Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-06 / 158. szám, szombat

G^.kMEKEK A TÖKE SZOLGÁLATÁBAN Hazánkban boldog a gyermekek élete „Délután, amikor a legna­gyobb a forráság, már olyan fáradt vagyok, hogy alig tudok állva maradni. Csoda, hogy nem zuhanok az izzó vasalkatrészek közé... de mit lehet tenni, a munkaidő kilenc óra..." A munkás, aki ezt az olasz tele­vízió kamerája előtt kijelentet­te — mindössze 11 esztendősI Az „l bambini e női" (A gyer­mekek és mi) c. dokumentum­filmben jelent meg a nézők előtt a nápolyi Giovanni vé­kony, leírhatatlanul fáradt ar­ca. verejtékes homloka. Giovanni sorsa nem elszige­telt, nem egyedülálló. A Nem­zetközi Munkaügyi Hivatal (BIT) és az UNESCO jelentése szerint az iparilag fejlett tőkés­országokban ma mintegy 3,5 millió — nyolc-tizennégy éves — gyermek csak néha, alkal­milag jár iskolába, mert a nap nagyobb részében bérmunkái kell végeznie a mezőgazdaság­ban, a gyárakban, a műhelyek­ben, az építkezéseken, kávéhá­zakban és szállodákban. A nagyüzemekben, amelyek ben a szakszervezetek aktívak, már nem alkalmaznak gyerme­keket, de a gyermekek kizsák­mányolása ma sem szűnt meg, jóllehet Engels a múlt évszá­zadban ezt minősítette a tőkés rendszer legszőmyűbb bűntet­tének. A tőkés rendszer „át­mentette“ még a 20. század utolsó harmadába is, mint egy burjánzó kórt és nyilván csak akkor szűnik meg, amikor ma­ga a rendszer elsorvad, elpusz­tul. Abban a társadalomban, amelyben a munkaerő csak áru­cikk, a tőkés mindenkor szíve- seu veszi igénybe, különösen ha olcsó. Az erkölcsi, vagy eti­kai szempontokat háttérbe szo­rítják a profitérdekek, a ki­zsákmányolás nem kíméli a legkisebbeket sem. A tőkésországokban a mai napig Is csupán írott mulaszt a gyermekek jogairól szóló nyi­latkozat, amit az ENSZ 1959. november 20-án fogadott el és amely rögzítette az ezzel kap­csolatos alapelveket és kimond­ta, hogy a nyilatkozatban fog­lalt jogokat minden gyermek­nek élveznie kell, tekintet nél* kttl fajra, színre, nemre, nyelv­re, vallásra, polittkai vagy más véleményre, nemzeti vagy tár­sadalmi származásra, vagyon­ra, születésre, vagy bármely más körülményre (1. elv). A gyermeknek különleges védel­met és olyan feltételeket keli biztosítani, amelyek egészséges ős normális fizikai, szellemi, erkölcsi és társadalmi fejlődé­séhez szükségesek (2. elv). A gyermeket meg kell védeni az elhanyagolás, a kegyetlenség és a kizsákmányolás minden meg­jelenési formája ellen. A gyer­mek nem lehet kereskedelem tárgya. Semmi esetre sem sza­bad egészségére, nevelésére, vagy fejlődésére hátrányos mó­don foglalkoztatni (9. elv). Nemcsak Szicíliában, Spa­nyolországban, Görögországban és Latin-Amerikában dolgoznak gyermekek a kapitalista ha rá­esőtök számára, hanem a leg­gazdagabb tőkésországbau, az USA-ban isi A Nemzetközi Mun­kaügyi Hivatal vizsgálóbizottsá­ga megállapította hogy „Az USA legtöbb államában bármi­lyen korú gyermeket alkalmaz­hatnák mezőgazdasági munká­ra. Számuk igen nagy és dön­tő többségük emigráns szülő gyermeke. 1967-ben kb. 309 000 gyermek dolgozott, közülük több mint 4000 a tanévben is, és 861 gyermekmunkás még nem volt kilencévest Ezzel kap­csolatban hangsúlyozni keli, hogy a korszerű mezőgazdaság­ban legalább annyi veszély fe­nyegeti a testi épséget és az életet, mint más gazdasági ága­zatokban. A gyermekek szen­vednek a hőségtől, az izzó nap­sugártól, a portól és a rovarok- tál. Többnyire meggörnyedve végzik munkájukat, vagy testi erejüket jóval meghaladó sú­lyokat emelgetnek. A hivatalos statisztikai adatok szerint csu­pán New York állam területén — 1949-től 1967-ig — negyven­hét 8—15 esztendős gyermek nesztette életét üzemi baleset következtében". Brazíliában a gyapot-, cukor­nád-, kávé- és kakaóültetvénye­ken, valamint a rizsföldekeu a gyermekmunkások száma meg- haladja a felnőttekét* Ebből az országból pontos adatokkal nem rendelkezünk. A fasiszta országokban külö­nösen magas a gyermekmunká­sok arányszáma, Spanyolor­szágban például 5, Görögország­ban 6 százalék, Portugáliában pedig a demokratikus változá­sok előtt 11 százalék volt. Megdőbbenlő a helyzet Lalin- Amerika „dollárövezetében“, vagyis az amerikai lőke uralma alatt álló országokban. Ezekben az államokban ugyanis a gyer­mekeket még ina is eladják, örökáron, tehát raltszolgáknak! A jelentés ezzel kapcsolatban megállapítja: „Egyes országok­ban megdöbbentő méretű a gyerniekkereskedelem. A gyer­mekeket, elsősorban a kislá­nyokat, szüleik, vagy az ilyen ügyekkel foglalkozó szentélyek, a városokban eladják. A vevő a vézna kis szolgáért, vagy cse lédért egyszeri árat fizet és az „áruval“ szabadon rendelkezik. Mivel a munkaügyi hatóságok a gyermekek további sorsával nem törődnek, a tulajdonos eze­ket túlterheli, kizsákmányolja és büntetlenül bántalmazza“. Ismét nemzetközi konven­ciókra kell hivatkozni! Az 1926. évi genfi egyezmény meghatá­rozza a rabszolgaság Tógáimét, amely e szerint „a személy oly helyzete vagy állapota, amely­ben felette a tulajdonjogból fo­lyó jogosítványokat, vagy azok közül egyeseket gyakorolnak“. Az egyezmény kiterjedi „a rab­szolgasághoz hasonló feltéte­lek“ mellett végzett munkára is. 1956-ban Gertiben az ENSZ kezdeményezésére újabb egyez­mény jött létre, amely a rab­szolgaságon és a rabszolgake­reskedésen kívül a rabszoiga- sághoz hasonló intézmé nyekre is kiterjesztette a nem­zetközi tilalmat. Végül ä már idézett 1959. évi ENSZ-egyez.mény 4. elve: „A gyermeknek társadulombiztosi- fásban kell részesülnie. Meg kell adni számára az egészsé­ges fejlődés lehetőségét. A gyermeknek joga van megfele­lő élelmezésre, lakásra, szóra kozásra és orvosi ellátásra." Vajon feltételezhető-e, hogy azokban az országokban, ame­lyekben rabszolgasághoz hason­ló feltételek mellett dolgoztat­nak gyermekeket, gondoskod­nak „megfelelő élelmezésükről, lakásukról, szórakozásukról és orvosi ellátásukról?! A nemzetközi szervezet fel­méréseket végzett japánban, ahol a mezőgazdaságban 12 éves gyermekek végeznek bér­munkát és ezt a l örvények megengedik! Thaiföldön, az amerikai im­perializmus délkelet-ázsiai fő támaszpontján, elsősorban az üveg-, a dohány-, a textilipar és a halfeldolgozó ipar foglal koz tat 10—15 éves gyermekmun kasokat, sőt: találtak az üze mekben hatéves dolgozókat is! A munkahét hétnapos, a napi munkaidő 10—14 óra, a bér a lehető legalacsonyabb, a mun­katermeket rosszul világítják, szellőztetésről nem goudoskod nak, a balesetmegelőzést nem is ismerik. Milyen társadalombiztosítási juttatásban részesülhet ebben az országban, amit nagyképűen elneveztek „a szabadok orszá­gának“ (Piades T’hai) a gyer- mekmunkás? 10 000 lakosra jut egy orvos, kb. 50 százalékos a csecsemőhalandóság, népbeteg ség a leprái Az Union Carbide Co. vagy az ausztrál Eastern Mining and Development Co. részvényeseit nem érdekli, hogy hány thaiföldi gyermek válik világtalanná, tuberkulotikussá az érdekeltségükhöz tartozó üzemekben, vagy hány fiatal testet roncsolnak össze a gé­pek! A haszon a fontos! A jelentés foglalkozik a fej­lődő országokkal is. Megálla­pítja, hogy azokban az afrikai és ázsiai országokban, amelyek csak a közelmúltban nyerték el függetlenségüket, a családi kö­zösségeken belül létezik még ma Is ilyen irányú kizsákmá­nyolás, azonban ez „a gyarmati rendszer maradványa“. Elismeréssel nyugtázzuk a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal és az UNESCO jelentését, ami legalább részben megmutatja a valóságot: 3,5 millió gyermek dolgozik éhbérért a tőkésor­szágokban — a hivatalos ada­tok szerint. Ennyit vallanak be a tőkés államok! De egyes becs­lések szerint 10—15 millió a gyermekproletárok számat Mi lesz ezekkel a gyermekekkel? Mert a jelentés, a tájékoztatás, a riasztás még nem jelenti a problémák megoldását! A ná­polyi Giovanni sanyarú sorsán nem változtat az a tény, hogy az olasz televízió nézői láthat­ták olajfoltos, fáradt arcát! Ismerve a tőkés rendszer farkaserkölcséi, nem sok javu­lást várhatunk. Iöl5-ben, közel százliatvan évvel ezelőtt, a Bé­csi Kongresszuson születeti meg a rabszolgakereskedést elítélő első elvi nyilatkozat. És ma — 1974-ben — még gyermekek milliói tengődnek rabszolgasor­ban! A jelentés nem elég! Tellek kellenek, hogy boldog mosoly ragyogjon minden gyermek ar­cán. Az egész világon! P. GY. A NEMZETKÖZI NŐNAP ÜZEM, nemzeti vállalat, BRATISLAVA, PÁRIČKOVA 18 felvesz lányokat — leendő fonónőket — a szak­tanintézetbe; a tanulmányi idő két év( 15 évnél idősebb, munkaviszonyban még nem volt lányokat textilipari termelésbe, nőket kétműszakos textilipari termelésbe, esztergályosokat, géplakatosokat, villanyszerelőket, textilfestőket, segédmunkásokat. FIZETÉSI FELTÉTELEK A BÉRELÖlRÁSOK SZERINT. Nők és lányok számára szállást az üzemi internátusbán, étkezést pedig az üzemi étteremben biztosítunk. Az érdeklődők a személyzeti osztályon jelentkezzenek. OF-106 Készülnek az aratásra Bodrogköz egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme a Kráf. Chlmec-i (Kirűlyheimeci) Álla*, mi Qazdaság, melynek határá­ban hagyományosan az elsők közt kezdik el az aratást. Lefkovics József elvtárstól, a gazdaság igazgatójától megtud* tűk, hogy az idei aratás csak­nem harminc napig megkésett, A korábbi száraz időjárás, majd az úgyszólván három hete tar-, tó, csaknem mindennapos eső* zés miatt még nem érett kasza alá a termés. — Ha megjavul az idő, úgy tizenkét nap múlva elkezdhet* nénk a kalászosok begyűjtését — folytatja az igazgató. — üsz* sxesen 1800 hektáron vár be* gyűjtésre a termés. Tizenhat sa­ját kombájnunk kijavítva, indu* lásra készen áll. Ezenkívül a í»p. Nová Ves-i Állami Gazda* ságtól, illetve gépállomástól huszonkét gabonakombájn ér* kazik segítségül. Velük már ti* zenhárom éve állandó kapcso­latunk van. A termés elég jó­nak ígérkezik. Átlagosan 42 má­zsás hozamot terveztünk. Esze­rint 740 vagonra való terményt, valamint 45 vagonra való hüve­lyest szeretnénk kicsépelni. Fel­készültünk a gabonaneműek szárítására is. A helmeci gazdaságban az aratást megelőzően sem tétlen­kednek. Szorgos munka folyik az évelő takarmányok begyűj­tése körül. — Csaknem teljes mértekben begyűjtöttük innen a takar­mányt -— újságolja Lefkovics elvtárs. — Besilőztunk közel 330 vagonra valót, ezenkívül 130 vagounyit szenázsoltunk és szárított széna formájában 50 vagon takarmányt tároltunk. 137 hektárról zölden etettük fel a takarmányt, mert kétszáz hektáros legelőnket elöntötte az árvíz s nem lehetett legeltetni. Csaknem négyezer szarvasmar­ha részére közel 36 000 mázsa takarmányt kell biztosítanunk. Sajnos, az idén sem mennyisé­gileg, sem minőségileg nem lesz elég takarmányunk. Talán a második kaszálás javít valamit a helyzeten. Mielőtt távoztunk volna ebből a gazdaságból, a központi mű­hely udvarán alkalmunk volt meggyőződni róla, milyen nagy körültekintéssel, gondossággal adták át a kijavított gabona­kombájnokat azoknak, akik mi* nél kisebb szemveszteséggel, egymással versenyezve igye­keznek begyűjteni a termést. (ikl APRÜHIROITÍS ADÁSVÉTEL / ■ Eladó hálószobabűtoc és ebéd­lő. Régi típus. Cítn: Poützer Edit, Goltwildova Mi. 223, Dunajská Streda. Érdeklődni lehet minden nap 16.00 órától 20.00 óráig. 0 768 ■ Eladó liba- és kacsatömő. je­lige: .1 darab 50 korona. 0-773 ISMERKEDÉS ■ 58/165 hivatalnok — finom lel­kű asszony Ismeretségét keresi, aki szereti az autóturisztikét, de a háztartást is. jelige: Július. 0-780 KÖSZÖNTŐ ■ Rady Faroménak, Kkici, 65. születésnapja alkalmából szív­ből gratulál: felesége, 11 gyer­meke, vejel, menyei és 12 uno­kája, s további Jó egészséget ós hosszú, boldog életet kíván a Ra­dy csatád. Ú-778 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Köszönetünket fejezzük k! mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára Oláh Jánost a zslgárd! temetőbe. A gyászoló család. 0-779 ■ Ezúton nyilvánítjuk ki köszö­netünket mindazoknak a rokonok­nak, barátoknak, Ismerősöknek és munkatársaknak, akik 1974. Június 17-én elkísérték utolsó útjára Tóth Bélát a tejfalusi temetőbe és virágaik­kal enyhítették mély fájdalmun­kat. Felesége és gyermekei. (1-783

Next

/
Thumbnails
Contents