Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-17 / 194. szám, szombat

A tőkés polip csápjai A ruman hajói par,' amelynek fejlődését nagymértékben elősegí­tette a Szovjetunió, egyre inkább a nagy teherbíróképességü ha­jók gyártására szakosítja magát. A Constantái hajógyárban, ahol jelenleg egy 55 000 tonna vízkiszorítású ércszállító hajó épül, a jövőben elkezdik a 150 000 tonnás vízkiszorítású hajók gyártását. 1075 végéig a román tengeri flottilla kb. 40 további hajóval gaz dagodik, amelyek közül 4 nyolcvanezer bruttóregisztertonnás tankhajó lesz. Felvételünkön: A brailai hajógyár. (Felvétel: CSTK — Agerpress) A szovjet katonai repülők ünnepe Halhatatlan példák Az utóbbi időben a nyugati sajtó egyre gyakrabban foglal­kozik az úgynevezett multina­cionális, vagy tőkés transznacio­nális (TNT) társaságokkal. Ezek a mammutvállalatok a mono- poltőke központjai és egyes or­szágok törvényeivel nem törőd­ve, válságokat idéznek elő, kormányokat döntenek meg és — államférfiakat öleinek meg. (Ma már köztudomású, liogy az amerikai International Tele- yraph and Telephon Co. jelen­tős szerepet játszott Chilében,, az All ende-kormány megbukta­tásában). , A TNT-k behatolnak egy-egy tőkésországba, gyengítik a nem zeti nagytőkét, hatalmi túlsúly­ba kerülnek, saját központjaik, anyavállalataik gazdasági és politikai irányelveit érvényesí­tik a befogadó országokban, hát­térbe szorítják, sőt — esődbe hajszolják a belföldi cégeket és ezzel munkanélküliséget idéz­nek elő. A tőkekivitel egyre nagyobb méreteket ölt. Az amerikai nagytőke 1960 tói 1966-ig 4,465 00(1 000 dollárt exportált a fejlődő országokba. A befek­tetés 15,051 000 000 dollárt ered­ményezett, a tiszta többlet 10 586 000 dollár volt, vagy­is: hat év alatt a befektetés nemcsak megtérült, hanem kb. 200 százalékos brutto hasznot hajtott. Ebből azonban a befo­gadó országnak úgyszólván sem mi haszna nem volt, mert a pénz, a különféle szerződések titkos záradékaiban rögzített módon, visszaszivárgott a köz­pontba, az amerikai befektetők páncélszekrényébe. Érdemes név szerint is felso­rolni a legjelentősebb multina­cionális konszerneket. Első helyen áll a General Motors Corpx, a tőkés világ legnagyobb iparvállalata (760 ezer alkalmazott, átlagos évi nyereség 2,2—2,5 milliárd dol­lár). Egyik legnagyobb leány- vállalata az Adum — Opel Rt. az NSZK-ban |évi forgalom 6,5 miliárd márka). A második az Exxon Corp. (azelőtt Standard tíil of New jersey) a tőkés világ legna­gyobb olajkonszernje (141 ezer alkalmazott, átlagos évi nyere­ség 1,5 milliárd dollár). NSZK- beli érdekeltsége az F.sso Rt. (évi forgalom 6,12 milliárd mártka). A harmadik legjelentősebb TNT a Ford Motor Co. (443 ezer alkalmazott, átlagos évi nyereség 870 millió dollár). NSZK-beli fiókja a Ford Werke Rt. (évi forgalom 5,3 milliárd márkái). Az újgyarmatosítás fegyvere Az újgyarmatosítás fegyvere: a pénz! Az ENSZ-titkárság je­lentése szerint jelenleg 7 300 vállalatnak vannak külföldi te­lepei, ezek közül a vállalatok közül 200 egyidejűleg 20 or­szágban tart fenn leányvállala­tokat. Ilyen például az angol— holland Royál Dutch (Shell- csoport), a már említett ameri­kai General Electric and Mo­tors Corp., az angol Imperiál Chemical Industries, valamint a nyugatnémet Volkswagenwer- ke, Datmlér-Renz és IG Farben- csoport. A 20 TNT konszern közül 13. amerikai, 4 angol és holland, 2 nyugatnémet, 1 pedig japán. 1973-ban a „húsz óriás“ forgal­ma 200 milliárd dollár volt. A tőkés világ 100 nagy iparválla­lata —r~ többnyire TNTjk — 12,565 000 embert foglalkoztat­nak és.évi forgalmuk 450—500 milliárd dollár körül mozog. Itt idézni kell Lenin klasszi­kus meghatározását, amely sze­rint az imperializmus fő gazda­sági ismérvei a következők: „1/ A termelés és a tőke kon­centrációja, umely olyan magas fokot ért el, hogy a gazdasági életben döntő szerepet játszó monopóliumokat hozott létre, 2) a banktőke egybeolvadása az ipari tökével, és e ,,finánctőke“ alapján u finánculigarchla ki­alakulása, 3/ a tőkekivitel el­leniéiben az árukivitellel külö­nösen nagy jelentőségre tesz szert, 4/ nemzetközi monopolis­ta kapitalista szövetségek ala­kulnak, amelyek felosztják egy­mást közt a világot...“ (Lenin Művei, 22. köt., 276. old.) Vér és arany Az ilyen tömörülések politi­kai társadalmi veszélyessége szinte felmérhetetlen. Néhány konkrét példával bizonyítjuk e tétel igazát: Amikor Líbia 1973. január 1-én elhatározta az államosítást, az USA kormánya — a dallasi Nelson Hunkor Hunt olajválla­lat érdekében — tiltakozó jegy­zéket intézett a szabad, függet­len országhoz. A Bunker Hunt ugyanis 50%-knl érdekelt a Sa- rir-mező kiaknázásában. A perui kormány államosítási tervei ellentétben álltak az amerikai Carro de Pasco Corp. érdekeivel. És még az Imperia­lista arcátlanságnak is határ­esete az a pimasz igény, hogy Peru 16 milliárd dollárt fizes-. sen az USA-nak saját természeti kincsei kiaknázásának a jogá­ért. Említettük az ITT szerepét a chilei fasiszta puccsban, de a világ közvéleménye még nem feledte el, hogy az amerikai United Fruit Co. és a CIA zsol­doshadserege buktatta meg húsz évvel ezelqtft Guatemalában Ja- cobo Arbenz Guzmán haladó kormányát és a belga Union Miniére ölelte meg Patrice Lu- mumbát, Zaire miniszterelnökét, a kongói függetlenségi harc vezető egyéniségét. Hány szívókája van a tőíkés polipnak? Keressük erre a kérdésre a szomszédos Ausztriában a vá­laszt. Amikor az osztrák polgár reg­gel bekapcsolja a rádiókészülé­ket, harsogó reklámokkal mani­pulálják a tudatát, szinte szug- gerálják, hogy milyen új gyárt­mányokat vásároljon, naponta új márkákat népszerűsítve, pró­zában és muzsikával hirdetve, hogy az új gyártmány minden eddiginél jobb, tökéletesebb, hatékonyabb. Ha Pepsodent-Flour, Signál vagy Mentadent C fopépet hasz­nál, az U, lilever Konszern (London, Rotterdam) hasznát növeli, ha viszont a Rlend-a- med, a Formel M, vagy a Strah- ler 70 gyártmányokat részesíti előnyben, akkor a nyugatnémet Blendax Müvek székhazában „cseng a kassza“. Ha a reklám- hadjáratból ismert Camay szap­pannal mosdik, akkor az ame­rikai Procter and Gamble vevő­je (44 ezer alkalmazott, évi forgalom 3 milliárd dollár), ha Hirsch szappant használ, akkor ismét az Unilevernek fizet. Reggelire minden negyedik osztrák polgár facobs-Kávél iszik, nehogy a brémai Jacobs- cég tönkremenjen, akik viszont a Columbia, vagy a llag már­kák kedvelői, a zürichi Sunka Brücke Rt. érdekeit szolgálják. A Nescafe rajongói a svájci Nestle Alimentanu évi osztalé­kát növelik. Ez a világ legna­gyobb élelmiszerkonszernje, és már olyan óriásokat nyelt el, mint például a Maggi és a Franck cégek. 1972-ben 115 ezer alkalmazottja volt és az évi forgalom értéke elérte a 15 miliárd svájci frankot! A piac 50 százalékát a Nestle uralja, a másik felét az ameri kai Englewood Cliffs tartja a kezében (közel 50 ezer alkal­mazott, 1,5 milliárd dolláros forgalom). A mosó és tisztítószerek pia cán a legélesebb a verseny. Azonban a bennszülöttek már ezpn u területen is csak „fo gyasztók“, akik fizetnek, akik elhiszik, hogy az új Omo, Ra dión, Sunlicht, vagy Presto jobb (és ezért drágább), mint az elő­ző volt, mert ezt hirdeti a rá­dióban és a tévében, a házte­tőkön és a csillagos égen is az Unilever. De az Unilever állan­dó harcban áll a nyugatnémet Henkel céggel (amely lenyelte az osztrák Persilt!), valamint az amerikai Procter and Gamb­le konszern gyártmányaival. Megéhezik az osztrák polgár és elfogyaszt égy Félix-Ausztria konzervet? Svédországi cégnek fizet. Csokoládéra támad gusz­tusa? Választhat a svájci Su chard, vagy a hollandiai Bens dorp gyártmányai között. A Coca-Cola az amerikai, az Afri- colu, vagy a fíuna üdítők ‘nyu­gatnémet tőkések vagyonát Ili vatottak gyarapítani. Kozmetikai cikk? A hamburgi. Beiersdurf, vagy az ugyancsak nyugatnémet Blendax gyártmá­nyai, az ausztriai gyógyszertá­rakban kapható gyógyszerek 80%-a pedig valamelyik svájci konszern gyártmánya. Már ebből is látható, liogy a tőkés polipnak számtalan szí vókája van. És ez mind az oszt­rák kisembert, az egyre drágáb­ban élő, egyre nagyobb létfenn­tartási költségek súlya alatt roskadozó dolgozókat szipolyoz- zal A belföldi konkurrenciát kí­méletlenül megsemmisítik, száz esztendős tisztes múltnak ör­vendő osztrák kereskedőházak mentek tönkre, mert nem bírták a gyilkos versenyt a „multik- kal“. Ma már azi mondhatjuk,' liogy csak a kis szatócsboltok, kül-‘ városi tejcsarnokok lehetnek osztrák kézben; az ország ke­reskedelmi hálózata a külföldi imperialista monopóliumok irá nyitása alatt áll. A tőkés gazdasági rend apo- logetái természetesen azt hir­detik, liogy a versenynek ár lenyomó hatása van, tehát a kis ember érdekeinek megfelel. Ez azonban szándékos hazugság. Mindenki tudja, hogy a TNT-k egyrészt felosztották maguk kö­zött a piacot és betartják a ka­pitalista kartell játékszabályait, másrészt a piacra dobott új gyártmányok minősége felfutás után azonnal romlani kezd, hogy megjelenhessen a piacon a legújabb és a legeslegújabb termék, ami minden eddiginél jobb — és természetesen — drá­gább. Az osztrák polgár este fáradt mozdulattal gombolja ki ingén a felső gombot. Talán nem is tudja, hogy amikor azt az inget megvásárolta, a svájci Triumph- Inlernationul cég évi forgamút növelte. Aztán kitisztítja a ci­pőjét, mert készülnie kell a másnapra. A cipőkrém a nyu­gatnémet Werner und Mertz cég gyártmánya. A tőkés polipnak nagyon sok szívókája vattl . P. GY. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségében holnap — augusztus 18-án — ünnepli a szovjet nép, a repülőgépipar dolgozói, a polgári és a kato­nai repülők a légihaderő nap­ját. A szovjet léigerő gazdag tör­ténete 1917 november elején kezdődik. Akkor — V. I. Lenin utasítására — megalakult Pet- rográdban az első szocialista légi osztag, hogy felvegye a harcot az ellenforradalmi erők­kel. A polgárháború éveiben 1100-repülőt és 250 légi megfi­gyelőt képeztek ki‘. A harcok győzelmes befejezése után, a szocialista építés idején az ál­lam védelmi képességének nö velősére irányuló intézkedések sorában előtérbe került a légi­erő fejlesztése. A szovjet légierő igen sze­rény alapokból kezdett fejlődni. 1920-ban a gépek 90 százalékát még külföldről hozták be, de már három évvel később a Szovjetuniónak saját repülőgép- ipara volt. Eredeti szovjet gé­peken hajtották végre hősi tet­teiket V. Cskalov, M. Gromov, V. Kokkinaki, A. Szeröv, P. Uszipenkova és mások. A front egén babérokat szereztek 1929- ben a kínaiakkal folytatott harcban, teljesítették a proletár Internacionalizmus hagyatékát Spanyolország, Mongólia és Kí­na kék ege alatt. Megkezdődött a második vi­lágháború és a világ megcso­dálta a szovjet ember töretlen akaratát, bátorságát, és erejét. A szovjet tájékoztató iroda 1941. július 5-én közölte Gasz- tello kapitány hősi tettét. Egy légelhárító lövedék eltalálta a gép benzinturtályót. Ö azonban másként döntött — a lángok­ban álló gépet ellenséges gép­kocsiknak és benzintartályok­nak egy csoportjára irányította. Felrobbantak a bős gépével együtt. E hőstettéért N. F. Gasztellót halála után a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki. Nem élt sokáig a rettenthetetlen, az izzó lelkű és lángoló szívű ember. Nevét mindig szeretettel fog­ják kimondani a szovjet ' utó­dok. A szovjet repülők a háború első napjaitól kezdték használ­ni a tarant, mint az ellenség megsemmisítésének egyik haté­kony eszközét. A taran a bát­rak fegyvere lett, akik meste­rien győztek. A leningrádi front egyik sza­kaszán Haritonov alhadnagy egy fasiszta bombázói üldözött. Már tölténye sem volt. Mit csi­náljon? Hagyja megszökni az ellenséget? A fasiszta keselyű ijedten menekült üldözője elől. Haritonov hirtelen előretört és gépének légcsavarjával beleüt­között az ellenséges repülőgép farkába. A fasiszta bombázó le­zuhant az erdőbe és égni kez­dett. Megsérült Haritonov gépe is. Légcsavarjának egyik lapátja le­törött és a másik elgörbült. A hős azonban gé]>ét csaknem 180 fokkal meg tudta fordítani és szerencsésen leszállt saját területén egy réten. A légcsa­vart gyorsan megjavították és ő csakhamar ismét harci bevetés­re indult. A háború folyamán a szovjet repülők több mint 200 tarant hajtottak végre. 17 repülő két­szer is megcsinálta ezt. Borisz Kovzan főhadnagy számláján négy taran szerepel. Nyikolaj Gasztello százados tettét több mint 1U0 repülős is­mételte meg: feláldozták életü­ket a haza javára. Két szovjet kommunista, A. I. Pokrtskin és I. N. Kozsedub légi harcban több mint 120 ellenséges repülőgé­pet, egy egész légi alakulatot semmisített meg. A. Gorovec főhadnagy az első repülős lett a világon, aki egy harcban 9 repülőgépet lőtt le. A szovjet repülők erkölcsi fölényének számtalan példája maradt fenn a Nagy Honvédő Háború krónikáiban! E háború folyamán a szovjet repülők mintegy 3 millió harci repülést hajtottak végre, s a levegőben és a földön csaknem 35 000 el­lenséges repülőgépet semmisí­tettek meg. Több mint 200 000 repülős kapott kitüntetést, 2420-at a Szovjetunió Hőse megtisztelő címmel tüntettek ki. A második világháború befe­jezése után és különösen az utóbbi években minőségi ugrás­ra került sor a légierők fejlő­désében. Az első szovjet sugár­hajtású repülőgép még 1942- ben repült fel. Azóta új típu­sok egész sora született, ame­lyek jelentősen túlszárnyaltak a legújabb külföldi típusokat is. A harci tulajdonságok és a légi­erő lehetőségei lényegesen ki­bővültek azután, hogy feltalál­ták a „levegő—föld“ és „levegő —levegő“ rakétákat. így szüle­tett meg a rakétahördozó, amely tulajdonképpen gyorsan repülő rakétakilövő-állomás lett. A Szovjetuniónak ma olyan repülőgépei vannak, amelyek nagy magasságokban óránként 3000 kilométeres sebességgel tudnak repülni. A szovjet légierők fejleszté­se terén elért sikerek a mi nyugodt életünknek, biztonsá­gunknak is biztosítékai. Repü­lőink most tökéletesítik felké­szültségüket legközelebbi baj­társainkkal is — a szovjet kö­zépső hadseregcsoport pilótái val. ján Mičátek Az eufráteszi völgyzárógát és vízi erőmű, amely a Szovjetunió műszaki segítségével épül, a legnagyobb építkezés, ami eddig Szíriában megvalósult. A gát 12 milliárd köbméter víz felfogására szolgál és 640 000 hektárnyi terület öntözését teszi lehetővé. A vízi erőmű teljesítménye évente 1,6 milliárd kilovattóra lesz. A mesterséges tó hossza 4,5 km, felülete 630 négyzetkilométer, a gát hossza 4fi km, szélessége 512 ni és magassága 60 m lesz. (Felvétel: CSTK — ZB) EJ® 1974 VIII. 17. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents