyökeresedett meg, mi­kor például az iszlám törvényei a leg­szigorúbban tiltják az élők lerajzolását, vagy lefest és ét, ami az emberi arcok fil­mezésére, vagy fényképezésére is vonat­kozik? Malik Kajumov, a neves dokumen­tarista beszél. Az Üzbég Filmművész Szö­vetség egyik vezetőjeként vállalta a kí­sérő szerepét, míg megtekintjük az Üz- begfilm taskenti stúdióját. — Az első üzbég filmet Alekszanüer Utkin forgatta Buharában, a Buhkino ne­vű vállalatnál, 1925-ben. A „Halál mina­retje" volt a címe és főszerepeit Nyi- kolaj Vendelín, Borisz Baranov és Oleg Frelich alakították. Csak azért soroltam fel a neveket ilyen részletesen, mert ebből is látni: a filmművészet orosz közvetítéssel és , orosz, közreműködés­sel született meg és alakult ki Üzbegisz­tánban. Az első évek művészei között találjuk a később rendezőként működő Oleg Frelichet, Mihail Doronyint, Alek- szander Dorn és Viktor Dobrzsanszky operatőröket, Rajsza Messerer színész­nőt, a későbbi világhírű balerina, Maja Pliszeckaja édesanyját és másokat. Ez az első úttörő- és tanítónemzedék, 1925 és 1936 között huszonkét játék­filmet és mintegy száz dokumentum­filmet készített. Az 1936-os év azért határkő, mert ekkor jelentkeztek elő­ször nagyobb számban a Moszkvában végzett üzbég rendezőjelöltek és ebben az évben jutnak önálló filmekhez. Meg keli azonban jegyeznem, az első üzbég rendező Nabi Ganijov volt, aki 1931 töl dolgozott önállóan. A hőskor érdekessége, hogy míg a fiatalabbak szí­vesen nézték a filmeket, az Idősebbek, főleg a falvakon mereven elzárkóztak megtekintésük elől, volt, aki még háza ajtaját is el torlaszolta, mikor megérke­jelenet A forradalom lovasai című filmből. nak. A felsorolt művek az 50 es évek­ben készültek. A 60 as esztendőkben tovább bővült a rendezők bázisa. A csúcsokra érkezett első üzbég rendező nemzedék sorozat­ban mutatja be a később nemzetközi hírnévre szert tett filmeket. Csak né­hány példa: Kamii Jármátov elkészíti a „Vihar Ázsia felett"et és a „Forrada­lom lovasai“-\, lyldas Agzamov bemu­tatta a „Ferganai ötök“ et és a „Saját harangjai"-t a Zagid Szabitov a Kham- za“-t és a „Megszállottak“-at, Latif Faj- zijev pedig elkészíti a később több nem­zetköz! díjat nyert „Uluqbek csillaga“ című alkotásit, melyet a XV. század elején élt szamarkandl uralkodónak, csillagásznak és polihisztornak szen­telt. De ekkor bukkan fel Sukrat Abba- szov, a „Nem vagy árva“ című film­mel, mely egy egyszerű toskenM mun­kásról szól, aki a Nagy Honvédő Há­2 jEji ború idején harminckét gyereket foga­dott házába és nevelt fel. 1965 után je­lentkezik a mai alkotógárda túlnyomó többsége. Néhány név közülük: Ucskun Nazarov, Ravil Batüroo, Anatolij Kabu- sov, Tamara Kamalova. Iliar Iszmuha- medov és mások. Az 50-es évek végén felbukkannak a gyermekfilmek és 1962- ben első ízben a zenésfilmek. A nagy tematikájú megújulás és szé­lesedés a 60-as évek eredménye. Ilia Iszmuhamedov „Szeretet“ című alkotá­sa (1967) például messze a határokon túl is híres lett. Nem alaptalanul. A film három mai tálként i fiatal egymásért minden megpróbáltatást, vállaló szerel­méről és barátságáról beszél. A kifeje­zési formák végtelen gazdagsága jelenik meg a filmben. Mélyen beleépítve a történetbe kap szerepet a pantomim, az ének, a mai modern társastánc, a visz­szapillantás és az a lírai szemlélet, mely később az „Elmentem a Nap után“ cí­mű szovjet filmben keltett világraszóló feltűnést. A „Szeretet“ végül Is három mai fiatal története; lélektani szempont­ból ábrázoljá egymáshoz és az élethez való kapcsolatukat, s mindezt csodála­tos költőiességgel. Csak azért beszélek ennyit erről a filmről, mert az üzbég filmművészet egyik csúcspontjának tar­tom. Csakúgy, mint Suhrat Abbasz 1968- ban készült alkotását, a „Taskent a ke­nyér városá“-1 mely feltétlenül a 60-as évek legjobb szovjet alkotásai közé tar­tozik. A film csodálatos költőisége mély­ségesen humanista mondanivalóval és kiváló színészi teljesítményekkel páro­sult. Igazi remekmű lett. Nemzeti opera- irodalmunk egyik klasszikusként érté­kelt alkotását. Muhtar Asrafi „Dilirom“ című operáját Ali Hamrajev filmesítette meg, 1968-ban. Máig ez a legnagyobb közönségsikert elért üzbég filmek egyi­ke. Lassan napjainkig érkeztünk. Suhrat Abbasz 1974 májusában fejezte be nagy­szabású életrajzfilmjét „Abu Raihan Al- Biruni“ -ról. a kiváló tudósról, aki Ho- rezm virágzása idején élt. Ravil Balü- rov most forgatja „Az el nem feledett dal“ című alkotását, mely a Nagy Hon­védő Háború egv epizódját eleveníti meg. Itt jegyezném meg, hogy nálunk ez a téma mainak számít, mi ugyanis úgy véljük, ha mai szemszögből tárgyal­juk a háborús éveket, mai filmet alko­tunk. Hadzsi Ahmar „A fecskék tavasz- szol érkeznek" címmel 5—6 éves gye­rekekkel készít filmet gyerekeknek. Iszkander Hamrajev ,,A leqfontosabo nap“-ban — mely most készül el — a munkába álló dolgozók első üzemi nap­ját mutatja be. Megkezdtük a „Dzsaj- liun“ című produkció forgatását, Ucs­kun Nazarov rendezésében. „Dzaihun* az Amu-Darja történelmi neve, iizbé- giil azt jelenti „Viharos folyó“. A film arról szól, hogyan harcoltak az októ­beri forradalom hajnalán a fiatalok a horezmi köztársaságért, mely aztán 1920-ban Üzbegisztánba olvadt! Műve­lődni vágyó ifjak históriája ez, huszon­két komszomol istáé, akik tanulásról, építő jövőről álmodtak, de akiket a polgárháború ellenforradalmárai egysze­rűen 'lemészároltak. Folyik „Találkozá­sok és elválások" című filmünk forga­tása is; ez azerbajdzsán, üzbég, cseh koprodukció. Hamarosan koprodukriós szerződési írunk alá a szarajevói Stúdió Filmmel, egv mai tárgyú alkotásra. A stúdióban még az Abu Raihan Al- Biruniról szóló film díszletei állnak, de az udvaron már újabb díszletek épül­nek. Taskentben kétszázhetven napon át felhőtlen az ég és tűz a nap. Igazi fil­mes paradicsom Malik Kajunov szavai­ból úgv érzem, az üzbég művészek igyekeznek élni a lehetőségekkel. FENYVES GYÖRGY zett a vándormozi... Persze, ez a kor hamar elmúlt, és 1936 után rendszeres­sé vált a filmgyártás. Nagy lendüle­tet adott a filmművészetünknek, hogy a Nagy Honvédő Háború idején számos művész Taskentbe evakuált és a velük való közvetlen együttműködés komoly gyakorlati tanulságokkal járt fiatalja­ink számára. A harmincas évek végén bukkan fel Kamii Jarmatov, az egyik legkiemelkedőbb rendezőnk, akinek AUser Navojról, a költőről és tudósról készített életrajzfilmje az egyetemes szovjet filmművészet egyik remeke. 1946-ban az üzbég filmek száma nyolc­vannégy volt, a játékfilmeket tekintve ez a szám a kezdetektől máig kétszáz- kétszáztízre tehető. Pontos adatokat azért nem tudunk mondani, mert van­nak alkotásaink, melyeket más köztár­saságokkal közösen készítettünk, és mindig vitatott, hogy ezeket ki sorolja a sajátjai közé... De nem is ez a lé­nyeg, hanem az, hogy filmművésze­tünk felvirágzott. A sokfelé — de legtöbbnyire szabadban — dolgozó művészek 1959-ben minden igényt kielégítő hatalmas stúdió komple­xumot kaptak, melynek műtermeiben azó­ta évente hat-nyolc, bár olykor csak öt játékfilm készül. Játékfilmrendezóink száma ma már húsz, az operatőröké kilenc, a művészeti vezetőké kilenc. A stúdiónak összesen kilencszázötven al­kalmazottja van. Ami a filmek temati­káját illeti, nagy a változatosság. A legfontosabb témák: a történelmi múlt eseményei, a forradalom és a Nagy Honvédő Háború győzelmei és napja­ink kérdéseinek, gondjainak bemutatá­sa. Bár ez a felsorolás sematikusan hangzik, a mélyén élő, értékes alkotá­sok húzódnak. Nabi Ganijov, „Tahir és Zuhra“-ja, ez az ősi romantikus szerel­mi legenda legszebb realista filmjeink egyike, csakúgy mint a később, már az 50 es években készült Latif Fafzijev mű, a „Megszentelt vér“, vagy mint Kamii Jarmatov filmjei az „Avicenna" és az „Amikor a rózsák nyílnak". Juldas Ag­zamov a mai témák mestere. Filmjei közül „Az Arai halászai* és az „Elra- gddtatás“ mai fiatalok között játszód­Taskent. a kenyér városa című film egyik kockája.

Next

/
Thumbnails
Contents