Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-31 / 179. szám, szerda
FOLYTATÓDIK A NIXON ELLENI VÁDEMELÉSI ELJÁRÁS Washington — Nixon elnök bizalmas munkatársai kíséretében visszatért kaliforniai üdülőjében töltött 16 napos „mun- kavakáciőjúról“. Az amerikai fővárosban folytatódott a képviselőház jogügyi bizottságának vitája az elnök elleni alkotmányjogi vádemelési törvényjavaslat-tervezet 2. cikkelyéről. A törvényjavaslat-tervezet 1. Cikkelyét, amely az „Igazság szolgáltatás akadályozásával" vádolja az elnököt a Water- gate-iigy kapcsán, 27:11 arányú többséggel hagyta jóvá a bizottság. A nagyarányú többség úgy jött létre, hogy 6 republikánus törvényhozó is csatlakozott a vádemelési indítványt egységesen támogató demokrata párti képviselőkhöz. — Az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága megszavazta a Nixon elnök elleni alkotmányjogi vádemelési törvényjavaslat-tervezet második cikkét is. A szavazás eredménye 20:10 volt, és míg a tervezet első cikke ellen 11 republikánus párti képviselő elpártolt Nixon elnöktől. A második cikk az elnöki hatalommal való visszaéléssel vádolja Nixont mind a Water- gate-ügy előtt, mind azt követően. A vád szerint Nixon visz- szaélt az olyan szövetségi ügynökségekkel, mint például az FBI. A törvényjavaslat-tervezet — némi módosítással — jóváhagyott második cikke az említett vádak alapján javasolja Nixon alkotmányjogi vád alá helyezését és eltávolítását elnöki tisztségéből. A jogügyi bizottság kedden folytatta a törvényjavaslat-tervezet harmadik és negyedik cikkének megvitatását. Ezek Nixon állítólagos adócsalásaival, illetve az elnöknek azzal a lépésével foglalkoznak, amely- lyel megtagadta 147 magnetofon-felvétel átadását a bizottságnak. Egyes demokrata párti képviselők esetleg még egy további cikket terjesztenek elő, amely a kambodzsai törvénytelen bombázások elrendelésével vádolnák Nixont. Megfigyelők értékelése szerint az első két cikktől eltérően, a törvényjavaslat-tervezet további cikkeinél szorosabb szavazási eredmény várható. A jogügyi bizottság szavazásáról a Fehér Ház a következő nyilatkozatot adta ki: „Az elnök továbbra is bizonyos abban, hogy a képviselőház felismeri: egyszerűen nincs bizonyíték sem ennek, sem bármely más vádemelési cikkelynek az alátámasztására, és nem fog vádemelésre szavazni. Az elnök azéri bizonyos ebben, mert tudja, hogy nem követett el semmiféle alkotmányjogi vádemelésre alapot adó vétséget.“ Mike Mansjield, a szenátus demokrata párti vezére találkozott Hugh Seolt szenátorral, a republikánus szenátorok vezetőjével, hogy — a képviselő- házi vádemelés eshetőségével számolva — előzetes megbeszélést folytassanak a szenátusi elnök >— tárgyalás előkészítéséről. Vádat emeltek John Corinally volt pénzügyminiszter ellen „megvesztegetés, hamis tanúzás és.az igazságszolgáltatás akadályozása“ címen a Tej-Lobby választási pénzadományaival kapcsolatos visszaélések miatt. Connally a negyedik volt kabinetminiszter, akit a Watergate- ügy és a hozzá kapcsolódó botrányok miatt vád alá helyeztek. Letartóztatási hullám Chilében Stockholm — Luis Figueroa, a Chilei Dolgozók Egységes Központjának (CUT) elnöke és Rolando Calderón, a CUT főtitkára sajtóértekezletet tartott Stockholmban. Figueroa elmondotta, hogy a fasiszta junta újabb terrorkampánya során 11 000 állampolgárt tartóztatott le az elmúlt héten. Az országban összesen 18 000 embert tartanak a katonai rezsim kínzókamráiban. Az üldözötteket letartóztatási parancs nélkül ismeretlen helyre hurcolják. A junta támadást indított a dolgozók gazdasági helyzete ellen is. A munkások és az alkalmazottak bére nem haladja meg a tavalyi év első felében kiutalt fizetések 25—40 százalékát. AZ ÁZSIAI KOLLEKTÍV BIZTONSÁG TÁMOGATÓI ÉS ELLENZŐI Moszkva — A moszkvai Pravda kommentárjában az ázsiai kollektív biztonsági rendszer kérdéseivel foglalkozott. Mongólia, India, Banglades, Malaysia, Sri Lanka, Irán, Szíria, Irak számos vezető személyisége támogatta és támogatja a rendszer létrehozását. De minél szélesebb körű ez a támogatás, annál dühödtebben acsarkodónk az ázsiai kollektív biztonsági rendszer eszméje ellen a SEATO és a CENTO gazdái, az Egyesült Államok és Nagy Britannia militarista körei, sőt a pekingi vezetők Is. akiknek a politikája mindinkább azonosul az ázsiai Novemberben megtartják az RKP XI. kongresszusát Bukarest — Bukarestben Ni- colae Ceausescu főtitkár záróbeszédével befejeződött a Román Kommunista Párt KB és a Román Gazdasági és Társadalomfejlesztési Főtanács együttes plenáris ülése, amelynek A perui forradalmi folyamat visszafordíthatatlan Lima — Juan Valesco Alvara- do perui elnök üzenetben fordult a nemzethez Peru nemzeti függetlensége kikiáltásának 153. évfordulója alkalmából. Mint hangsúlyozta: visszafordíthatatlan az elkezdődött forradalmi folyamat: Peru egész lakosságáé lesz az ország minden gazdagsága. Alvarado felolvasta az alapvető társadalmi, gazdasági és politikai átalakításokra vonatkozó tervet, amelynek legfőbb tételeit — mint mondotta — a hazafias érzelmű katonák még hatalomra jutásuk — 1968. október 3-a — előtt kidolgozták. A tervben kifejezésre jutott a perui népnek az a törekvése, hogy megteremti az igazi függetlenséget, felszámolja a kizsákmányolás minden formáját, megszünteti a nyomort és a jogtalanságot. A terv által előKommenfárunk irányzott egyik legfőbb feladat: az olyan társadalom felépítése, ahol az ország dolgozói, az egész nép közvetlenül részt vesznek az állami ügyek irányításában — hangsúlyozta az elnök. A terv előirányozza az alapvető gazdasági ágazatok állami ellenőrzés alá helyezését, és egy nagyszabású földreform megvalósítását. Nagy figyelmet szentelnek a gazdaság társadalmi szektora megteremtésének. Peru nemzetközi tevékenységéről szólva Alvarado elmondotta, hogy a kormány elveinek megfelelően független külpolitikai irányvonalat követ majd. Az elnök részletesen foglalkozott az ország gazdasági helyzetével. Megállapította, hogy Peru jelentős sikereket ért el gazdasági téren. ALDO MORO olasz külügyminiszter ötnapos szovjetunióbeli látogatásáról Kijevből visz- szaérkezett Rómába. ALEKSZEJ ROSCSIN, az ENSZ genfi leszerelési értekezletén részt vevő szovjet küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok létfontosságúnak tartják a vegyi fegyverek betiltásáról szóló tárgyalások sikeres befejezését. PETR MLADENOV bolgár külügyminiszter négynapos hivatalos szíriai látogatásának befejeztével visszaérkezett Szó fiába. BELGRÁDBAN bejelentették, hogy a Bolgár Népköztársaság belgrádi nagykövete átnyújtotta Alekszandr Grlicskovnak, a JKSZ KB Végrehajtó Bizottsága reszorttitkárának a Bolgár Kommunista Párt KB meghívását, hogy a bolgár szocialista forradalom 30. évfordulójának ünnepségein jugoszláv párt- és állami küldöttség vegyen részt. CALBIN RAMPTON Utah Egyesült Államok beli állam kormányzója az amerikai kormányzók minneapolisi értekezletén kijelentette, hogy a tél beálltával ismét az energiaválság beköszöntése várható az Egyesült Államokban. munkájában részt vett a kormány több tagja, a megyei párttitkárok és több állami intézmény vezetője is. A plénum határozata értelmében a Román Kommunista Párt XI. kongresszusát 1974. november 25-re hívják össze. Az ülés részvevői egyhangúan elfogadták a napirenden szereplő határozati javaslatokat — az RKP programtervezetét a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítéséről és Romániának a kommunizmus felé való előrehaladásáról; a XI. kongresszus irányelv-tervezetét, az 1976—1980 as ötéves és az 1981—1990-ig tartó időszakra szóló gazdasági és társadalmi fejlesztési tervet és az állami költségvetés tervezetét. Az irányelv-tervezetet még a kongresszus előtt nyilvános vitára bocsátják. népek ellen Irányuló reakciót imperialista cselszövésekkel. Pekingben kitaláltak egy me: sét, és a nyugati reakciós saj* tó örömmel felkapta ezt — vezetesen, hogy az ázsiai kol* lektív biztonság állítólag „KG na bekerítését“ célozza. A lap megállapítja: Ez a koholmány már régen lelepleződött, s ha a maoisták még mindig támo- gatják, akkor azt csakis azzal a céllal teszik, hogy elvonják a figyelmet arról a valódi okról, amiért nem támogatják a? ázsiai országokban a békóre ét a biztonságra Irányuló közöt erőfeszítéseket. A Pravda hírmagyarázója a továbbiakban megjegyezte, hogy a pekingi vezetők azért törek* szenek a helyzet kiélezésére, mert expanzionista terveik vannak Ázsiában. Ha a Pekingije® kibocsátott térképekre pillan, tünk, észrevehetjük, hogy Peking területi éhsége milyen ha- tál más: területi igényekkel lép fel Mongóliával, a Szovjetunió, val, Indiával, Thaifölddel, a Fü- lop szigetekkel és más szóra* szédos országokkal szemben, szeparatista elemeket támogat Burmában, és különféle módokon beavatkozik más ázsiai államok belügyeibe. Köztudott, hogy a ciprusi ese* menyek miatt kiéleződött 4 helyzet a Földközi-tenger keleti térségében — állapította meg végezetül az SZKP sajtó- orgánuma, ez ismét a világ elé tárja, hogy milyen nagy szükség van az államok kollektíy erőfeszítéseire a háborús konfliktus kiterjedésének megakadályozása érdekében. A görög militaristák által kirobbantott ciprusi események tanulságos leckét jelentenek az ázsiai országok számára Is. Új szovjet könyv Kínáról Moszkva — „Kína történelme a legrégibb időktől napjain kig" címmel új könyv jelent meg u moszkvai Nauka (Tudomány) kiadó gondozásában. A könyv szerzői a moszkvai, ál lami egyetem kínai történelmi tanszékének oktatói és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája intézeteinek tudományos munkatársai. A szerzők ősi évkönyvek és krónikák anyagait, számos eredeti dokumentumot használtak fel. A mű jelentős része Kína újkori és legújabbkori történelmével, a kínai nép forradalmi harcával foglalkozik. Külön fejezetek ismertetik a Kínai Nép- köztársaság történetét kínai sajtóanyagok, emlékiratok, a Kínai KP dokumentumai fel- használásával. A kön\v meggyőzően bizob: 1974. VII. 31. »rit gazdasági körökben ^állandó vita tárgyát képezi, vajon helyes volt-e a januárban megbukott Heath-kabi* net döntése, melynek értelmében Nagy Britannia 1972-től tagja az Európai Gazdasági Közösségnek. Ezért nem hatott meglepetésként Callaghan brit külügyminiszter azon bejelentése, hogy 1975-ben népszavazást tartanak Anglia közös piaci tagságáról. Ez a döntés azért sem meglepő, mivel a britek szinte valamennyi közös piaci tanácskozáson elégedetlensé gíiknek adtak hangot a közösség alapelveivel kapcsolatban. Gondoljunk csak arra a brit követelésre, amikor Callaghan azzal állt elő, hogy a regionális fejlesztési alapból fordítsanak nagyobb részt a kevésbé fejlett brit területek gazdasági fellendítésére. Mint ismeretes, a kísérletek kudarcba fulladtak. A brit munkáspárti kormány a sikertelenséget látva komolyabb követeléssel állt elő. Választási kormányprogramjával összhangban szorgalmazta Nagy-Britannia EGK-tagsági feltételeinek felülvizsgálását. Brit vélemény szerint ugyanis az EGK jelenlegi finanszírozási rendszere nem igazságos, ezért mindenképp reformra szorul. Callaghan brit külügyminiszter a következő okfejtéssel indokolta a rendszer módosítását: Nagy- Britannia 1980 ra csupán 14 százalékkal részesedik a Közös Piac összjövedeleméből, viszont a brit költségvetési hozNagy-Britannia és a Közös Piac zájárulás meghaladja a 25 százalékot. A mutatkozó különbséget csakis a brit lakosság adóterheinek fokozásával lehetne kiegyenlíteni, ez a népszerűtlen intézkedés azonban minden bizonnyal megingatná Wilsonék pozícióit. Sauvaynargues francia külügyminiszter a brit követeléssel kapcsolatban megjegyezte; elfogadhatatlan, hogy egy hatalomra jutó új kormány felrúgja a megelőző kormány által aláírt szerződést. Ez lénye-, gében az EGK alapelveinek a semmibevételével lenne egyenlő. Callaghan éppen azzal érvelt, hogy Anglia közös piaci belépőjéről még a hajdani Heath-kormány döntött, méghozzá az ország véleményének meghallgatása nélkül. Ezért a Wilson-kormány szükségesnek látja kikérni a brit polgárok véleményét a ország közös piaci tagságával kapcsolatban. Mint ismeretes. Nagy-Britannia pillanatnyilag komoly gazdasági problémákkal néz szemben. Az érdekes azonban az, hogy a belső gazdasági nehézségek megoldását úgy az egykori Heath-, mint a jelenlegi Wilson-kormány külső segítséggel akarja megoldani. A tory Heath-kabinet a „Ha nincs pénzed, keress magadnak egy gazdag barátotl“ elvből kiindulva döntölt Nagy-Britannia közös piaci tagsága mellett. A vélt .gazdag barátnak“ természetesen a Közös Piacot tekintették. Hamarosan kiderült azonban, hogy a barát nem is olyan gazdag és főleg nem nagylelkűen adakozó. Tehát a britek csalódtak közös piaci partnereikben, és ennek az eredménye, hogy Anglia pillanatnyilag komolyan szakítással fenyegetőzik. A válság leküzdésére a munkáspárti Wilsonék Heathékfioz hasonlóan külföldi pártfogók után néztek. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy Irán nyújt majd segítséget a brit gazdaság esetleges talpraállításához. Paradox helyzet ugyan, de a valóság az, hogy az egykoron gazdaságilag rendkívül elmaradott Irán a néhai brit gazdasági nagyhatalomnak 500 millió font sterling értékben gazdasági segítséget nyújt. Ez a visszás helyzet érthető is, hiszen Iránban az olajkincsek kiaknázása következtében rohamosan emelkedik az olajbevételekből származó nemzeti jövedelem. Tehát a munkáspárti kormány is kül földi segítség igénybevételével próbál az ország gazdasági helyzetén javítani. A kisebbségi Wilson kormány egyáltalán nincs könnyű helyzetben. Az infláció, a bérviták, a gazdasági fejlődés ütemének lassulása — mind égetően megoldásra váró probléma. így nem is csoda, ha szeretnék csökkenteni a közös piaci tagságból eredő finanszírozási kötelezettségeket és az ily módon fennmaradó összeget a brit gazdaság fellendítésére fordítani. Végezetül felvetődik a kérdés, vajon az angol döntés nacionalista jellegű-e. Mindenképpen annak tekinthető, hiszen tovább lazítja az EGK-n belüli amúgy is ingatag egységet. Előfordulhat, de nem valószínű, hogy az 1975-ös népszavazást követően már nem a közös piaci „kilencekről“ hanem esetleg „nyolcakról“ beszélnénk... VONYIK ERZSÉBET nyitja, hogy a Szovjetunió é$ a világ forradalmi és demokratikus erőinek internacionalista politikája a kínai forradalom egyik döntő tényezője és a Kínai Népköztársaság sikereinek alapvető feltétele volt abban az időszakban, amikor Kína a szocialista közösség országaival összehangolt irányvonalat követett, s a szocialista országok segítségére és tapasztalataira támaszkodott. Ezzel ellentétben az internacionalista egység politikájától való elszakadás, a maoisták által az ötvenes évek végén az országra erőszakolt „sajátos“ kalandor és soviniszta irányvonal, mint a könyvben felsorolt tények is tanúsítják, válságba kergette a KNK-t, súlyos külpolitikai problémákhoz vezetett. Az ötvenes évek végén a „nagy ugrás“ voluntarista kísérlete, Mao Ce-tung próbálkozása, hogy „egycsapásra“ leszámoljanak a nehézségekkel, az az elgondolás, hogy Kínát az egész világnak törvényeket és politikát diktáló nagyhatalommá változtassák —, mindez súlyos gazdasági válsághoz vezetett, amely hosszú időre meggátolta Kína fejlődését. A könyv bemutatja, hogyan fejlődtek Kínában és a Kínai Kommunista Pártban azok az erők, amelyek a realista Irányvonalhoz való visszatérését, a szocialista országok tapasztalatainak felhasználásáért szálltak síkra. Mao Ce-tung és hívei a „kulturális forradalommal" verték vissza a támadást. A szerzők rámutatnak, hogy a KKP 9. és 10. maóista kongresszusa nem nyújtott semmiféle társadalmi-gazdasági fejlesztési stratégiát. A kínai külpolitikát egyre inkább alávetik a maoisták azon törekvésének, hogy a nép figyelmét elvonják a megoldatlan belső problémákról, a maóista politika kudarcairól. Ezért a pekingi vezetőség az enyhülés ellenségeként lép fel, az „északi támadás“ kiagyalt fenyegetésének hirdetésével háborús hisztériát kelt az országban. Ugyanakkor nem utasítják el a nyíltan reakciós rezsimekkel, az imperializmus legreakciósabb erőivel való együttműködést. Mindez törvényszerű következménye az internacionalizmus elveitől való elszakadásnak — mutatnak rá. a szerzők.
