Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-21 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó
■ Zsanna Bolotova játssxa a Ha boldog akarsz lenni című ú| szovjet film főszerepét. A film rendezője: Nyikolaj Gubenko, akinek A katona visszatér a a frontról című filmjét nálunk is vetítették. ■ Az Asszonyok a börtönben fcímfi olasz film azzal a különös ötlettel foglalkozik, hogy az elítéltek egv részét a börtönben áléit események fogékonyabbá Irrszik a bűnre. A film főszerepét az ismert olasz színésznő, Mariin Tolo játssza, akinek ez az első nagv drámai szerepe. ■ A századforduló Olaszországéban nagy port vert fel egy különös gyilkosság, amelynek áldozata Augusto Murri professzor volt. Az ügy sohasem tisztázódott teljesen. A fővádlott, az áldozat feleségének, Lindának a fivére hallgatott. Linda Murri bűnösségéről vagy ártatlanságáról évekig írtak a lapok. A Murri-esetet Mauro Bolognini megfilmesítette. Lindát Catherine Deneuve alakítja, fivérét: Giancarlo Giannini. ■ Florestano Vancini rendezi a Keserű szerelem című új olasz filmet, amelynek forgatókönyve Carlo Bernari regényéből készült A Keserű szerelem egy harmincöt éves, szép özvegyasszony története. Renátát, az özvegyet Lisa Gastoni játsz- sza. ■ Az rgyniillioniodik Zsiguli címmé! egész műsort betöltő doKumentumfilm készül Togliattiban, a Volga menti autógyárban, ahol a közelmúltban adták át a ma már világszerte ismert Zsiguli egymilliomodik példányát. A dokumentumfilm az alig több mint kétéves gyár és a fiatal Togliatti város lakóinak munkáját, életét mutatja be. Figyelemre méltó adat: a gyár alkalmazottainak kétharmad része felső- vagy középfokú szakképesítéssel rendelkezik. R Déry Tibor Felelet című regényének nvolcrészes televíziós változatát forgatja Zsurzs Éva rendező. Déry regénye a munkások útkeresésével és az értelmiségiek talajtalanná válásával foglalkozik 1929 >és 1935 között. A tévésorozat szereplői: Bánki Zsuzsa, Esztergályos Cecília, Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Sinkovits Imre, Garas Dezső. Márkus László és mások. ■ Federico Fellini Amarcord című új filmjében gyermekkorának, ifjúságának városáról, Riminiről vall, olyanformán, ahogyan Pirandello vallott egykor ,,mindenkinek“ élete bizonyos problémáiról. A következő Fellini-film, a Casanova pedig nem korrajz, vaigy egy kalandor életrajz lesz, hanem „egy ma is létező olasz embertípus prototípusát" igyekszik megteremteni a nagy filmművész. H Ingmar Bergman megszakította A víg özvegy filmváltozatának forgatását (Barbara Streisand az abbahagyott film főszereplője) s a Varázsfuvola 'megfilmesítéséhez fogott hozzá. A ligha akad valaki a mozilátogü tók között, aki ne ismerné la roslov Balík prágai filmrendező nevét. Legutóbbi sikeres filmje a Szerelmesek az első évben, még bizonyára sokáig megmarad emlékezetünkben. A rendező erről, a trutnovi fesztiválon aranyérmet nyert alkotásáról szívesen be szél, hiszen a film főszereplőjét, a fiatal és tehetséges Marta Vaneurovát a nltrai seregszemlén a legjobb női alakítás díjával tüntették ki. Mivel magyarázható a film sikere, s az, hogy még mindig az érdeklődés középpontjában áll? Nyilván azzal, hogy a rendező a való életből merí- tete a mű témáját, s ifjúkori éveit ele venítette fel benne, sok ötlettel, hau gulatosan, hozzáértéssel. Vendéglátóm szívesen idézi fel gyér mekkorát, azokat az éveket, apíikor a legtöbb fiú terveket sző jövőjéről. Nos. e tekintetben J. Balík sem különbözött a többi kamasztól, ám merész, megva- lósítathatatlan tervei mellett ifjú kora tói élénk érdeklődést mutatott az írás és a versfaragás, sőt a művészet iráni is. Amikor pedig egy alkalommal édesapja kis filmezőgéppel lepte meg, sorsa megpecsételtetek a filmezés lett a szenvedélye. — Az első amatőrfilmet 16 éves koromban, a második világháború idején készítettem. Gyermekekről és fiatalokról szólt — emlékezik vissza alkotására —, nyilvános bemutatására azonban sohasem került sor. Később filmrendezőkkel hozta össze a véletlen. Jól érezte magát körükben, mert felkarolták, támogatták, különféle irodalmi munkákkal is megbízták. De a barrandovi filmstúdióval csak a háború végén ismerkedett meg közelebbről, miután megszökött az építészeti főiskoláról. Teljes tíz esztendeig tartott, míg megszületett a segédrendező Jaroslav Minden szobában egv nő —...jelenet Jaroslav Bálik készülő filmjéből get érezve önmagukkal és a társadalommal szemben, a maguk módján igyekeznek lábra állni — utal vendéglátóm a régi igazságra, mely szerint az ember könnyebben elviseli a csapásokat, ha érzi, hogy nincs magára Hagyatva, és olyan emberek közt él, akik hasonló problémákkal küszködnek. A rendező olyan lelkesen beszél készülő alkotásáról, hogy nem állom meg A MA EMBERÉHEZ KELL SZÓLNUNK '• • • * V» **' » % *1 vM • 'i-1 ■ . \ . v--- v Beszélgetés Jaroslav Balíkkal Balík első önálló filmje, a Bomba. Akkor már 1956-ot mutatott a naptár. A film egy építkezésre kalauzolja a közönséget, és megtörtént eseményt örökít meg. Az építési munkák során fel nem robbant bombára bukkannak, melyet aztán a lakosság segítségével a tűzszerészek tesznek ártalmatlanná. A háborúellenes műben az élet tényleges értékének a tudatára ébredt dolgozók összetartása jut kifejezésre. A mondanivalót az azóta elhunyt kitűnő művész, Zdenék Štépánek tolmácsolta a nézőknek. — Páncélos dandár című alkotásom a katonai filmstúdióban töltött éveim alatt látott napvilágot. Jeleneteinek nagy részét Szlovákiában forgatjuk — mondja a rendező. Aztán a szlovák színészek kiváló teljesítményét dicséri, akik közül többhöz ma is őszinte barátság fűzi. Azóta minden alkalmat megragad a velük valő együttműködésre. Különösen Ida Rapaiöová tehetségét becsüli nagyra. A kezdő színésznőre 1968- ban rábízta A harmadik című filmje főszerepét, aztán vele forgatta a Jobb társaságban történt esetek című hétrészes tv-komédiáját. A jelenre tereli a szót; készülő film jének címe: Minden szobában eqy nö. Főszereplője ismét Ida Rapaiöová. ak a film kedvéért kifogástalanul megtanult csehül. A film — melynek forga tókönyvét a rendező Jan Otčenášekkel együtt írta — egy leányszállást muta' be, és hat különböző korú és természetű nő sorsával ismerteti meg a nézőt. Mégpedig bizonyára hitelesen, mert a leányszálláson folyó életet, az ottani környezetet még abban az időben ismerte meg a rendező, amikor ott* lakó menyasszonyának, későbbi feleségénei; udvarolt. — A film forgatásánál a kézi kamera használatával a közvetlenség benyomására törekedtünk — mondja. — Ez a módszer szokatlan igényeket támaszt a színészekkel szemben, mert nem tudhatják, melyik pillanatban kerülnek lencsevégre, s ezért az ismétlések kizárásával, egy folytában voltak kénytelenek játszani, ami rendkívül megnehezítette munkájukat. — Az élet a film hőseivel sem bánt kesztyűs kézzel; ők azonban felelősséa kérdést: — Melyik filmjét szereti a legjobban? — Mint ahogyan a szülő rendszerint a legkisebb, a legfiatalabb gyermekét, én is mindig a legfiatalabbikat, vagyis az utolsót dédelgetem. A régebbiek közül különösen sikerültnek tartom a Tarzán halálát, mely a hatvanas években a Szovjetuniót és az USA-t is bejárta — hangzik a válasz. Ám a múlt idézésére nincs idő; volt, elmúlt. Szaladnak az évek, a rendező agyában új tervek, elképzelések, gondolatok csaponganak, melyeknek megvalósításához pillanatnyilag kél író segítségére van szüksége. Az egyik Zdenék Pluhar, akinek Szlovákiában játszódó novelláját szándékozik megfilmesíteni, a másik ismét a barátja, Jan Ottenďsek. Vele már megbeszélte, hogy együtt töltik a nyarat, ami azt jelenti, a pihenés helyett forgatókönyvön fognak dolgozni. Témájáról egyelőre azonban semmit sem hajlandó elárulni, hiszen még azt sem tudja, tv-alkotás vagy film készül-e belőle. Mindkettő a szívügye, de talán még Iscsak előnyben részesíti a filmnél kevésbé igényes, gyorsabban készülő tv-alkotásokat, melyekből évente töb bet is forgat, tehát mint mondja — sok emberrel és sok érdekes emberi sorssal van alkalma megismerkedni. Ez a szenvedélye. Ezért is irigyelte mindig a színházi rendezőket, akik egyik darabot a másik után mutathatják be. Jaroslav Balík érdeklődéssel figyeli munkájukat, bár a színházba nem szakemberként, inkább szórakozni vágyó nézőként jár el. Jaroslav Balík 28 esztendeje él a film világában, így nem csoda, hogy ízig-vérig szakember, sőt ennél több: művész. Alkotó és pedagógus; a prágai Filmművészeti Főiskolán értékes tapasztalatait szívesen megosztja hallgatóival. Elsősorban a színészek megismerésének és kiválasztásának fontosságáról tart előadásokat. Mert — mint mondja — a rendezőnek a próbákat megelőzően ismernie kell a színészek jellemét, tulajdonságait és műveltségét is. — Feltételezhető — mondja —, ha a filmalkotók minden tekintetben lelki- ismeretesebbek és igényesebbek lennének — noha a csehszlovák filmek színvonala általában külföldön is elismert —, akkor még kevesebb volna a gyenge alkotás. — Olyan filmekre gondolok — fűzi tovább a szót, —, amelyek még mindig nem elégítik ki teljes mértékben a mai ember igényeit. Mert célunk, hogy minél többen választ kapjanak sürgető kérdéseikre, hogy a közönség elégedetten távozzon a moziból, vagy szívesen töltse idejét a képernyő előtt. KARDOS MARTA 1974. VII. 21. 10 k*í"ir<OA *-w!fiiDi»t-wwľ.t^ia ]«i-iiľ- AiiI’AiBBt11 SE
