Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-21 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizs­gáló Intézet tizenhat fajtavizsgáló állomá­sának egyike csaknem Bratislava belterd étén, Vrakuňa (Vereknye) mellett terül el. Mines még több emeletes, impozáns, az itt dolgozó kutatók munkájához mól tó épülete. Az állomás egy régi majorság múltat idéző, földszintes épületeiben ka­pott helvet. H7 alkalmi látogatók mégis könnyen idelalálnak, mert a 21-es autóbusz egyik megálló­jánál megkopott, szerény kis tábla jelzi az irányt. Az út mentén jobbról is, balról is apró parcel­lák, fehérítő táblácskák, kitaposott ösvények jel­zik, hogy jó Irányban halad a látogató. Sokan látogatják ezt a fajtavizsgáló állomást, különösen ilyenkor, aratás küszöbén, amikor már fejlettek a kalászok, de még lábon állnak a gabonák. A közeli járások agronómusai csoportosan járnak ide, hogv megismerkedjenek a legújabb fajtákkal és fajtajelöltekkel, különböző tulajdonságaikkal, mert ebben a könnyen áttekinthető botanikus kertben számos hasznos tapasztalatot szerezhet­nek. * A kapu mindig nyitva A fajtavizsgáló állomások ny ír derekán immár hagyományo&an megrendezik a „nyitott kapuk napjait". A vrakuňai nyitott kapuk propagáciős anyagában azonban pontos dátum nem szerepel. Amikor megkérdeztem Jozef Tulalát, a mezei kí­sérletek vezetőjét, hogy mikortól meddig tartanak a nyitott kapuk napjai, mosolyogva válaszolta: „Nem kötöttük ezt az akciót dátumhoz, nehogy valaki azt gondolja, hogy más idúpontuan nem lehet hozzánk látogatni. Mi mindig nagy örömmel fogadjuk az érdeklődőket, hiszen ezzel a mi mun­kánk is eredményesebb lesz, mert így közvetle­nebb kapcsolatot tudunk tartani a gyakorlattal.“ Itt a nyitott frapuk napjait valóban nem is le­hetne pontos időhöz kötni, hiszen az állomás a gabonaféléken kívül különböző melegkedvelő nö­vények és zöldségfélék fajtavizsgáló kísérleteivel is foglalkozik, s ezeket általában később, augusz­tusban—szeptemberben érdemes megtekinteni. A derékig sem érő kukoricák között például most még nehéz lenne különbségeket találni, bár számtalan sok hibrid szerepel itt, különböző sor- és tőtávolságban eUérő tápanyage’látás és vegy­szeres gyomirtás mellett. Augusztus végére azon­ban itt is szemmel látható különbségek lesznek, a kukoricatermesztő szakemberek tehát inkább ek­kor látogatnak majd el az állomásra. A kukoricán kívül 10 fajta napraforgóval, 6 fajta kölessel, 8 fajta szemes cirokkal, 19 fajta szójával és egyéb melegkedvelő növénnyel foly­tatnak Itt összehasonlító kísérleteket, ezek néme­lyike még nem is fajta, csupán fajtajelölt, éppen most esnek át az „érettségi“ vizsgán, hogy nevet kaphassanak, s elfoglalhassák helyüket az állami­lag elismert és engedélyezett fajták között. Hasonlóan gazdag a zöldségfélék fajtaválaszté­ka, hiszen csak uborkából harminc fajtával fog­lalkoznak, ezek többnyire hollandiaiak, de van közöttük hazai, az NDK-ból származó, sőt m-^g japán fajta is. A kertészek a zöld- és a fűszer­paprikák, valamint a paradicsomok legújabb faj­táival is megismerkedhetnek, ezekből szintén van Itt bő nemzetközi választék, egymás mellett so­rakoznak a magyar, a bolgár, a szovjet és a haza" fajták. Biológiai „ki mit4ud"' / Az aratás előtt természetesen a gabonafélék álltak az érdeklődés középpontjában, annál in­kább is, mert egy két nap elteltével csupán kopár tarló marad a dús kalászoka't ringató parcellák helyén. Búzából az idén tizenkilenc új fajta és fajtajelöit kapott helyet az összehasonlító kísér­letben. Egv'k magasabb, másik alacsonyabb növé­sű, az egyik toklászos, a másik tar, a délebbi országokból származó korai fajták aranysárga farcellái mellett még teljesen zöld kései fajták is találhatók a sorban. A beláthatatlan, egységes növényzetű bűzatáb Iákhoz szokott szemnek érdekes és szép látvánvt hyűjtanak az egy méter széles sávokban ter­mesztett fajták. Az ember akaratlanul is elgon­dolkozik felette, milyen körültekintő, lelkiismere­tes és odaadó munkát kövelel meg a nemesítők- töl ezeknek a parcelláknak a megművelése, az egves fajták vetése, gondozása, s maga a beta­karítás is, hiszen mindegyiket szigorúan elkülö­nítve kell begyűjteni, móg az elhullott kalászokat is össze kell szedni a főidről, hogy a kapott ered­mény pontos és objektív legyen. Éhhez járul még a betakarított termények tárolása, laboratóriumi feldolgozása, a fajták komplex kiértékelése, az eredmények összegezése, s a tapasztalatok össze­foglalása. Nem is vállalják ezt a munkát csak hivatás­szerető, pontosan dolgozó emberek, amilyen Anastázia Redenknvičová is, aki a kísérleti par­cellák mellett szívesen elmagyarázza a látogatók­nak a fajtavizsgálat céljait és módszereit. A kí­sérletekben szereplő fajtákat ugyanis különböző feltételek mellett termesztik, és több szempontból vizsgálják. Elsősorban azt kutatják, hogy miként reagálnak a különböző mértékű és összetételű tápanyagellátásra, a gyomirtó vegyszerekre és az éghajlati feltételekre, a fagyra, a szárazságra és a hőségre, milyen ellenállást tanúsítanak a be­tegségek és a megdőlés ellen, illetve hogyan vi­selkednek a nö\ e-i?d'st>át!ö CCC-készítmény al- kn mazása esetében. Ez különösen a Mironov- szkaja-fajtánál hasznos és hatásos, amint azt két szomszédos parcella Is bizonyítja. Az egyiken leg­alább 20—30 centiméterrel volt magasabb a nö­vényzet, mint a CCC vei kezelt szakaszon, s mint­ha itt a kalászok is kiegyenlítettebbek, dúsabbak leitek volna. Igazi versengés folyik itt az egyes fajták kö­zött, s nem „babra megy a játék“, mert amelyik fajta ebben a versenyben lemarad, több szem­pontból is gyengébbnek mutatkozik a többinél, az újabbaknál, az fokozatosan a gyakorlati ter­melésből is kiesik, szigorúan kihúzzák az enge­délyezett fajták névjegyzékéből. A fejlődés és az elmúlás dialektikus lörvénye a gabonafajtákra is vonatkozik. Nem is olyan régen a F^ezosztája 1 vonult be diadalmasan a termesztett fajták sorá­ba, elsöprő győzelmet aratva a Diana-, a Kosúti-, valamint a többi hazai és külföldi fajta fölöt’. Ma már a Bezosztája 1 is „elfáradt“ a versenyben, kiöregedett, már a fajtaellenorzést végző növény- nemesítők is pálcát törtek felette. .bajnokok" a láthatáron? A Kaukáz még versenyben áll a mellette so­rakozó újabb fajtákkal, de ki tudja meddig? A tő­le is fiatalabbak, a Dnyepropetrovszkaja, a Har- kovszkaia. a Krasznodarszkaja, a Mironovszkaja hlucssenanaja, a Nagyezsnaja, a PriboJ, a Zagadka, a. Levent, a Szadovo, a Lovrin 12-es, valamint a többi fajta és fajtajelölt itt még csak apró par­cellákon, néhány négyzetméteren ringatja sokat ígérő kalászait. Vajon melyikük vívja ki a győ­zelmet? Melyikük nyeri el az agronómusok, szö­vetkezeti elnökök tetszését? A fajtavizsgálatot végző nemesítők már most is mondhatnának ró­luk véleményt, hiszen a hozam így „lábon“ is elég pontosan megállapítható. Ám, az is lehet, hogy egy másik fajtavizsgáló állomáson, más éghajlati és talajfeltételek mellett eltérő ered­mények születnek. Pontos értékelést tehát csak az egyes állomásokon elért eredmények összesí­tése után kaphatunk, ezt pedig Báhoňban végzik, itt van ugyanis a gabonafélék fő fajtavizsgáló állomása. Addig is, amíg az újabb külföldi fajták idei csehszlovákiai szereplését kiértékelik, ismerked­jünk meg legalább három új szovjet fajta legfon­tosabb tulajdonságaival. A Krasznodarszkaja 46-os fajtát egyedi kiválo­gatással és keresztezéssel (Bezosztaja 1 x Ogyesz- szkaja 16/x Bezosztaja lj a Krasznodari Tudomá­nyos Kutatóintézetben nemesítették ki. Ez 2—3 nappal korábbi a Bezosztaja 1-nél, kifagyással, megdőléssel és rozsdabetegségekkel szemben is jól ellenáll. A krasznodari körzetben hektáronként 3—4 mázsával nagyobb termést ad, mint a Bezosz- tája 1 A Zagadka 44-es titokzatos neve alatt a Bez­osztaja és a Mironovszkaja 808-as keresztezése rejlik, amely szintén szilárdan áll a lábán, a fa­gyokat jól tűri, a mag sütőértéke is kiváló, s rá­adásul 10 százalékkal többet terem a Bezosztája 1-nél. A Nagyezsnaja 45-ös fajta szintén a Bezosztaja 1 és a Mironovszkaja 808 keresztezéséből jött létre, a Szovjetunióban 1971 óta termesztik termelési kísérletekben. Tulajdonságai megegyeznek az elő­ző két fajtáéval. ntöz'éssel és öntözés nélkül A fajtavizsgáló állomáson tett sétánk azonban nem lenne te jes, ha nem említenénk meg az ön­tözéses termesztésben folytatott kísérleteket. Ez egy teljesen különálló részlege az állomásnak, kü- lön vetésforgóban szerepelnek itt az egyes növé­nyek. Az öntözött parcellák melleit összehason­lítás céljából öntözetlen vetések is vannak, eze­ket természetesen jó széles, bevetett sáv választja el egymástól. Az idén különösen szembeötlő a kü­lönbség az öntözött és a nem öntözött gabona­félék parcellái között. Az öntözött növényzet sokkal erőteljesebb, magasabb is, a kalászok érése is legalább 2 héttel elmarad az öntözetlen terü­letek gyorsabban érő növényzete mögött. Mindez természetesen a hozamokban is megmu­tatkozik. luraj Motešický nemesítő véleménye sze­rint, aki az öntözött növényzetben éppen a fajták magasságát mérte, az idén egy hektárra átszá­mítva legalább 10—15 mázsás különbségek le­hetnek az öntözött és az öntözetlen gabonatáb­lák között. Nem szeretik a galambokat Ebben az írásban nem foglalkozhattunk bőveb­ben az újabb árpafajtákkal, pedig a hazai ne- mesítésű Ametyst, a Favorit és a Hana, valamint az NDK-ból behozott Elgina nagy hozamuk, meg­dőlései ízemben! ellenálló képességük és egyéb hasznos tulajdonságaik szempontjából ugyancsak megérdemlik a figyelmet. Mellettük további kilenc fajta és fajtajelölt szerepel még a kísérletekben. Az árpák aratása egyébként már itt Is elkez­dődött, kévékbe kötözve, keresztekbe rakva szá­radnak a legkorábbi fajták. A kereszteket fehér, pókhálóhoz hasonló műszálakkal védik a mada­rak ellen, nehogy kárt tegyenek a kalászokban, mert ez az eredményeket lényegesen elferdítené. Az állomás dolgozói a bratislavai galambok láto­gatásától tartanak a legjobban, amelyek még a friss vetéseket Is szívesen megdézsmálják. A ta­lajba Juttattot vetőmagvakat szintén ezekkel a müanyaghálókkal védik a nem kívánatos' látoga­tók ellen. Szívesen elidőzne még az ember a szépen gon­dozott, tarka parcellák között, a kalászokat rin- g.iiő szél azonban esővel terhes felhőket hoz ma­gával a Kis-Kárpátok túlsó oldaláról. El kell ip^át búcsúzni a fajtavizsgáló állomás szerény és szorgalmas dolgozóitól, azzal az ígérettel, hogy szeptember elején, a kukoricahibridek érése előtt újból felkeressük őket. MAKRAI MIKLÓS 4 Juraj Moťešick / és Sinionová. Terézia, a fajta­vizsgálóállomás dolgozói, a „zsűri“ tagjai az egy négyzetméteren található termő hajtások számát vizsgálják.

Next

/
Thumbnails
Contents