Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-28 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó
Fialalnkrfll 1974. VII. 28. Tliriiong Thi Tliuc H at év nagy idő az ember életében. Főleg akkor, ba hazájától távol, hazájára gondolva, hazájába vágyódva töltötte az ember ezt a hat évet. Közben dúltak a harcok ott tül a folyókon és hegyeken, s e néhány fiatalember — akiket most bemutatok olvasóimnak — Bratislavában várta izgatottan a hazájából érkező híreket. Itt érte őket a legörömteljesebb hír is, amely napfényt, mosolyt hozott életükbe: Vietnamban béke van! — Vietnamban béke van! — szalad felém azon a verőfényes napon Luong, akinek a neve magyarul azt jelenti: Igazság. Akkor láttam őt először nevetni. Akkor fedeztem fel szemében a felkelő nap fényéi, a távoli Vietnam mosolyát. S akkor gratuláltam neki először. Ez év június elején Ismét vidáman, örömmel gratuláltam vietnami barátaimnak: befejezték egyetemi tanulmányaikat, tanárok, mérnökök, orvosok lettek. Az örömhöz azonban ezúttal egy kis szomorúság is társult: hiszen el kell búcsúznunk egymástól. Vietnam, a távoli anya, visszavárja gyermekeit. A búcsú pillanataiban még megkérdeztük tőlük: — Nem szeretnének inkább nálunk maradni? Hiszen életetek legszebb korszakát, a diákkor éveit töltöttétek Bratislavában! — Megtörténik ugyan, hogy külföldi diákok tanulmányaik befejezése után is Csehszlovákiában maradnak, de aki vietnami, az hazamegy. Mi tudjuk, hogy otthon most nagyobb szükség van ránk — hangzik a határozott válasz. Thruong Thi Thuc válasza, aki biológia szakon végzett a Komenský Egyetem Természettudományi Karán. — És mit csinálsz majd otthon? Milyen munkahelyed lesz? — Még nem tudom pontosan, de bizonyára akad számomra munka. Vagy laboratóriumban dolgozom majd, vagy pedig tanítani fogok. Majd meglátom, mire lesz nagyobb szükség. Cao Thi Lói szintén a természettudományi karon tanult: — Igen. Ahhoz jobban értek. — Még egv kérdés: nem sajnálod itthagyni Bratislavát? — Mindig hálával gondolok majd tanáraimra szeretettel a barátaimra, diáktársaimra. Nehéz elbúcsúzni tőletek, de otthon szükség van ránk, az itt szerzett tudásunkra. És várnak Hanoiban is: szülők, testvérek, rokonok, ismerősök, régi barátok. Sokat fogok mesélni nekik Csehszlovákiáról. S lehet, hogy később is visszalátogatok még ide, hiszen ezt a hat évet tényleg nem lehet elfelejteni. Július közepén tizenegy vietnami diák tér vissza hazájába. Még itt járnak köztünk, de szemükben az elválás szomorúsága mellett már ott fénylik a hazafelé készülődés öröme is. — Ne felejtsd el megírni, VISZONTLÁTÁSRA Útban a Rysy felé. ge netika szakos hallgató volt. — Neked milyen terveid vannak? — A hanoi főiskolán fogok tanítani. — Nem szlovák nyelvet? Mert igen jól beszélsz szlovákul ..: — Ez csak azért van. mert a csoportunkban egyedül voltam vietnami, s így a kollégáimmal mindig szlovákul kellett beszélnem. A nyelv tanítására azonban nem mernék vállalkozni ... — Tehát marad a genetika? hogy nyelvünk a madarak csicsergéséhez hasonlít — figyelmeztet még Lőj. Nem felejtem el. Nem felejtem el az egyült tői tölt órákat, a komoly, majd tréfás beszélgetéseket, a közös sétákat se>m. Örökké emlékezni fogok barátaimra, akik néhány nap múlva vonatra ülnek, s visszatérnek hazájukba, abba a távoli országba, ahonnan reggelenként fölkel a nap. S hogv enyhítsük az elválás szomorúságát, köszönjünk el egymástól így: Viszontlátásra. V. E. Július közepén tizenegy vietnami diák tér vissza hazájába RANDEVÚ A TÁTRA ALATT A csehszlovák ifjúság'hagyományos, idén már tizennyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő nyári akciója a Magas- Tótra Rysy csúcsának megmászása. Egy szép emlék tiszteletben tartása Indította a hagyomány útjára ezt az eseményt. A tiszteletadás nem kisebb személyiség, mint Lenin elvtárs emlékének szól. Lenin elvtárs 1913-ban a lengyelországi oldalról tett túrát a Rysy csúcsára. Idén augusztus 8—11-e között vernek tábort a Magas-Tátrft aljában, Štrbské Lúky—Lieskovec térségéljen a Rysyre készülő fiatalok. Körülbelül 3000 fiú és lány az egész ország területéről. Természetesen idén is társulnak hozzájuk a testvéri szocialista államok — Szovjetunió, Magyarország, Lengyelország, Bulgária és az NDK — Ifjúsági szervezeteinek küldöttségei. Sőt a „Rysyvei“ egyidöben zajló Rally FICC résztvevői közül is ott lesznek hatszázan a csúcson elhelyezett emléktábla megkoszorúzásánál. A három tátrai nap sport- és kulturális rendezvényekben is gazdag lesz. Az egyes kerületek csapatai röplabdában, tájékozódási futóversenyen, lövészetben és kötélhúzásban mérhetik össze erejüket, ügyességüket. A SZISZ a sport és a szórakozás mellett a társadalmi munkáról, azaz a környezet védelméről sem feledkezett meg. A találkozó résztvevői segítenek a Magas-Tátra turistalétesítményei környékének és a csúcsokhoz vezető hegyi utak tisztításában. Az egyes kerületek brigádcsoportjai e téren is versenghetnek majd. Helyszűke miatt csupán .3000 fiatal részesülhet az ifjúsági turizmust népszerűsítő találkozó élményeiben. A részt vevő SZISZ-tagokat a járási és kerületi SZISZ-bizottságok választják ki az érdeklődők közül. Augusztus 8—11-e között tehát bizonyára az ország 3000 legaktívabb SZISZ-tagja vesz részt a szép hagyományt őrző, határainkon túl is Ismert tátrai randevún. F. ni. ni. Huszonhat lány, két fiú — ösz- szesen 28 fiatal. A Slovlik Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) Üzemének dolgozói, s az üzem SZISZ-alapszervezetének tagjai. Ifjúsági szervezetükről, munkájukról, terveikről, problémáikról Olló Piroska, az üzem laboránsa s egy ben a SZISZ-elnöke „vallott“. SZISZ elnökként egyidős a szervezettel: 1971-től a szervezet megalakulása óta tölti be ezt a funkciót. Nem kell sokat biztatni, kérdezgetni, gondolkodás, szépítgetés nélkül ömlik belőle a sző: „Üzemünk körülbelül 200 dolgozót foglalkoztat, s ezeknek csaknem a fele 30 éven aluli fiatal. SZISZ- szervezet ünk megalakításakor azonban figyelembe kellett vennünk, hogy a dolgozók, így a fiatalok között Is sok az idénymunkás. Kél-három hónapos, vagy féléves tagokra pedig egy szervezetet nem építhetünk, ezért csak az állandó dolgozókat vesszük fel ifjúsági szervezetünkbe. Lehetőségeink a SZISZ-munka szempontjából nem a legjobbak. Fiataljaink különböző üzemrészlegeken, s ráadásul három műszakban dolgoznak. Nehéz mindenki, vagy legalábbis a többség számára megfelelő időpontot találni az egyes akciók lebonyolítására. S nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a tagok zöme a környező falvakból utazik be, a maradék kevés szabad Idő egy részét tehát még utazással töltik el. Tevékenységünket így leginkább a termelőmunka területére összpontosítjuk.“ Az ..összpontosítás“ főleg társadalmi munkát — az üzem területének rendbentartása, hulladékgyűjtés stb. — s ha szükséges, a fő idénybei) pedig gyakran van rá alkalom, akkor termelési brigádmun kát jelent. A papírgyűjtés és a bri- gádmunka pénzt hoz a szervezet kasszájába, melyet aztán közösen használnak ki szórakozásra, pihenésre, művelődésre. Tavaly például a Magas-Tátrába kirándultak, s számos túrán élvezték az ózondús, egészséges, hegyi levegőt és a táj ELSŐ MUNKA szépségeit. Idén száztornyú fővárosunkkal, Prágával ismerkedtek. Négy napon át járták a múzeumokat, gyönyörködtek a történelmi nevezetességekben, színházban voltak — egyszóval kulturális ismereteiket bővítették. Kirándulásaikra az üzemi autóbusz viszi őket, melyet „ingyen és bérmentve“ bocsát rendelkezésükre az üzem vezetősége. Nemsokára ismét útnak indulnak. A szakszervezet „SZNF nyomdokain" jelszó alatt szervezett kirándulásához társulnak. Időnként egy-egy kulturális rendezvényen is közösen vesznek részt, önálló kultúrműsor összeállítására ritkán vállalkoznak. Nemcsak azért, mert ilyenkor csakugyan megmutatkozik a fiúhiány, hanem mert a betanuláshoz alkalmas helyiségük sincs. Legutóbb a nemzetközi nőnapon köszöntötték a többi nőt egy rövid kultúrműsorral. Tizenkét SZISZ-tag tavaly ifjúsági munkakollektívát alakított, s benevezlek a szocialista munka- versenybe. Ha szükségük van rá, nekik is segít a SZISZ. A kollektíva kezdeményezésére szlovák nyelvkurzust szerveztek, mely igen szép eredménnyel fejeződött be. A politikai oktatás témáit tervszerűen átvették. Ebben segítségükre volt az üzem páratalaszer- vezete, mely propagandistát biztosított számukra, s így az előadások megtartásával nem volt baj. Nyolcórás munka után a sport fel üdít, kikapcsolódást jelent — tudják ezt a lányok Is. Tavaly egy szerény röplabdapályát építettek maguknak. így most van hol ülni a labdát. Ezenkívül az asztalitenisznek is akadnak közöttük aktív rajongói, s a járási futóversenyeken is megtalálhatjuk képviselőiket. Legközelebbi terveik között továbbra is szerepelnek politikai előadások és brigádmunkák. A közeljövőben az ifjúsági fényszóró őrjáratát is elindítják kőrútjára. Őszre pedig a helyi csehszlovák autóbuszvállalat sziszeseivel — ott a fiútúltengés probléma — tánciskola megszervezését tervezik. A távolabbi jövőben egy helyiséggel is kecsegtetik őket, melyet az építésre váró adminisztratív épületben jelölnek majd ki számukra. Addig azonban a meglevő lehetőségek keretein belül kell mozogniuk. Bizonyára itt is akadnak még rejtett tartalékok. Azok feltárása és saját érdekükben való felhasználása csak rájuk — a 28 fiatalra vár. FLÚRIÁNNÉ M. MÁRTA A tavalyinál is jobban A Vrakúni (Várkonyi) Efsz gépesítést szakaszán dolgozó fiatalok Csiba Mátyás vezetésével 1973 Januárjában munkakol* lektívát alakítottak. Többek közt vállalták, hogy öt százalékkal csökkentik a mezőgazdasági gépek és traktorok javítási költségeit, s időben előkészítik és megjavítják az összes mezőgazdasági gépet. Annak ellenére, hogv a kollektívának csak nyolc tagja van, a tervfeladatokat nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták. A mezőgazdasági gépek javításának költségeit az előző évihez képest nyolc százalékkal csökkentették. Ä gabonabetakarítás idején is helytálltak. „Egy szem gabona se vesszen kárba!“ jelszóval felhívással fordultak hazánk valamennyi fiatal aratójához, hogy kapcsolódjanak be a minimális szemveszte- ségért folyó küzdelembe. A megengedett szemveszteség 2,5 százalék volt, s ők 1,5 százalékos szemveszteséggel végezték el a betakarítást. Ezzel a szövetkezetnek 32 980 koronát takarítottak meg. Az aratás utáni járási kiértékelés alkalmával a brigád a harmadik helyet érte el. A kom- bájnosok egyéni versenyében Matus Károly első. Méhes József harmadik helyen végzett, a gépjavítók egyéni versenyét pedig Borbély Elemér nyerte meg. A közelmúltban a szocialista munkabrigádok járási összejövetelén értékelték az egyes kollektívák múlt évi munkáját. A műhelykollektívák közül első helyre Csiba Mátyás kollektívája került. A brigád tagjait az eddigi eredmények fellelkesítették, s elhatározták, hogy idei kötelezettségvállalásukat, mely a tavalyinál még tartalmasabb és igényesebb, maradéktalanul teljesíteni fogják. VÉGH ETA 15 Halainknak
