Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-23 / 172. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK Betegbiztosítási ügyekben Dr. Cz. A.: A táppénz legmagasabb nnpi összegét a beteg- biztosításról szóló 1956/54 sz. törvény — az 1968/87 sz. törvény szerinti módosítással — 17. §-a a hatnapos munkahét esetében egy-egy munkanapra 100 korona, 5 napos munkahét esetében legfeljebb napi 120 korona összegben állapítja meg. A napi tiszta munkabért a béradó leszámítása után a hivatalos táblázat szerint kell kiszámítani. A túlórái munkabér nem számítható be. A táppénz százalékos kiszabását az idézett törvény 18. §-a tartalmazza. Nagy Klára: A tényleges katonai szolgálatot teljesítő dolgozó feleségét „más komoly ok alapján“ magányosan élő anyának kell tekinteni és így az L968/88 sz. törvény 10. §-ának 2. bek. alapján 35 hetes fizetett szülési szabadságra lenne igénye. Mivel a „magányosság" feltételét a szülés után egy hónappal (tehát a rendes szülési szabadság két hónapjának kimerítése után) teljesítette, ajánljuk, hogy munkaadó vállalata KNP bizottságán keresztül, vagy közvetlen forduljon kérésével az Okresná správa nemocenského poistenia hivatalhoz. Ez a hivatal jogosult a törvény merevségét és szigorát enyhíteni is, így teljesen vagy részben (arány lagos mértékben) meghosszabbítani 26 beles fizetett szülési szabadságát. T. L.: A betegállományt utólag csak egészen kivételesen és legfeljebb 3 napra visszamenően állapíthatja meg az orvos. Az orvosi döntés ellen annak közlésétől számított 3 napon belül lehet a felettes egészség- ügyi szervhez (rendszerint az intézet igazgatójához) fellebbezni. Egyébként annak, aki a betegállomány ideje alatt — akár a munkaadó vállalat kérelmére is — dolgozik, nem jár erre az időre táppénz, hanem fizetés. P. M.: Első gyermeke 1973. V. 30 án született, a 26 hetes fizetett szülési szabadsága eltelte után igénybe vette a munkatörvénykönyv 157. §. 2. bek. biztosított meghosszabbított fizetés nélküli szülési szabadságot. Ezen idő alatt újból terhes lett és 1974. június 5-én megszül te a második gyermekét. Mivel az első szüléstől számított egy éven belül lelt újból terhes és gyermekét az előző szüléstől számított 13 hónapon szülte meg, az 1965/145 sz. hirdetmény 45. §. 1. bek. értelmében az előző (első) gyermekére folyósított szülési segéllyel azonos összegben lesz igénye 26 hétre szülési segélyre. Ezt az előírt nyomtatványon a munkaadó vállalat KNP bizottságán igényelheti. A 26 heles fizetett szülési szabadsága eltelte után, ha egész napos gondoskodással saját maga fog kisgyermekeiről gondoskodni, az 1971/107. sz. törvény alapján gyermekgondozási segélyt igényelhet. Ennek összege amíg két kettő évnél fiatalabb gyermekről gondoskodik 800 korona, ha csak egyről, akkor havi 500 korona lesz. M. J.: A levelében foglaltak alapján nem tudjuk Önt tájékoztatni arra vonatkozóan, hogy valamiféle ideiglenes levonásról, vagy más jogi alapon lör- tént csökkentésről van szó. Iratai alapján u juh járadék bizottságán kérjen közelebbi felvilágosítást. M. J.: Az 1964/103 sz. efsz nyugdíjról szóló törvény 39. § 1. bekezdése 2/a pontja szerint a nők esetében a ledolgozott időbe be kell- számítani az 1957. január 1. előtti azon időt, amikor nem tagként rendszeresen a megkívánt terjedelemben dolgozott, ha ezt az időt egyébként az előírások szerint nem lehet biztosított időnek tekinteni. Valószínű, hogy felesége nem szerzett igényt sem öregségi, sem rokkantsági já radékra. Szociális segélyt az Ön nyugdíja összegére való te kintettel nem kaphat. Különböző ügyekben RAM jeligére: Polgári perrendtartásunk értelmében törvénysértési panaszt a Legfelsőbb Bírósághoz a Legfelsőbb Ügyészség, kivételes esetben az Igazságügyi Minisztérium adhat be. A törvénysértést kifogásoló állampolgárok csupán beadványaikkal fordulhatnak a Legfelsőbb Ügyészséghez, hogy az az iratok áttanulmányozása, a kifogásolható törvénysértés súlyossága és a társadalmi érdek figyelembevételével adjon be a Legfelsőbb Bírósághoz törvénysértési panaszt. Ezt a bírósági döntés jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül lehet beadni. A Legfelsőbb Ügyészség az említett szempontok figyelembevételével dönt a panasz beadását illetően. Az említett határidőn belül újabb lényeges adatok és érvek alapján kérni lehet, hogy a Legfelsőbb Ügyészség vizsgálja felül esetleges korábbi nemleges álláspontját, azonban senkinek sincs perelhető igénye arra, hogy a Legfelsőbb Ügyészség a törvénysértési panaszt az ügyében tényleg beadja. S. E.: A Legfelsőbb Bíróság több döntvényének értelmében a stabilizációs kölcsönből származó juttatás szintén a házas- társak osztatlan közös tulajdonába tartozik, de figyelembe kell venni, hogy a házastársak közül ki köteles a stabilizációs kölcsönt és milyen mértékben megtéríteni. Az osztatlan közös tulajdon felosztása iránti bírósági perben kérheti, hogy a bíróság vegye figyelembe azt a körülményt, hogy a stabilizációs kölcsönből férje házasságkötésük előtti tartozását fizették ki. S. G.: Feltehető, hogy a nemzeti bizottság által juttatott segélyről van szó. Ennek felhasználását jogosult a nemzeti bizottság ellenőrizni. Közelebbi tájékoztatást a nemzeti bizottság gyermekvédelmi osztályán kérhet. B. M.: Valószínűnek tartjuk, hogy édesapját a gyógykezeléssel kapcsolatos kórházi költségek megtérítésére szólították fel, tehát nem büntetésről van szó. Édesapjának joga van a költség megtérítésére felszólító határozat ellen fellebbezést beadni a helyi nemzeti bizottságon keresztül. Dr. F. J. A PRECÍZIÓS ÖNTiÉS ÚTJAI Iparunk műszaki fejlesztése, az új technológia eredményeinek alkalmazása és új megoldások keresése még hatalmas lehetőségeket biztosít a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése terén. Az egyik ilyen utat a precíziós öntés még szélesebb körű elterjesztése jelenti. Ezért hazánkban is — ugyanúgy, mint világszerte — mélyreható kutatómunka folyik új megoldások, berendezések keresése, céljából és az elért eredmények gyors alkalmazása érdekében. A középkor olasz ötvösei bizonyára nem gondolták, hogy öntészeti tudományuk valaha a nehézipar fejlődését fogja szolgálni, amikor művészi öntvényeik előállításához viaszmintát használtak. Ez nem volt más, mint a kérdéses tárgy viaszmintájának gipszforma után való elkészítése. Az így kapott minta alapján készítették el a formát a megfelelő formázó-anyagból, ezt beágyazták, a viaszt kiolvasztották, s az így képződött formaüregbe öntötték a fémet. A viaszmintás öntést később a szobrászat, majd a fogtechnika is átvette. Az ipar azonban még — megfelelő finomságú és minőségű tűzálló kötőanyag hiánya miatt — nem alkalmazhatta. Különösen a vas- és acéliparban nem kerülhetett sor felhasználására. A gondolat azonban érlelődött, s az utóbbi évtizedekben tökéletes megoldást is talált. Megszületett az ún. nagy pontosságú, precíziós öntés technológiája. Mi a precíziós öntés lényege? Az öntendő darabról présformát készítünk, ■amelybe a megolvasztott viaszt nyomás alatt befecskendezzük. Az így kapott viaszminta finomszemcséjű, tűzálló máz-bevonatot kap, majd száradása után nagy tűállóságú anyaggal, szét nem szedhető formaszekrénybe ágyazzuk. Megkötése után a viaszt kiolvasztjuk, a formát pedig kellő szilárdságúra izzítjuk. E sima, keramikus felületű és alakhű formába öntjük a megolvadt fémet. A kész öntvényt a fém dermedése után a formaanyag összetörésével és eltávolításával emelik ki. Az így kapott öntvény utólagos megmunkálása teljes egészében, de legalábbis 90—95 százalékban feleslegessé válik. A könnyű- és színesfémeknél kötőanyagként gipszet, tűzálló anyagként pedig egyszerű kvarclisztet használunk. Magasabb hőmérsékleten ez a két anyag nem vált be, A tűzálló formázóanyag repedezett, a gipsz pedig 900 fok felett már alkotóira bomlott. Magasabb hőmérsékletű öntéshez különleges tűzálló kötőanyagot kellett keresni, amely a finomszemcséjű formázónyagban megfelelő kötést biztosít. Így született meg egy különleges folyadék: az etilszilikát, amely nem más, mint szi- líciumtetrakloridnak alkohollal kötött vegyülete. Jellemző rá, hogy egyrészt jól hidrólizálható, vagyis vizet vehet fel, ami a kötőanyaggá való alakulása szempontjából fontos, másrészt a tűzálló anyag részecskéit igen szilárdan — a vegyi reakció hatására az oldatából kiváló szi- líciumoxid (kvarchomok J segítségével — vékony tűk formájában köti össze. Lássuk most. hogyan lesz gyorsacél hulladékból szerszám. Tudóit dolog, hogy a fémek forgácsolással történő megmunkálására (esztergálás, marás, fúrás stb.) hengerelt vagy kovácsolt acélból, legtöbbször úgynevezett gyorsacél-anyagokból készült szerszámokat használunk. E forgácsoló szerszámok előállítása költséges, hosszú gyártási időt igényel és sok hulladékkal jár. Felvetődött a gondolat: hogyan lehelne e fór. gácsoló szerszámokat vagy egyéb alkatrészeket gazdaságosabb módon gyártani, úgyhogy azok a követelményeknek megfeleljenek? A szerszámok precíziós üntésű előállításával az ötvenes évek elején kezdtek foglalkozni. Először is a gyártandó darabról mestermintát, majd ennek alapján a viaszminták öntésére szolgáló présformákat (kokillák) készítjük el. A mesterminta általában acélból vagy bronzból a présforma rendszerint (öntéssel) könnyen ol. vadó ötvözetekből készül. A viaszmintákhoz 50—70 fok olvadásponté viasz (parafin, sztearin, cerezin stb.) használhatunk, s ezek sajtólása 55—60 fokon történik. Ha a viaszt a présformába sajtoljuk, mintegy 2—5 perc alatt megdermed, s a formából kiszedve, megkapjuk viaszmintánkat. A viasz „szí- vódása“ mialt 1—3 órányi időtartam után láthatunk hozzá a minták fenyőalakú ún. „bokro- sított“ szereléséhez. Ez azt jelenti, hogy egyszerre több darabot formázunk be. Az összeszerelt-viaszmintákat beömlő-csővel látjuk el, úgyhogy megolvadásánál a viasz maradéktalanul kifolyhasson, s így az üreg szabaddá váljék. Ezután ,a viaszminta megkapja elsődleges, igen finom szemcséjű tűzálló mázbevonatát, amely a mintán sima felületiéi merevedik meg. Hogy az így kezelt minta o formázóanyaghoz jobban kössön, még egy durvább szemcséjű bevonatot is kap. A bevonat vastagsága átlalában 0,5—1,5 milliméter szokott lenni. Ezután kerül sor az egyik legfontosabb műveiéire, az ún. formabeágyazásra. A beágyazás történhet az elsődleges bevonathoz hasonló, de durvább szemcséjű keverékkel (kvarchomok, alumíniumoxid, kovaliszt, etilszilikát keveréke) vagy vastagabb, 2—3 nnn-es elsődleges bevonat mellett egyszerű kvarchomokkal is. Az elkészített formákat szabad levegőn, majd 10—12 órán át 40 fokos hőmérsékleten szárítjuk ki. Ezután 110 fokos hőmérsékleten a formaszekrényt beömlő nyílásával lefelé fordítjuk és a viaszt kiolvasztjuk a homokból. Előttünk áll tehát a homokforma, készen az öntésre. Előbb azonban a formát 900—950 fokra izzítjuk. A fém megolvasztására — könnyű kezelhetősége miatt — általában buktatható elektromos kemencét alkalmazunk. Nagy teret hódít a gyakorlatban a gyorsacél-hulladék újbóli felhasználása, amely azon kívül, hogy a kívánt összetételt biztosítja, rendkívül olcsó is. Eljutottunk tehát a legutolsó művelethez: a forma szétszedéséhez. Erre az öntés után mintegy 20—30 perc múlva kerül sor, majd az öntött darabokat tisztító eljárásoknak vetjük alá. £z szó- daoklatban való főzéssel, homokfúvással stb. történik. Ezzel forgácsolószerszámunk máris él- köszörülésre kész állapotban van. Az eljárás rendkívül gazdaságos és termelékeny technológiát biztosít. Eddig egy kg gyors- acél-szerszám kész súlyához 3 óra időtartamú megmunkálásra és 2,0—2,20 kg anyagra volt szükség. Most a felhasznált anyag csak hulladék és mindössze 1,20 kg. A forgácsoló műveleteknek 60—70 százaléka, az anyagnak pedig általában 30—35 százaléka takarítható meg. Hozzáfűzhetjük, hogy precíziós öntéssel nemcsak forgácsolószerszámok készülnek, hanem többféle varrógép- és motorkerékpár-alkatrész is, továbbá műszeripari, repülőgépipari, orvosi műszerek, mérőeszközök stb. alkatrészei is. A bátran alkalmazott új technológia így milliókat takarít meg az országnak. MŰSZAKI RAJZOK MIKROFILMEKEN Az ország tervezőirodáiban havonta sok ezer különféle tervrajz készül. A rajzok nagy része egészen nagyméretű, így raktározásuk nagy területet és megfelelő berendezést igényel. A fokozódó helyhiány csökkentésére önként adódik a megoldás: a mikrofilmezés bevezetése. A nagyméretű műszaki rajzok készítése igen sok időt vesz igénybe, tehát költséges, munka- igényes feladat. A rajzok elkészítése után azonnal másodpéldányt kell készíteni, hogy az eredetit a további munkák során megkíméljük. A másodpéldányok készítése eddig fénymásolás útján történt, aminek raktározása sok helyet foglal el. Ha biztonsági okokból több másolatra volt szükség, akkor ezek raktározása ugyanannyi helyet igényel, mint az eredeti példányé. A nagy formátumú rajzok a munkahelyeken sokszor kényelmetlenséget okoztak, megnehezítették a munkát. Ilyen okok alapján terjed el a tervezőirodákban a mikrofilm használata, amit a legolcsóbb és a leggyorsabb megoldás tervrajzok másolására. A rajzokat nem kell drága pausztpapírra rajzolni, hanem megfelel a 70 grammos fehér rajzpapír is, amely 80 százalékkal olcsóbb. A mikrofilm alkalmazásával óriási helymegtakarítás érhető ej, nagy mennyiségű tervrajzot raktározhatunk kis helyen. Ez azért is fontos körülmény, mert a rajzok egy része nagy értéket képvisel, raktározása csak páncélszekrényben biztonságos. A mikrofilmre felvett rajzok olyan kis teret foglalnak el, hogy ezeket nagy mennyiségbe is elhelyezhetjük páncélszekrényekben. Ezáltal a tervrajzokat bármilyen elemi kár ellen biztosíthatjuk, sőt semmi akadálya sincsen annak sem, hogy azokból két vagy több másolatot készíthessünk és biztonsági okokból különböző helyeken tárolhatjuk őket. A tapasztalatok szerint 50 000 darab DIN A/les rajz raktározása kb. 130 négyzetméter területet igénye], míg 50 000 mikrofilmkocka 2 nógyzetmélernyi területen elhelyezhető. Régi rajzarchívumok mikrofilmezése esetén tehát nagyterjedelmű raktárak állománya semmisíthető meg; nem kell újabb raktárakat létesíteni az új anyagoknak, így jelentős költségmegtakarítás érhető el. Űj tervrajzok készítésénél is rendkívül sok előny származik abból, ha a rajzokat mikrofilmre fényképezik. Ezáltal szükség esetén olcsón kisebb méretű nagyítások készíthetők, amelyeket nagyobb mennyiségben lehet kiadni a munkahelyekre, ahol a mérnökök az eredeti tervek másolatai alapján dolgozhatnak. Ilyen esetekben a szokásos fénymásolás teljesen mellőzhető. Egy másik szempont, amely a tervrajzok mikrofilmezése mellett szól: a szervezési kérdés. A nagy formátumú rajzok helyet sokkal könnyebben kezelhetők és jobban áttekinthetők a mikrofilmarchívumok, vagy az egyes rajzokról készített kisebb formátumú nagyítások. A mikrofilm- archívumokat közvetlenül a rajztermek közelében lehet elhelyezni, mert nem igényelnek nagyobb raktárterületet, megoldódnak a szállítási problémák és a rajzolóknak nagy kényelmet jelent a kéznél levő rajzraktár. A rajzteremben felállított 2—3 leolvasógép felhasználásával lényegesen meggyorsul a munka és csökkennek a másolási költségek. A modern kombinált leolvasó- és másológépek szükség esetén 50 másodperc alatt azonnal felhasználható papírmásolatot, illetve nagyítást szolgálhatnak a mikrofilmekről, s a másolatot a rajzolók egy gomb lenyomásával maguk állíthatják elő. Sokat használt tervrajzokat, amelyeket már nem lehet fénymásolni, ezelőtt újra kellett rajzoltatni, ami nagy költséget és sok időt igényelt. Ezeket a rajzokat most a legtöbb esetben kifogástalanul lehet mikrofilmezni. Sokszor rossz, elsárgult, piszkos rajzokról az eredetinél lénye- gesen jobb, használható nagyítás készítheteő. (d j J 1974. VII. Vagyonjogi ügyekben F. F.: A kisebb építményeket — ennek számít a garázs is — a község beépítési terveinek megfelelően kell elhelyezni. Ha a beépítési tervek erre vonatkozóan nem tartalmaznának utalást, a telek szomszéd felőli halárán csak akkor lehetne garázst felépíteni, ha az ellen a szomszédoknak nem lenne kifogásuk. A házakra vonatkozóan 10 méter közt ír elő a rendelet (rendszerint 5 m a saját telek határától). A szennyező építményt legalább 10 méterre kell a kúttól (saját és a szomszédétól) elhelyezni. A garázs építéséhez építési engedély kell. A garázs elhelyezését az építési engedély kiadása iránti eljárásban a tűz és közbiztonsági szempontok, a saját és a szomszédok jogos érdekeinek figye- lembevételével kell megoldani. K. J.: A házasság felbontása után a házastársak osztatlan közös tulajdonút képező ház értékelésére vonatkozóan az 1969/47 sz. hirdetmény az érvényes. Ha a bírósági szakértő becslése magasnak tűnik, ajánljuk, hogy mielőtt ellenszakértői vélemény kikérését indítványoznák, kérjék ki hozzáértő szakember véleményét. Ajánlatos kikérni ügyvéd véleményét is. A stabilizációs kölcsön összege szintén a házastársak osztatlan közös tulajdonába ment át. Az osztatlan közös tulajdon felosztásánál figyelembe kell azonban venni azt is, kit milyen mértékben terhel a kölcsön esetleges visszatérítésének kötelezettsége.
