Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-19 / 169. szám, péntek

Harminc esztendő távlatából pillantunk vissza az SZNF-re, a modern szlovák történelem leg­fontosabb eseményére, melyben a fasizmus szörnyűségei ellen vívták hősi harcukat orszá­gunk haladó gondolkodású, forradalmi indulatú, elszánt férfiai. Fegyveres megmozdulá­suknak nemzetközi jellege volt. A gyűlölt közös ellenség Iebí- rásában a legjelentősebb segít­séget a Vörös Hadsereg és a szovjet partizánparancsnokok nyújtották. De a szlovák mun­kásokkal, parasztokkal, haladó értelmiségiekkel együtt küzdöt­tek számos európai nemzet fiai, akik szintén a nácizmus ‘igá­jának lerázásáért, nemzeti sza­badságukért fogtak fegyvert. „A felkelés eszméi nemze­tünk ás népünk új életre épí­tésének alapjaivá váltak“ (Gus­táv Husák). A nagy horderejű történelmi esemény nemcsak társadalmi rendünket változtat­ta meg gyökeresen, hanem a művészeteket is, melyeket meg­termékenyített. Haladó maga­tartásé, elkötelezett alkotókra sugalmazóan hatottak s hatnak mindmáig az SZNF motívumai. Ez a hatás valamennyi művésze­ti ág közül a fontos társadal­mi hivatást betöltő politikai plakátban nyilvánul meg a leg- kifejezettebben. A II. világháború alatt, fő­képpen az SZNF idején külö­nösen fontos küldetése volt a kommunista eszmét szolgáló politikai falragasznak. Lénye­gét a forradalmi mondanivaló képezte. Annak idején ezeket a plakátokat és röplapokat gyak­ran kezdetleges sokszorosító technikával, bonyolult körül­mények között, titkos nyom­dákban állították elő. Mozgó­sító, forradalmi hevületüket, mindez nem csökkentette. A történelmi jelentőségű röpcé- dulák és plakátok egy hősi korszak tanulságtételei és si­keres emlékei. Az 1945-től napjainkig alko­tott politikai falragasznak lel­kesítő és vonzó témája a Szlo­vák Nemzeti Felkelés. Vallo­másszerű jellegük mellett a nagy események megőrzői. S egyszersmind éreztetik társa­dalmunk és művészetünk igaz megbecsülését, mellyel az SZNF tanításának adóznak. A hazai politikai plakátmű- vószet neves megalapítóinak: Krón Jenőnek, Weiner-Král Im­rének, Lőrincz Gyulának, Šte­fan Bodnárnak munkásságát forradalmi világszemléletül mű­vészek folytatják. Rudolf Alt- richter, E. Bačík, L. Cisárik, M. Gašpar, J. Chovan, L. Heč­ko, Oto Lupták, E. Štefo és 0. Ziinka meg a többiek is mély­ségesen átérzik az SZNF jelen­tőségét. A Šafárik téri kiállítási csar­nokban a felkelés 30. évfordu­lóját ünneplő tárlaton szereplő 100-nál is több megvalósított falragasz, és plakátterv idézi a nagy történelmi pillanatokat. Iz­galmas élmény a találkozás a korukat intenzíven átélő mű­vészek alkotásaival. Az 1944-től kiadott, részben az SZNG, a Matica slovenská, a prágai Kle­ment Gottwald Múzeum ós más intézményekből kölcsönzött anyag tettemes korai részét gyújtó szövegű fényképfelvéte­lekkel szegélyezett plakátok képezik, melyeket a felkelés egyes évfordulói alkalmából nyomtak. Ám ott sorakoznak azok a politikai plakátok is, melynek alkotói immár nem csupán tartalmi értékekre ügyelnek. Az illusztráló és le­író falragasz helyett az utóbbi években friss grafikai nyelve­zettel szóló plakátok méltatják az SZNF eseményeit. Az egyes művészek új világot alakító gondalatai és indulatai látható valósággá teljesednek a nagy lélegzetű, közéleti hevülettől izzó plakát síkján. Az érzelmi ráhatás mellett szembetűnő a szerkezeti összevonás, az ötle­tes stilizálás, a szín- és forma­ellentétek, valamint harmóniák dinamikus szervezése, s a len­dületes rajz. A. Zábranský, az SZNF első évfordulójára ké­szült plakátja: a Demokráciá­ért és Csehszlovákiáért harcoló szlovák ifjú egyik kezében tar­tott puskával, a másikban vil­lámot szóró fokossal semmisíti meg a horogkeresztes zászlót. $, Bednár 58-as falragaszán öntudatos fiatal pár csodálja az építőmunka nagy eredmé­nyeit. Z. Filip 1959-ben, A. Pe-. pich 1962-ben harcos partizá­nok lelkes kiállására, fejlődői országunk változásaira utal, Lőrincz Gyula expresszív erő­vel fehér-fekete foltok, vona­lak dinamikus változatával szól Kľak és Ostrý Gruň tragé­diájáról. G. Sebő megragadó színekben tündöklő hárslevéb lel hirdeti az SZNF hőseinek örök dicsőségét. L. Cisarík 1969-ben Martin Benka hegyek-, be vonuló szlovák családját idézi. L. Altrichter fehér haj^ szálvonalakkal erezett graíiká? ján az elesettek holtukban iá vádoló, meggyötört teteme, a haldoklók és élők kínba mere~ Gustáv Lelten: Űrök dicsőség a felkelés hőseinek vedett, segítségért esdő kezek, 6 kegyetlen karmű ragadozók irtózatos felső végtagja fejezi ki a szóval kimondhatatlant. L. Ilečko 1973-ban zászlós, fegyveres fiatalokkal fogadtat örök testvéri barátságot a Szovjetunióval. A néző érzését gondolatát, mozgósítják Q. Ziinka remek temperái: a Szív, a Tűz a hegyekben, a Robba­nás, a Lángok, a Tisztelet az anyáknak és az Emlékmű. O. Bothová, O. Bekéniová tempe­ráin, M. Korčian alkotásain, L. Cisárik, A. Richter művein jel­képpé nőnek a lángoló hegy­csúcsok, a n^eredekre kapasz­kodó ösvények, a szuronyos puska, a zászlók, a hárslevél, a feszülő vasszerkezetek, a sar­ló és a kalapács meg az ötágú csillag. A minden veszéllyel szembe­szálló emberi bátorság egy nagy akarássá izmosodik, s kiált halált a fasizmusra. És hallatlan erővel, meggyőződés­sel harcol az életért, a békés, 1 igazságos máért és holnapért. BÁRKÁNY JENÖNÉ KULTURÁLIS HÍREK ■ Húsz nappal meghosszab­bították a Mona Lisa kiállítást a moszkvai Puskin Múzeumban. Eddig naponta kétezer látogató tekintette meg a képet. ■ A IV. Polónia néptánc vi­lágfesztivált Lengyelországban az ország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából ren­dezik meig. ■ A magyarországi KISZ Mű­vészegyüttes központi kórusa Lantos Rezső Liszt-díjas kar­nagy vezetésével az angliai Llangollenben a nemzetközi kó­rusversenyen a folklórkategó­riában első, az ifjúsági és a női kórusok versenyében második díjat nyert. Az ausztriai Spit- talban megrendezett nemzetkö­zi kórushangversenyen a folk­lór kategóriában az első díjat az együttes egyetemi énekkara nyerte el. ■ A. Doležel festőművész ké­peiből rendeztek kiállítást a prágai Voršilská utcai Üj Kiál­lítási Teremben. A kiállításon a művész figurális kompozíciói­nak legújabb darabjai szere­pelnek. A Cseh Képzőművészek Szövetsége által rendezett kiál­lítást július 28-ig tekinthetik meg a látogatók. É A Janáček-kvartett nemrég Ausztriában és az NSZK-ban vendégszerepeit. Fellépései so­rán Bartók-, Dvorák-, Haydn-, Mozart-. Ravel- és Schubert- műveket adott elő. 1974. VII. Otthon heíyetf otthon Két óra a bratislavai Lengyel Kultúrában Nagy történelmi pillanatokat idéző plakátok Tulajdonképpen a legjobbkor érkeztünk, állapítjuk meg, pmikor látjuk, hogg egy szőke hölgy éppen nyitja ki az épü­let ajtaját. Felnéz a kék égre, aztán beszól kolléganőjének: — Dzisiaj jest piekny dzien. Majd ránk néz: Prosze, Pana? Elismerés Čáslavból és Szudánból Tárlat a bratislavai Dosztojevszkij sori pavilonban Régi épület — új helyiségek Néhány perc múlva Tadeusz Czubala konzul, a bratislavai Lengyel Kultúra igazgatójának társaságában nézelődünk és beszélgetünk a szinte újjávará­zsolt helyiségekben. — A bratislavai Lengyel Kul- ' fúra a főkonzulátusunkkal és a szlovákiai párt- és állami szer­vekkel karöltve Szlovákia-szer- te egyre jelentősebb tevékeny­séget fejt ki. Legfontosabb cé­lunk, hogy bemutassuk szlová­kiai barátainknak a szocialista Lengyelország mai életét, ipa­rának, tudományának, kultúrá­jának és sportjának az ered- fnényeit. órákig tartana, ha psak az elmúlt és az idei esz­tendő szlovákiai rendezvényeit felsorolnám. Mégis meg kell említenem a sikeres Koperni- jcusz-emléksorozatokat, a len­gyel tudományos életet bemu­tató előadássorozatot, a Mit tudsz Lengyelországról című vetélkedőt, amelynek döntőjé­ben elfogytak a tartalék kérdé­sek is, és még akkor sem tud­tuk eldönteni a helyezéseket, fnert a három középiskolás munkánkat. Nem vagyunk ott­hon, de mégis otthon érezzük magunkat barátaink között. Kíváncsiság, iparművészet, labdarúgás Egyre sűrűbben nyitódik az ajtó. A látogatók közül néhá­nyat megszólítunk. Gizela Kysucká nyugdíjas, a fővárosban lakik. Mint elmond­ta, rendszeresen jár a Lengyel Kultúrába. Elsősorban az apró lakberendezési tárgyak és a Chopin lemezek érdeklik. A festmények előtt magya­rul beszélő csoport nézelődik. — Tardoskeddről jöttünk a fővárosba, elsősorban bevásá­rolni — mondja Balogh Mária. Szeretjük a szép festményeket, meg az iparművészeti alkotáso­kat, ezeket nézegetjük. A könyvtárban egy idősebb férfi forgatja a lengyel napila­pokat. Miután bemutatkozunk, dr. lvan Pietor elmond ja, hogy nagyapja lengyel volt. Trenčín- be nősült még a múlt század­ban, azóta leszármazottjai is ott laknak. A továbbiak folyamán megtudom, hogy dr. Ivan Pietor Tadeusz Czubala — Hamar József vagyok, most vagyok először ezekben a helyiségekben. Nagyon tet­szett a lengyel csapat a lab­darúgó VB-n, gondoltam, eljö­vök ide, s igyekszem minél többet megtudni sportjukról és zenéjükről, mert a muzsikát is nagyon szeretem. Lengyelek a Lengyel Kultúráról Nézelődés közben jókedvű lengyel szavakra leszünk fi­gyelmesek. Tíz-tizenöt tagú lengyel csoport jött be a he­lyiségbe. — A varsói SGPIS-ből, vagy­is a közgazdasági szakközép- iskolából jöttünk — mondja Anna Krupa. — Voltunk már Vöröskőn, meglátogattuk a Le- nin-múzeumot, délután pedig a Priorba megyünk. Nagyon szép ez az épület, s mi, lengyelek, nem tudjuk meghatódás nélkül szemlélni, hogy ilyen gyönyörű helyiségekben mutatják be éle­tünket, kultúránkat. Lapozgatom az emlékkönyvet. A sok-sok név mellett több nyelven elismerő szavakat ol­vashatunk. „Már csak ezért is érdemes volt Čáslavból ide utazni“. alatta angol szöveg: „Beautijul! Újra tudatosítottam, hogy Len­gyelország gyönyörű és gaz­dag. Jozsepj Ring Szudánból“. Valamivel lejjebb a varsói Ewa Kryszkowska jegyezte be: „Nagy öröm számomra, hogy határainktól sok száz kilomé­terre ennyire számon tartják és becsülik kultúránkat.“ Amit nem kell lefordítani Újabb és újabb látogatók ér* keznek. Naponta átlag mintegy kétszázan fordulnak meg itt. Többségük még közelebb kerül a lengyel néphez, mert jobban megismeri élétét, munkasike­reit, s kultúráját. — A mi leg­fontosabb célunk — mondja Az üzlethelyiség mindig tele van érdeklődőkkel (Tóthpál Gyula felvételei) Arról érdeklődnek, mikor kez­dődik az újabb lengyel nyelv- tanfolyam. Két hetet üdültek a Mamry-tőnál, sok lengyel ba­rátot szereztek, szeretnék őket és hazájukat még jobban meg­ismerni. Arrébb egy szőke fiatalember a lengyel labdarúgócsapat fényképét nézegeti. búcsúzóul Czubala elvtárs —, hogy tovább erősítsük és még gyümölcsözőbbé tegyük barát­ságunkat. Elmondaná ugyanezt szlová­kul is, de nem szükséges: ér­tem és érzem is amit mond. Amikor kezet fogunk, magya­rul mondja: Éljen a barátsá- gunkl SZILVÁSSY JÓZSEF Készül a Lengyelország 30 éve című dokumentnmkiállítás csapat minden feltett kérdésre precízen válaszolt... A Tát­rában nemrég rendeztük meg a barátság hetét, a szlovák fő­városban krakkói napok voltak, Kelet-Szlovákia metropolisában pedig testvérvárosuk, Rzeszow hétköznapjairól nyílik majd ki­állítás. — jelenleg mi is felszabadu­lásunk 30. évfordulójának mél­tó megünneplésére készülünk — folytatja Czubala elvtárs a tájékoztatást. — A Kultúra és Pihenés Parkjában nagyszabású dokumentumkiállítást nyitunk meg a szocialista Lengyelor­szág harminc évéről. Hétfőn este ünnepi akadémiát rende­zünk a rádió hangversenyter­mében. Azokban a szlovákiai gyárakban és üzemekben, ahol lengyel munkások dolgoznak baráti találkozókat, emlékmű- sorokat és ünnepi akadémiákat rendezünk. Ezekben a napok­ban pedig lengyel könyvkiállí­tást is megtekinthetnek az ér­deklődők. Ősszel újra kezdődik a Mit tudsz Lengyelországról elnevezésű vetélkedősorozat, amelyen minden szlovákiai kö­zépiskolás részt vehet. Az ér­tékes díjak között lengyelor­szági társasutazás, tévé és magnó is szerepel. Közben járjuk a helyisége­ket, gyönyörködünk a korsze­rűen elrendezett tárgyakban. — A kibővített és újjávará­zsolt helyiségeinkben az építők és más szakemberek gyors és kitűnő munkát végeztek. Ma már van egy szép kiállítóter- műnk, könyvtárunk, vetítőter­münk, üzletünk, ahol nép- és iparművészeti tárgyakat, hang­lemezeket ós egyéb ajándéko­kat lehet kapni. Szóval, való­ban öröm itt dolgozni. Munka­kedvünket fokozza az a tény Is, hogy a szlovákiai elvtársak mindenhol jó barátként fogad­nak, messzemenően támogatják részt vett a lengyel ellenállási mozgalomban és ezért később magas lengyel katonai kitünte­tést kapott. Ma is folyékonyan beszél lengyelül, s ha a fővárosban jár, mindig betér ide újságot olvasni, beszélgetni. Az intézet egyik munkatárs­nőjét három fiú veszi körül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents