Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-16 / 166. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK

Vagyonjogi ügyek

V. Gy.; A szülők életükben tulajdonukkal szabadon rendelkezhetnek, feltéve, hogy ép plmével ós szabad akarattal kötik meg a jogügyletet. Önöknek Js joguk van eltartási szerződés keretén belül házukat esetleg inás személyre átruházni, aki ennek fejében kötelezné magát arra. hogy önt és feleségét halálukig gondozná. Gyermekeiknek. akik több mint 30 éve nem törődnek Önökkel, nincs pemmi jogi, sem erkölcsi jogcímük az ilyen szerződés megakadályozására. Az esetleges átruházási szerződés elkészítésével bízzanak meg hozzáértő jogászt (ügyvédet, vagy az állami jegyzöséget).

BE 100: Nézetünk szerint kívánatos, hogy férje szüleivel a vagyonjogi kérdéseket mielőbb tisztázzák. Az eddigi helyzet szerint a telek férje édesanyjának nevén van, míg a ház tulajdonjoga bizonyos (feltehetően %) részben az Ön és férje osztatlan közös tulajdonát képezi, a másik fele pedig feltehetően férje édesanyjának a tulajdona. Az Ön anyósa életében a ház tulajdonrészét illetően csak az Önök beleegyezésével r e n de 1 kezh et. M ó d j á ba 11 állna a házhoz járó tulajdonrészét és a telket is csak a férjének ajándékozni. Nézetünk szerint nem kell ragaszkodnia ahhoz, hogy anyósa Önt is megajándékozza. Az ilyen ajándékozás esetén a többi testvér csupán azt kérheti az örökség letárgyalásakor, hogy az ajándékként kapott juttatásokat férje örökrészébe számítsák be. Egyébként ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó iratok bemutatásával kérjék ki ügyvéd tanácsát.

T. M.: Az Önök által aláírt adásvételi szerzjudés másolatát kérjék ki az ügyvédjüktől, esetleg az állami jegyzöségen tekintsenek be a szerződésbe és készíttessenek róla másolatot. A vételár hátralékos részéi az esedékességtől számított három éven belül a járásbíróságon beadott keresetben kérhetik megítélni. Előzőleg küldjenek a vevőnek ajánlott levélben fizetési felszólítást.

T. Gy.: A háztáji füldjükbőt jogtalanul elszántó szomszédjukkal szemben a károkozástól számított egy éven belül a járásbíróságon beadott keresetben kérhetnek kártérítést. A keresetükben kérhetik, hogy a bíróság ítéletében tiltsa meg a további jogtalan beavatkozást.

Munkajogi ügyek

P. J.: Felesége az egyévi fi- Betés nélküli szabadsága után pem állt újból munkába és most más munkaadó vállalatnál szeretne elhelyezkedni. Az említett tényleges helyzettel automatikusan nem szűnt meg felesége munkaviszonya. Feltehető, hogy a munkaadó vállalat hajlandó lesz kölcsönös megegyezés alapján megszüntetni vele a munkaviszonyt, ellenkező esetben felesége lenne- Kénytelen a munkatörvénykönyv 51. § 1. bekezdésében felsorolt valamelyik törvényes ok alapján vagy az 51. §

2. bek,, értelmében más ok — vagy indoklás nélkül —. de 6 hónappal a meghosszabbított felmondási idővel írásbeli felmondást adni. A munkaviszony megszűnését igazoló irat (a polg. igazolványban levő kilépési pecsét] nélkül felesége más munkaadó vállulaltal nem köthet érvényes munkaszerződést.

S. K.: Feltételezzük önről,

hogy ei'szttag és így Önre nem a raunkatörvénykönyv, hanem a szövetkezeti alapszabályok és munkarend vonatkozik.

Ha esetleg kivételesen munkaviszonyban dolgozna az eísz- nél. a 26 hetes rendes szülési szabadsága letelte után, igénye lett volna arra, hogy ugyanazon munkahelyre osszák be újból. Csak abban az esetben, ha a munka, vagy a munkahely megszűnt volna közben, lenne jogosult a munkaadó vállalat más, a munkaszerződésnek,

vagy legalább is minősítésének megfelelő munkahelyre beosztani. Minden további szerződésváltozás csak kölcsönös egyezség értelmében, illetve kivételesen a munkatörvénykönyv 37 §-a rendezései értelmében lehetséges.

H. K.: A május 1. fizetett ünnep és igénye van a megfelelő fizetés-megtérítésre. A felvonuláson a dolgozók saját meggyőződésük alapján vesznek részt. A gyülekező helyre való eljutás csak másodlagos kérdés és feltételezhető, hogy a közeljövőben ön is megtalálja a módját, hogy a felvonuláson részt- vehessen. Azért, hogy a munkahelyére kerékpáron jár^ be, nem jár semmiféle térítés.

A. I.: Az autóbusz gépkocsi- vezetőkre (egyúttal a kalauzi teendőket is ellátja) az említett kérdésben feltehetően a Közlekedésügyi Minisztérium 1962/42 sz. hirdetménye 12. § 7. vagy 8 pontja vonatkozik. A

7. pont értelmében a két járat között a várakozási időre a díjszabás 50 százaléka jár és az ilyen fizetett várakozás nem számítódik be a munkaidőbe. Azonban az sincs kizárva, hogy az ön esetében megosztott műszakról van szó, és ebben az esetben csak 10 korona összegű pótlékra lenne igénye.

Feltehető, hogy ezeket a kérdéseket a kollektív szerződésük szabályozza. Erre vonatkozóan a vállalat bérosztályán kérjen felvilágosítást.

Különböző ügyek

F. G. Senec (Szene): Polgári törvénykönyvünk 476. §-a érteiméiben érvényes végrendeletkétféle módon készíthető (az első a teljes szövegében az örökhagyó által sajátkezfileg készített végrendelet) az ilyen iratból ki kell tűnni, hogy végrendeletről van sző, a végrendeletet az örökhagyóval teljes neve feltüntetésével alá kell írnia és fel kell benne tüntetnie az aláírás évét, hónapját és napját (tanú aláírása nem szükséges, de engedélyezett) a másik forma a jegyzői végrendelete, amelyet az állami jegyző az örökhagyó végnyilatkozala alapján foglal hivatalos jegy- zőségi okiratba.

A polgári törvénykönyv idézett rendelkezése szerint több személy közös végrendelete érvénytelen. Ha tehát a házas- társak egymást figyelembevéve egyidejűleg érvényesen akarnak végrendelkezni, akkor végakaratukat külön-külön végrendeletbe kell foglalniuk. Mivel gyermekük nincs, senki sem jogosult „kötelező részre“. Erre csak az utódoknak (gyermek, unokák stb.) lenne joguk: a kiskorú utód törvényes örökrészét végrendelettel nem lehet korlátozni, míg a nagykorú utódét legfeljebb az örökrész egynegyedével. Megjegyezzük, hogy a túl élő házas társnak a házasság alatt szerzett osztatlan közös tulajdonból rendszerint Vi rész jár tulajdonjog alapján, tehát ez a rész nem tartozik az örökségbe és nem is kell utána illetéket fizetni.

J. F.: A iiévlia'szuálatról az 1950/55. sz. törvény és az 1949/ 268. sz., az anyakünyvek vezetéséről szóló törvény rendelkezik további végrehajtási utasításokkal. A kérdéses vezetéknevet oly módon kell a polgári igazolványba beírni, ahogy az a születési, ill. házasságlevél szerint szól, nőről lévén szó az -óvá képző hozzáadásával, még akkor is, ha kétségtelenül magyar nemzetiségű nőről lenne szó, aki egyébként nevét magyarul jogosan használhatja és írhatja -óvá képző nélkül.

Š. T.: A polgári törvénykönyv 234, 235, 236 és 265 §-a értelmében a szerelés késedelmes végzése miatt joga lenne a szerződéstől elállni. Ebben az esetben köteles lenne megfizetni a már elvégzett munkát, ha a szerelő vállalat nem tudná azt másként felhasználni. Ha a körülmények következtében ragaszkodni kénytelen, hogy a szerelő vállalat a munkát elvégezze, a polg. törvénykönyv 269 §-a és az 1964/46. sz. hirdetmény 5. §-a alapján minden 7 napi késedelem után 50 korona árengedményre, de legfeljebb 30 százalék arányban és legfeljebb 150 korona összegben lenne igénye.

Dr. F. ].

AZ AUDIO-VIZUÁLIS TECHNIKA JÖVŐJE

A tudományos-technikai fejlődés jelen szakaszában a tájékoztatás, az oktatás és képzés hatékonyságának a növelése egyre sürgetőbben igényli a korszerű audio-vizuális eszközök és módszerek széles körű és intenzív alkalmazását. Ez a követelmény főleg azért igényel mielőbbi új megoldásokat, mert a növekvő mennyiségben születő tudományos és technikai eredményekről kielégítően kell tájékozódnunk és a szükséges új ismereteket mielőbb el kell sajátítanunk.

A gyorsan fejlődő és változó ismereteket ma már nem lehet a régi módon közvetíteni. Napjainkban az ifjúság egyre nagyobb, s a felnőtteknek is jelentős része a modern hírközlési eszközök: mozgókép, televízió, rádió útján tájékozódik, szerez ismereteket a világ különböző eredményeiről. Az oktatás, a képzés és a szakmai tájékoztatás terén azonban még nagyrészt el vagyunk maradva a technika által produkált és a modern hírközlésben, a tömegtájékoztatásban általánosan használt hatékony audio-vizuális módszerektől, szinte azt lehel mondani, hogy ma még a jövő nemzedéket is jórészt a múlt eszközeivel oktatjuk, képezzük, tájékoztatjuk.

Ma még tudatosítani kell azt, hogy a hang és a kép útján történő, közös nevén audio-vizuális ismeretközlés és ismeretszerzés rendkívül gyors, hatékony, és hogy az e téren a technika úttal produkált eszközök lehetőségeit mi rendkívül kis mértékben használjuk fel.

Tapasztalatai és kísérleti adatok alapján történt általánosítás szerint ismereteink egy százalékát ízlelés,' 1,5 százalékát tapintás, 3,5 százalékát szaglás, 11 százalékát hallás és 82 százalékát látás útján szerezzük meg. Azt is megállapították, hogy a szóbeli, vagy a szöveges ismeretközlés hatékonysága jelentősen megnövekszik, ha megfelelő képekei is alkalmazunk.

Az ismeretszerzés hatékonyságára jellemző, hogy tartósan megmarad emlékezetünkben az olvasott információk 10 százaléka, a hallott információk 20 százaléka, a látott információk 30 százaléka, a hallott és látott információk 50 százaléka, a hallott, látott és megtárgyalt információk 70 százaléka. Ezek az adatok és az audio-vizuális eszközök alkalmazásával szerzett tapasztalatok igazolják, hogy az ismeretközlési- ísmeretszerzési folyamai hatékonyságának növelését jelentős mértékben az audio-vizuális eszközök megfelelő alkalmazásával érhetjük el.

Az elmúlt két évtizedben ugyan az oktatás terén egyes audio-vizuális eszközökben (pl. diavetítő, filmvetítő, magnetofon, televízió) jelentős növekedés történt, azonban a jelenlegi ellátottság még számos eszköz tekintetében messze alatta van egy szerény normatíva alapján kialakított előirányzatnak. Az audio-vizuális eszközök alkalmazása —■ a film kivételével — ugyancsak igen kis méretű a tájékoztató és a propagandatevékenységben is.

Az audio-vtzuális eszközök fejlesztése több irányban folytatódik az ismeretközlési feladatok egyes csoportjai szerint. A formák, az arányok és a színek érzékeléséhez például képek, minták, modellek szolgálnak. Tipikus tálaló eszközök az álló- és mozgókép-vetítők, melyeknél a fejlődés mindenekelőtt az alkalmazás gyakoriságúban és az eszközök minőségében mutatkozik. Nagy felületen, természetes színekben vetített kép benyomást keltő ereje jelentősen meghaladja a hagyományos képek közvetlen szemlélete által keltett hatást, vagy akár a legjobb könyv képleírását. A fejlődés további lépcsője a képpel egyidejűleg az űn. „szinkron“ magyarázó hang alkalmazása.

Készséget igénylő műveletek, technológiai eljárások, műtétek, ellenőrzési műveletek bemutatása, vagy olyan folyamatok szemléltetése, amelyek a lefolyás gyorsasága (pl. robbanás benzinmotor hengerfejében), vagy lassúsága (pl. virág növekedése) miatt közvetlen szemléléssel nem tanulmányozhatók, különleges berendezéseket igényelnek. Tipikus ismeretközlő eszközök e csoportban a mozgóképvetítő (fekete-fehér és színes), valamint a zártláncú, ún. ipari televízió.

Az ismeretközlési feladatok további csoportját

képezi a hanghoz kötött készségek gyakorlása és elsajátítása, ami elsősorban nyelvtanulásnál fordul elő, de kiterjed a színészi és az előadói (közösségi) tevékenységek, valamint a személyi érintkezés számos területére. Fő közvetítőelem itt a haliig, tipikus közlő eszköze a magnetofon.

Programozott tananyagok tálalásához — legtöbb esetben ellenőrzésre (és vizsgáztatásra) is alkalmas gépi eszközöket — ún. „oktatógépeket“ — használnak. A tananyag nagy részénél az információközvetítés, a látás, vagy a hallás szervén keresztül történik. Általában a vizuális tálalás a gyakori. Tipikus eszköze az értékelő szerkezettel kiegészített állóképvetítő. Egyéni és kollektív oktatásra szolgáló programozott oktatógépek kialakításában mutatkozik a legnagyobb változatosság. A vizsgálógép nem közöl új ismeretanyagot, csupán az ismeretek ellenőrzését célzó kérdéseket, rögzíti a vizsga eredményeit, megkönnyíti a tanár számára a vizsgáztatás rutinrészének elvégzését.

Alkalomszerű és helyhez kötött információk közlésére szolgálnak a különféle informátorberendezések, melyek kiállításokon, múzeumokban és egyéb nagy látogatottságú helyen felállítható készülékek. Rendszerint hordozható zárt szekrényben vannak elhelyezve és gombnyomásra, vagy pénzbedobósra üzemelnek. Funkcionális eszköze többnyire az állóképvetítő, sokszor szinkronhanggal kiegészítve.

A már gyakorlatilag is jól bevált audio-vizuális berendezések közül most bemutatunk néhányat. Ilyen például a kollektív oktatóberendezés. Tanári asztalból, nappali vetítő-szekrényből és tanulónként egy-egy válaszadó gombcsoportből áll. A visszacsatoló berendezés egyidejűleg akár negyven tanuló munkájának ellenőrzésére szolgál. Használata során a tanár előadása közben ellenőrző kérdéseket ad fel és ezzel egyidejűleg közöl maximum öt válaszlehetőséget, melyek közül a tanulók kiválaszthatják a helyesnek vélt megoldást. A válaszadás a tanulók elé telepített öt-öt nyomógomb segítségével történik.

Ha a kérdésfeladással egy időben a tanár a központi berendezés kapcsolóival megjelölte, hogy a variánsok közül melyik a helyes, akkor a gondolkodási idő végén megnyomott regisztráló gomb hatására a berendezés: 1. lámpumezőn megmutatja, hogy ülésrend szerint kik adtak helyes feleletet; 2. kimutatja a helyesen felelők számát, vagy arányát; 3. a tanár által megszabott normák szerint, a helyes feleletek száma alapján minősíti a kollektívát és feltünteti az eredményt; 4. a mért eredményeket tanulónként és u kollektíva egészére vonatkoztatva regisztrálja és további feldolgozás céljából elektromosan kicsatolja.

Nagy jövő vár a nyelvoktató berendezésekre is, amelyet sok helyütt már sikeresen alkalmaznak. A nyelvtudás kiugróan gyors ütemű fejlesztése egyre inkább megnyilvánuló társadalmi igényként jelentkezik. Ez tömeges egyéni igény, melynek egyik forrása az utazni vágyók és utazók növekvő száma, másik forrása a konferenciákon, tárgyalásokon részt vevők emelkedő száma, a harmadik forrás pedig az egyének törekvése egyrészt az idegen nyelven elérhető szakismeretek megismerése, másrészt a nyelvtudással elérhető jobb pozícióra, jobb anyagi helyzetre, jé segítséget nyújt itt a nyelviskolákban és egyes középiskolákban és egyetemeken már alkalmazott nyelvoktató berendezés, amely nélkülözhetetlen például a helyes kiejtés elsajátításánál, amely csak hosszas gyakorlással, mégpedig ellenőrzött gyakorlással érhető el.

Manapság csaknem valamennyi fejlett ipari országban foglalkoznak audio-vizuális berendezések bevezetésével, gyártásával. Közismertek a hazai diavetítők, magnetofonok, kollektív oktatóberendezések. A jövőben az audio-vizuális technika módszertani fejlesztése terén is szükséges kihaszálni azokat az előnyöket, amelyek a hasonló problémák megoldásain dolgozó szocialista országokkal történő együttműködés kialakításában rejlenek.

RUHÁZKODÁS VEGYI SZÁLLAL

A ma emberéi aligha szükséges meggyőzni a vegyi szálak előnyeiről, hiszen a szembizlos nylonharisnya, a csupán kézi mosást igénylő szintetikus fehérnemű és kötöttáru, a vasalás nélkül is hordható férfiing, a gyűrődésmentes ruliakel- me nélkülözhetetlen tartozéka az életnek. S nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is rendkívül gyors ütemben fejlődő vegyiszál-gyártás ma már tömegszükségletek kielégítésére képes, sőt állandóan újabb és újabb igényeket ébreszt.

A vegyi szálak közül az úgynevezett műszálak, a természetes alapanyagból, cellulózból készült viszkózszálak az idősebbek. A XX. század elején meginduló müszálgyártás gyorsan népszerű lett, jelentősen bővítette a textilipar nyersanyagainak választékát. Az igazi, valósággal forradalminak mondható változás azonban a textiliparban a szintetikus szálak (nagy molekulájú szerves vegyipari anyagból állítják elő) megjelenésével következett be.

A poliamid, majd a poliakril s a poliészter szálak tetszetősségük, gazdaságosságuk és praktikus voltuk révén nem csupán alárendelt helyettesítői, pótanyagai, hanem mindinkább egyenrangú, sőt bizonyos tulajdonságaikat tekintve (pl. szilárdság, kopásállóság stb.) magasabb rendű vetélytársai a természetes gyapjú és gyapot alapú anyagoknak.

1960 és 1970 között a szintetikus szálak világtermelése 702 000 tonnáról 4 890 000 tonnára, tehát csaknem hétszeresére növekedett. Miig az 1960-as termelés mindössze öt százaléka volt a teljes textilrost-felhasználásának, 1970-ben a szintetikus szálak felhasználási aránya már elérte a 23 százalékot, s a pamutanyagok felhasználása a tíz év alatt 69 százalékról 54 százalékra csökkent. Ez a fejlődési irányzat a hetvenes években is folytatódott, s hasonló arányokban megnyilvánul a csehszlovák iparban is.

Azok a vegyi szálak, amelyekből ruházkodunk, különböző vegyi alapúak és sokféle nevet viselnek. Poliamid alapú köznapi nevén a Nylon, a Kapron, a Perion vagy a Silon. A poliészter a mindennapi életben Trevira, Tergál, Terylene, Terlenka, Griplén stb. néven kerül forgalomba. S ugyancsak a poliamid pozícióinak visszaszorításával erősödött népszerűségében a harmadik alaptípus, a poliakril szál is, amelyet a vásárlók orlon, dralon, leakril, kasmilon stb. néven ismernek. (dj)