Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-21 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó
A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet tizenhat fajtavizsgáló állomásának egyike csaknem Bratislava belterd étén, Vrakuňa (Vereknye) mellett terül el. Mines még több emeletes, impozáns, az itt dolgozó kutatók munkájához mól tó épülete. Az állomás egy régi majorság múltat idéző, földszintes épületeiben kapott helvet. H7 alkalmi látogatók mégis könnyen idelalálnak, mert a 21-es autóbusz egyik megállójánál megkopott, szerény kis tábla jelzi az irányt. Az út mentén jobbról is, balról is apró parcellák, fehérítő táblácskák, kitaposott ösvények jelzik, hogy jó Irányban halad a látogató. Sokan látogatják ezt a fajtavizsgáló állomást, különösen ilyenkor, aratás küszöbén, amikor már fejlettek a kalászok, de még lábon állnak a gabonák. A közeli járások agronómusai csoportosan járnak ide, hogv megismerkedjenek a legújabb fajtákkal és fajtajelöltekkel, különböző tulajdonságaikkal, mert ebben a könnyen áttekinthető botanikus kertben számos hasznos tapasztalatot szerezhetnek. * A kapu mindig nyitva A fajtavizsgáló állomások ny ír derekán immár hagyományo&an megrendezik a „nyitott kapuk napjait". A vrakuňai nyitott kapuk propagáciős anyagában azonban pontos dátum nem szerepel. Amikor megkérdeztem Jozef Tulalát, a mezei kísérletek vezetőjét, hogy mikortól meddig tartanak a nyitott kapuk napjai, mosolyogva válaszolta: „Nem kötöttük ezt az akciót dátumhoz, nehogy valaki azt gondolja, hogy más idúpontuan nem lehet hozzánk látogatni. Mi mindig nagy örömmel fogadjuk az érdeklődőket, hiszen ezzel a mi munkánk is eredményesebb lesz, mert így közvetlenebb kapcsolatot tudunk tartani a gyakorlattal.“ Itt a nyitott frapuk napjait valóban nem is lehetne pontos időhöz kötni, hiszen az állomás a gabonaféléken kívül különböző melegkedvelő növények és zöldségfélék fajtavizsgáló kísérleteivel is foglalkozik, s ezeket általában később, augusztusban—szeptemberben érdemes megtekinteni. A derékig sem érő kukoricák között például most még nehéz lenne különbségeket találni, bár számtalan sok hibrid szerepel itt, különböző sor- és tőtávolságban eUérő tápanyage’látás és vegyszeres gyomirtás mellett. Augusztus végére azonban itt is szemmel látható különbségek lesznek, a kukoricatermesztő szakemberek tehát inkább ekkor látogatnak majd el az állomásra. A kukoricán kívül 10 fajta napraforgóval, 6 fajta kölessel, 8 fajta szemes cirokkal, 19 fajta szójával és egyéb melegkedvelő növénnyel folytatnak Itt összehasonlító kísérleteket, ezek némelyike még nem is fajta, csupán fajtajelölt, éppen most esnek át az „érettségi“ vizsgán, hogy nevet kaphassanak, s elfoglalhassák helyüket az államilag elismert és engedélyezett fajták között. Hasonlóan gazdag a zöldségfélék fajtaválasztéka, hiszen csak uborkából harminc fajtával foglalkoznak, ezek többnyire hollandiaiak, de van közöttük hazai, az NDK-ból származó, sőt m-^g japán fajta is. A kertészek a zöld- és a fűszerpaprikák, valamint a paradicsomok legújabb fajtáival is megismerkedhetnek, ezekből szintén van Itt bő nemzetközi választék, egymás mellett sorakoznak a magyar, a bolgár, a szovjet és a haza" fajták. Biológiai „ki mit4ud"' / Az aratás előtt természetesen a gabonafélék álltak az érdeklődés középpontjában, annál inkább is, mert egy két nap elteltével csupán kopár tarló marad a dús kalászoka't ringató parcellák helyén. Búzából az idén tizenkilenc új fajta és fajtajelöit kapott helyet az összehasonlító kísérletben. Egv'k magasabb, másik alacsonyabb növésű, az egyik toklászos, a másik tar, a délebbi országokból származó korai fajták aranysárga farcellái mellett még teljesen zöld kései fajták is találhatók a sorban. A beláthatatlan, egységes növényzetű bűzatáb Iákhoz szokott szemnek érdekes és szép látvánvt hyűjtanak az egy méter széles sávokban termesztett fajták. Az ember akaratlanul is elgondolkozik felette, milyen körültekintő, lelkiismeretes és odaadó munkát kövelel meg a nemesítők- töl ezeknek a parcelláknak a megművelése, az egves fajták vetése, gondozása, s maga a betakarítás is, hiszen mindegyiket szigorúan elkülönítve kell begyűjteni, móg az elhullott kalászokat is össze kell szedni a főidről, hogy a kapott eredmény pontos és objektív legyen. Éhhez járul még a betakarított termények tárolása, laboratóriumi feldolgozása, a fajták komplex kiértékelése, az eredmények összegezése, s a tapasztalatok összefoglalása. Nem is vállalják ezt a munkát csak hivatásszerető, pontosan dolgozó emberek, amilyen Anastázia Redenknvičová is, aki a kísérleti parcellák mellett szívesen elmagyarázza a látogatóknak a fajtavizsgálat céljait és módszereit. A kísérletekben szereplő fajtákat ugyanis különböző feltételek mellett termesztik, és több szempontból vizsgálják. Elsősorban azt kutatják, hogy miként reagálnak a különböző mértékű és összetételű tápanyagellátásra, a gyomirtó vegyszerekre és az éghajlati feltételekre, a fagyra, a szárazságra és a hőségre, milyen ellenállást tanúsítanak a betegségek és a megdőlés ellen, illetve hogyan viselkednek a nö\ e-i?d'st>át!ö CCC-készítmény al- kn mazása esetében. Ez különösen a Mironov- szkaja-fajtánál hasznos és hatásos, amint azt két szomszédos parcella Is bizonyítja. Az egyiken legalább 20—30 centiméterrel volt magasabb a növényzet, mint a CCC vei kezelt szakaszon, s mintha itt a kalászok is kiegyenlítettebbek, dúsabbak leitek volna. Igazi versengés folyik itt az egyes fajták között, s nem „babra megy a játék“, mert amelyik fajta ebben a versenyben lemarad, több szempontból is gyengébbnek mutatkozik a többinél, az újabbaknál, az fokozatosan a gyakorlati termelésből is kiesik, szigorúan kihúzzák az engedélyezett fajták névjegyzékéből. A fejlődés és az elmúlás dialektikus lörvénye a gabonafajtákra is vonatkozik. Nem is olyan régen a F^ezosztája 1 vonult be diadalmasan a termesztett fajták sorába, elsöprő győzelmet aratva a Diana-, a Kosúti-, valamint a többi hazai és külföldi fajta fölöt’. Ma már a Bezosztája 1 is „elfáradt“ a versenyben, kiöregedett, már a fajtaellenorzést végző növény- nemesítők is pálcát törtek felette. .bajnokok" a láthatáron? A Kaukáz még versenyben áll a mellette sorakozó újabb fajtákkal, de ki tudja meddig? A tőle is fiatalabbak, a Dnyepropetrovszkaja, a Har- kovszkaia. a Krasznodarszkaja, a Mironovszkaja hlucssenanaja, a Nagyezsnaja, a PriboJ, a Zagadka, a. Levent, a Szadovo, a Lovrin 12-es, valamint a többi fajta és fajtajelölt itt még csak apró parcellákon, néhány négyzetméteren ringatja sokat ígérő kalászait. Vajon melyikük vívja ki a győzelmet? Melyikük nyeri el az agronómusok, szövetkezeti elnökök tetszését? A fajtavizsgálatot végző nemesítők már most is mondhatnának róluk véleményt, hiszen a hozam így „lábon“ is elég pontosan megállapítható. Ám, az is lehet, hogy egy másik fajtavizsgáló állomáson, más éghajlati és talajfeltételek mellett eltérő eredmények születnek. Pontos értékelést tehát csak az egyes állomásokon elért eredmények összesítése után kaphatunk, ezt pedig Báhoňban végzik, itt van ugyanis a gabonafélék fő fajtavizsgáló állomása. Addig is, amíg az újabb külföldi fajták idei csehszlovákiai szereplését kiértékelik, ismerkedjünk meg legalább három új szovjet fajta legfontosabb tulajdonságaival. A Krasznodarszkaja 46-os fajtát egyedi kiválogatással és keresztezéssel (Bezosztaja 1 x Ogyesz- szkaja 16/x Bezosztaja lj a Krasznodari Tudományos Kutatóintézetben nemesítették ki. Ez 2—3 nappal korábbi a Bezosztaja 1-nél, kifagyással, megdőléssel és rozsdabetegségekkel szemben is jól ellenáll. A krasznodari körzetben hektáronként 3—4 mázsával nagyobb termést ad, mint a Bezosz- tája 1 A Zagadka 44-es titokzatos neve alatt a Bezosztaja és a Mironovszkaja 808-as keresztezése rejlik, amely szintén szilárdan áll a lábán, a fagyokat jól tűri, a mag sütőértéke is kiváló, s ráadásul 10 százalékkal többet terem a Bezosztája 1-nél. A Nagyezsnaja 45-ös fajta szintén a Bezosztaja 1 és a Mironovszkaja 808 keresztezéséből jött létre, a Szovjetunióban 1971 óta termesztik termelési kísérletekben. Tulajdonságai megegyeznek az előző két fajtáéval. ntöz'éssel és öntözés nélkül A fajtavizsgáló állomáson tett sétánk azonban nem lenne te jes, ha nem említenénk meg az öntözéses termesztésben folytatott kísérleteket. Ez egy teljesen különálló részlege az állomásnak, kü- lön vetésforgóban szerepelnek itt az egyes növények. Az öntözött parcellák melleit összehasonlítás céljából öntözetlen vetések is vannak, ezeket természetesen jó széles, bevetett sáv választja el egymástól. Az idén különösen szembeötlő a különbség az öntözött és a nem öntözött gabonafélék parcellái között. Az öntözött növényzet sokkal erőteljesebb, magasabb is, a kalászok érése is legalább 2 héttel elmarad az öntözetlen területek gyorsabban érő növényzete mögött. Mindez természetesen a hozamokban is megmutatkozik. luraj Motešický nemesítő véleménye szerint, aki az öntözött növényzetben éppen a fajták magasságát mérte, az idén egy hektárra átszámítva legalább 10—15 mázsás különbségek lehetnek az öntözött és az öntözetlen gabonatáblák között. Nem szeretik a galambokat Ebben az írásban nem foglalkozhattunk bővebben az újabb árpafajtákkal, pedig a hazai ne- mesítésű Ametyst, a Favorit és a Hana, valamint az NDK-ból behozott Elgina nagy hozamuk, megdőlései ízemben! ellenálló képességük és egyéb hasznos tulajdonságaik szempontjából ugyancsak megérdemlik a figyelmet. Mellettük további kilenc fajta és fajtajelölt szerepel még a kísérletekben. Az árpák aratása egyébként már itt Is elkezdődött, kévékbe kötözve, keresztekbe rakva száradnak a legkorábbi fajták. A kereszteket fehér, pókhálóhoz hasonló műszálakkal védik a madarak ellen, nehogy kárt tegyenek a kalászokban, mert ez az eredményeket lényegesen elferdítené. Az állomás dolgozói a bratislavai galambok látogatásától tartanak a legjobban, amelyek még a friss vetéseket Is szívesen megdézsmálják. A talajba Juttattot vetőmagvakat szintén ezekkel a müanyaghálókkal védik a nem kívánatos' látogatók ellen. Szívesen elidőzne még az ember a szépen gondozott, tarka parcellák között, a kalászokat rin- g.iiő szél azonban esővel terhes felhőket hoz magával a Kis-Kárpátok túlsó oldaláról. El kell ip^át búcsúzni a fajtavizsgáló állomás szerény és szorgalmas dolgozóitól, azzal az ígérettel, hogy szeptember elején, a kukoricahibridek érése előtt újból felkeressük őket. MAKRAI MIKLÓS 4 Juraj Moťešick / és Sinionová. Terézia, a fajtavizsgálóállomás dolgozói, a „zsűri“ tagjai az egy négyzetméteren található termő hajtások számát vizsgálják.
