Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-05 / 157. szám, péntek
Évente 55 000 találmány és 6 millió 750 000 újítás a szocialista országokban • Az újítómozgalom a tudományos-technikai forradalom szerves része • Feltalálók a munkapad mellett • Nemzetközi együttműködés EGYSÉGES ÁLLÁSPONTON A nýrskói Okula nemzeti vállalatban, amely az ország egyik legnagyobb szemüvegkészítő üzeme, nagyszabású gyártmányújítás folyik. Az újítás az üzem 75 féle gyártmányát érinti, mert a vállalat nemcsak szemüvegeket, de például a gyógyszer- és a kozmetikaipar részére müanyagcsn magolásokat, továbbá bukósisakokat stb. is gyárt. Felvételünkön: Zdena Kubíková és Miloslav Skoiteý, a mintakészítő műhely dolgozói. (Felvétel: ČSTK — f. Šaľoch) A tudományos-műszaki fejlesztésnek a szocialista országok gazdasági fejlődésében nagyon fontos szerepe van. A CSKP XIV. kongresszusán többek között tudományos-műszaki fejlesztésre vontakozó határozatokat Is hoztak, s a CSKP legutóbbi, májusi plénumát teljes egészében ennek a témakörnek szentelték. Népgazdaságunk igényes tervfeladatainak teljesítése elképzelhetetlen lenne a tudományos-műszaki ismeretek fejlesztése, és azok kihasználása nélkül. Az egyes ipari ágazatok alapvető nyersanyagainak komplex kihasználása, az ipari és a mezőgazda- sági termelés növelése nagy mértékben függ u termelési kapacitások műszaki színvonalától. Ehhez pedig szervesen kapcsolódik a találmányok és újítások gyors alkalmazása. Az Invex 1974 kiállítás rendezésénél — amely a közelmúltban zajlott le — a szervezők a CSKP XIV. kongresz- szusa és az idei májusi plénu- ma határozatainak megvalósításából indultak ki. A találmányok, újítások és műszaki újdonságok nemzetközi kiállítására az idén harmadízben került sor. A Brnóban megrendezett találmány-seregszemle a KGST fennállásának 25. évfordulója jegyében zajlott le. A kiállításon látottakból és az ott rendelkezésünkre bocsátott anyagokból kitűnik, hogy a szocialista tábor országaiban mindenütt támogatják a feltaláló- ós újítómozgalmat. Itt van például két adat, amely mindenképpen elgondolkozta t ja az embert: A szocialista közösség országaiban évente átlagosan 55 000 találmányt nyújtanak be, és az újítók átlagosan 6 millió 750 000 újítási javaslatot dolgoznak ki. Ez azt jelenti, hogy a szocialista országokban a dolgozók, a szakmunkások ós a mérnökök ezrei feltalálókként, vagy újítókként dolgoznak. Valamennyi találmány és újítás, amit az utóbbi években dolgoztak ki és fogadtak el, természetesen nem juthatott el a brnói seregszemlére. E téren is érvényesült a szocialista országok együttműködése, és a kiállításra csak a műszakilag és gazdaságilag legfejlettebb találmányokat és újításokat hozták el. Főleg azokat, amelyek aránylag gyorsan megvalósíthatók, és így valamennyi részt vevő ország érdeklődésére számot tarthatnak. A kiállítás a hazai újítómozgalom helyzetét és a feltalálók tevékenységét is híven tükrözte. A hatvanas évek végén haINVEX 74 zánkban az újítómozgalom fejlődése megtorpant, ezért a törvényhozás 1973-ban az újítók és feltalálók védelmére, felkarolására új törvényt fogadott el. Ennek már a múlt évben megmutatkozott az eredménye: Népgazdaságunk fejlődését a múlt évben 219 247 újítási ja vaslattal segítették elő. A gazdasági elem zések bői kitűnt, hogy társadalmunk a találmányok és újítások révén az elmúlt évben 4,2 milliárd koronával gazdagodott. Egy-egy vállalati kollektíva sokszor több milliós hasznot hozó újítással korszerűsíti a termelést. Ugyanez az egyéni újítókról is elmondható. Puvol Skryniar technikus, a tlmaéei Kirov gépgyár dolgozója például az üzem legégetőbb gazdasági kérdésének megoldásához nyújt segítséget. Egy tavaly benyújtott újítási javaslata révén a gyár 2 millió 822 000 koronával csökkentette az önköltséget. Milan Lipovský, a sinai Vihorlat vállalat dolgozója is jelentősen hozzájárult a vállalat gazdaságosságának fokozásához. Újítási javaslatának eredménye: 1 millió 12 000 korona megtakarítás. Vállalatainkban egyre több újitókollektlva alakul. Ezek tagjai közösen nyúlnak egy-egy probléma megoldásához, s így némely kérdésben gyorsabban sikerül pozitív eredményt elérniük, mint az egyé nek nek. Az együttműködésnek nemcsak vállalati szinten, hancau országos és nemzetközi szinten is fokozottabban kell érvényesülnie. Erre szolgálnak az országos és uemzetközi viszonylatban megrendezett tudomá nyos-mííszaki konferenciák, előadások, amelyek alkalmat ad nak az egyes ágazatok szakembereinek a tapasztalatcserére, és ezzel együtt műszaki ismereteik bővítésére. Az ilyen kiállítás, mint az Invex 1974, uz ide látogató szakemberek szá mára újabb együttműködési le hetőségek feltárását és kihasználását teszi lehetővé. A csehszlovák kiállítási részleg tíz ágazatra tagozódott. Száznyolcvan hazai üzem és vállalat kollektívái küldték el találmányaikat és újításaikat. A hazai exponátumok száma csaknem 600 volt. A žilinai Közlekedési Főiskola munkatársai például a felszíni vizek ivóvízzé való átalakítására szolgáló berendezést hozták e! a kiállításra. Ennek a találmánynak még az az előnye is megvan, hogy az ipari szennyvizek vegyi tisztítására is alkalmazható. A trnavai Kukorlcater mesztési Kutatóintézetben kifej lesztett UNJ ROTO elnevezésű speciális gép a kukorica, cukorrépa és más ipari növények ta lajelőkészítési munkálatainál alkalmazható. Ez a berendezés bizonyára sok mezőgazdasági szakember figyelmét vonta ma gára. A külföldi kiállítók közül « Szovjetunió 300 négyzetméteres területen állította ki mérnökeinek és szakmunkásainak újításait ós találmányait. A Ma gyár Népköztársaság 200 négy zetmóteren, az NDK 210 négyzetméteren, a Lengyel Népköz társaság pedig 40 négyzetméteren állított ki^ A kiállításon részt vett még Románia, Kuba és néhány kapitalista ország. Az újítókat és a feltalálókat a vállalatok és n tudományos intézmények nem öncélúan támogatják. Az iparban, a mező- gazdaságban és a népgazdaság többi ágazatában felhasználható újítások növelik a termelés minőségi és mennyiségi színvonalát. A gazdasági eredményekről a fentiekben röviden már be számoltunk. A dolgozók alkotó l ev ék en y ség én e k támogatásával és a munkájuk eredményeinek ésszerű kihasználásával születhetnek hazánkban és a szocialista tábor többi országában olyan gazdasági eredmények, amilyeneknek nap mint nap ta nűi lehetünk. íjHikozdi/ A szocialista országok nézeteinek és cselekedeteinek egysége a béke állandó és dinamikus tényezőjévé vált. A gazdaság, a politika és az ideológia különböző területein való fokozott együttműködés a világszo- cializmus fejlődésének szükségszerű feltételéből mindinkább e fejlődés törvényszerűségévé alakul át. A szocialista államok egységének szilárdítása nem automatikus folyamat, ami előre meghatározott formula szerint önmagától elvezetne a kívánt eredményhez. Ehhez kollektív gondolkodás, a marxista—lenl- ]ilsla pártok szilárd akarata és állandó alkotó munkája szükséges. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai, amelyek szüntelenül arra törekednek, hogy a szocialista világrendszer az új társadalmat együtt építő és védelmező, egymást tapasztalatokkal és ismeretekkel kölcsönösen gazdagító népek egységes családja legyen, következetesen megvalósítják a két- és többoldalú pártközi érintkezések kiszélesítésére, az államközi gazdasági integrációra, valamint a hatékony ideológiai és külpolitikai együttműködésre irányuló politikai vonalat. A világ ismeri az imperialista erőpolitjkát és a globális felelősségre vonatkozó törekvéseket, ismeri egyes tőkés államok sem lég ősségi politikáját, az el nem kötelezett mozgalmat, melynek élét a mozgalomban részt vevő számos fejlődő ország és olyan szocialista állam, mint Jugoszlávia, mindinkább az imperializmus és a neo- kolonializmus ellen fordítja. Ám a történelemben elsőként a szocializmus teszi lehetővé a népek számára, hogy ne legyenek többé a tőkés nagyhatalmak „nagy“ politikájának objektumai és hogy saját békeszerető, jószomszédi és együttműködési politikájuk egyenrangú alkotóivá válhassanak. A szocialista államközösség keletkezése, megerősödése és fejlődése, amely minden egyes országban létrehozott azonos típusú gazdasági alapra — a termelőeszközök társadalmi tulajdonára^ azonos típusú rendszerre — a munkásosztály vezette nép hatalmára — és azonos Ideológiára — a marxizmus—leninizmusra — épül, új, magasabb típusú nemzetközi kapcsolatokat hozott létre. E kapcsolatokban kifejezésre jutnak a szocialista internacionalizmus elvei: az államszuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletbelit art ása; az egymás bel- ügyeibe be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság betartása; a kölcsönös előny és az elvtársi segítségnyújtás, az együttes védekezés imperialista agresz- szió esetén. A kollektív erőfeszítések eredményeként létrejött a szocialista országok közötti sokoldalú együttműködés megbízható rendszere, s ez az együttműködés a részt vevő országok életének mintegy természetes formájává vált. A szocialista országok megtanulták, hogyan kell napról napra együtt dolgozni, hogyan lehet megtalálni 'az olyan kérdések igazságos megoldását, amelyeket a kapitalizmus viszonyai között — mint az egyes tőkés tömbök és zárt gazdasági csoportosulások válsága mutatja — megold- hatatlanok. Amikor több mini ölven évvel ezelőtt a történelem felvetette a szovjet köztársaságok egyesülésének kérdését, Lenin rámutatott: azért kell egyesülniük, hogy szembe tudjanak helyezkedni az imperializmus nyomásával, meg tudják védeni a forradalom vívmányait és közös erővel sikeresen meg tudják oldani a szocialista építés békés és alkotó feladatait. Elvileg ugyanez vonatkozik a KGST-ben, a Varsói Szerződés Szervezetében egyesült szuverén szocialista államok testvéri közösségére is. Nyugaton még ma is hallhatunk olyan borúlátó kijelentéseket, ltogy a két ellentétes társadalmi, gazdasági és politikai rendszer — a szocializmus és a kapitalizmus — létezése elkerülhetetlenül egy harmadik világháborúhoz vezet. Gyakran elhallgatják azonban, hogy mind az első, mind a második világháborút ugyancsak a társadalmi rendszernek, vagyis a kapitalizmusnak az államai közötti konfliktusok okozták. Valamennyi en enn 1 ékszün k, hogy milyen lépéseket tettek a hidegháborús stratégák annak érdekében, hogy gátolják a szocialista építést azokban az országokban, amelyek a második világháború után népi demokratikus államok lettek. Odáig mentek, hogy megpróbálták a kelet-európai szocialista államokat megloszlani attól a jogtól, hogy Európa történelmileg integrált részének tekintsék magukat. Valójában ez csupán ahhoz vezetett, hogy Nyugat-Európa liosszú időre az úgynevezett „atlantizmus“ hídfőállásává lett. Az atlanti gondolat alapját a kommunista ellenesség képezte, amely akadályt, igyekezett gördíteni a szocialista eszmék terjedésének útjába, azt állítván, hogy ezek az eszmék ellentmondanak Európa fogalmának és az atlanti civilizációnak. A világ azonban oszthatatlan. A távoli és a közeli, a kicsiny és a hatalmas országokat manapság ezernyi szál köti ösz- sze. E szálak a politikai légkör javulása mértékében mind tartósabbá válnak és ma már a tartós nemzetközi biztonság és a sokoldalú nemzetközi együttműködés teljes realizálásáról beszélhetünk. A megoldásokhoz példát mutatnak a békeprogramot meghirdető Szovjetunió és a testvéri szocialista országok — mindinkább elismerésre jutnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei, bővülnek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok a szocialista és a tőkésországok között, a korábbinál kedvezőbb távlatok nyílnak újabb konstruktív lépések megtételére, amelyek előmozdítják a béke és a nemzetközi biztonság szilárdulását. A jelenlegi körülmények között nem csökkent, sőt növekedett a szocialista országok tömörülésének és szorosabb együttműködésének szükségszerűsége. Az egység, az együttműködés és a következetesen véghezvitt együttes fellépés mindenekelőtt azért szükséges, hogy minél eredményesebben védelmezhessük és szilárdíthassuk a valamennyi nép számára oly szükséges békét, szilárdíthassuk a nemzetközi enyhülést és visszaverhessünk minden agresszív támadást, minden olyan kísérletet, ami a szocializmus érdekei csorbítására irányul. OLEG SZTROGANOV (APN) KASZA ALÁ ÉRIK A GABONA Az országos gabonatermesztési verseng rang listáján tavaly az első helyet nem véletlenül foglalta el a Dunajská Streda-i (dunaszerdahe lyi) járás. Búzából 50,4, árpából 45 mázsás átlaghozammal dicsekedhetett hektáronként. Az idén még nagyobb körültekintéssel, szakmai megalapozottsággal és lelkesedéssel készülnek a gabona betakarítására. Noha a legigényesebb nyári munkák a 935 hektár őszi repce aratásával már megkezdődtek, az árpa és a kenyérgabona begyűjtésére még várnunk kell, mert az aránylag hűvösebb napok késleltetik a dús szemekkel duzzadó kalászok beérését. A küszöbönálló aratási előkészületekről B art o s Andor mérnökkel, a JMI igazgatójával beszélgettünk, aki nagy elfoglaltsága mellett is módot talált arra, hogy válaszoljon kérdéseinkre. — A tavalyi eredmények után az ország közvéleménye még fokozottabb érdeklődéssel figyeli a csallóközi mezőgazdasági dolgozók és az irányító szervek törekvését. Milyenek a járás aratási feladatai, és hol tartanak az előkészületekben? — Nagy körültekintéssel készülünk az új termés betakarítására. Búzából 19 660 hektárról, árpából 7862 hektárról, egyéb gabonafélékből pedig négvszáznegyvenhat hektárról kell betakarítanunk n gazdagnak Ígérkező termést. A munkák menetére, a gépek kihasználására és a gabona elhelyezésére pontos tervet készítettünk. A feli" zülést rögzítő tervek egyébként valamennyi rn .tógazdasági üzemünkben megtalálhatók. A géi: !ket ki javítottuk, "készen állunk a gabona veszteségmentes begyűjtésére. A vendégkombájnokat is beleszámítva 307 kombájnnal kezdhetjük meg az aratást. 1974-ben az egy kombájnra eső átlagteljesítmény nem haladja meg a 75 hektárt. Jó időjárási viszonyok mellett tehát határ dőn belül elvégezhetjük a betakarítást. Egyébként azt is elmondhatom, hogy az aratási technológiát illetően a tavalyi évhez viszonyítva nem lesz lényeges változás. Tavalyi tapasztalatainkat most is gazdagon akarjuk kamatoztatni. — Milyen a búza idei fajtaösszetétele? — Több évi kísérletezés eredményekéin járásunkban a Kaukaz vezet, ezt 8406 hektáron termesztik a mezőgazdasági üzemek. Ezután a Juhi lej na ja 50-es és az Auróra következik, ame Jyek a vetésterület több mint 40 százalékát teszik ki. Az újabb fajták közül az Ujicsovka, a Száva és a Libelulla vetését'is meghonosítót tűk. Körzetünkben ezek a fajták nyújtják a legnagyobb termést és hálálják meg az anyagáé munkabefektetést. — Hogyan készülnek fel a gabona felvásárlására és elraktározására? — Előreláthatólag több mint 135 ezer tonna termény felvásárlásával számolunk. Járási raktárkapacitásunk 105 ezer tonna, ami annyit jelent, hogy a hátralevő gabonamennyiség elhelyezésére részben szövetkezeteink, részben pedig a felvásárló vállalat ideiglenes tárolóhelyeiben kell találnunk lehetőséget. A gabona szárítása is komoly problémát okoz. Az a helyzet ugyanis, hogy tavaly a szárítóberendezések teljesítménye 20 órás napi üzemeltetés mellett 3790 tonnát tett ki. Bár az előző évve] szemben tovább bővült a szárító kapacít ás, tudatában vagyunk annak, hogy az aratásban résztvevő kombájnok napi teljesítményének csak mintegy negyed részét tudjuk szárítani. Reméljük, hogy Somorján befejezik a BL 15-ös típusú berendezés építését, különben kedvezőtlen időjárás esetén csak tovább növekszik a gondunk. — A jovö évi termés biztosítása szempontjából a tarlóhántásnak is nagy a jelentősége. Ezt pedig közvetlenül feltételezi a szaliiialeliúzás. M'lyen intézkedéseket lettek e sUrgős munkafolyamatok elvégzése érdekében? — A tarlókezelés során a fő figyelmet a szalma mielőbbi eltávolítására és az alávetésekre fordítjuk. Ilogv az alávetésekből még az idén egy kaszálást nyerjünk, a szalma eltávolítása után a takarmánnyal bevetett területek nitrogéntrágyát kapnak, s ahol lehetséges, azonnal meg is öntözik. Azokban a szövetkezetekben, ahol korszerűsítették a szarvasmarha-istállókat, a szalmaszükséglet is csökkent. Ezekben az üzemekben a szál matermés egy részét nitrogéntrágya hozzáadásával leszántjuk. Megállapodást kötöttünk a Bratislavai Agrotechnikai Kutatóintézettel, valamint a Duslo nemzeti vállalattal, hogy a szalma loszámásához egyes kiszemelt területeken folvékonv műtrágyát használunk. Ez lesz az e.ső ilyen próbálkozásunk, de ettől füg getlenül sokat várunk tőle. SZOMBATH AMBRUS TALÁLMÁNY SEREGSZEMLE BRNÓBAN
