Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-11 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó
BEUGRATÁS Az üzlet új alkalmazottja jelenti a főnökének: — A bejárat előtt egy gyönyörű hölgy várja önt. A főnök izgatottan kirohan, majd néhány perc múlva dühösen visszatér: — Erre a nőre mondta maga azt, hogy gyönyörű? Ez egy boszorkány I — Most már bevallom, azért mondtam, hogy a hölgy gyönyörű, mert azt hittem, hogy a főnök úr kedves neje. A főnök arca elkomorul: . —■ Sajnos* tényleg az. — Mindenáron eredeti akar lenni: a feleségével megy Bulgáriába nyaralni... Milan Vavro rajza ÜDÜLŐKÖZPONT Szűr-Szabó József rajza HIVATALBA» — Észrevetted, hogy milyen szépen öltözik az új titkárnőnk? — S milyen gyorsan! NYÁRI TALÁLMÁNY Várnai György rajza KÜLÖNBSÉG A folyó partján sétálva, észreveszi a gátőr, hogy valaki fürdik a vízben. Közelebb megy, s megszólítja az idegent: — Nem tudja, hogy ezen a helyen tilos a fürdés? — Nem fürdők én, hanem fuldoklokl — Az már más — feleli a gátőr. — Az nem tilos. ATYAI INTELEM ■" ‘í i'V a Az apa útravalókkdl látja el nősülni készülő fid,: t . — Fiam, fogadd meg két jó tanácsomat! Szók- tasd hozzá a feleségedet, hogy a hét egy rtap* ja teljesen a tiéd le- gyen, amelyet a legény- kori társaságodnak szentelhetsz! ‘ — Helyes, papa. S mi lenne a második taná- csőd? — Hogy ezt a napot eszedbe ne jussion férfi- társaságra pazarolni! Nem tudom, sokan halnake meg a szerelemtől, de az biztos, hogy igen sokan születnek miatta. Ismeretlen szülészorvos Napjainkban van olyasmi, amit nehezebb megtalálni, mint tüt a szénakazalban — mégpedig lüt találni egy fiatal lány kezében. Ókori suinér szövegből A halottaiból való feltámadás csak azelőtt volt lehetséges. Az orvostudomány azóta olyan haladást ért el, hogy manapság az ilyesmi már lehetetlen. Niccolu Palacci olasz orvos és humorista Érdekes, hogy az újságokban mindig olvasni lehet a híres erpberek haláláról, de sohasem áll bennük egyetlen sor sem a születésükről. Afrikai pigmeus népi bölcsesség Fordította: G. Gy. 1974. VIII. 11. SZÖVEG NÉLKÜL Elek Tibor rajza BA] Egy New York-i, méregdrága orvos megvizsgálja paciensét, s egyre jobban elkomorul a tekintete. — Valami súlyos betegségem van? — kérdi remegve a páciens. — Éppen ellenkezőleg. Kutya baja. ESÉLYTELEN Két férfi beszélget a kávéházban: — Hallottam, hogy a feleséged egyszerre két szeretőt is tart. Hogy tűrheted ezt? — Mit tehetnék egyedül hármójuk ellen? REKLAMÁCIÓ A vendég dühösen magához inti a felszolgálót: — Pincér ezt az ételt nem lehet megenni! Hívja ide az üzletvezetőt! A pincér legyint: — Fölösleges, kérem. Ö sem tudja megenni. FÉLMÜVELT — Ali, milyen kellemetlen itt az akusztika — szól a feleség a férjéhez a koncerten. — Én nem érvem — feleli a férj. — Igaz, hogy náthám »»» FELESÉG — És kell húsz mázsa szén és öt mázsa fa ... Lchoczki István rajza CSALADIASAN A gazdag skót fij inast vesz fel. — Nálunk olyan sora lesz, mintha a család tagja lenne ... — mondja a leendő inasnak, miután a formaságoknak eleget tettek. / — Megtisztel, uram... — hálálkodik a fiú. — Derék dolog — könnyebbül meg a gazdag skót. — Már attól félteni, hogy fizetésre tart igényt . .. IGÉNYESSÉG- :• - ... — Az apámnak szeretnék a mostaninál lóvédéi mezöbb állást szerezni. <'Miért?'. Olyan-rosszul keres? ‘ — Azt nem mondanám, csak szeretném,., ha nekem nem kellene dolgozni. GYÓGYFÜRDŐBEN — Azért ilyen gyógyulásra nem számítottam ... Barát józsef rajza Hiú, vén majom vagyok: kölnivízzel pátyolgatom rusnya bőrömet borotválkozás után, egy pénzes burzsoá fölényével pazarolom azt a drága szappant mosakodás közben, és fogpépet is használok, pedig fogaim nagyobb részét elkótyavetyéltem. Nem ts csodálom, hogy a sors megelégelte ezt az utálatos önimádatot, és alaposan megbüntetett. A sors büntető mancsa akkor sújtott le rám, amikor a közelmúltban az egyik önkiszolgáló illatszerboltban válogattam össze a felsorolt szépítőszereket. Nem, ne tessék kárörvendezni, nem szólítottuk meg az árgus szemekkel figyelő eladók (miért eladók, ha nem adnak el semmit, csak árgus szemekkel figyelnek?!}, hogy: „Mutassa a kedves vevő az órazsebét, mert oda rejtett el öt liter dióolajat.“ Nem kérem, zavartalanul raktam csinos kosárkámba a hazai ipar kiváló gyártmányait, és emelt fővel léptem a pénztár elé, ahol kifizettem a javak ellenértékét. Ám ekkor már ott állt a sors, és kajánul röhögött. A pénztáros kisasszonyt megkértem, hogy legyen szíves becsomagolni a cuccot, ugyanis az elmúlt évek alatt megszoktam, hogy az önkiszolgáló illatszerüzletekben a pénztárnál becsomagolják az árut, és a sajtó nem közölte, hogy ezen a téren változás történt. A pénztáros kisasszony csodálkozva emelte rám a látókáját, és kiadta a parancsot: „Ott van a papiros, csomagolja be magánakI (Za- balte si!)“ Így! Ilyen keményen, erélyesen, ellentmondást nem türően. Elvégre egy pénztáros kisasszony igazán nem köteles a vásárlók magántulajdonával bajlódni! A pénztáros kisasszony dolgozik, közhasznú tevékenységet végez, én pedig csak vásárló voltam abban az üzletben, naplopó vevő, aki csak válogatott, nézegetett, aki behódolt a fogyasztói szemléletnek, és aki olyan mulyán álldogált ott, mint egy reumás fakereszt az országúton. Persze a sors azonnal elísz- kolt a színhelyről, rohant a feleségéhez, és vigyorogva mesélte, hogy: „Most jól kitoljam a Gyulával!" Mert ismer engem, mert tudja, hogy most nem merek hűtőszekrényt venni. Hátha azt mondják, hogy: „Csomagolja be magának, és vigye haza! Nyomás dagi, ne lazsáljon!" Nem merek vonatra ülni, mert hátha azt mondják, hogy nekem kell vezetni a mozdonyt, és nem merek a falatozóban táplálkozni, mert esetleg azt mondják, hogy: „Hallja, maga falánk pók, ha a fejét akarja tömni, akkor főzze meg az ételt, utána pedig mosogassa el az edényt, de tüstént...!“ Es végtelenül boldog, vagyok, hogy ez az új módszer (csináld magad!/ csak most jött divatba, és nem harminc évvel ezelőtt, mert akkor esetleg a feleségem azt mondta volna, hogy: „Ha gyereket akarsz, szüld meg magadnak!“ Most megyek a pusztába remetének, hogy vezekeljek a hiúságomért! P. Gy.
